Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)

1906-03-29 / 13. szám

ellen foglalt állást, mig Dr. Adler Adolf azt a közvetítő indítványt tette, hogy az ügy tisztázása czéljából és a rendőrkapitány érdekében is, hogy ezen eljárását igazolhassa — a felfüggesztés mellőzésével — rendeltessék el a fegyelmi eljárás és felhívta Dr. Vetzák Edét, hogy indítványának a felfüggesztésre vonatkozó részét vonja vissza. Minthogy Dr. Vetzák Ede ezen felhívásnak megfelelőleg indítványát módosította, polgármester a vitát berekesztettnek nyilvánítván, a névszerinti szavazást elrendelte, melynek eredményeként kihirdette a határozatot, mely szerint a képviselőtestület 81 tagja közül 6 a bizottság javaslata mellett, 75 pedig ellene foglalt állást, minek következtében 69 szavazattöbbséggel Demidor Ignácz rendőrkapitány ellen a fegyelmi eljárás elrendeltetik s az j iratok a határozat jogerőre emelkedése után a közigazgatási bizottsághoz felterjesztetnek.

Ezután polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Csőkör Ferencz, Kaufmann Jenő, i Kindris Gábor, Papp István és Strohmájer Ferencz képviselőtestületi tagokat felkérvén, a gyűlést befejezettnek nyilvánította és be-: rekesztette.

reHn-iTrds

a Nagykárolyban létesíteni tervezett „Nagykárolyi birtokossági malom részvénytársaság“ részvényeinek jegyzése iránt.

Alapítási tervezet.

♦

Alantirott alapítók Nagykároly városban, a szatmárnémeti-i kir. törvényszék mint kereskedelmi bíróságnál „Nagykárolyi birtokossági malom részvény- társaság“ czég alatt bejegyeztetendő részvénytársaságot óhajtunk létesíteni s Nagykároly város közönségét felhívjuk részvényaláirásra, — a következőkben megadott tervezet alapján.

1.

A vállalat tárgyát Nagykároly város közönsége részvételével megalakítandó részvénytársaság által létesítendő malom felállítása képezi, mely malom villamos motorikus hajtóerőre berendezve, főként simaörlés s olajütés czéljaira szolgál.

A vállalat 30 azaz harmincz évi tartamra terveztetik.

2.

A vállalat létesítéséhez szükséges alaptőkét 40,000 azaz negyvenezer koronában állapítjuk meg.

3.

A 40,000 koronában megállapított alaptőke megszerzésére 1000 azaz egyezer darab, egyenként 40 azaz negyven korona névértékű, névre szóló részvény bocsáttatik ki.

Elsőbbségi kötvények kibocsátása mellőzte tik.

4.

A kibocsátandó részvényekre jegyzések, illetve aláírások záridejét bezárólag 1906. évi május hó 5-ik napjára tűzzük ki és pedig azon hozzáadással, hogy 1906. évi április hó 30-ik napjáig bezárólag úgy alantirott alapítóknál, valamint az általunk teljesen megbízott s a mi felelősségünkre eljáró:

1. Ifj. Gindele Ignácz birtokos,

2. Feifer Ede városi számvevő,

3. Raáp János birtokos,

4. Lörincz Lajos birtokos,

5. Fézer János birtokos,

6. Vinkler Pál birtokos,

7. Setter István birtokos,

8. Janitzky György birtokos, iparos,

9. Ifj. Matolcsy Sándor kereskedő,

10. Drágus István bádogos-iparos,

11. Strohmájer Ferencz kereskedő,

12. Komódi Lajos iparos és kereskedő,

13. Ifj. Magyar Károly iparos,

14. Ifj. Nagy Antal timár-iparos, lő. Mikó Ferencz gubás-iparos,

16. Sándor György asztalos-iparos,

17. Ifj. Kovács Lajos gubás-iparos,

18. Nagy Gusztáv birtokos,

19. Szabó Lajos mészáros-iparos,

20. Gyulay János kereskedő,

21. Krammer József birtokos,

22. Reszler György mészáros-iparos,

23. Szabó János kerékgyártó, birtokos,

24. Kindris József mészáros-iparos,

25. Meszesi Ferencz asztalos-iparos,

26. Gindele Antal birtokos,

27. Buday József fazekas-iparos,

28. Tóth János ácsiparos (Gózson),

29. Kuszka Mihály keresk., birtokos és

30. Szendrey Jenő kalapos-iparos nagykárolyi lakosoknál lévő — saját aláírásunkkal ellátott „Alapítási tervezethet is tartalmazó — aláírási-iveken történ-* hetik a részvényjegyzés, illetve aláírás. Ezen zárhatáridöig —- tehát bezárólag 1906. évi április hó 30-ik napjáig — egy személy által legfeljebb két részvény jegyezhető, 1906. évi május hő 1-sö napjától, bezárólag 1906. évi május 5-ik napjáig, kizárólag alantirott alapítóknál lévő iveken s csak az esetben eszközölhető részvényjegyzés, illetve aláírás, ha 1906. évi április hő 30-ik napjáig bezárólag az összes részvények nem jegyeztettek, mely esetben egy személy által kettőnél több részvény is jegyezhető. — Túljegyzés esetén első sorban az egy személy által kettőn felül jegyzett aláírások, másodsorban a később aláírók fognak mellöztetni.

5.

Alantirott alapítók — az 1875. évi XXXVII. t.-cz. 183. §-a alapján — fenntartjuk magunknak azon jogot, hogy az első igazgatóságot három évi időtartamra kinevezzük.

6.

Minden egyes részvény után a jegyzéskor a névérték 30°/o-a, tehát 12 azaz tizenkettő korona fizetendő az ivtartő kezeihez és nyugtájára; 1906. évi május 15-én részvényenként 10 azaz tiz kor. fizetendő Lutz György, az alapítók egyike, mint alantirott alapítók által ideiglenes pénztárnokul megbízott kezeihez és nyugtájára. A részvények név- értékéből még igy fizetetlen összeg két egyenlő részletben, 1906. évi julius és augusztus hónap 1-sö napján lesz az alakuló közgyűlés által megbízandó pénztárnok kezeihez és nyugtájára befizetendő.

Alapítók nemcsak saját magukért, hanem az általuk megbízott ivtartókért és a pénzkezeléssel megbízottért is teljes anyagi felelősséget vállalnak.

Nagykároly, 1906. márczius 27.

Marián Ferencz,

pékiparos Nagykárolyban.

Csőkör Ferencz,

birtokos Nagykárolyban.

Lukácsovits János,

kolmefestő-ip. N.-Káiolyban.

Bunda Miklós,

épitész Nagykárolyban.

Merts Imre,

birtokos Nagykárolyban.

Orosz Lajos,

kereskedő Nagykárolyban.

Jakab Zoltán,

birtokos, gépmühelytulajd.

Nagykárolyban.

Lochmájer Márton,

birtokos Nagykárolyban.

Lutz György,

birtokos, városi tisztviselő

Nagykárolyban.

Bordás Imre,

birtokos, asztalos-iparos

Nagykárolyban

alapitó tagok.

NAGY KÁRÓL

HÍREK.

— Meghivás. 1978—1906. K. sz. Nagykároly város képviselőtestületi tagjait 1906. év április hó 1-ső napján délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendes közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1906. márczius 29-én. Debreczeni István, polgármester. — Tárgysorozat:

1. Polgármester 1905. évi eseményi és statisztikai jelentése. (1922—1906. k. sz. kj.)

2. A villamos-mű vagyon és üzleti mérlegének elbírálása. (962—1906. k. sz. kj.) 3. A villamos-mű felügyelő-bizottságának javaslata, a villamos-mű számadásának a kettős rendszerű könyvvezetés szabályai szerint leendő vezetése s a villamos ügyek előadójának kijelölése iránt. (999—1906. k. sz. hj.) 4. Az 1905. évi házi-pénztári, községi köz- munkapénzlári, vámosközuti pénztári, szegénypénztári, villamos-mű pénztári zárszáI

