Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-03-16 / 11. szám

Melléklet a „Nagykároly és Vidéke“ 1905. márczius 16. — II. számához^ — Számadás és köszönetnyilvánítás. A „Protestáns Társaskör“ márczius 4-iki táncz- estélye alkalmával a bevétel 424 K, a kiadás 160 K lévén, a tiszta jövedelem 264 K volt. Felülfizettek: Fitos Ferencz 15 K, Toóth Sándor 6 K, Jeney Géza, Kepri Tódor 5—5 K, Asztalos György, Gyurovits Gyula, Pen- gász K.-né 4—4 K, Kubinyi Bertalan, Ko­vács György, Varga Imre, Dr. Lúcz Ignácz, Kató Árpád, Juhász Kálmán hivat. 3—3 K, Tóth József nyomd., Vida István keresk., Manyák' Károly, Sarkadi N. Zsiginond, Bor- bás József, ifj. Csőkör Ferencz, Lukács Mi­hály, Luczay Mihály, Kikel Mátyás 2—2 K, idős Turóczy Károly, ifj. Turóczy Károly, Szabó Ferencz, ifj. Nagy Gusztáv, Berényi Imre hivat., Bakó Károly, Jobbágy Sándor, Török István ászt., Molnár Ignácz, Szabó János postát., özv. Bikfalvy K.-né, Nagy Jenő építész, itj. Csapó Endre, Papp Lajos vasutas, Barancsi Jánosné, ifj. Kovács Jó­zsef, Sikolya József Szatmár, Bordás Imre, Sikolya István 1—1 koronát. — ügy a szi­ves felülfizetöknek, mint a megjelent t. kö­zönségnek ez utón is hálás köszönetünket nyilvánítjuk. Nagykároly, 1905. márczius 10.1 A rendező-bizottság. — Értesítés. Értesítem a szőlősgazdákat, hogy a „Magyar Szőlősgazdák Országos Egyesülete“ 1905. április hó 30-tól május hó 3-áig tartja Sopronban a III. országos borvásárt. Rendezi pedig azért, mert az eddigi tapasztalataiból tudja, hogy mily fon- j tos hivatása van minden borvásárnak a bor- j forgalomra és a borkereskedelem jövő ala­kulására. Ha tehát valaki e borvásáron bo­raival részt venni kíván, bővebb felvilágo­sítással szívesen szolgálok. Nagy Elek, hegybíró. — Uj termény és áruraktár. A máté­szalkai ipar- és kereskedelmi bank igazgató­sága elhatározta, hogy Mátészalkán termény- és áruraktárt létesít. E czélból f. hó 19-én délelőtt 10 órakor árlejtést tart. Szatmáron,1 Érmihályfalván már van termény és árurak­tár, csak városunkban nincs, pedig a La- marche-féle fürészgyár feloszlatása folytán most már üresen álló grófi telek e czélra nagyon alkalmas lenne. Felhívjuk erre pénz-' intézeteink figyelmét. — Dalegyesületi közgyűlés. Dalegyesiile- lünk évi rendes közgyűlését folyó hó 12-én, vasárnap délután tartotta meg a városháza nagytermében, a tagok élénk részvétele mel-1 lett. A közgyűlésen Kacsó Károly egyleti j elnök elnökölt, ki mindenek előtt az elnöki jelentés felolvasását rendelte el. E jelentés hű tükre az egyesület múlt évi működésé­nek s ebből értesülünk, hogy az egyletnek jelenleg 13 alapitó és 98 pártoló tagja van. j A pénztárnoki jelentés szerint az 1904. évi bevétel 1311 K 51 fillér, kiadás 991 K 67 fillér s pénztári maradvány 319 K 84 fillér | volt. Felolvasottak ezután a szertárnoki, | valamint a számvizsgáló-bizottsági jelentések j is. A közgyűlés valamennyi jelentést egyhan- j gulag tudomásul vette, a pénztárnok és szertár­noknak buzgó működésűkért, valamint a köz­ponti takarékpénztárnak a dalegyesület ré­szére juttatott adományáért