Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-05 / 14. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. úrral egyetértőleg leendő jóváhagyása után a kihirdetést követő negyedik napon lép életbe s ugyanakkor az 1900. év julius 8-ik napján tartott közgyűlésen alkotott s kereskedelemügyi miniszter ur által 1900. évi október 13-án 69,705 —VIII. a. szám alatt jóváhagyott szabályrendelet hatályát veszti. 149—1905. kgy. szám. Elfogadtatott és megállapittatott. Kelt Nagykároly város képviselőtestületének 1905. évi október hó 8-ik napján tartott közgyűlésén. Hirdetmény. 30X03 pootaaooo CCCCCC 0.33000 Sínp PIACZI ÁRAK az I90G. évi ápril hó 2-ik napján tartolt heti vásárról. — Közép számítás szerint. — (P. H.) A miniszter helyett: Biró s. k., államtitkár. CSARNOK. A tavasz repülő postása. Irta: Pozsonyi Gábor. T á. r gr y Eladó meny- nyiség hectoliter Sh ^ n a dl -«-H v<D t-i N © tü ” korlflll. Tiszta búza............................ 74 1 1 60 Kétszeres.................................. 72 10 20 Rozs............................................. 70 7 60 Árpa.............................................1 56 8 8 0 Kukoricza . ...................... 79 1 1 Zab (40 kilós)....................... 40 5 60 Köles .......................................-- 1 _ Burgonya (mmázsa) . . . — 6 — Száz kilogramm szalonna . 128 %.v í 70 a „ disznóhus . í 28 „ „ marhahús . i 20 „ , juhhús . . Száz „ só ... . 22 Egy „ só ... . 24 Száz „ széna . . 6 Száz „ szalma . . . . Négy köbméter tűzifa kemény, fel2 80 vágással............................................ Négy köbméter tűzifa puha felvá24 — gással ....................................... __ _ Kg y liter szesz 36 fokú . . 1 76 „ „ köleskása . . . _ „ „ borsó ...................... — __ „ „ lencse...................... 1 --40 „ „ paszuly .... — 32 Férfi napszám saját kenyerén. . 1 60 „ „ gazda kenyerén 1 — VASÚTI MENETREND. Nagykároly állomásra. Érvényes 1905. évi október hó 1-töl. Kiadó legelő. Az alsószopori határban egy tagban levő 300 katas- trális hold Honnan érkezik ? Óra Perez Debreczen felől reggel 4 41 >? ?? ?? 7 19 „ „ délután (gyorsv.) 1 24 „ „ este 6 02 . » . (gyorsv) 8 06 11 18 Szatmár felől reggel 4 48 „ „ délelőtt (gyorsv.) 7 23 n » » 9 4G „ „ délután (gyorsv.) 3 12 „ „ délután 4 01 » „ este 8 07 Zilált felől reggel 7 10 . „ este 7 25 Zilah felé indul reggel 5 09 „ „ » délután 4 11 Gilvács—Nagy-Somkut felől regg. 6 00 „ „ „ este 8 00 N.-Somkutról—Gilvács felé d. u. 2 03 , » » éjjel 2 18 Gsap—M.-Szalka felől érk. d. e. 8 30 este V W ?? V> 8 05 M.-Szalka—Csap felé ind. reggel 4 54 , . „ . délután 4 20 Az aláhúzott (—) számok éjjeli időt jelentenek. KITŰNŐ LE6EL0 az idei évre haszonbérbe jjgW*- kiadó. Szívességből bővebb értesítést ad Taub Sándor 2-3 Alsó-Szopor. (Szilágymegye). Állami telepről szerzett kendermagos plimuth tyúktojások (keltésre alkalmas) nálam kaphatok. MAMŐ0LP ISTVÁN. Néma Gusztáv, közig, jegyző. Debreczeni István, polgármester. 4485—1906. VI. A. sz. Jóváhagyom azzal, miszerint az 5. §-ban évi összegekben megállapított seprési dijak évi tizenkétszeri seprést tételeznek fel s következésképen az egyszeri seprés után az idézett §-ban megállapított évi dijak tizen- keltedrésze számítható fel. Budapest, 1906. február hó 10-én. II. A fészkeket sziklatörésekbe, vízmentes helyekbe, s leggyakrabban sziklabarlangokba rakják. E fészek-szedés igen veszélyes s kik azzal foglalkoznak, már gyermekkoruk óta gyakorolják azt. Jávában, mielőtt e fészek- szedők elindulnak, megáldoznak a védő isten