Nagykároly és Vidéke, 1907 (24. évfolyam, 1-52. szám)
1907-02-07 / 6. szám
XXIY. évfolyam. Nagykároly, 1907. február 7. 6-ik szám. NAGYKÁROLY Függetlenségi és 48-as párti hetilap, a nagykárolyi függetlenségi párt hivatalos közlönye. NAGYKÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLŐNYE. , • Megjeleli minden; csütörtökön. Előfizetési árak: Egész évre.................................................8.— korona. Fél évre .....................................................4.— „ Ne gyedévre.................................................2.— „ Egyes szám.................................................—.20 „ Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 korona. A politikai rész szerki í zléséért felelős: Dr. Adler Adolf szerkesztőé A szépirodalmi részt vezeti: Laptulajdonos és kiadó: Simkó Géza, főmunkatárs. Sarkadi N. Zsigmond. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Széchenyi-utcza 37-ik szám alatt. (A zárdával szemben). Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek. Nyilttér sora 40 fillér. — Kéziratok nem adatnak vissza. Legyünk e hazának jó gyermekei! A fővárosi lapok egyike hírrovatában a közelmúltban említette, hogy Budapesten „Lupta“ (Harcz) czimen uj román lap indult meg. ,,E lap a román aspirácziók megvalósítását és a románoknak gazdasági, kulturális és politikai téren való teljes egyenjogúsítását tűzte ki főczéljául. “ E czél elméletileg igen szép román szempontból s érdemes volna annak elérésére lapot is indítani, ha a valóságban csakugyan szükség volna arra, hogy azért küzdeni kelljen. De nincs semmi szükség erre! Legyünk elfogulatlanok és őszinték! Mondjuk el a tényeket igazságosan! Nézetein szerint e hazában lakó románok mindazon jogokat gyakorolják, amiket a magyarok. Elnyomva nincsenek semmiben. Gazdasági, kulturális és politikai téren egyenlő jogokat gyakorolnak a született, tősgyökeres magyarokkal. Román anyanyelvű honfitársunk éppen úgy gazdálkodhatik, szánthat, vethet, mint a magyar gazda. Járhat iskolába, művelheti magát éppen úgy, mint a magyar. Ugyanazon politikai jogokat gyakorolja, mint a magyar. Hol van tehát a sérelem, melynek sanálásáért küzdeni kellene? Hol kell az egyenjogúsítást keresztülvinni, mikor az minden téren meg van valósítva ? Elfogulatlanul megállapítva — sehol. De egy kis túlzással többet is követelhetnek. Kívánhatnák azt is, hogy e hazában a hivatalos nyelv az ő anyanyelvűk, vagyis a román nyelv legyen. Igen ám, de erre joguk egyáltalán nincsen és nem is lesz e hazában soha! De ha joguk nincs is hozzá, ez az ő titkos óhajuk s eme aspirácziójuk kiküzdésére kell az uj lap. Legyünk éberek! Román honfitársaink igen szívósak! Ezer esztendeje múlt, hogy a magyarok e hazában laknak. Szép dolog, hogy eddig is fenn tudták magukat tartani a hazánkban lakó nemzetiségiek között. Valóban dicsérendő, hogy a magyar lakta vidékek a környékükön lakó nemzetiségekbe nem olvadtak még bele. Ez talán a magyarság szívósságának tulajdonítható, de ezután még szi- vósabbnak kell lennie az igaz magyarnak. Tanuljon a magyar a romántól szívósságot, szeretetet, ragaszkodást az anyanyelv iránt. A nemzetiségek között nincs olyan egy se, a melyik annyira ragaszkodnék anyanyelvéhez, mint a román. Megfor[ dúltam már olyan községben, ahol magyar ajkú nép nagyszámmal lakik, de olyan öltözetben, olyan kinézésű ruhában jártak, mint a románok. Köszöntöttem őket románul s megkérdeztem tőlük, hogy magyarok laknak-e ezen községben? Igenlő választ kaptam, de egyszersmind azt is kijelentették, hogy ők is magyarok s tudnak is jól magyarul. Kiváncsi voltam, hogy miért nem járnak magyar ruhában, s megtudtam, hogy azért, mert náluk ilyen a viselet, nem akarnak újítani. Szóval a magyarok román nemzeti viseletben jártak s oláhul beszélni tudtak, de a görög katholikus oláhok magyarul nem tudtak, hiába szóltam magyarul hozzájuk, elég tudományosan válaszolták: „Nu sciu unguresce“. Félő, hogy e községben nem a románok magyarosodnak meg, hanem