Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1905-03-16 / 11. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. 2021—1905. K. sz. Hirdetmény. A nagykárolyi I-sö választókerület 1-ső összeirási szakaszába eső országgyűlési képviselőválasztásra jogosítottak névjegyzékének az 1874. évi XXXIII-ik, ezt részben módosító 1899. évi XV-ik törvényczikk értelmében hivatalból leendő kiigazítására alól- irott, — küldöttségi tagtársaimmal együtt, — tekintetes Szatmár vármegye központi választmányának folyó évi márczius 2-ik napján tartott ülésében hozott határozatával meg- bizatván; ezennel felhívom mindazokat, kik magukat képviselőválasztásra jogosítottaknak érzik, az 1905. évre érvényes választók névjegyzékéből akár kihagyattak, akár magukat a névjegyzékbe a folyó évben felvétetni kívánják, hogy 1905. évi márczius hó 28., 29. és 30-ik napjain mindenkor délután 2 órakor Nagykároly város tanácstermében foglalkozó küldöttség előtt jelentkezzenek. Kelt Nagykárolyban, 1905. márczius 16. Balogh Kálmán, 1_2 küldöttségi elnök. NAGYKÁROLY R. T. VÁROS SZABÁLYRENDELETE a városi gyámhatóság alatt álló kiskorúak és gondnokoltak pénzei gyümölcsözte- téséröl. 1. A gyámság és gondnokság alatti egyének pénzei a gyámpénztárban összesítve kezeltetnek. 2. A gyámpénztár kezelése alá jutott készpénz lehetőleg mennél előbb gyümölcsöztetendö lévén, köteles a pénztárnok az árvaszéknek a pénz kamatozó elhelyezése végett azonnal jelentést tenni, mihelyt a gyámpénztári készlet 2,000 koronára felszaporodik. 3. A gyámpénztár kezelése alatt levő pénz gyümölcsöztetése két módon történik: a) magán felek részére leendő kölcsönadás által s ha ez nem volna lehetséges, b) az országos központi hitelszövetkezetnél, vagy a Nagykárolyban meglevő négy pénzintézet, nevezetesen : a Nagykárolyi Takarékpénztár-egyesületnél, a Nagykárolyi Önsegélyző-Népbanknál, a Nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbanknál s a Nagy károlyi Központi Takarékpénztár Részvénytársaságnál leendő elhelyezés által. Hogy ezen pénzintézetek közül melyikbe mennyi árvapénz helyeztessék el gyümölcsöztetés végett: azt a városi képviselőtestület évenkint az őszi közgyűlésen névszerinti szavazással hozandó határozattal állapítja meg. 4. Kölcsön csak a nagykárolyi kir. telekkönyvi hatóság területén levő ingatlan birtokra leendő bekebelezés feltétele mellett adható. 5. Az adható kölcsön legkisebb összege 200 koronában, legmagasabb összege 20,000 koronában állapitta- tik meg. 6. Az összesített árvapénztárból ezen szabályrendelet életbeléptétől kezdve csakis törlesztéses kölcsönök adatnak. A törlesztési évek száma: 30. 7. A kölcsönök jelzálogául szolgáló földbirtokok becsértékét, azok egyenes földadójának százszorosa képezi. Bel- telkek és azokon levő házak becsértékét a városi árvaszék az általa e végből alkalmazott szakértő becsűje, avagy a kölcsönkérő által bemutatott építőmesteri becslevél alapján állapítja meg; vidéki beltelkek egymagukban biztosítékul el nem fogadtatnak. 8. Az ingatlanok hányad részére kölcsön nem adható. Többeknek közös tulajdonát képező ingatlan tehát biztosítékul csak azon esetben fogadható el, ha jelzálogul az egész ingatlan leköttetik. 9. Több kölcsönvevö egyetemlegesen kötelezendő. 10. A kölcsön-kérvényhez, mely az árvaszékhez intézendő, rendszerint a hiteles telekkönyvi kivonat s a becsértéket igazoló okmány csatolandó. 200 koronától 400 koronáig terjedő kölcsönöknél a telekkönyvi kivonatot a telekkönyvi állásról adott ügyészi Írásos jelentés, a becsértéket igazoló okmányt pedig az árvaszék saját közege által beterjesztett becslésröli jelentés pótolhatja. 11. Mielőtt a kölcsön megadatnék, az ügyész véleménye kikérendő. 12. Kölcsön csak árvaszéki ülésben szavazható meg. 13. A kölcsönvevö tartozik a kölcsönvett összeg után kamat és tőketörlesztés czimén évenként 67a0/0-nak megfelelő összeget az árvapénztárba fizetni, melyből a fizetetten töke után 5°/0-nak megfelelő összeg kamatnak, a többi pedig tőketörlesztésre számittatik, köteles az adós a kamatokat félévenkint előre, mindig január és július hónapok elsején fizetni, a tőketörlesztést pedig minden félév végén, junius 30-án és deczember 31-én teljesíteni. 