előtt s a tömjénező pap áldását kérik. Testüket bekenik illatos olajjal, a barlang bejáratánál pedig gyantával füstölnek. A barlangba hágcsókon vagy köteleken ereszkednek le, mely utóbbit rendesen derekukhoz kötik s úgy függnek rajta ; kezükben égő fáklyát tartanak s vigyáznak, hogy a lángot a földalatti lég ki ne oltsa. Egy időben azt hitték, hogy e fecskefészek az, melyet a régiek alcyon-fészeknek neveztek s melyet iszapból, babtajtékból s a tenger más részeiből állónak tartottak. E sajátságos fészeknek több faját különböztették meg. Az, melyet Aristoteles említ, gömbölyű formájú, szürke, vör- henyes szinü, szivacs puhaságu volts jobbára halszálkákból készült. Valószínűleg valami habarcs lehetett az és nem madárfészek. A fecske rendesen rovarokból, szúnyogokból, musliczákból és legyekből él. Hideg, nedves nyáron, midőn a rovarok elpusztulnak, vagy elbújnak, a fecskék sokat koplalnak, sokat éheznek s igen gyakran holtan hullanak alá a levegőből. Sajátszerü jelenség, hogy járványos és ragályos betegségek idején igen gyakran elhagyják az oly helyeket, melyeket a járvány több ízben megkerül. Ha a járvány elmúlt, visszatérnek. A járvány tartama alatt hegyesebb vidékre vonulnak. A néphit szent madárnak tartja, annak tartották már a régiek is. Görögországban, nevezetesen Rhodus szigetén, a gyermekek "fecske-dallal fogadták őket. A régieknél tiltva volt megfogni a fecskét, mert több eset bizonyítja, hogy félelmükben meghaltak, kalitkában pedig okvetlenül elvesznek. A levegő királyának, hogy élhessen, levegőre van szüksége . . . A történet két érdekes esetet jegyez föl róluk. A héber mythos szerint, midőn Jeruzsálem elfoglalásakor Titus katonái felgyuj- tolták Salamon templomát, a fecskék oltani segítettek, ezért a zsidó nép elölt a fecske mind e mai napig szent és sérthetetlen. A másik Irlandban történt. Egyik dán király Dublin városát ostromolta, sokáig sikertelenül. Egyszer aztán összefogatta valamennyi fecskét, mely a városból kirepült, lábaikra tüzes taplót köttetett, azután eleresztő. Ezek visszaszálltak a városba, fészkeik által meg- gyujtották az épületeket, egész Dublin tüzbe borult és megadta magát ostromlójának. A fecskékről különben temérdek apró jellemző történetkéket olvashatunk. Egy néhányat mi is közlünk: Néha egy fecske is csinál nyarat. Párisban a hires Foy-kávéház plafondjára egy fecske van festve. Mit jelenthet ez? A kávéházat ritkán látogatták vendégek. Egykor valaki kávézik és egyebet is fogyaszt; de midőn fizetni akar, nem leli erszényét. A pinezér nem akar az ismeretlennek hitelezni és előszólitja gazdáját. Ez szeretetreméltósággal mondja : majd megfizet ön, ha ismét erre jár. E pillanatban egy festékes csuprot pillant meg a vendég, mire Így szól a kávéshoz: Azonnal fizetek. Széket állít a tekeasztalra és kezébe vevén a fes- tekes csuprot, egy fecskét fest a menvezetre, aláírva nevét: Vemet Horácz. És az a fecske a fiatalokat egyre nógatják, nehogy a vihar utolérje. A gyöngébbeket nem engedik tengeri útra kelni, s ezek Európa déli tartományaiban maradnak. A hosszú vándor-út alatt a házaspárok mindig egymás mellett repülnek s együtt térnek vissza az elhagyott fészekbe. Ha az egyik fél elhal, a másik nehány nap múlva utána vész. Megöli a bú, vagy mint némelyek mondják : megreped a szive. a vendégek örök nyarát hozta meg a Foy- kávéháznak. Nervaux irja St. Gomesból, hogy egyszer kertjének egy részét elborította a viz úgy, hogy a kerti pavilion alatti fecskefészek is nagy veszedelemben forgott. A fészekben, melyet Nervaux