Nagykároly és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 17-53. szám)

1908-08-13 / 33. szám

o NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE inélyes intrikája odavitte a dolgot, ahová, hogy bekövetkezik, én már áprilisban meg- mondám. Miután a Tiszán nehány, az oroszokkal vívott becsületes csata után átkeltem, ki- mondá az országgyűlés, hogy főparancs­noknak engem óhajt. Kossuth azonban titokban Bemet nevezte ki. Az ország azt hitte, hogy én vagyok a fővezér, mert Kossuth az országgyűlés ajánlatára jezsuita feleletet adott. Mindent, ami ezután történt, ez a gaz­ság okozott. A segesvári csata után két ut állott előttem: betörni Erdélybe és a harczot tovább folytatni, vagy pedig letenni a fegy­vert — a muszkának. Én ez utóbbit vá­lasztottam, mert nem akartam kitenni szerencsétlen hazámat a további véron­tásnak . . .“ Ezekből a sorokból világosan ki­derül : először, hogy még lehetett volna valamit elérni; ha győzelmet nem is, de esetleg tisztességes békefeltételeket kicsikarni a kapituláczió fejében — nem a muszkától, hanem Haynautól, mint azt Klapka cselekedte. És kétségtelenül kiderül az is, hogy Görgeit gyászos tettére a Kossuth iránti elkeseredés — hogy ne mondjuk, kér­lelhetetlen gyűlölet — is vezette. És ha „a szerencsétlen hazát“ a további vérontástól akarta Görgei meg­kímélni, vájjon az oroszok előtt való feltétlen kapituláczió árán hitte ezt el­érhetőnek? Nem akarta vágóhídra vinni seregét, helyes. De a vér, amit megkímélt, fölér-e az áldozatokkal, akik bitófán, penészes kazamaták nyirkos fenekén végezték nemes életüket ? És fölér-e azzal a „ végtelen nyomorral és szenvedéssel11, mely a léig ázott nemzetre nehezedett ? „Azon megtiszteltetést, hogy fegy­vereinket közvetlen a mi kezeinkből vegyék át, Oroszország beavatkozása után lehetetlen volt az osztrákoknak megszereznem. Az osztrákok e meg­tiszteltetéshez való igényüket — néze­tem szerint — már régen, azon pilla­natban eljátszották, midőn az áprilisi S mikor testemből már elszállott a pára Kössék fel őket is zsoldosán egy fára! Nagy Heródes király sirja könytől ázzék! . . . . Akkor czudar zsidó ! ... akkor hahotázzék !“ Szól és újra gyötrik iszonyú rémképek . . . — Szegény foglyok pedig ott a várpiaczon A vérpadra lépnek. És már minden kész van, csak a jelre várnak. A nép zug, hullámzik, vége nincs az árnak. Keresztül is tör már a korláton átal Farkasszemet nézve a bősz katonákkal, Mikor ablak nyílik, képet vált a csarnok, S lekiált a főpap: „Szabad minden fogoly! Elpusztult a zsarnok !“ Impressiók schveiczi utamról. Közli: Dr. Sternberg Géza. Kedves Barátom! A fürdő s utazási levelek divatja elmúlt, Goethe Olaszországi utjának megírása s Daudet Tartarinjának Alpesi útja közötti időben a közlekedési viszonyok oly óriási átalakuláson mentek át, hogy ma már min­den kultur ember utazik s nem is akarom én Schveiczot felfedezni s kérésednek, hogy most hazajövetelem után élményeimről pa­pírra tegyek egyet-mást, azért teszek eleget, mert egy ily utón természeti szépségeket, technikai haladásokat, idegen nemzetekre vonatkozó megfigyeléseket, művészeti külön­legességeket oly mérvben lát az ember, hogy hadjárat alatt megtört bátorságukat nem bírták saját önbizalmukkal föléleszteni, hanem csak Oroszország gyors mentő segítségébe vetett reményükkel . . .