Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-01-12 / 2. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

A teljes elhalás tehát csak később s igen erős áramok alkalmazásánál áll be.

Gyakoribb a baleseteknek ama már szintén emlitett hatása, mely az idegek izgatásában nyilvánul. Ezen hatás gyakori fellépése onnan van, mivel az idegek jóval kisebb ellentállást fejtenek ki az árammal szemben, mint a többi testrészek s igy az áram inkább ezeken halad keresztül. Ha egy ideget, vagy annak csak egy részét is aránylag csekély, de váratlanul, hirtelenül fellépett áram éri, akkor az az ideg megbénul s működése megszűnik, mit köznyelven szélütésnek neveznek.

Az idegrendszernek az életre nézve legfontosabb idegközpontjai a hátge- rincz meghosszabbításában feküsznek s onnan ágaznak el a tüdőhöz és szivhez. így tehát akár kezükön, akár lábukon át kapják az ütést, az áram a vállak tájékán lesz legsűrűbb s legtöbb esetben a tüdő idegeit éri, miért is a tüdő működése megszűnik ép úgy, mint a vizbefulásnál. Ezért kell aztán ily esetben azonnal mesterséges légzést alkalmazni.

Sokkal nagyobb baj, ha az áram hirtelen fellépése okozta ijedtség következtében, amit az orvosok „shock“- nak neveznek, a szív bénul meg. Ez esetben ugyanis az ereket szabályozó idegek túlságosan összehuzódnak és a vér oly nyomással tódul a szívbe, amit az már nem bir ki.*

Az áramnak ezen ijesztő „shock“ hatásából magyarázható meg az, hogy ideges (ijedős) természetű emberekre az áram sokkal veszélyesebb, mint a nyugodt természetüekre és hogy a különben nyugodt természetűek is, ha indulatba vannak, érzékenyebbek az áram iránt, mint rendes körülmények között. Az áram iránti érzékenység tehát részben a kedélyállapot, részben a természet szerint változik. Innen van, hogy pld. a részeg ember az áram iránt különösen érzékeny.

• Ezen nyomás csökkentésére Dr. Kath Hubert baleseteknél 0-2—1 milligramm nitroglycerin alkalmazását, vagy még inkább 1—3 csepp amyl- nitrit belégzését ajánlja a mesterséges légzésén kiviil.

Igen érdekes, hogy az állatok, különösen a lovak az áram iránt érzékenyebbek az embernél. Az ember pld. kedvező viszonyok között több ezer volt feszültségű áramnak is ellent- áll. Ezzel szemben többek közt például a themnitzi villamos vasút 500 voltos vezetéke 1895-ben, amikor leszakadt, egy lovat agyonütött. A sze-; gény állat alkalmasint valami gyógyíthatatlan idegbajban szenvedhetett.

Végül még csak annyit óhajtok türelmes olvasóimnak figyelmébe ajánlani, hogy tekintettel a fentebb elmondottakra, a lakásukon levő villamos vezetékeken soha ne villanyozza ma-, gát, mert — az ördög nem alszik — i hanem ha szükségét érezné, forduljon orvoshoz, aki — feltéve, hogy csakugyan szükséges — saját készülékén

végzi azt.

Hoffmann Tivadar.

elítélté gitárján a húrokat és kisérte lágy dalával:

Gerle-madár, gerle-madár,

Hova lett a párod?

Lomb árnyában, lomb aljában Este-reggel várod I

Ne várd, ne várd vissza többé :

Kalitba van zárva . . .

Gerle-madár, gerle-madár,

Te idegen, árva 1

A kis Akhibnak egész szive volt e dalban. Azra tudta ezt és hallgatta szívesen.

Ö a kalitba zárt gerle ; ez a másik pedig, bár ott van mellette, de messze mégis: az idegen, árva.

Azra palotájába mulatók gyűltek. A f'eje- delemasszony, mint fénylő bolygó ragyogott s lebegett át a termen — derült arezokat varázsolva mindenütt. Akhib nagyon szomorú volt. Az ö gitárja gyönge lett volna kitörő, zsibbasztó jókedvet deríteni. Leült hát mellé a sarokba s hallgatagon nézte, nézte azt a kékszemü asszonyt, kinek, egy mosolyáért annyian odaadnák — birodalmuk felét.