mindennap megtekintett, eleintén négy tojás volt. Egy reggel, midőn a viz már csak egy hüvelykkel állott a fészek alatt, csak két tojást látott benne, az? után csak egyet. E jelenség felkölté figyelmét, lesbe ült és nemsoká látta, amint a fecske-pár a negyedik tojást is elvitte a kertnek legmagasabb része felé s ott az üvegház kéményének párkánya alatt újonnan rakott fészekbe tették, hol Nervaux megtalálta a másik három tojást is... A fecskék a madár-világ ó-konzervativei. Nem szívesen változtatnak tűzhelyet. Hol a szülök laktak, oda tér vissza a fecske nemzedék másod sőt harmadíziglen. A fecskék ezen stabilitását igen szépen illusztrálja a kővetkező példa : Egy fecske-pár Csehországban egy schüttenhofi paraszt ablaka fölött fészkelt. A gazda és lakói békés egyetértésben éltek. A fecske-pár beröpködött a szobába is, a hol soha legkisebb bántódása se történt. Midőn a költözés ideje elkövetkezett s a szárnyas vendégek útra készültek, a gazda egy este megfogta fészkében a himet és keskeny kis szalagocskát kötött nyakára e felirattal: „Schüttenhofen Csehországban.“ Tavaszszal, a melegedő napsugárral egyszerre csak beállított a fecskepár és nemcsak nyakán volt a hímnek az őszszel rákötött kis szalag, hanem volt mellette egy másik is e két szóval: „Genua Itáliában“. A fecske tehát Kolumbus Kristóf szülővárosát választotta téli lakhelyül. Michelet a fecskét a visszatérés madarának mondja, („oiseau de retour“) s ragyogó tollal festi patriarchalis életmódjukat: „Azon körülmény, hogy lábuk fejletlen —r igy ir Michelet •—■ a fiatalokat hosszabb ideig a fészekben maradni kényszeríti és hosszabb szülői felügyelet és gondozás alá helyezi őket; ehez járul még, hogy a repülésben való oktatás is tovább tart náluk s igy épen nem csuda, hogy a családi élet az ö fészkükben gyöngédebb, szívélyesebb, mint más madaraknál. Náluk a fészek nem pusztán menyasszonyi nyoszolya, a mézeshetek boldog lugasa, hanem családi tűzhely s a gondos nevelés és a gondos önfeláldozás színhelye. Egy gyöngéd anya és hü feleség j uralkodik ott s a fiatal nővérek még akkor is segítségére vannak anyjuknak, midőn már maguk is anyák és saját gyermekeikről kell gondoskodniok“. A fiatalok rendesen szülőik fészke mellett építenek és háborítatlan békében élnek egymás szomszédságában. Ha egyik-másiknak fészke valami véletlen folytán elpusztul, j-ujra hozzá lát az építéshez, de ekkor inár ! nemcsak a rokonság, de a távoli szomszédság is összesegit s igy két nap alatt elkészítik a fészket, melyhez különben egy párnak tizenkét napra van szüksége. A him minden kötelességben osztozik nejével, a tojáson fölváltva ül, az etetés gondját sem hárítja hitvesére s a repülésben ő adja fiainak az első leczkét. A fecskének csak egy ellensége van : a veréb, mely mint tudjuk, szemtelen is, rest is, s néha, elfoglalja a fecskének kényelmes meleg fészkét, még pedig oly makacssággal, mintha teljes jogában volna. Azonban talán még soha egy veréb se élvezhette az elfoglalt fészek kényelmét, mert a birtokából kizavart fecske-pár azonnal közli esetét a szomszédbeliekkel s a különben békés természetű fecskék erre közös erővel neki állnak, hogy éles csőreikkel kidobják a bitorlót. Egy ily háború néha napokig eltart és ha nem sikerül nekik a szemtelent kidobni, vagy kiéheztetni, seregesen elrepülnek, sarat hoznak s hihetetlen gyorsasággal élve befalazzák . . . Amily titokteljes és hirtelen érkeznek meg tavaszszal, épp oly tilokszerüen távoznak. Mielőtt útra kelnek, vezért, útmutatót választanak; gyűléseiket rendesen a