“ így okolja meg Görgei a muszka előtt való kapitulácziót. Hogy jőhiszemüleg járt el, azon is sokat vitatkoztak már, de — hogy nem helyesen cselekedett, azt szomorúan igazolták a gyászos következmények, melyeknek másától Isten óvja meg e sokat szenvedett nemzetet! Kovács János. HÍREK. —■ A király születésnapján, folyó hó 18-án, a helybeli róm. katholikus plébániai templomban a szokásos ünnepélyes isteni tisztelet ez idén is meg fog tartatni s azon a hatóságok tagjai részt lógnak venni. Az ünnepélyes szent mise délelőtt 9 órakor veszi kezdetét. — Személyi hirek. Özv. Károlyi Ist­vánná szül. Csekonits Margit grófnő f. hó 1- én Karlsbad-fürdőbe utazott. — Dr. Fa- lussy Árpád, vármegyénk főispánja, a fő­városból visszaérkezve, hétfőn Szatmárra utazott, ott elnökölt a havi rendes közgyű­lésen, kedden Érendrédre ment, ahonnan a 1 hét végén ismét Szatmárra utazik, hogy a tűzoltó-kongresszuson jelen legyen. A kon- gresszuson a főispán 15-én, szombat délelőtt fogja üdvözölni. — Dr. Róth Ferencz, tör­vényszékünk elnöke, szabadságidejét váro­sunkban a szülői háznál tölti. — Dr. Adler Adolf, lapunk szerkesztője, Karlsbadból haza­érkezvén, ja lap szerkesztését ismét átvette. — Városunk fia püspökjelölt. Szinre- csányi Pál, a napokban eihunyt nagyváradi püspök utódjául városunk fiát, Fetser Antal felszentelt püspököt emlegetik, kit a nagy­váradi káptalan az interregnum idejére káp­talani helynökké választott meg. — A nagykárolyi gör. kath. fő- esperesi szék betöltése tárgyában folyó hó 2- án küldöttség járt Dr. Radu Demeter nagy­váradi gör. kath. püspöknél, amely kérte a püspököt, hogy az üresedésben lévő főespe- resi állásra Dr. Hetkó Valér nagyváradi szé­kesegyházi segédlelkészt nevezze ki. Ismerve a helybeli gör. kath. hívek hazafias érzését, kívánjuk eme kérelmük gyors teljesülését. — Dr. Hetkó Valér igen képzett fiatal pap s köteteket lehetne róla Írni. S ezenkívül ná­lunk Schveicz fogalma alatt még mindig csak azt értik, ami 20 év előtt képezte Helvétiát, Zürichet, Luzernt, a Rigit s Pilá­tust. Ezeken kivül négy fontos gyupontja van Schveicznak: az Engadin St. Móritzzal, Interlaken a Jungfrauval, Zermatt a Matter- hornnal s Chamonnix a Montblankkal. Ezek közül kettőt szemeltem ki ez útra alapos megtekintésre s oly módon állítottam össze utamat, hogy abban sok kocsiút s igy minél több változatosság legyen, mert igy véltem legjobban szolgálni czélomat, enyhülés ke­resését egy nagy fájdalomra s kergetni a lelki nyugalom délibábját. Landecknél hagytuk el a vasutat. Tirol e véghelyén minden globetrotter ismeri Mül­ler postamestert, ki megfigyelésre érdemes ügyességgel s pontossággal bonyolítja le az óriási kocsiforgalmat. Jó előre megrendelt helyeink rendben voltak a nagyon keresett coupéülések. Ezek ugyanis a schveiczi posta­járatoknál a nagy mail coache-okon a kocsis alatti zárt ülések, minden oldalon leboesát- ható üvegablakokkal s kipárnázott ülésekkel ellátott kényelmes fülkék, jó és rósz időben egyenlően czélszerük. Reggel hétkor indul­tunk s 12 óra alatt 103 kilométert tettünk Trafóig négyszer váltott ötlovas fogatunkkal Tirol legszebb vidékein haladva át, termé­szetes, hogy kellő étkezési időről mindenütt gondoskodva van. Az ut legszebb pontjai a Finstermünzi hágó, honnan az Inntől átszelt alsó Engadin völgy látható át s a Haidertó, magyar irodalmi téren is sikerrel működik, amint ezt egyik nagyváradi napilapból átvett s mai tárczánkban közölt szép költemény is igazolja. — Esküvő. Lányi Dezső nyíregyházai gyógyszerész f. hó ll-én esküdött örök hű­séget Dr. Czukor Lajos vármegyei tb. főor­vos, máv. egészségügyi tanácsadó és neje leányának, Ilonának. A polgári házasságkötést Debreczeni István polgármester végezte. Ta­nuk voltak