jegyzőkönyvi köszönetét szavazlak. Az 1905. évi költség- vetést 1619 K 84 fillér fedezettel 866 K szükséglettel s igy 753 K 84 fillér felesleg­gel elfogadták. A múlt évi közgyűlés által elfogadott alapszabály módosítás tárgyában a belügyminiszter bizonyos pótlást rendelt el, melyhez a közgyűlés hozzájárult. Majd a tisztujitást ejtették meg. Elnökké egyhangú­lag és nagy lelkesedés között ismét Kacsó Károly kir. főmérnököt választották meg. Dr. Vetzák Ede alelnök elfoglaltságára való hivatkozás mellett nem akarta eddig viselt állását megtartani. De a vele szemben egy­hangúlag megnyilvánult közbizalom alól ki­térni nem tudott s igy alelnökké ismét ö választatott meg. Jegyzővé, az eddigi buzgó jegyző Berényi Imre, pénztárnokká Feilíer Ede, ügyészszé Baudisz Jenő választattak meg. Letíinger Béla igazgató s a karmester az alapszabályok értelmében választás alá nem estek. Közfelkiáltás után a választmány tagjai lettek: Palczer Ernő, Debreczcni Ist­ván, Demidor Ignácz, Dr. Adler Adolf, Simkó Géza, Kubinyi Bertalan, Schnébli Károly, Kerekes Bertalan, Róth Károly, Dr. Várady János, Kínál Antal, Nagy Elek, Mcdvey Ernő, Luczay János, Szolomayer János, Diczig Ádám, Csernus József, Patay Ferencz. Több belső ügy elintézése után a közgyűlés vé­get ért. — Postahivatal áthelyezés. A m. kir. államvasutak szatmárnémeti—nagybányai vo­nalának Apa állomásán működő postahivatal Apa elnevezéssel a mai nappal Apa községbe helyeztetik be. A postahivatal a községben teljes fel- és leadó szolgálattal és a posta­takarékpénztár közvetilö hivatala gyanánt fog tovább működni és postai összekötteté­sét az apai pályaudvarra közlekedő gyalog- küldönczjáratok utján a nevezett vasútvona­lon közlekedő Ili. és 112. számú kalauz­postákkal fogja kapui. A postahivatal kéz­besítő kerülete nem változik. — Tolvaj czigányok czim alatt lapunk f. évi 7-ik számában megemlítettük, hogy I február hó 14-én Veréb György helybeli, lakost két czigány megtámadta, földre te­pertő és 4 K 50 fill, készpénzét elvette s hogy ugyanakkor Mihályka Mihály fuvaros­nak a fejéről egy czigány egy báránybőr kucsmát levett s azzal elszaladt. A rend­őrség Danó Ferencz és Rostás György gyep­mesteri segédek személyében a tetteseket kinyomozta és letartóztatta. A kir. ügyész­ség ezen ügyben már vádiratot adott és Danó Ferencz ellen rablás büntette és lopás i vétsége miatt emelt vádat, ennek a vizsgá-; lati fogságát fenntartani indítványozta, ellen­ben a Rostás György ellen emelt vádat el-j ejtette és öt szabadon bocsátani indilvá-1 nvozla, mivel ennek a tett elkövetésében tevőleges része nem volt. Az ügy esküdt- biróság elé kerül. — Az 0. M. K. E. a hírlapíróknak. Az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés debreczeni Hajdumegyei kerületi egyletének egyik érdemes és nemes gondolkozásu mun­kása felajánlotta az öt megillető tiszteletdijat egy, az Omke előtt kedves erkölcsi czélra^ Az Óinké pedig a vidéki sajtónak az egyesülés iránt tanúsított figyelmes jóindulatát, az egylet közleményei terjesztésében és népszerűsítésé­ben való szives készségét kívánta azzal hono­rálni, hogy a rendelkezésére álló összeget: 100 koronát Szávay Gyulának, a vidéki hírlapiról! országos szövetsége alelnökének a vidéki hírlapiról! segély-alapja részére átadta. — Hirdetmény. 