ftfíii templomtornya körül szokták tartani. A gyűlés után nehány perez alatt valamennyien | eltűnnek szemünk elől s egy kedvező lég- ] áramlatban folytatják utjokat Ázsiába^ Afri-1 kába, egészen a Szenegálig. De valódi hazájuk azért mégis csak nálunk, Európában van. Délre csak a téli hideg miatt költöznek, olt se fészket nem raknak, se nem költenek. Azonban nem utaznak el mind, a betegesek, í a gyöngék, vagy melyek elkéstek s az átalá- nos utrakelést elmulasztották, itt maradnak s fa-üregekben, csűrökben, part-lyukakban s i iszapban telelnek át téli álomba esve. A természettudósok közül sokan jóidéig tagadták ezt, azt mondván: a madarak közt nincsenek téli alvók ; azonban Fridrich Fridrich német tudós sajátkezüleg vett ki egv tó1 iszapjából fecskéket, melyek a szoba melegén álmukból és dermedtségükből felébredtek. > Ha utrakelésük idején ősszel vihart éreznek, hirtelen fölkerekednek. Ekkor az öregek 2145— 1906. K. sz. Értesittetik a város közönsége, hogy a város képviselőtestülete által 1906. évi ápril hó 1-ső napján tartott közgyűlésén a villamos-mű vagyoni és eredmény-mérlegének felülvizsgálatára vonatkozólag hozott 30—1906. kgy. sz. véghatározata, továbbá 2146— 1906. K. sz., a város 1905. évi I. házipénztári, II. községi közmunkapénztári, III. vámosközuti pénztári, IV. szegényintézeti pénztári, V. villamos-mü pénztári, zárszámadásának, s VI. 1—32, a város kezelése alatti alapok és alapítványok zárszámadásának megvizsgálása tárgyában hozott 32—1906. kgy. sz. véghatározata, továbbá 2147— -1906. K. sz., a városi szervezeti szabályrendelet módosítására vonatkozólag hozott 33—1906. kgy. sz. véghatározata, továbbá 2148— 1906. K. sz., a villamos telepen fúrt-kút létesítése czéljaira újabb hitel engedélyezése tárgyában hozott 39—1906. kgy. sz. véghatározata, továbbá 2149— 1906. K. sz., a vásárvámszedési jog bérbeadására, s az árverési feltételek megállapítása tárgyában hozott 40—1906. kgy. sz. véghalározata, továbbá 2150— 1906. K. sz., a piaczlisztitási dij és illeték szedési jog bérbeadására s az árverési feltételek megállapítása tárgyában hozott 41—1906. kgy. sz. véghatározata, továbbá 2155— 1906. K. sz., a villamos-mü felügyelő-bizottságának javaslata a villamos-mű számadásának a kettős rendszerű könyvvezetés szabályai szerint leendő vitelére s a villamos ügyek előadójának kijelölése tárgyában hozott 31—1906. kgy. sz. véghatározata, továbbá 2156— 1906. K. sz., Popovits János és Pataky György Fény-utczai telkéből kisajátított terület kártalanítási árának megállapítása tárgyában hozott 47—1906. kgy. sz. véghatározata, továbbá 2160— 1906. K. sz., a megválasztott díszpolgárok részére díszoklevelek készíttetése s költségeinek kifizetésére vonatkozólag hozott 35—1906. kgy. sz. véghatározata, továbbá 2161— 1906. K. sz., a Nagykárolyban települtek települési dij fizetésének megállapítására vonatkozólag hozott 44—1906. kgy. sz. véghatározata, valamint 2162— 1906. K. sz., Fischmann József települési dijjának leírása tárgyában hozott 45—1906. kgy. sz. véghatározata, s végre 2163— 1906. K. sz., Lövenberg Adolf és gyermekei Lövenberg Sarolta és Rózának illetőségi ügyére vonatkozólag hozott 46— 1906. kgy. sz. véghatározata a városházánál a közigazgatási kiadó- hivatalban a mai naptól számítandó 15 napon át közszemlére ki vannak téve, s azok a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthetők, s azok ellen netaláni felebbezések 1906. ápril hó 17-ik napjáig bezárólag beadhatók. Kelt Nagykárolyban, 1906. április 2-án. Debreczeni István, polgármester.