Demikor a szive tele lelt egészen, gitárját vette s távozni akart, messze — bármerre a nagy világba. Azra nem engedte öt . . . Mikor legzajosabb jókedvben csendültek össze a gyöngyöző keblű serlegek : egy-egy tekintetet lopott a kis Akhibhoz.

És e tekintetben annyi erő, szelídség, szánalom és szomorúság volt: ne menj el; látod, az fáj nekem és fáj neked is ... és Akhib nem tudott elmenni, hanem kisurrant az oszlopcsarnok simítváuyára s belekapva a gitár zengő húrjaiba reszkető ujjaival, dalolta a holdvilágos éjszakának, a cziprus- erdőknek, banán ligeteknek a dalt, a szómra dalt — a gerle-párról:

Gerle-madár, gerle-madár,

Hova lett a párod ?

Lomb árnyában, lomb aljában Este-reggel várod !

Ne várd, ne várd vissza többé :

Kalitba van zárva . . .

Gerle-madár, gerle-madár,

Te idegen, árva !

—V‘—

HÍREK.

— Személyi hirek. Károlyi István gróf] f. hó 6-án a déli gyorsvonattal hazaérkezett. — Krislóffy József vármegyénk főispánja f. hó 7-én a reggeli gyorsvonattal a fővárosba utazott, a honnan f. hó 9-én az esteli gyorsvonattal érkezett haza. — A

Tagy László alispán f. hó 6-án az esteli vonattal a fővárosba utazott, a honnan f. hó 8 án a reggeli vonattal hazaérkezett. — Kovács Leó nyug. ezredes kedden este városunkba érkezett, s mint a grófi család vendége a kastélyba szállott meg.

— Meghívás. A képviselőtestület t tagjait 1905. év január hó 15-ik napján d. e. 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívom. Nagykároly, 1905. évi január hó 10. napján. Debreczeni István, polgármester. Tárgysorozat: 1. M. kir. pénzügyminiszter ur 61,622—1902. és 107,165—1904 sz. leirata a Nagykároly—Mátészalka—Csapi h. é. vasútra megszavazott segélyösszeg ki- fizethetése czéljából 19,800 K értékű magyar államadóssági kötvénynek feloldása iránt. (104—1905. k. sz. kj.) 2. Vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter ur 106,989

1904. szánni rendelkezésével jóváhagyott Kirilla Tivadar-féle alapító okirat bemutatása. (9652—1904. k. sz. íj.) 3. A nagykárolyi telekkönyvi betétszerkesztésre vonatkozólag, a betétszerkesztö bizottság által

1—1904. B. sz. alatt kibocsátott hirdetmény kihirdetése. (103—1905. k. sz. kj.) 4. A m. kir. kassai III. honvéd kerületi parancsnokság átirata pótraktár létesítése és bizonyos változtatások megtétele tárgyában. (9328 1904. k. fj.) 5. Ornslcin László és kiskorú gyermekei illetőségi ügye. (8652—1904. k. sz. fj.) 6. Grázel István városi dijnok kérelme 70 K fizetési előleg engedélyezése iránt. (246 1905. k. sz. hj.) 7. Balázs Márton városi számtiszt kérelme segélyeztetése iránt. (9343—1904. k. sz. hj.) 8. Tömpe Lajos volt városi lámpagyujtó kérelme 1904. deczember havi illetményének kiutalása iránt. (9533—1904. k. sz. hj.) 9. Az 1904. év de czember havi péztárvizsgálati jegyzőkönyv bemutatása. (9479—1904. k. sz. hj.)

—- Jubileum. Folyó hó 15-én lesz tiz éve annak, hogy Dr. Lukács László pénzügyminiszter, az ország pénzügyi vezetésének fontos és felelősségteljes vezetését átvette. Ebből az alkalomból a pénzügyi tisztviselők országszerte készülnek a miniszter üdvözlésére. A helybeli kir. pénzügyigazgatóság tisztviselői az összes tisztviselők aláírásával ellátott felírással fogják a minisztert jubileuma alkalmával üdvözölni.