467—1905. aü. sz. Alól­irt városi adóhivatal által közhírré tétetik, hogy az 1904. évi hadmentességi pótkivetési lajstrom a városi adóhivatalnál közszemlére ki van téve, — az érdekeltek azt az említett helyiségben a hivatalos óra alatt megtekinthe­tik. Nagykároly, 1905. márczius 10-én. Nagy­károly város adóhivatala: Nagy Antal, aü. tanácsos. — Állategészségügy. A ragadós állati betegségek állásáról f. hó 8-án kiadott ki­mutatás szerint vármegyénkben a következő állati betegségek fordultak elő: veszettség Mátészalkán; rühkór Fülesden lónál, ér- körtvélyeson 4 udvaron lovaknál, Szaniszlón, Szatmárzsadányon, Borhidon és Nagykároly­ban 1—1 lónál; sertésorbáncz Mogyoróson; sertésvész Gsegöldön, Urán, Kántorjánosiban, Domahidán, Vállajon és Köszegremetén. — Az ügyvédek száma hazánkban évröl- évre emelkedik, daczára annak, hogy a törvényhozás iránya az ügyvédekre nézve kedvezőtlen. 1887-ben 4,377, 1897-ben 4,652, 1899-ben 4,744, 1901-ben 4,880, 1903-ban 4,910 volt az ügyvédek száma; minden 170 bíróval szemben 186 ügyvéd áll, holott 100 bíróra Ausztriában 96, a német birodalom­ban csak 86 ügyvéd jut. — Szökőkutak. Nagyecsed községben ismét sikerült két artézi kutat fúrni, melyek 6—10 méter magasra szökellő 12 fokos meleg vizet adnak, még pedig egy-egy kút perczen­ként 180 litert. Nagyecsednek immár négy szökőkutja van. — Egy kis statisztika a vármegyénkben a folyó évben legtöbb adót fizető bizottsági tagokról. A legtöbb adót fizetők sorában-az első Gróf Károlyi István 24,488 K 27 fillérrel. A grófon kívül 10,000 koronán felül adót senki nem fizet, mert bár Jasztrabszky Kál­mán földbirtokos 15,891 K 98 fillérrel sze­repel a névjegyzékben, de ezen összeg onnan ered, hogy a tényleg fizetendő adó — ügy­védi oklevél alapján — kétszeresen van szá­mítva. 5—10,000 koronáig terjedő adót fizet 8, 4—5,001 koronát 4, 3—4,000 koronát 8, 2—3,000 koronát 15, 1—2,000 koronát 78, 1,000 koronán aluli adót 63. A legtöbb adót: fizetők között legkevesebb adómenynyiség, mit fizetnek, 463 K 45 f. Kétszeres adószámítás kedvezményében részesül államtudori oklevél alapján 4, bányászati alapján 2, bírói alap­ján 2, erdészeti alapján 1, gazdasági alap­ján 7, gyógyszerészi a apján 5, jogtudományi tudori alapján 1, jog- és államtudományi tudori alapján 1, ieikészi oklevél alapján 8, mérnöki alapján 3, orvostudori alapján 4, ügyvédi alapján 33 legtöbb adót fizető vár­megyebizottsági tag. A legtöbb adót fizető vármegyei-bizottsági tagok száma 290, ebből Nagykároly városára 44, a nagykárolyi járásra — a városi beleszámítva — 57 bizottsági, tag esik. — A bizotlsági tagok között van: alispán 1, albiró (járásbirósági) 1, árvaszéki ülnök (vármegyei) 2, bányamérnök 1, bánya- tanácsos (nyugalmazott) 1, bányatulajdonos 1, bérlő 11, építész 1, erdőigazgató (nyugal-! mázott) 1, ezredes (nyugalmazott) 1, főispán (nyugalmazott) 1, fö dbirtokos 