Nagykároly és Vidéke, 1908 (25. évfolyam, 17-53. szám)
1908-07-23 / 30. szám
Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. Nagykároly város hivatalos hirdetéseinek közlönye. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési árak: A politikai rész szerkesztéséért felelős: Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Egész évre ..................... Sh O J eb Dr . Adler Adolf Széchenyi-utcza 37. szám. (A zárdával szemben). Fél évre......................... • • 4-— „ szerkesztő. Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől Negyedévre ................. ■ • 2-— „ A szépirodalmi részt vezeti: Az „Iparügyek“ rovat vezetője: nem fogaduiík el. Egyes szám................. • .--20 , Simkó Géza, főmunkatárs. Schnébli Károly, főmunkatárs. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. Laptulajdonos és kiadó : Sarkadi N. Zsigmond. Nyilttér sora 40 fill. Kéziratok nem adatnak vissza. A konviktus ügye. (—ly.) A két hónapi iskolai szünidő alatt beszámolnak fővárosi és vidéki lapjaink az iskolai értesítőkben foglalt adatokkal. Tanulságos adatok ezek, de talán azért nem okulunk belőlük, mert az értesítők ismertetése épp az uborkaidényre esik. Ha a mi gimnáziumunk értesítőjében foglalt statisztikai adatokat átnézzük, az iskola látogatottságát illetőleg azt találjuk, hogy amig 1906. év elején beiratkozott 307 tanuló, 1907-ben beiratkozott 329 s mig az előző iskolai év végén volt a vidéki tanulók száma 73, utóbbi évben volt 88. A vidéki tanulók száma tehát tizenöttel emelkedett, majdnem épp annyival, mint amennyivel többen iratkoztak be az első osztályba. Az I. A) és B) osztályba ugyanis beiratkozott 88 tanuló, az előző évben pedig 75. A parallel osztály által az első évben elért eredménynek tekinthető az a 15 vidéki tanuló, kikkel emelkedett a vidéki tanulók száma. Csekély eredmény ugyan, ha figyelembe vesszük, hogy a nagybányai gimnázium 336 tanulója közül csak 135 volt nagybányai illetőségű, de ha fokozatosan minden évben a vidéki tanulók száma csak ennyit nő is, egy évtized alatt jelentékeny lesz az emelkedés és érezhető lesz ennek kihatása városunk fejlődésére. Nagykároly városára kulturális hivatás vár, eme hivatásának csak úgy képes megfelelni, ha rendelkezik mindama tényezővel, mely ehhez szükséges. A hazai kultúra fordulópont előtt áll. Fensöbbségével, erejével győzedelmeskednie kell az idegen kultúra felett, mely mindinkább fenyegetőbben lép fel ellenünk. A tudomány istennője, Pallas Ahene a mythologia szerint atyja, Zeusz fejéből teljes fegyverdiszben ugrott elő. így felfegyverkezve s«ll a magyar kultúrának a magyar állam és társadalom áldozatkészségéből elöpattannia, hogy hivatását méltóan betölthesse. A hazai kultúrának legrégibb és legfontosabb intézete városunkban gimnáziumunk, melyet 1725-ben alapított gróf Károlyi Sándor. Már alapításakor a piaristák legjelentékenyebb tanintézete volt, mert 1781-ig a piarista rend növendékeinek itt adták elő a bölcsészeti tudományokat. A bőkezű alapitó alapítványa az akkori viszonyoknak megfelelő és elég volt ahhoz, hogy gimnáziumunk akkor is teljesítse hi vatását, mikor a Pázmány Péter által alapított szátmári gimnázium 1786-ban megszűnt és 1807-ig szünetelt. Az újból életre keltett szatmári gimnázium az újonnan felállított szatmári püspökségben nagy támaszt nyert, ennek segítségével 1850-ben az akkori kormányzati hatalom nyolcz osztályúvá tette, midőn a mienket 4 osztályúvá degredálta. Belejátszhatott ebbe az 1848-at követő uralkodó szellem is, mely Szatmárt alkalmasabbnak tartotta czéljai elérésére. Amig a szatmári róm. kath. gimnázium állami és püspöki támogatással nagyra nőtt, mi úgyszólván saját csekély anyagi erőnkre voltunk utalva, mégis némi idegen támogatással elértük, hogy 1890-ben a kor színvonalának megfelelő helyiségben megnyílt a VIII. osztály is és teljesen saját erőnkből a múlt évben létesítettük a párhuzamos osztályt. A párhuzamos osztály, mint fentebb említettük, emelte a vidéki tanulók számát, de a kívánt eredményt csak úgy érjük el, ha kon- viktust létesítünk. A szatmári róm. kath. gimnázium mellé Hám János püspök 1842-ben létesítette a Jezsuiták vezetése alatt TÁ RCZ A. X (hűnek. Nem valdl te divatos báb Még ifjan se kedvesem, Sem csapongó mint a lepke Amely él-hal kéjesen ...! Tündökölni sem óhajtál Mint a hulló csillagok: Kik feltűnnek és ragyognak De ür is van adattok...! Olyan voltál, mint a virág Mely szemérmes és tiszta: Melynek későn s hervadtan is Érzik még az illata. Kis bokrodnak szelíd árnyán Megvonultál csendesen: Mások zajos boldogsága Perczig sem fájt telkeden. Fényes napot, borús napot Láttál velem eleget: Abban el nem bizakodtál, Ez meg le nem verhetett. így az élet köny s mosoly közt Hozva-vive perczeket: Fárasztó, de szép nyarával Elvonult már feletted. És ezentúl úgy fogsz lenni, Mint ősszel a természet: Mely naponként elveszít a Bájaiból egy éket...! Ha ez sorsod: őszi tájként Hervadj lassan, szelíden, Halvány sugár, méla mosoly Arczodon is derengjen. De az eltűnt szép napokért Ne sóhajts még egyet sem; Mi azokban áldásos volt, Emléked az tartja fenn. Dénes József. Az újkori Magyarország vezérlő szelleme.* íi. Ami azután történt, az nem forradalom, az védekezés a szentesített törvények értelmében, felelet Ausztriának, a mely nem dualismust, nem mellé, hanem alárendeltséget követelt, felelet a szept. 4. királyi kéziratra, mely az 1848-at megelőző állapot helyreállítását czélozta, felelet Jelasicsnak, ki azon czimen támadta meg Magyarországot, hogy az megsemmisítette a birodalom egységét. így tört ki teljes erővel a XIX. századnak s hazánknak Kossuth szellemétől ihletett legnagyobb szabadságharcza a durva hatalommal szemben, mely akkor tört ellenünk s hazánkat fejlődésében akkor akarta meggátolni, mikor csak az imént beleegyezésével e szabadságmozgalomnak : az ország anyagi és szellemi, érzelmi és erkölcsi ereje kibontakozásának szabad teret nyitott, sőt azt szentesítette. Kossuthnak lelkesítő szavára százával, ezrével tódultak a nemzet fiai a háromszinü * Irta s kisebb terjedelemben elmondta Sróff Gábor kegyesrendi tanár a szoborleleplezés napján-a. Kossuth- asztaltársaság ünnepségén.
