Nagykároly és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 17-53. szám)
1908-09-03 / 36. szám
XXV. évfolyam. Nagykároly, 1908. szeptember 3. 36. szám. Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Kiégjél enik minden csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre .............................81— kor. Fél évre.....................................4'— „ Ne gyedévre.........................2-—- „ Egye s szám.........................—-20 „ Községi je gyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. A politikai rész szerkesztéséért felelős: Dr. Adler Adolf szerkesztő. A szépirodalmi részt vezeti: Az „Iparügyek“ rovat vezetője: Simkó Géza, főmunkatárs. Schnébli Károly, főmunkatárs. Laptulajdonos és kiadó : Sarkadi N. Zsigmond. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37. szám. (A zárdával szemben). Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. A szlöjd városunkban. Tudvalevő dolog, hogy a Kézimunka- nevelő Országos Egyesület — mely kevés reklámmal, de annál nagyobb sikerrel működik — városunkban egy négyheti tanitó-tanfolyamot tartott s minthogy ez az országban az ötvenedik tanfolyam volt, a tanfolyam berekesztése ünneppé vált, mert az egy jubiláris kiállítással kapcsolatosan ünneppé avattatott. Az egész négyheti tanfolyam alatt a hallgatók annyira el voltak foglalva a tanulással s a szlöjd-tanfolyam vezető férfiai oly szerényen folytatták áldásos munkájukat, hogy városunk közönsége alig hallott valamit e tanfolyamról, mert csak ennek tulajdoníthatni azt, hogy a tanfolyam iránt csekély volt az érdeklődés és a záró ünnepélyen csak oly kevesen vettek részt, holott az valóban megérdemelte volna, miszerint a hazai tanügy és a hazai ipar elöhala- dása iránt érdeklődök közül senkise maradt volna otthon és mindenki eljött volna gyönyörködni a látottakon. Mert a magyar tauügyre, a magyar kultúrára, a magyar nemzeti szempontokra és különösen a magyar ipar fejlődésére rendkívül nagy mértékben előnyösen kiható dolog lesz, ha beviszik az elemi iskolákba a szemléleti játszva tanítást, fejlesztik a gyermek eszét, kézi ügyességét, tanulási kedvét, meggyökereztetik benne a munkaszeretet, elviszik a magyar szót oda is, ahová az eddig vagy egyáltalán nem, vagy csak nagy akadályokkal ludott eljutni, megtanítják a gyermekek összességét — kivétel nélkül — a physikai munkálkodásra, a mesterember munkájának alapelemeire s megtanítják értékelni a munkát, becsülni a munkást s ha a gyermekek egy része nem is lesz iparossá, együtt fog érezni iparossá vált tanulótársaival, szívesen fog közreműködni a hazai ipar és kereskedelem fejlesztésén, hogy az a sok száz millió — melyet ipari czikkekért most még a külföldnek adunk — ezután minél kisebb összegre redukálódjék. S e műnek megvalósításánál közreműködik és elöl jár a mi felejthetetlen grófunk néh. Károlyi István fenkölt szellemű leánya, Károlyi Gyuláné szül. Károlyi Melinda grófnő, néh. Károlyi György grófnő szül. Zichy Karolina grófnő méltó unokája, ki a nagyjövöjü egyesület ügyét oly nagy lelkesedéssel szolgálja s kinek kezdeményezése folytán és pártfogása mellett az egyesület Gultenberg Pál igazgató és Dietz Elek szaktanár vezetése alatt e tanfolyamot rendezte. Hogy kormányunk is meleg érdeklődést tanúsít a tanfolyam iránt, misem bizonyítja jobban, mint az, hogy úgy a közoktatásügyi, mint a földmivelés- ügyi kormány elküldötték képviselőjüket a tanfolyam berekesztésével kapcsolatos ünnepélyre és a kiállítás megtekintésére. Az egyesület czélja: az elemi iskolákban a) a szemléltető oktatást meghonosítani, a megfigyelés által a gyermekek szemléleti körét fejleszteni, a tapasztaltakat könnyen megrögziteni; b) a beszéd-értelemgyakorlatot fejleszteni, a rajzolást megkönnyíteni; c) a kézimunkát a gyermekekkel megkedvelteim, az ipari és mezőgazdasági munka alapját megvetni. E czélból az egyesület a fővárosban állandó iskolát tart fenn, a nyári szünidőben pedig az egyesület tanárai az ország vidéki városaiban rendeznek tanfolyamokat elemi, polgári, gazdasági iskolák tanítói, illetve tanítónői részére. A most lezárt tanfolyam már az 50-ik, ebben 30 tanító és tanítónő vett részt; átlag számítva tehát 1500 tanító és tanítónő nyert kiképzést s már eddig ennyi tanerő viszi át a munkaszeretetei, az ész és kézi ügyesség fejlesztését a nép milliói közé. A tanítók és tanítónők pedig — a tanfolyam hallgatói — megértve és átérezve a tanfolyam rendkivül nagy fontosságát, szabadságidejüket édes örömmel és az ügyhöz méltó lelkesedéssel, kitartással és türelemmel szentelték a munkának és sajátították el a tanfolyam nyújtotta tanítást, hogy azt ugyanily örömmel és lelkesedéssel terjesszék tovább. Ha e lelkesedés tovább is megmarad a vezetőkben, a kitartás a tanitói karban, akkor hazánk egy jobb jövőnek néz elé, mert az uj generáczió már akkor, mikor eszmél és gondolkozni kezd — látja, hallja és megtanulja azt, hogy minden ember boldogulásának s szeretett hazánk boldogulásának is csak egy alapja van s ez — a munka. A záró-ünnepély lefolyása és a jubiláris kiállítás megnyitása a következő volt: Már fél 9 óra tájban nagy sürgésforgás volt a gazdasági ismétlő iskola helyiségében, ahol Matuska István gazdasági ismétlő iskolai igazgató a tanfolyamot végzett tanítók és tanítónők társaságában várta a vendégeket. Deb- reczeni István polgármester már ott volt az iskola udvarán, mikor a vendégek megérkeztek. Együtt érkeztek a köz- oktatásügyi miniszter képviseletében dr. Körössy Henrik kir. tanácsos központi tanfelügyelő, a földmivelésügyi miniszter képviseletében dr. Ferdinándy Bertalan miniszteri titkár Guttenberg Pál igazgató társaságában, Bodnár György tanfelügyelő, Faragó Ignácz segédtan- felügyelö. Ott voltak még Péchy László műszaki tanácsos nejével és leányával, Jurcsek Béla uradalmi intéző nejével, Boross János ág. ev. lelkész leányával, Erdössy Vilmos laptársunk a „Szatmár- vármegye szerkesztője, dr. Adler Adolf lapunk szerkesztője, Kálnai Gyula fö- ispáni titkár, Feifer Ede városi számvevő stb. Szőlőtulajdonosok figyelmébe! ... MÁ RTON-féle szabadalmazott, két vagy több együttműködő csavarorsóval dolgozó borsajtók, melyek az eddigi összes sajtókat munkagyorsaságban, a nyomás egyenletességében s a kisajtolt must mennyiségében, valamint a hajtás könnyűségében messze felülmúlják, kaphatók Nagykárolyban : Schöberl Károly oki. gépészmérnök gépműhelyében és Wagner Lajos vaskereskedésében. — Árjegyzék kívánatra ingyen és bérmentve.