14. Azon czélból, hogy az adósoknak megadassék a lehetőség kamatfizetési és tőketörlesztési kötelezetlségének egy időben eleget tenni s hogy ezzel a pénztári személyzet teendői is keves- bittessenek: elrendeltetik, hogy az adósok által a félévek végén utólagosan fizetendő tőketörlesztési összeg, az ugyanazok által a következő félév elsején elölegesen fizetendő kamattal együttesen is egy összegben szedessék be és nyugtatványoztassék a következő eljárás szerint. Azon kölcsönöknél, melyek az év első felében adatnak, azon év második feléről járó s az év deczember 31-én esedékes első tőketörlesztési járulék az adós által a következő január elsején elölegesen fizetendő félévi kamattal együttesen szedetik be az erről külön készült s az adóslevél kiegészítő részét képező törlesztési terv szerint. Azon kölcsönöknél pedig, melyek az év második felében adatnak, a tőketörlesztési kötelezettség a következő év első fele végén áll be, s az ekkor esedékes tőketörlesztési járadék az adós által a következő félév elején elölegesen fizetendő félévi kamattal együttesen szedetik be, ugyancsak a törlesztési terv szerint; a j következő félévekben a törlesztési tervben megállapított félévi törlesztési részletek mindig félévenkint január és július 1-én lesznek fizetendők, mely törlesztési összegekből a kamatnak megfelelő összeg mindig előzetes, a tőke- törlesztésnek megfelelő összeg pedig utólagos teljesítményt képezvén. 15. Az adós jogosítva van a felvett kölcsönt a kötelezvényben megállapított határidő lejárta előtt is egészben vagy részben visszafizetni, részletfizetés esetén azonban csak oly összeg fogad- tatik el, mely egy vagy több félévi törlesztési járadéknak megfelel. A törlesztési terven kívül teljesített részletfizetés azonban csak a hátralévő? törlesztési járadékok számát apasztja, ellenben a kötelezvényben és a törlesztési tervben megállapított fél éves törlesztési részletek sem mennyiségét, sem folytonosságát meg nem változtatja. 16. Azon adós, ki a megállapított féléves törlesztési járadékot január és julius hónapok 15-éig meg nem fizeti, a fizetni elmulasztott törlesztési részlet után a jelzett hónapok elsejétől a fizetés teljesítéséig számítandó 5°/0 késedelmi kamatot tartozik fizetni. 17. A kölcsönügylettel járó minden költségeket és dijakat, a telekkönyvi bekebelezés és kitörlés költségeit s az adós által teljesítendő fizetésekről szóló nyugták és toriéd engedély bélyegeit az adós viseli. 18. A kölcsönröli kötelezvénynek az 1868. évi LIV. t.-cz. 167. és 168. §§-aiban előirt teljes hiteli alakbani kiállítása és telekkönyvi bekebelezése az ügyész által eszközöltetik ki és a kötelezvénynek ezen szabályrendeletben megállapított minta szerinti elkészítéséért felelős. 19. A kölcsöntőke ennek megállapított törlesztési járulékai s ezek pontatlan fizetése esetére kikötött 5°/o késedelmi kamatán felül még a netán származható perköltségek, valamint az adós helyeit a gyámpénztár által teljesített tüzkárbiztositásból származható követelés biztosítására megfelelő biztosítéki összeg is telekkönyvileg bekebelezendő. 20. A megszavazott kölcsön csak azután utalványozható ki, ha az árvaszék által megállapiltatott, hogy a telekkönyvi bekebelezés a kölcsönt engedélyező árvaszéki határozatban megszabott feltételeknek megfelelöleg megtörtént. 21. Ha valamely gyám pénztári követelés jelzálogául szolgáló ingatlan birtok nyilvános árverésen eladatik, a pénztári követelés megmentése végett az árvaszék felhatalmazhatja az ügyészt vagy az árvaszék valamely tagját, hogy az árverésen bizonyos összeg erejéig árverezzenek és szükség esetén a birtokot a gyámpénztár részére megvehes- sék. Az ekép megvett birtok az árvaszék engedélyével magán utón eladható, azonban oly árért, hogy a pénztár által fizetendő vételár, százalék és egyéb vételi költségek s az árvapénztár bekebelezett követelése megtérüljenek. 22. A gyámoltak és gondnokoltak gyámpénztárában kezelt pénzei kamatjövedelméből évenkint tiz százalék, azoknak a gyámpénztár által beváltott kamat szelvényeiből befolyt pénzből pedig két százalék a tartalékalap javára levonatik. A gyámpénztárban őrzött értékpapírok kamatszelvényeinek beváltásáról a gyámpénztár az 1877. évi XX. t.-cz. 296. §-a értelmében csak akkor gondoskodik, ha azok a gyámpénztár által tökésittetnek. 23. A gyámoltak és gondnokoltak pénzei után felgyűlt kamatok, ha azok a jogosítottak által évenkint ki nem vételnek, habár az érdekeltek határozottan nem kívánják is, minden év végén tökésittetnek. 24. A kölcsön-kötelezvény mintája a következő: KÖTELEZVÉNY .....korona azaz..................................... ko ronáról, mely összeget alólirott Nagykároly város gyámpénztárából a városi árvaszék.......................... számú vé gzése folytán kölcsön felvett........ a k övetkező feltételek alatt: 1.................................... kötelez........ mag....... a kölcsönvett összeg ut án a felvétel napjától a...................................hó ..............napjáig sz ámítandó 5% kamatot mindjárt a kölcsönfelvétel alkalmával, azután pedig a kölcsönvett összeg után 5% kamatot félévenkint elölegesen, minden év január és julius hónapok elsején, — l7270-ot pedig tőketörlesztésül, félévenként utólagosan — junius 30-ika és deczember ! 31 -ike helyett a következő napokon, vagyis julius 1-én és január 1-én elölegesen fizetendő félévi kamattal együttesen egy összegben félévenként.............K és ........fillért, — az utolsó félévben pedig csak tőketörlesztésül szolgáló ........................K és..........fillért 59 féléven át az ezen kötelezvény kiegészítő részét képező és hozzáfűzött törlesztési tervnek megfelelöleg Nagykároly város gyámpénztárába pontosan befizetni, mit ha elmulaszt........, kötele.........lesz a fizetés elmulasztás tartamára az esedékessé vált félévi járadékösszeg után 5% azaz öt százalékos késedelmi ka- | matót fizetni. 2. Kötelez........ mag............. ezen ta rtozás................. jelzálogául szolgáló bi rtokon levő épületeket, azok közönséges értéke erejéig tűzkár ellen biztosítani, az erről szóló biztosítási kötvényt a városi gyámpénztárba beadni s az évi tüzkárbiztositásról szóló díj- váltókat a lejárat előtt 8 nappal kifizetni s azokat a városi gyám pénztárba azonnal beadni, mit ha elmulaszt , feljogosít.......................... a városi árvaszéket, hogy azon épületeket a............ te rh......................és költség.................tűzká r ellen biztosíthassa. 3. Biztosítékul megenged , hogy a fentebbi K kölcsöntőke, ezután 5°/o kamat és 1 Va°/o tőketörlesztés czimén félévenkint 59 féléven át fizetendő .....................K és.........f félévi járadékok,-T- ezek késedelmes fizetése esetére kötelezett 5°/0 késedelmi kamat, továbbá netáni per esetén felmerülendő nem előnyös tételű perköltségek, ingó végrehajtási, sorrendi tárgyalási és vételár felosztáskori képviseleti — és nyugta- bélyeg-köllségek — s végre az által netán elmulasztott s a városi árvaszék által............................eszközölt tüzkárbiztositásból származó követelés biztosítására külön K biztosítéki összeg erejéig a zálogjog ................................. fo glalt ingatlanokra a Nagykároly városi gyámpénztár javára telekkönyvileg bekebelez tessék. 4. Kötelez mag............arra, hogy ha ezen tartozás jelzálogául szolgáló birtok akár élők között átruházás, akár örökösödés utján más személyre átíratnék, ezen tulajdonváltozást annak bekövetkeztétől számított har- mincz nap alatt Nagykároly város árvaszékének bejelenteni fog 5. Azon esetre, ha ezen kötelezvényben előirt kötelezettség pontosan nem teljesít........ külö nösen ha a félévi kamat és tőketörlesztési járadékokat pontosan nem fizetné.............vagy a jelzálogul szolgáló birtokon levő épületek tűzkár elleni biztosítását elmulasztan vagy a tüz- kárbiztositási kötvényt a város gyámpénztárába be nem ad avagy az évi tüzkárbiztositási dijjat pontosan nem tizein........ s az ezt igazoló dijnyugták at a gyámpénztárba be nem adu................., végre,ha a tartozás jelzálogául s zolgáló birtokra vonatkozó tulajdonváltozást ennek bekövetkezésétől számított harmincz nap alatt be nem jelente.............: ezen esetek bármely ike beálltával az egész tőke-tartozás felmondottnak fog tekintetni s joga leszen Nagykároly város árvaszékének — tisztiügyésze által — a gyámpénztár összes követelését kamat és egyéb járulékaival együtt rajt................ szabado n választandó bármely kir. járás- bíróság előtti sommás eljárású perrel behajtani. 6. Végre kijelent............, hogy ezen kö lcsönügylettel járó minden költségeket és dijakat, a telekkönyvi bekebelezés és kitörlés költségeit s az által teljesítendő fizetésekről szóló nyugták és törlési engedély bélyegeit alant- irott............viselend............... Ke lt Nagykárolyban, 1904. szeptember hó 4-én tartott képviselőtestületi rendes közgyűléséből. Hetey Ábrahám, Debreczeni István, főjegyző. polgármester. (P. H.) 109 840 — --------------1 szám. M. kir. belügyminiszter. 19 04. ------------—-------------Jó váhagyom. Budapest, 1904. november 16-án. A miniszter meghagyásából: Kaffka László s. k. miniszteri tanácsos.