inadásoknak, valamint a városi hatóság kezelése alatt álló 32 alap zárszámadásának j megvizsgálása. (1609—1906, k. sz. kj.) 5. A szervezeti szabályrendelet módosítása. (7805—1905. k. sz. kj.) 6. A nyugdijügyi bizottságnak 1905. évi jelentése. (1973—1906. k. sz. kj.) 7. Jelentés arról, hogy a város díszpolgáraiul megválasztott Kossuth Ferencz- nek, Gróf Apponyi Aibertnek, Gróf Andrássy Gyulának a díszpolgári oklevelek átadattak. (1327—1906. k. sz. fj.) 8. Dr. Kovács Dezső és társai kérelme a városi tornacsarnok falába illesztendő emléktábla elhelyezésének megengedése iránt. (910—1906. k. sz. fj.) 9. Marián Ferencz és társainak, mint az alakítandó „Nagykárolyi birtokossági malom r. t.“ megalapítóinak kérelme a villanytelep ; telke egyrészének használatra átengedése iránt. (1977—1906. k. sz. kj.) 10. A városi j árvaszék 85—1906. sz. határozata az árvák és gondnokoltak követelése után adható kamatláb nagyságának megállapítása tárgyában. (908—1906. k. sz. fj.) 11. Előterjesztés I a villamos telepen fúrt kút létesítése ügyé- í ben. (91—1906. k. sz. kj.) 12. A vásárvám- | jövedelem bérbeadása tárgyában az árverési. | feltételek megállapítása. (439—1906. k. sz. kj.) 13. A piacztisztitási jövedelem bérbeadása tárgyában az árverési feltételek megállapítása. (439—1906. k. sz. kj.) 14. A városi jogügyi, pénzügyi és közkórházi bizottságok kiegészítése. (809—1906. k. sz. kj.) 15. A viczinális-uti bizottságba 2 tag megválasztása. (3417—1906. k. sz. kj.) 16. A város területén négy év óta lakóknak a város kötelékébe felvétele s a telepedési dij kirovása. (1638—1906. k. sz. fj.) 17. Fischmann József terhéröl a telepedési dij leírása. (894—1906. k. sz. fj.) 18. Lövenberg Adolf és leánya Sarolta illetőségi ügye. (862—1906. k. sz. fj.) 19. Popovics János és Pataki György fény-utczai telkéből kisajátított terület kártalanítási árának megállapitása. (9110— 1905. k. sz. bj.) 20. Az 1906. évi február hónapi pénztárvizsgálati jegyzőkönyv bemutatása. (1197—1906. k. sz. hj.) 21. A közgyűlés* idejét megelőzőleg legalább 24 órával beadható indítványok tárgyalása.

|/ — Személyi hir. Géressy Kálmán tankerületi főigazgató f. hó 25-én délután városunkba érkezett és tegnap reggel utazott vissza székhelyére Debreczenbe.

— Városunk jogügyi bizottsága folyó hó 23-án a vasárnapi közgyűlésnek a rendőr- kapitányra vonatkozó polgármesteri előterjesztés előkészítése czéljából ülést tartván, e bizottság kimondotta, hogy a rendőrkapitány ellen a fegyelmi eljárás elrendelésére ok fenn nem forog.-- A városi nyugdijválasztmány folyó hó

27-én tartott ülésében megállapította a képviselőtestülethez teendő jelentését, melynek tartalma az, hogy a múlt évben temetési segély kiutalás és nyugdíjigény megállapítás szüksége fenn nem forgott, sőt minthogy néhai Sass Lajos volt városi Írnok özvegye ismét férjhez ment, a részére folyósított özvegyi nyugdíj beszüntettetelt. Ezek következtében a nyugdíjpénztár vagyonállaga a következő : 1904. év végén vagyonmaradvány

23,978 K 82 f, 1905. éví városi hozzájárulás 3000 K, ugyanezen évről tisztviselői hozzájárulás 1284 K 47 f, kamatokból 989 K 12 f, bírságokból 55 K. összesen 29,307 K 31 f, ebből ellátásra kiadatott 397 K 50 f, igy a nyugdíjpénztár vagyona 1905. végén 28,909 K 81 f, vagyis a pénztár a múlt év folyamán gyarapodott 5930 K 99 fillérrel. Ezen vagyonból értékpapírban van 18,000 K, pénzintézeti betétben 16,767 K 76 f, kamatkövetelésben 141 K 05 f, készpénzben 1 K, összesen: 28,909 K 81 fillér.