Czukor Márton és Kaufmann Izi­dor mügözmalmi vezérigazgatók. Az egyházi eskelés délután 1 ä4 órakor volt az izr. temp­lomban, hol Fürth Ferencz főrabbi intézett szép beszédet a fiatal párhoz. — Kérelem. Felkéri a függetlenségi és 48-as párt elnöksége azon tagokat, akiknél a „Kossuth serleg“ czéljaira szolgáló gyiij- tőiv van, hogy ezeket legkésőbb e hó végéig a begyült összeggel együtt beszolgáltatni szí­veskedjenek, hogy a serleg megrendelheté- sére nézve a vezetőség tájékozva legyen. — A városi pénzügyi-bizottság f. hó 6-án tartott ülésében az 1909. évi költ­ségelőirányzattal foglalkozott. A javaslatot — mely a pótadónak a jövő évben 2%-al való leszállítását jelenti —- a bizottság le­tárgyalta s a közgyűlésnek elfogadásra aján­lotta. ■— Házasság. Pilisi és szilasi dr. Pilisy István, az erdödi választókerület országgyű­lési képviselője, laptársunk a Szatmármegyei Közlöny főszerkesztője, f. hó ll-én vezette oltárhoz a budapesti kálvintéri ref. templom­ban Makay Gabriellát, a Magyar Színház tag­ját, makói Makay Iván nyug. huszárezredes és pelsőczi Szeremley Mária leányát. — Közigazgatási bizottsági ülés. Vármegyénk közigazgatási bizottsága pénte­ken délelőtt 10 órakor dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt ülést tartott. Az alis- páni jelentés, melyet Mangu Béla t. főjegyző olvasott fel, semmi különösebbet nem tar­talmazott. Dr. Aáron Sándor vármegyei tiszti főorvos jelentése szerint az egészségi álla­pot e hó folyamán kedvezőbb volt, mint az előző hóban. Tifüszesetek elszórtan léptek fel: Nagykárolyban, Felsőbányán, Kapnik- bányán, Csolton, Börvelyben, Csengerbago- son, Vetésben és Csengerben 1—1. Németh Elemér vetési gazdaságában 2. Ezenkívül utóbbi helyen 2 hagymázos beteg is fekszik. Tekintettel arra, hogy Németh Elemér bér- gazdaságából naponta 600 liter tejet szállí­tanak Szatmárra, a közegészségügy érdeké­ben a közigazgatási bizottság felhatalmazta a vármegyei főorvost, hogy kész tsen egy olyan szabályrendelet tervezetet, mely a vár­melytől egy oldalra a hóval borított schveiczi Silvretta hegycsoport s del fele Tirol leg­magasabb gletser hegyei — mai utczélunk — az Ortler hegység látható. A trafói hotel luczfenyő, eredeti berendezésű, sok emeletes óriási szálló maga egy látványosság az Ort­ler tövében s valóban meglepő előzékeny­séggel mutatták meg az óriási hallt, étterme­ket s salonokat, este a Hotel saját zenekara mulattatta a szálló estélyi toilettben hullámzó közönségét. Másnap esőre virradtunk, de nem tértünk el programmunktól s neki in­dultunk a Stilfersjochi hágónak. Európa leg­magasabb kocsiutja ez, 3000 méterre visz fel s ha elgondoljuk, hogy a Lomniczi csúcs körülbelől 2600 méter, elképzelhetjük e kocsi­út építésének nagyszerűségét s az óriási emelkedés aránylag csekély nehány kilo­méternyi helyen van megoldva. 43 serpentin- uton mentünk felfele az ismert Maderats- gletser mellett. Utunk elején még élvezhettük a kilátást, de fentebb már szigorú tél volt, sürü pelyhekben esett az el nem olvadó hó s magas rétegben feküdt, midőn a Ferdinánds- hőhéra értünk, hol három ország határa van. Fent a szállóban a világ minden tájá­ról összekerült tourista közönség ölelte a meleg kályhákat s julius végén kint zúgott a téli vihar s oly kép, milyet csak Veres- csagin festett s bár én teljes téli felszere­léssel el voltam látva, hiányzott az orosz felső téli czipő, mely nélkül kimozdulni sem lehetett. E hely fenséges szépségeiről kegyes­rendi társházunk egy tagja tudna beszélni,

Next

/
Oldalképek
Tartalom