Nagykároly és Vidéke, 1906 (23. évfolyam, 1-52. szám)
1906-03-29 / 13. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. életének 55-ik, csanálosi lelkészkedésének j 22-ik évében rövid szenvedés s a haldoklók ' szentségeinek ájtatos felvétele után az Úrban elhunyt. Temetése márczius 24-én délelőtt 10 órakor szent mise bemutatása után lesz. Imádkozzunk érette! —- R. i. p.! — Kútfúrás a villanytelepen. A villanytelepen a kútfúrás eddig egészben nem sikerült, mert noha 309 méter mélységre lefúrtak, felszökellö vizet nem kaptunk. A pénzügyi-, bizottság azt javasolja a képviselőtestületnek, hogy a fúrást 400 méter mélységig folytas- j sák s e czélra még 4000 koronát megszavazzanak. — Magyarország fürdői és ásványvizei czim alatt Pozsonyi Gábor hirlapiró, városunk szülötte egy nyolczszáz nyomtatott ol- j dalra terjedő munka megírásán fáradozik. A művet egy fővárosi előkelő könyvkiadó-1 vállalat illusztratiókkal bőven ellátva fogja, kiadni füzetenként 90 fillérért, bekötött pél-! dányonként 12 koronáért. Előjegyezni lehet a műre szerző czimén városunkban.-- Egy uj malmot akar felállítani a helybeli gazdaközönség egy része, még pedig úgy, hogy 1000 drb 40 koronás részvénynyel a villanytelep melletti földön állíttatnék fel a malom, mely kizárólag a gazdaközönség terményei őrlésével foglalkoznék és a hajtó erőt a villanyteleptől nyerné. Ez ügyben a gazdaközönség tegnapelőtt tartotta utolsó értekezletét, melyben megállapították azokat a feltételeket, melyek mellett a villanyteleppel szerződni hajlandók lennének. — A nagykárolyi kath. legényegyesület felolvasó-estéjét — közbejött akadályok miatt — nem április 1-én, hanem április 8-ikán tartja meg. — Változás a „Szatmárvármegye“ laptársunknál. Cseh Lajos főgimn. igazgató hivatalos állásából folyó nagy elfoglaltsága folytán a lap vezérlő-bizottságából kilépett, Mangu Béla elmozdított vármegyei Il-od aljegyző pedig laptársunk főmunkatársa lett. — A bútorgyár létesítése ez időszerint nem sikerült, mert a közönségnek a mostani politikai viszonyok mellett nem nagyon van kedve uj alapításokba belemenni. Azonban az alapilók nem ejtették el az eszmét, hanem annak megvalósítását alkalmasabb időre halasztják. A kik részvényt jegyeztek, a jegyzéskor lefizetett összeget ugyanazon alapítótól kapják vissza, a kinek kezeihez azt lefizették. — Bármilyen különbözők is a szenvedések, kevés megbetegedésre alkotott a természet olyan tökéletes gyógyeszközt, mint a milyet a Ferencz József keserüviz. Kérjünk határozottan Ferencz József keserüvizet és ne fogadjunk el semmilyen más csekély értékű terméket. 3. — Kinevezés. A király Kolbenhayer Kálmán debreczeni Ítélőtáblái elnöki titkárt a debreczeni Ítélőtáblához bíróvá nevezte ki. — Újabb adományok a Kossuth szoboralapra. A „Szatmár vármegye“ czimü laphoz, a városunkban felállítandó Kossuth szobor-: alapra Szatmárról Cholnoky Ilonka 5 koronát, Nagykárolyból id. Némethy Sándor 3 K, Szalay Bálintné 2 K, Feinsilber Betti és N. N. 5—5 kor. Tőketerebesről Haris Géza 5 K küldöttek. A 25 koronát kitevő összeget Dr. Vetzák Ede mint a lap szerkesztőségének tagja a városi pénztárba befizette s az összeg a szobor alaphoz csatoltatott. — Berendelés. Az igazságügyminiszter Szász