— A hazai ipar pártolása ügyében városunkban megindított mozgalom eredményeként vasárnap délután 3 órakor a városháza tanácstermében a városi független párt, a helybeli nőegylet, a kereskedelmi társulat és az ipartestület kiküldöttei együttes értekezletet fognak tartani a szervezési munkálatok előkészítése czéljából. Ezen értekezleten fognak a kiküldöttek az együttes eljárás és a

J Magyar Védő-Egyesület nagykárolyi fiókja : megalakítása tárgyában tanácskozni és határozni. A megbízott kiküldöttek az értekezletre j ez utón is meghivatnak.

— Aranymise. Soltész Imre kálmándi i plébános az egyházmegyének egyik közbecsü- 1 lésben álló papja, nmlt vasárnap ülte meg

fölszentelésének 50-ik évfordulóját és aranymiséjét Máriapócson mondotta el, a hol ezen ritka évforduló napján nagy ováczióban részesítették az agg lelkipásztort.

— Társas uzsonna. A nagykárolyi izr. nöegylot f. hó 24-én délután fél 6 órakor a Magyar király szálloda éttermében uzsonnával egybekötött összejövetelt rendezett, mely fényesen sikerült, amennyiben a szépszámú közönség a jourszerü összejövetelen nagyszerűen mulatván, a reggeli órákig maradt együtt. Az egyesület vezetősége meglepetés- szerüíeg jux-tombolát rendezett, melynek nyereménytárgyai sokszor élénk derültséget

! kellettek. A jókedvet fokozta Fátyol Józsi kitűnő muzsikája, mely mellett a fiatalság tánczra perdült. A kedélyes és fesztelen

Y ÉS VIDÉKE

mulatságon az anyagi siker sem maradt az erkölcsi mögött, amennyiben a brutto 88 K 80 fillér bevételből levonva a 38 K 62 fillér kiadást, maradt a nőegylet pénztára javára tiszta nyereségként 50 kor. 18 fillér.

— Szerkesztőváltozás. Vármegyénk hivatalos lapjának a szerkesztésével Majos Károly alispán-helyettes f. hó 20-tól kezdve Mády Lajos aljegyzőt bízta meg.

— Oltáregyesületi felolvasó-est. A jelen cyklus ötödik és utolsó estjének nagyszabású programmját most állította össze az Oltáregyesület. Ha lehet mondani, ez az eddigi fényes estéken is túltesz. Sikerült ugyanis az egyesületnek megnyerni a most Nagyváradon szereplő R. Réthy Laura művésznőt, a ki a következő héten hangversenykörutra indul. A kiváló művésznő énektudásában a nevesebb vidéki színházakon kívül a rn. kir. Opera s a Népszínház közönsége is soká gyönyörködött. A művésznő hatalmas hangját különben lesz alkalma közönségünknek ez oltáregyesületi esten kívül még egyszer hallani, amennyiben külön hangversenyen is föl akar lépni közönségünk előtt, a melyre előre felhívjuk a figyelmet. Nagyszabású száma lesz még a műsornak Olesnitzky Emília és Wagner Mariska urhölgyek zongorajátéka. — A műsor különben a következő: 1. Prónay-Szent-Gály: Rákóczy zászlaja. Melodráma. — Szavalja: Janitzky Margit. Zongora-, harmonium-, hegedű- cello- és énekkisérettel. 2. Gobby: Magyar ábránd. Zongorán előadják: Olesnitzky Emilia és Wagner Mariska. 3. Előadás. Tartja : Wolkenberg Alajos dr. 4. Ima. Operarészlet. Énekli: R. Réthy Laura; zongorán kiséri: Réthy Janka. 5. Monológ. Előadja: Komka Böske. 6. Élőkép. Személyesítik: Borody Irén, Kerekes Anna, Márton Margit. Szaval: Hetey Blanka. 7. Záróbeszéd. Mondja Varjas Endre. Meghívó nincs. Belépőjegy 1 korona. Kezdete ápr. 1-én délután 6 órakor a Polgári kaszinóban.