a magyarok oláhosodnak el. Nézzük meg egyes oláh községek lakóit. Egy szót se tudnak magyarul, pedig Szabó, Debreczeni, Nagy, Kiss, Papp stb. magyar hangzású nevük van, mig azt is el nem változtatják. A hitközségek egyházi és világi vezetői az okai e visszás állapotoknak, de oka a türelmes magyar is! Kívánnia kellene erélyesen, hogy mindenki, ki Magyarországban lakik tanuljon meg magyarul; ha az állam hivatalos nyelvét beszélni tudja, akkor már nem törődünk azzal, hogy minő más nyelvet beszél azonkívül. De mig valaki a magyar ősök vérével szerzett, magyar vitézséggel, harcziassággal megvédett és ezer évig fentartott Magyar- országban lakik, magyar kenyeret eszik, magyar italt iszik, magyar pénzsegélyt, élvez, magyar levegőt szív magába, addig kötelességének ismerje megtanulni a magyar nyelvet is. Külföldön sehol sem tűrnék el a nálunk tapasztalható állapotokat. Ismerek egyéneket, kik jól tudnak románul, román anyanyelvűéknek vallják magukat, de azért jó gyermekei e hazának. Tudják és beszélik is a szép hangzású magyar nyelvet. Ártalmára ez senkinek sincs. Azért feltétlenül kívánatos, hogy a nemzetiségek tanuljanak meg magyarul. A magyar nyelv tudásának nem múlhatatlan következménye az, hogy a nemzetiségiek elveszítsék faji jellegüket; az állam hivatalos nyelvének elsajátítása azonban kötelességük. Legalább ezzel róják le hálájukat szeretett hazánk iránt az itt élvezett jogokért. Csakis igy lehetnek e magyar hazának jó gyermekei! M. J. Képviselőtestületi közgyűlés. Városunk képviselőtestülete f. hó 3-ikán délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermébe» közgyűlést tartott Debreczeni István polgármester vezetése mellett. Elnöklő polgármester üdvözölvén a csekély számban megjelent képviselőtestületi tagokat, a gyűlést megnyitotta. A tárgysorozat első pontját polgármesternek a legtöbb adótfizető városi képviselők személyében beállott változásokról szóló bejelentése képezte, mely szerint Károlyi Antal gróf dr. Baán Ágostont, özv. Cservenyák Antalné Dr. Cservenyák Károlyt, Jasztrabszky Ki Imán Dr. N. Szabó Albertet, Papp Béla Al gay Ödönt, Schuszterils lgnácz Csipkés Andrást, özv. Füzy Istvánná Ősz Jánost, özv. Pazuchanits Ignáczné Peiszner Lajost, a Nagy károlyi Takarékpénztár pedig Rubleczky lgnáczot bízta meg a képviselőtestületben öt megillető jogok gyakorlásával, miért is a megbízottak a képviselőtestületbe behivattak. Kaufmann Izidor, Rooz Samu és Stróhmájer Eerencz választott és virilis képviselőtestületi tagok nem nyilatkozván aziránt, hogy jogaikat mily czimen akarják gyakorolni, választottaknak tekintetnek s igy a virilis póttagok közül a sorrendben következők: özv. Kiss Józsefné, Dr. Lútz lgnácz és Status-quo izr. hitközség hivattak be, illetve szólittattak fel megbízottak megnevezésére. A képviselőtestület polgármester jelentését tudomásul vette. Ezután a legtöbb adótfizető városi képviselők 1908. évi névjegyzékének kiigazítására és a községi választók névjegyzékének egybeállítására kiküldött bizottság elnökéül Kovács Dezső dr., tagjaiul pedig Csipkés András, Fürth Ferencz, Lukácsovits János és Vida Sándor ; az igazoló választmányba Rooz Samu és Stróhmájer Ferencz; a jogügyi-bizottságban megüresedett helyre Dr. Antal István, a szinügyi-bizettságba Kaufmann Jenő, a Kossuth Lajos szobor-bizottságba Schuszte- ritsch Ferencz; a városi pénztárvizsgálóbizottság tagjaivá Berger Ármin és Schusz- teritsch Ferencz; az adókivető-bizottságba bizalmi-férfiakul Papp István, Stróhmájer Ferencz és Szalay Bálint; az esküdtképes j egyének alaplajstromát összeállító bizottság tagjaivá Dr. Cservenyák Károly és Csipkés András képviselőtestületi tagok választattak meg. A kereskedelemügyi miniszter leirata a foglalkozást közvetítő s a cselédszerző iparra vonatkozó szabályrendelet módosítása tárgyában, valamint a belügyminiszter leirata a közkórházi alapszabályok módosítása ügyében tudomásul vétetett s ezek alapján a jelzett módosítások elrendeltettek. A