Gerö dr. kir. albirót a szegedi kir. ítélőtáblához tanácsjegyzőnek rendelte be. — Házasság. Bay Miklós szinérváraljai szolgabiró, Bay Mihály csomaközi földbirtokos fia, f. hó 18-án esküdött örök hűséget Szinérváralján Papolczy Béla földbirtokos leányának, Mariska kisasszonynak. — Eljegyzés. Róth Manó helybeli lakos a napokban eljegyezte Rósner Mihály leányát Rózsi kisasszonyt. — A nagykárolyi temetkezési társulat tagjai Kun István alelnök kezdeményezésére f. hó 25-én este Kun István vendéglőjében Dr. Gózner Elek újonnan megválasztott elnök tiszteletére társasvacsorára gyűltek össze. A megjelentek lelkesen ünnepelték az uj elnököt, ki meleg szavakban köszönte meg a megnyilvánult bizalmat. A tagok éjfélig maradtak együtt. — Csőd városunkban. Heinrich János rőfös és divatkereskedő ellen a szatmári kir. törvényszék vagyonbukott saját kérelmére a csődöt megnyitotta. Csődbiztosul dr. Horváth Benő törvényszéki biró, tömeggondnókul Papp Béla helybeli ügyvéd, helyettes tömeggondnokul Hadady Lajos szatmári ügyvéd neveztetett ki. Bejelentési határidő 1906. május 2., felszámolási tárgyalás határnapja 1906. május 16., a csődválasztmány alakítás határnapja pedig 1906. május hó 18. napja. — A szatmár—eperjesi szinikerület Szatmár város kilépésével megszűnvén Eperjes- j nek Sátoralja-Üjhelylyel egy kerületbe való társulása elvileg már befejezett dolog s ezen kerületbe akarják belevonni kiegészilő részek gyanánt Beregszászt, Munkácsot és Ungvári. í Hát velünk mi lesz? — Házasság. Gyöngyösi Gyula nagybányai czukrász-iparos ma esküszik örök hűséget özv. Szimáncsik Jánosné leányának, Juliskának, városunkban. — Kása- és olajmalom városunkban. Weinberger Ferencz helybeli terménykereskedő egy kása- és olajmalom felállithatására vonatkozó telepengedélyért folyamodott. Minthogy az iparfelügyelő a malom részletes terveinek becsatolását kívánta, a már kitűzött tárgyalást el kellett halasztani. — Am. kir. államvasutak szatmárnémeti— fehérgyarmati vonalának Penyige állomásán „Penyige“ elnevezéssel 1906. évi ápril hó 1-én a postaügynökségekre meghatározott teljes működési körrel postaügynökség lép életbe. A postaügynökség postai összeköttetését a Szatmár és Fegyérgyarmat közt közlekedő 274. számú kalauzpostákkal és ezek közvetítésével a fehérgyarmati postahivatallal, továbbá az 5314. számú vonat utján a szatmárnémeti-i 2. sz. posta- és távirda- hivatallal fogja kapni. A postaügynökség kézbesítési kerületébe Penyige község, Bakó, Cseky, Isaák, Jeney, Kormány L, Kormány II. és Szőke-tanyák osztattak be. Ezen Hely utolsó postája Fehérgyarmat. A postaügynökség ellenőrző postahivatala Fehérgyarmat. — Lovarda városunkban. Viktor nevű lovardatulajdonos előleges jelentést bocsátott ki, mely szerint előadásait a legközelebbi napokban megkezdi. Az előleges jelentés szerint a lovardatulajdonos saját zenekarral bir és kiváló lovaival elsőrangú előadásokat fog bemutatni. A lovarda építését már kedden megkezdették. — A magyar iparért. Az aradi és arad- megyei hölgyek vasárnap Aradon megalakították a magyar ipart pártoló szövetséget és annak elnökévé Károlyi Gyula grófné szül. Károlyi Melinda grófnőt választották meg. — Országos vásárok ápril havában: Mándokon és Munkácson 