— Az országgyűlés feloszlatása és az uj országgyűlés egybehivása. Az országgyűlést a király f. hó 4-én trónbeszéddel berekesztette, az uj országgyűlést pedig f. évi február hó 15-ik napjára hívta össze. A belügyminiszter az általános képviselőválasztások megejtésére a f. évi január hó 26-ik napjától február hó 4-ik napjáig bezárólag terjedő tiz napi határidőt tűzte ki. Minthogy czélszerü a választás izgalmain mielőbb tul- lenni, valószínű, hogy vármegyénk központi választmánya a választást kerületünkben az első napra, vagyis e hó 26-ik napjára, csütörtökre teszi.

— Képviselöjelölés. A függetlenségi és 48-as párt helybeli végrehajtó bizottsága f. hó 8-án d. e. 11 órakor az ipartestület helyiségében gyűlést tartott, a melyen az elnökség bejelentette, hogy a szövetkezett ellenzék helybeli tagjai a választókerület ellenzéki polgárait f. hó 12-én, azaz ma délután 2 órára Nagykárolyba, a városháza nagytermébe gyűlésre hívja össze, oly czélból, hogy a választókerület összes ellenzéki polgárai, mint a szövetkezett ellenzék

tagjai Károlyi István grófot szólítsák fel a képviselöjelöltségnek függetlenségi párti programmal való elfogadására. — Mint lapunk zártakor értesülünk, Károlyi István grófnak mégis lesz ellenjelöltje Barcs Károly soczia- lista személyében, ki már tegnap Érkörtvé- lyesen tartotta programmbeszédét.

— Esküvő. Tory Gerö budapesi gépész- mérnök hétfőn Szatmáron esküdött örök hűséget Nagy László vármegyénk alispánja és Jékey Ilona úrasszony Emmi leányának. A fényes nászmenet előbb az anyakönyvvezető előtt jelent meg, a hol Jékey Zsig- mond és Szerdahelyi Ágoston földbirtokosok voltak a tanuk. Innen a római katholikus székesegyházba, majd az ev. ref. templomba mentek, hogy mindkét fél egyháza össze- cskesse az uj párt. Az örömanyai háznál adott nagy ebéd végeztével az ifjú pár uj tartózkodásuk helyére, Budapestre utazott.

— Vármegyei rendkívüli közgyűlés lesz f. hó 13-án d. e. 10 órakor a városháza nagytermében, melynek egyedüli tárgya az 1905—1910-iki országgyűlést egybehívó királyi leirat kihirdetése.

—Eljegyzés. Adriányi Zoltán, gróf Károlyi István uradalmi tisztje, szabadságolt állományú tüzérhadnagy, vasárnap, újév napján cserélt jegygyűrűt Kovács Leona kisasszonynyal, Kovács Leo nyug. ezredes és neje Kapussy Emma úrnő kedves leányával.

Ebéd a főispánnál. Megyénk főispánja Krislóffy József és szeretőire méltó neje vizkereszt. napján fényes ebédet adtak Nagykároly város társadalmának előkelőségei részére. Az ebédre hivatalosak voltak : Nagy László alispán, Debreczeni István polgár- mester, Tímár Péter kegyesrendi házfönök, N. Szabó Pál kir. v.-járásbiró, Kemény Alajos kir. pénzügyigazgató, Stróbenez Péter birtokos, Majos Károly anyakönyvi felügyelő,