186, főorvos (vármegyei) 1, főszolgabíró 1, gözmalointulaj- clonos 1, gyógyszerész 3, kereskedő 8, kir. Ítélőtáblái biró (tényleges 2, nyugalmazott 1, összesen) 3, kir. törvényszéki elnök (nyugal­mazott) 1, kir. törvényszéki bi ró (nyugalma­zott) 1, kir. járásbiró (nyugalmazott) 1, kir. telekkönyvvezető 1, körjegyző 1, kir. köz­jegyző 2. lelkész (ev. ref. 7. róm. katholikus j plébános 1, gör. kath. lelkész 1, zárdafőnök 1, összesen) 10, miniszteri osztálytanácsos (nyugalmazott) 1, miniszteri titkár 1, műszaki tanácsos 1, orvos 5, országgyűlési képviselő 5, polgármester 1, százados (nyugalmazott) 1, számellenör 1, ügyvéd 19. üveggyáros 1, tanár 1, vásárvámbérlö 1. — A postautalványok és a magyar nyelv. A kereskedelemügyi miniszter' elrendelte, hogy a postautalványokon a szavakkal kife­jezett összeg magyar nyelven legyen kiírva, mert csakis igy, a postatisztek által értett nyelven ellenőrizhető, hogy az utalványozott összegnek számokban és betűkben kiirt ösz- szege megfeiel-e egymásnak. — Uj tizkoronás bankjegyek. A hivatalos lap múlt heti egyik számában közölte a pénzügyminiszternek az uj tizkoronás bank­jegyek kibocsátására vonatkozólag kiadott rendeletét. A most forgalomban levő 10 koronás bankjegyek bevonását az Osztrák- magyar bank f. hó 25-én kezdi meg és he­lyette kiadja az 1904. január 2-ik napjáról keltezett 10 koronás bankjegyeket. A régi 10 koronások 1907. évi február 28-ik nap­jáig beszolgáltatandók, azontúl nem váltat­nak be. — Statisztikai adatok. *4 helybeli ipar- testület jelentése szerint a múlt évben 1 rendes és 1 rendkívüli közgyűlés, 4 rendes és 9 rendkívüli elöljárósági gyűlés és 2 teljes békéltető bizottsági ülés tartatott s ezeken 11 közgyűlési, 54 elöljárósági és 2 békéltető bizottsági határozat hozatott. Az irodához be­érkezett s el is intéztetett 465 ügydarab. Békéltető bizottság 12-szer működött és 38 ügyben hozott határozatot, 2 esetben a pa­naszost panaszával a törvény rendes útjára utasította, 2 esetben a kibékités sikerült, 17 esetben a panaszlót panaszával elutasította, ! 17 esetben a panaszloltat elmarasztalta, a végrehajtás 3 esetben kéretett és foganato-1 sittatott. Az ipartestületi tagok száma 1933. decz. 31-én volt 683, 1904. év folyamán iparigazolványt nyert 44, régi iparos ipar- engedélyét újból kiváltotta 3, összes taglét­szám lett volna 707, azonban eltávozott a városból 2, meghalt 13, iparával felhagyott 32, összesen 47 s igy a taglétszám maradt 1904. deczeinber 31-én 680. A segédek száma volt 1903. decz. 31-én 197, 1934. év folya­mán bejelentetett 565, ugyanazon évben felszabadult 70 tanoncz, összes létszám volt 832, eltávozott 629 segéd s igy 1904. év végén nyilvántartásban maradt 203 segéd. Tanoncz volt 1903. év végén 367, 1904. év folyamán beszegödött 174, összesen 541, ebből felszabadult 70, tanviszony felbonta­tott 98, összesen 168 s igy nyilvántartásban maradt 1904. deczeinber 31-én 373 tanoncz. Munkakönyv (uj és másodlati) kiállíttatott 1904. év folyamán 120 darab. Az 1903. év végével 9955 kor. 16 fillér belépési és tag­sági dij hátralékból és