2-án, városunkban 9-én, Krasznabélteken 17-én és Halmiban 21-én. — A nap kelte és nyugta ápril havában. A nap ápril hó 1-től kezdve 5 óra 42 percz- kor kél és 6 óra 27 perczkor nyugszik, ápril hó végén 4 óra 48 perczkor kél és 7 óra 8 perczkor nyugszik, úgy, hogy a nap ápril havában 1 óra 31 perczczel nő. — Ápril havában, 7-én a gör. katholiku- soknak van a Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepük, 8-án van virágvasárnap, ekkor kezdődik a nagyhét, 15. és 16-án van a katholikusok és protestánsok, valamint a gör. katholikusok húsvétja és 10-től 17-ig a zsidók húsvétja úgy, hogy 16-án az összes vallásfelekezeteknek ünnepük lesz, a mi igen ritkán esik meg. — Megilleti-e az asszonyt férje után a „doktornő“ czimzós ? A „Polgár“ szerint Németországban mozgalom indult meg oly irányban, hogy az orvosok, ügyvédek és tanárok feleségei ne czimeztethessék magukat „doktornénak.“ A kifogásolók ugyanis úgy okoskodnak, hogy a doktori czimért járó tanulmányokat maga az orvos, ügyvéd vagy tanár végezte, de semmi esetre sem annak a felesége. így tehát a doktori czim is csak a férjet illeti, a feleségek ellenben ne pompázzanak a „doktorné“ czirnmel. — Dohánybeváltó-hivatal Szatmáron. A központi jövedéki igazgatóság egy dohánybeváltási hivatalnak Szatmáron leendő felállítása tárgyában a várossal a tárgyalásokat megkezdette. A nyereség tartalékok közül, melyek összesen 26.999,096 korona 73 fillérre rúgnak, különösen kiemelendők: az alapszabály szerinti nyereségtartalék, mely 5.250,000 koronát tesz ki, az értékpapírok árfolyamingadozására 19.206,875 korona 73 fillérre emelkedett, továbbá felemlítendő a 160,000 koronára rugó kétes követelések tartaléka és a 911,110 korona 50 fillérnyi ingatlan tartalék. Ezeken kívül fenáll még egy 1.471,110 kor. 50 fillért kitevő tartalék, melynek az a rendeltetése, hogy az életbiztosítási osztályban a kamatláb esetleges csökkenését kiegyenlítse. A társaság összes tartalékjai és alapjai, melyek elsőrangú értékekben vannak elhelyezve, az idei átutalások folytán 247.497,914 korona 42 fillérről 270.052,078 korona 64 fillérre emelkedtek, melyek következőképen vannak elhelyezve. 1. Ingatlanok és jelzálogkövetelések .... 43.258,594 K 47 f 2. Életbiztosítási kötvényekre adott kölcsönök 21.221,765 „ 52 „ 3. Letéteményezett értékpapírokra adott kölcsönök ............................... 1.354,419 „ — „ 4. Értékpapírok . . . 185.300,903 „ 34 „ 5. Tárcza váltók . . . 707,151 „ 55 „ 6. A részvényesek biztosított adóslevelei . . . 7.350,000 „ — „ 7. Bankoknál levő rendelkezésre álló követelések, készpénz és az intézet követelései, a hitelezők • követeléseinek levonásával . . 10.859,244 „ 76 „ Összesen: 270.052,078 K 64 f Ezen értékekből 58'5 millió korona magyar értékre esik. A kéményseprés alkalmával a kémény- ! seprő meggyőződést szerez magának arról, hogy az illető épületekben s különösen a j kémény közelében meg van-e a tűzveszély ellen a kellő rend. Az e részben tapasztaltakra, vagy tüz- rendőri szabályokkal ellenkező dolgokra az illető házbelieket figyelmezteti, sőt szükség esetén a rendőri hivatalnál jelentést tenni tartozik. (Folyt, köv.) 7. §. Dr. Adler Adolf felelős szerkesztő. Simkó Géza ifj. Andrássy Jenő