I Madarassy Gyula, Hám József főgimnázium! igazgató, Boros János ág. ev. lelkész, Fürth Ferencz főrabbi, Vetzák Ede, Csipkés András, Kaufmann Jenő, dr. Jékel László bank- igazgatók, Jenev Géza, Berger Ármin, Hetey Ábrahám, llooz Samu, Papp Béla, Dr. Adler Adolf, Báthory István, dr. Cukor Lajos, dr. Aáron Sándor, dr. Sternberg Géza, dr. Schönpflug Béla, Papp Kálmán, dr. Vötzák : Ede, dr. Vojnárovits Sándor, dr. N. Szabó Albert. Elmaradásukat kimentették: dr. Kovács Dezső, Nonn Gyula, Tóth Sándor, Ar- deleán Korjolán, Róth Károly, Baudisz Jenő. A főispán bájos nejével, szép leányával és fiával csupa szerctelreméltóság volt. Pohárköszöntőkben sem volt hiány, a melyek a pezsgöbontásnál megeredtek. Tímár Péter kegyesrendi házfönök a főispánt, utóbbi vendégeit éltette. Boros János ágostai hitvallású lelkész a hazaszeretetre ürítette poharát. Dr. Adler Adolf a föispánnét köszöntötte fel. Nagy László alispán a háziasszonyra emelte poharát. Csipkés András egy kis politikát vegyített bele az ebéd feletti diskusszióba. Ugyanis reflectálva az alispán beszédjére, arra kéri a főispánt, hogy a jelenlegi képviselőválasztás alkalmával ne állítson ellenjelöltet gróf Károlyi Istvánnak. Elteli a főispánt. — Nagy László alispán nagyon sajnálja, hogy a fehér asztal politikai kérdések diskussziójába bocsátkozik. Ez neki egyáltalán nem volt szándéka, ő csak kötelességének tartotta Nagykároly városa közönségét figyelmeztetni azon veszélyekre, rne- lyek a város létérdekeit érintik, de ő óhajtja, hogy a béke szálljon közéjük ismét s miután az asszony lehet a család patronusa, de védangyal csak egy leány lehet, mint ilyet köszönti fel a házikisasszonyt. Krislóffy főispán kijelenti, hogy a jelöltek felállítása nem az ö, hanem a szabadelviipárt hatáskörébe tartozik s igy ö ígéretet nem lehet, de ha a párt állítana jelöltet, ö kötelességének tartaná azt tőle telhetöleg pártolni. A társaság, mely kiváló ipelegséggel ünne- j pelte a főispánt, emelkedett hangulatban az I esti órákig maradt együtt s kedves emlékkel ! távozott a főispántól.

— Tar8asestély. A „Nagykárolyi Kör“ f. hó 7-én tartotta meg a polgári kaszinó nagytermében társasestélyét csekély számú, de intelligens publikum jelenlétében. A reni dezőség a megjelenteknek egy kis improvi- | sált hangversenynyel kedveskedett, mely a I következőképen folyt le: Elsőnek Kurzmann j János.dr. pénzügyi fogalmazó (Nagyvárad)

! lépett a pódiumra és páratlan technikával játszotta el Chopin egyik hatásos concert- darabját. A müértő közönség tapsokkal honorálta a remek játékot. Majd Kálnay Gyula énekelt csengő hangon egyes részleteket „János vitéz“ operettből Csilléry András zongorakisérete mellett. Kár, hogy Kálnay nem hallatja gyakran szép, erőteljes baritonját, pedig ez este is a precziz zongorakisé- reltel egyetemben óriási hatást gyakorolt. A harmadik számot Kemény Emil humoros felolvasása képezte, ki „soha meg nem jele- | nendő korszakalkotó munkájának“ bevezeté- | sét adta elő igen ügyesen, élczeivel hangos j nevetésre fakasztva a hallgatóságot. Ezután Bo- rody Béla hegedült kiváló tudással Beriot egy

remek concert darabját Kurzmann dr. zongorakisérete mellett kitűnő összhanggal és dicséretre méltó preczizitással. Utolsó szám gyanánt ismét Kurzmann dr. ült a zongorához, hogy saját szerzeményű „Magyar rhapsodiá“-ját adja elő. A közönség frenetikus tapsban fejezte ki a művészies játék iránti tetszését s a tapsvihar újra kitört, mikor nehány magyar nótával megtoldotta szép compositióját. A hangverseny végeztével a fiatalság tánezhoz kezdett és a mulatságnak csak a pirkadó hajnal vetett véget. Jelenvoltak : Asszonyok: Özv. Balogh Bertalanná, Borody Györgyné, Gaál Kálmánná, ifj. Gaál Kálmánná, Govrik Ödönné, Ilosvay Ferenczné, Kacsó Károlvné, özv. Kőszeghy Gyuláné, dr. Köszeghy Andorné, özv. Márton Sándorpé, Márton Sándorné, Moson Györgyné, Péchy Iinréné (Zsibó), Reök Gyuláné, Stróbenez Péterné, Sztárek Dezsőné, özv. Schnell Ferenczné, Taub Edéné. Leányok: Balogh Margit, Balázsy Juczi, Borody Irén, Gaál Berta, Elhel Ilona, Ilosvay Margit, Ilosvay Mariska, Katz Sári, Kacsó Mariska és Erzsiké, Kerekes Annuska, Köszeghy Erzsiké, Láng Margit, Márton Margit, Schöberl Erzsiké, Schnell 1 Margit, Stróbenez Giziké. — Az első négyest 18 pár tánezoita. Az egész mulatság sikere Csilléry Andrásnak, a „Nagykárolyi Kör“ buzgó elnökének érdeme.