— Búcsú. Az iskolaszéki elnöki állásról történt lemondásom folytán polgármester ur 4466—1906. sz. értesítése szerint más elnök választatván, midőn az igen tisztelt tanítói kartól búcsút veszfek s lelkiismeretes támogatásukért köszönetemet kifejezem, egyúttal kérem, tartsanak rneg jövőre is jó emlékükben. Nagykároly, 1906. márczius hó 15-én. Reök Gyula, volt iskolaszéki elnök.

— Húsvéti ajándékok beszerzésére ajánljuk Löfkovits, Magyarország legjobbhirü órás- és ékszerész-czéget, Debreczenben.

— Helyreigazítás. A helybeli állami polgári leányiskola igazgatója valótlannak jelenti ki azt, hogy az iskola egyik osztályában márczius 15-én a növendékek a tanítónő határozott ellenzése daczára a reggeli imádság helyett a Hymnuszt énekelték volna és kérte, hogy lapunkban ezen helyreigazítást tegyük meg, mert az intézet növendékei sokkal jobban vannak nevelve, semmint ne tudnák, hogy az imádság nem imádság többé, ha nem a maga helyén alkalmazzák. Kijelentjük azt, hogy hirünket egy úri ember márczius 15-én este a Polgári kaszinóban tartott társasvacsora alkalmával nyilvánosan, többek hallatára mondotta el, s minthogy nevezettnek szavahihetőségéhez kétség nem fér, ö pedig arra hivatkozott, hogy azt egy növendéktől hallotta, a hirt mi alaposnak tartottuk. Különben nem nagy dicsősége az iskolának az, hogy márczius 15-én az intézetben a Hymnuszt nem énekelték, mert szebb lett volna, ha énekelték volna.

— Gyászeset. Kováts Lajos szatmár- egyházmegyei áldozópap, csanálosi plébános, f. hó 22-én hosszas betegeskedés után 55 éves korában meghalt és f. hó 24-én délelőtt 10 órakor a községbeliek, valamint a környékbeli papság nagy részvéte mellett Csanáloson tétetett örök nyugalomra. A gyászszertartást Kosztra Ignácz esperes végezte, a koporsót a kegyelet elhalmozta koszorúkkal. — A család a következő gyászjelentéssel tudatta veszteségét: Özv, Kováts Ferenczné szül. Müller Berta; Kováts Bella és férje Varga Lörincz; Kováts Nándor és neje Tikos Anna; özv. Molnár Lajosné, Kováts Irma; valamint Jenő, Tibor

I és Mihály unokaöcscsei a rokonok nevében j is mélyen megtört szivvel tudatják a legjobb fiú, testvér, illetve sógor, nagybátya és szerlö rokonnak, Kováts Lajos szatmár-egyházmegyei áldozópapnak, csanálosi plébánosnak folyó I évi márczius hó 22-én, délután 5 órakor 55 ! éves korában rövid betegség és a halotti j szentségek ájtatos felvétele után történt csöndes elhunytát. Drága halottunk földi része f. , hó 24-én, szombaton délelőtt 10 órakor fog a gyászháznál tartandó beszentelés és ezt | követőleg a megboldogult lelkiüdvéért az Egek Urának bemutatandó gyászmise után a | csanálosi sirkertben örök nyugalomra tétetni. Gsanálos, 1906. márczius hó 22-én. Áldás és béke emlékének! — A nagykárolyi róm. kalh. esperesi kerület papsága a következő gyászjelentést adta ki: A nagykárolyi róm. kath. esperesi kerület papsága szomorú szívvel, de Isten szent intézkedésében való megnyugvással tudatja, hogy szeretett oltártestvére főtisztelendő Kováts Lajos, csanálosi plébános, folyó hó 22-én délután 5 órakor,