főmunkatárs. belmunkatárs. Laptulajdonos és kiadó : Sarkadi N. Zsigmond. lem szóval! tettel pártoljuk a magyar ipart! Vásároljunk Magyarország legkiterjedtebb, 24 év óta többszörösen legmagasabb S helyekről kitüntetett órás- ás Közgazdaság. A Triesti Általános Biztosító-Társaság (Assicurazioni Generali) folyó évi márczius hó 17-én tartott 74-ik közgyűlésén terjesztettek be az 1905. évi mérlegek. Az előttünk fekvő jelentésből látjuk, hogy az 1905. deczember 31-én érvényben volt életbiztosítási tőkeösszegek 771.879,007 korona és 54 fillért tettek ki és az év folyamán bevett dijak 35.489,533 korona és 24 fillérre rúgtak. Az életbiztosítási osztály dijtartaléka 18.739,255 korona 97 fillérrel 209.076,662 korona 98 fillérre emelkedett. A tüzbiztositási ágban, beleértve a betöréslopás elleni és tükörüvegbiztositást, a díjbevétel 14.429,413,117 korona biztosítási összeg után 23.671,911 korona 75 fillér volt, miből 8.903,497 korona 38 fillér viszontbiztosításra fordittatott, úgy, hogy a tiszta díjbevétel 14.768,414 korona 37 fillérre rúgott, mely összegből 10.464,043 korona 40 fillér mint díjtartalék minden tehertől menten jövő évre vitetett át. A jövő években esedékessé váló dijkötelezvények összege 94.667,902 korona 96 fillér. A szállitmánybiztosi ágban a díjbevétel kitett 3.833,502 korona 39 fillért, mely a viszontbiztosítások levonása után 1.552,290 korona 37 fillérre rúgott. Károkért a társaság 1905-ben 30.285,711 korona 02 fillért folyósított. Ehhez hozzáadva az előbbi években teljesített kárfizetéseket, & JArsaság alapítása óta károk fejében 827.976,227 korona és 40 fillérnyi igen tekintélyes összeget fizetett ki. Szabályrendelet az 1884. évi XVII. t.-cz. 10-ik §-ának d) pontjában említett kéményseprési-iparnak Nagykároly r. t. város területén való gyakorolhatása tárgyában. 4- §• Minden használatban lévő kémény havonként legalább egyszer, ott azonban, hol a napnak nagyrészében, vagy éjjel is tüzelnek, havonként legalább kétszer tisztítandó. 5. §. A kéményseprésért járó dijak a következőleg állapíttatnak meg: a) Földszinti házak minden egyes cylinder kéményének, valamint az emeletes házaknál csak az emelettől kezdődő minden egyes kéményének tisztításáért egy évre I három korona. b) Emeletes házak minden egyes s a földszinttől a fedélig nyúló kéményének tisztításáért egy évre négy korona. c) Az oly cylinder-kémények tisztításáért, melyek csak télen használtatnak egy évre két korona. Ezen díjért köteles a kéményseprő minden kéményt évenként legalább egyszer, a szükséghez képest azonban többször is kiégetni. Egy kémény alatt azon füst elvezető cső értetik, mely a fedélen keresztül a szabadba önálló nyílással bir, tekintet nélkül arra, hogy hány tüzelő helyiség füstjének elvezetésére szolgál. Oly összeépült cylinderkémé- nyeknél, ahol a fedélen kiemelkedő kémény- (test több kéményt foglal magában, az a) b) \ pontok alatt meghatározott dij csak egy kéménynyilás után számítható fel, minden többi nyílás után a meghatározott díjnál egy ] koronával kevesebb számítható. I d) Sátorkéményekért évenként egy korona 20 fillér. e) Kályhák tisztításáért évenként 80 fillér, takarék tűzhelyek tisztántartásáért egy ko- | róna 60 fillér fizetendő, ha annak tisztántartása kéményseprőre bizatik, ezen díjazásért köteles a kéményseprő a szétszedést s összerakást is eszközölni s a füstcsöveket tisztán tartani. Ezen szabályrendelet által megállapított és vitássá nem tett kéményseprési dijaknak rendes közigazgatási utón való behajtása az 1884. évi XVII. t.