a múlt évben belépett tagok által befizetett belépés és tagdijakból befolyt 4057 kor. 52 fillér, töröltetett 580 kor. 06 fillér, maradt hátralék 7554 korona 08 fillér. — Fehérgyarmati bál. Vettük a következő meghívót: Meghívó a fehérgyarmati választó­kerülethez tartozó szatmári ev. ref. egyház­megye Ieikészi és tanítói gyámintézete alapja javára folyó évi márczius hó 18-án, szom­baton a „Vasúti és Hajózási Club“ összes helyiségeiben (VI. kér., Andrássy-ut 69. sz. alatt) tartandó fehérgyarmati bálra. Kezdete este 9 órakor. A névre szóló és át nem ruházható jegyek árai: egy személy számára 4 korona, három személy számára (család­jegy) 10 korona. Belépésre jogosító jegyek csak e meghívó előmutatása mellett kapha­tók naponta este 6 és 8 óra között a bál­bizottság hivatalos helyiségében, (József-utcza 31. szám, I. emelet, 12. ajtó) és az estély színhelyén. Védnök: Kossuth Ferencz, or­szággyűlési képviselő. Bálanyák: Báró Dá­niel Ernőné, Dr. Luby Gvuláné és Rátho- nyiné Maróthy Margit úrnők. Bál-bizottság : Biki Károly, Luby Géza, Dr. Barthos Andor, ! elnökök. Spády Sándor, Luby Béla, Dr. Luby Gyula, Dr. Csécsy József, Bezercdj Mihály, alelnökök. Dr. Sándor László, Barthos János, Dr. Trux Jenő, Uray Zoltán, háznagyok. Anghy Ernő, titkár. Csongor György, pénz- tárnok. Neppel Gyula, Boskovits Vilmos, ellenőrök. Dessewffy Aladár, Jékey László, Kiss József, Keresztszeghy Sándor, ifj. Luby Géza, Luby László, Szuhányi Ákos, jegyzők. A rendező-bizottság 420 tagból áll. — Hivatalos hirdetmény az uzsora ellen. A királyi igazságügyi miniszter ur ő nagym. még 1898. év folyamán úgy Szalmárvármegye, mint Ugocsa várinegve egész területére 19,348—1898. I.M. Il.jlletöleg 27,600/1898. I. M. 11. számú rendeletéivel az uzsora vét­ségének hivatalból való üldözését elrendelte. Daczára, hogy eme elhatározás közlése óta több mint hat év telt el, nagyon csekély számban lelt, úgy Szatmár vármegye tör­vényhatósága területéről, nemkülönben Ugo­csa vármegye tiszántúli járásából uzsora vétsége cziinén bűnvádi eljárás folyamatba téve és az esetek csekély számához képest összesen csak 29 egyén volt uzsora miatt elítélhető. Eme eredménytelenség okát abban kell találnom, hogy az uzsoraesetek csak kivételesen hozattak a királyi ügyészség tu­domására, az uzsorának hivatalból való ül­dözése kellő mértékben köztudomásra nem jutott és ehhez képest a sértettek feljelen­téssel alig éltek. Egyes jelenségekből azon­ban arról kellett megyőzödnöm, hogy a szatmárnémetii kir. törvényszék egész terü­letén, különösen Ugocsa vármegyének tiszán­túli járásában, nemkülönben a szinérváraljai, erdödi és nagysomkuti közigazgatási járások­ban a különböző ügyletekbe (adásvétel, ha­szonbér, elővétel) burkolt uzsora titokban és épen a legszegényebb néposztály körében erősen pusztít. Felhívom ennélfogva a köz­ségi elöljáróságot, hogy valahányszor tudo­mására jut, miszerint egyes magánosok túl­ságos 8°/o kamatot meghaladó ellenérték kikötése mellett nyújtanak kölcsönöket, vagy a kölcsön ügyletet ideiglenes adásvételi, bér­leti vagy haszonbérleti szerződésekbe