vallás- és közoktatásügyi miniszternek a főgimnáziumnál az iskolaorvosi s egészségtan-tanári teendők ellátása ügyében küldötf leirata alapján — minthogy a nevezett állásra kiirt pályázat meddő maradt — a városi tiszti orvos az említett teendők ellátására utasittatott s részére dijazásképen 4U0 kor. megállapittatott. A vallás- és közoktatásügyi miniszternek kertészeti szakirányú külön szaktanító s gazdasági ismétlőiskoia szervezéséről szóló leiratára vonatkozólag a képviselőtestület a jelenlegi faiskola területét kertészeti szakoktatásra végleges helyül kijelölte, utasította polgármestert, hogy arra való hivatkozással, miszerint a gazdasági ismétlőiskoia növendékeinek legnagyobb része nő, kérvényezze a miniszternél az állampénztár terhére egy gazdasági szaktanitónőnek városunkba való helyezését, utasította továbbá a tanácsot, hogy két tanterem, egy munkaterem létesítésére, továbbá tanítói és munkáslakásnak átalakítás folytán való előállítására a tervezetet és költségvetést készíttesse el és a közgyűlésnek mutassa be. A kereskedelemügyi miniszternek a Nagykároly—csapi vonalon motoros közlekedés bevezetése tárgyában történt leiratát, mely szerint a nevezett vonalon a motoros közlekedést — mindaddig, mig a jelenleg folyó próbák annak czélszerüségét nem igazolják — nem létesítheti, tudomásul vették. Dr. Somossy lgnácz és néhai Makay József örököseinek ama kérelme fölött, hogy telkük közös kapubejárójának tulajdonjoga nevükre átiratható legyen, val amint Fogarassy János és István Hunyadi-u tczai telkének utczaszélesités czéljaira kisaj átitás utján leendő megvétele fölött a képviselőtestület érdemben nem határozott, mivel a tagok a törvény által megkivántató számban jelen nem voltak, miért is ezen pontok a napirendről levétetni s a márczius 3-án tartandó közgyűlés tárgysorozatába felvétetni rendeltettek. Tudomásul vétetett a kassai III. honvédkerület parancsnokságának azon értesítése, mely szerint a honvédségi laktanya törzsépülete s fegyverraktár helyisége az eddigi bér mellett tovább fognak használtatni. Az óvoda államosítása ügyében a képviselőtestület azon határozatot hozta, hogy mielőtt az óvoda államosítása ügyében bárminemű tárgyalásokba bocsátkoznék, kimondja, miszerint az óvodáknak a népnevelési egyesülettől való átvételét felette kívánatosnak tartja, hajlandó tehát azokat az egyesülettől activáival és passiváival együtt átvenni, szükség esetén egy negyedik óvodát létesíteni s az óvódijat eltörölve az óvodai oktatást ingyenessé tenni. Elhatározta a képviselőtestület, hogy az anyakönyvi kivonati dijakat a kivonatot kiállító anyakönyvvezetőnek, illetve anyakönyv- vezető-helyettesnek engedi át. A közönségnek tüzeseteknél az oltásban való segédkezésre serkentése tárgyában polgármester elnöklete alatt bizottság küldetett ki javaslattétel czéljából. A bizottság tagjai: Dr. Adler Adolf, Berger Ármin, Borody György, Bunda Miklós, Cukor Márton, Dr. Cservenyák Károly, Csipkés András, Csőkör Ferencz, Jakab Zoltán, Dr. Jékel László, Kún István, Kaufmann Jenő, Dr. Kovács Dezső, Lochmájer Márton, Luczay János, Lukácsovits János, Lucz György, Magyar Károly, Mercs Imre, Mikó Ferencz, Néma Gusztáv, ifj. Némethy Sándor, Nonn Gyula, Nonn János, Orosz János, Orosz Lajos, Papp István, Péchy László, Rooz Samu, Schuszteritsch Ferencz, Sándor György, Somossy Miklós, ifj. Sternberg Sándor, Stróhmájer Ferencz, Dr. N. Szabó Albert, N. Szabó Antal, Szalay Bálint, Varga Imre, Vetzák Ede, Dr. Vetzák Ede, Vida Sándor, továbbá Demidor lgnácz rendőrfőkapitány és Csorba Gyula tüzoltó- föparancsnok. Az „Első Nagy károlyi Műgőzmalom Részvénytársaság“ ajánlata, mely szerint a malom telepére, illetve onnan iparvágányon száliitott féikocsirakománynál nagyobb mennyiségű nyers-, illetve feldolgozott termények vámmentes kezelése esetére 300 kor. átalány- összegnek 10 éven át való fizetésére magát kötelezi, elfogadtatott. A városunkban felállított s múlt évi nov. 12-én megnyílt népkönyvtár kezelőjének, —