-cz. 166. §-ában megállapított iparhatóságok hatáskörébe tartozik. 6. §. A kéményseprő köteles gondoskodni arról, hogy kerületében a kémények a 4. §. szerint tisztittassanak. Ennek foganatosítása czéljából a kerületéhez tartozó házak kéményeiről rendes jegyzéket vezet s a 4. §-ban meghatározott időszakban minden házhoz elmegy és a tisztítást teljesiti és a mennyiben az a házbeliek által ellenezletnék, a rendörhivatalnál jelentést tesz. Akár a seprésért, akár ha a tisztítást a házbeliek a kéményseprőnek meg nem engedvén, azt magok végzik, a felügyeletért a kéményseprőnek az 5. §. szerint meghatározott dija illelményszerüleg jár s annak kifizetése tőlle azon okból, mert a seprést a tulajdonos vagy bérlő ellenzése folytán nem teljesitette, meg nem tagadható. j hol legnagyobb választékban és legdivatosabb ÓRÁK, ÉKSZEREK ÉS EZÜSTNEMÜEK utolérhetetlen olcsó árban és a legmegbízhatóbb kiszolgálásban szerezhetők be. Ékszereim legnagyobb része itthon, saját műhelyemben állittatik elő. — Óráim legjobb minőségűek, ezüstnemüim izlésteljesek, szolidak. Löfhovils Ari Illír, Debreczen. 1-2 Hirdetmény. 1937— 1906. K. sz. Értesittetik a város közönsége, hogy a város képviselőtestülete által 1906. évi márczius hó 25-ik napján tartott közgyűlésen Demidor Ignácz rendőr- kapitány elleni fegyelmi ügyre vonatkozólag hozott 28—1906. kgy. számú véghatározat, valamint 1938— 1906. K. sz., az állami borital- és húsfogyasztási adók hátralékos megváltási átalány összegének a m. kir. adóhivatalba befizetésére vonatkozólag hozott 27—1906. kgy. számú véghatározata a városházánál a közigazgatási kiadó- hivatalban a mai naptól számítandó 15 napon át közszemlére ki vannak téve s azok a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthetők, s azok ellen netaláni felebbezések birtokon kívül 1906. évi április hó 11-ik napjáig bezárólag beadhatók. Nagykároly, 1906. márczius hó 26. Debreczeni István, 1—1 pol gármester. Hirdetmény. 1881—1906. K. szám. Nagykároly város 1905. évi gyámpénztári számadása a tavaszi közgyűlésen felülvizsgálandó lévén, a számadási iratok az 55200—1903. számú belügyminiszteri körrendelet 116. §. alapján a mai naptól számított 15 napi közszemlére a városi közigazgatási irodába kitétetnek. Nagykároly, 1906. márezus 26. Debreczeni István, 1—1 polgármester. 1833—1906. K. sz. Hirdetmény. Értesittetik a város közönsége, hogy a város képviselőtestülete által 1906. inárcz. hó 22-ik napján tartott közgyűlésén a városi rendőrségi teendőknek a ni. kir. belügyminiszter által a m. kir. csendőrségre biza- tása tárgyában hozott 26—1906. kgy. sz. véghatározata a városházánál a közigazgatási kiadóhivatalban a mai naptól számítandó 15 napon át közszemlére ki van téve s az a hivatalos órák alatt bárki által megtekinthető, s az ellen netaláni felebbezés 1906. április hó 6-ik napjáig bezárólag beadható. Nagykároly, 1096. márczius 22. Debreczeni István, 1 — 1 polgármester.