bur­kolják és igy kötik ki maguknak a kölcsön­adott öszeggel arányban nem álló 8% érté­ket meghaladó ellenszolgáltatást: az ily túl­ságos szolgáltatás terhei alatt küzdő egyé­nek megmentése érdekében, jelentsék be hozzám akár közvetlenül, akár az illetékes csendőrőrs parancsnokság utján, a kölcsön­adó és kölcsönvevő nevét, a kölcsönzés ide­jét, az évenkénti kamat mennyiségét, az esetleg bizonyítékul szolgálható adatokat, amennyiben pedig az ügyletekről okiratok is állíttattak ki, azokat a felektől követeljék be. Elvárom az érdemes községi elöljáró­ságtól, hogy a királyi ügyészséget a föld népének életerejét megőrlő eme uzsora ese­tek feltárásában azzal az erélylyel fogja támogatni, amily eredményesen felelt meg eddig is a bűnügyi nyomozások teljesítésé­nél reája bízott feladatnak. Szatmár-Németi, 1904. deczeinber hó 26-án. A szatmárnémetii királyi ügyészség vezetője : Dr. Várady Sán­dor, kir. ügyész. Hirdetmény. 1981— 1905. K. sz. Értesittetik a város közönsége, hogy a város képviselőtestülete által 1905. évi márczius hó 12-ik napján tartott közgyűlésen a már felépittetni elrendelt honvédségi pótraktár felépítésének elhalasz­tása tárgyában hozott 32—1905. kgy. számú véghatározata, továbbá 1980—4905. K. sz., a honvédlaktanya ügyének rendezése tárgyában hozott 31— 1905. kgy. számú véghatározata, továbbá 1982— 1905. K. sz., a honvédségi pót­raktár építési czéljaira felajánlott, a város tulajdonát képező 2559. számú 41/2°j0-os magyar államadóssági kötményezett kötvény­ből a még le nem kötött 15,000 korona ér­tékű résznek feloldása s eladása tárgyában hozott 33—1905. kgy. számú véghatározata, továbbá 1983— 1905. K. sz., a vízhiány pótlása tárgyában tett polgármesteri előterjesztésre vonatkozólag hozott 42—1905. kgy. számú véghatározata, s végre 1966—1905. K. sz., a színkör építésére vonatkozólag hozott 34—1905. kgy. számú határozata a városházánál a közigazgatási kiadóhivatalban a mai naptól számítandó 15 napon át közszemlére ki vannak téve s azok a hivatalos órák alatt bárki által meg­tekinthetők, s azok ellen netaláni felqbbezé- sek 1905. évi márczius hó 28-ik napjáig bezárólag beadhatók. Nagykároly, 1905. márczius 12. Debreczeni István, polgármester. Hirdetmény. 1966— 1905. K. sz. Értesittetik a város közönsége, hogy a képviselőtestület 34—1905. kgy. sz. véghatározatával törzsvagyon-alap czimén pénzintézetben kezelt összegnek szin- körépités czéljaira leendő felhasználása ügyé­nek érdemi tárgyalása az 1905. évi ápril hó 16-ik napján délelőtt 10 órakor tartandó városi képviselőtestületi közgyűlésre tűze­tett ki. Nagykároly, 1905. márczius 13. 1967— 1905. K. sz. Értesittetik a város közönsége, hogy a képviselőtestület 35/1905. kgy. sz. határozatával, a nagykárolyi 144. sz. tjkvben foglalt ingatlan tulajdonjogának a svábrészi gazdaközönség részére leendő átengedése ügyének érdemi tárgyalását az 1905. év április hó 16-án délelőtt 10 óra­kor tartandó városi képviselőtestületi köz­gyűlésre tűzte ki. Nagykároly, 1905. márczius 13. Debreczeni István, polgármester.

Next

/
Oldalképek
Tartalom