— Eljegyzés. Pucser Károly helybeli kereskedő a múlt héten váltott jegyet Hámon Antal szakaszi földbirtokos kedves leányával, Gizikével.

— Halálozás. Sereghy Sándor m. kir. posta és távirda tiszt folyó hó 8-án Debre- czenben elhunyt. A megboldogult iskoláit városunkban végezte. A kedves halottat édes atyja Sereghy Sándor nyugalmazott járásbiró — ki huzamosabb időn át volt a helybeli kir. járásbíróság tagja, — bánatos özvegye és nagyszámú rokonság gyászolja. — Béke lengjen porai felett!

— Ebéd. Dr. Serly Gusztáv vármegyei főorvos abból az alkalomból, hogy a helybeli Takarékpénztár-Egyesület elnökévé megválasztották, a nevezett egyesület igazgatóságát, felügyelő-bizottságát és tisztikarát f. hó 8-án ebédre hívta meg.

— Hymen. Dr. Rooz Elemér helybeli orvos folyó hó 15-én esküszik örök hűséget Sátoraljaújhelyen Dr. Szepessi Arnold városi főorvos kedves leányának, Paula kisasz- szonynak.

A vármegye központi választmánya

f. hó 14-én d. e. 11 órakor ülést tart. A központi választmány ezen az ülésen kiírja és megállapítja a képviselőválasztás napját, megválasztja a választási elnököket és megteszi mindazon intézkedéseket, a melyek a képviselőválasztásokra nézve szükségesek. — Vármegyénkben a választások valószínűleg január hó 26-án lesznek.

— A Régi kaszinó közgyűlése. A helybeli Régi kaszinó, mint minden évben, az idén is Vizkereszt napján tartotta meg uj évi rendes közgyűlését, Debreczeni István elnöklete

! alatt. A közgyűlés elfogadta a jövő évi költ- , ségvetést minden vita nélkül. Ezután a választmány egyharmad részének kilépése folytán megüresedett választmányi helyeket töltötték be. — Megválasztották választmányi tagoknak: Dr. Adler Adolfot, Berger Ármint, Jeney Gézát, Kaufmann Jenőt, Márton Sándort, Obholczer Gyulát, Schnébli Jánost, Hegedűs Ferenczet, ifj. Vetzák Edét. A könyvtári választmány tagjainak: Gorzó Bertalant és Gáspár Pált. Az elnök ezután bejelentette úgy a maga, mint az igazgató, jegyző és pénztáros leköszönését állásaikról. Az elnök hiába ragaszkodott lemondásához, a közgyűlés ellentmondást nem tűrő lelkesedéssel ismét megválasztotta elnöknek Debreczeni Istvánt, igazgatónak Papp Bélát, jegyzőnek Nemestóthi Szabó Albertet és pénztárosnak Dr. Somossi Ignáczot. A lapok megrendelésénél egy kis vita fejlődött ki a választmány azon indítványa felett, hogy a Magyar Szót többé ne rendeljék meg. Az ellentétes nézeteket úgy oldották meg, hogy a Magyar Szó mellett megrendelték ennek ellenlábasát, az Alkotmányt is. Végül a lapokat árverezték el.

— Esküvő. Papp Ferencz cs. és kir. haditengerészeti mérnök, városunk fia, a múlt szombaton esküdött örök hűséget városunkban Pazuchanits Mariska kisasszonynak, néhai Pazuchanits Ignácz volt nagykárolyi magyar gör. kath. esperes-lelkész kedves leányának. Boldogság kisérje frigyüket!

— Dalestély. Folyó hó 14-én lesz a tánezsaison egyik legsikerültebb mulatsága : a dalestély. Ha valaha, úgy most lesz alkalma a közönségnek egy kellemes estélyt végig élvezni, a mennyiben e hangverseny programmja oly ügyesen és változatosan van összeállítva, hogy bátran remélhetjük, miszerint a hideg közöny, melylyel e város közönsége a dalestélyek iránt ezideig viseltetett, a rendezőség buzgó fáradságának szikláján megtörik. Egyébiránt a rendező-bizottsági tagok nagyszáma is kellő garantiát nyújt a mulatság szép sikerére nézve. A meghívók szétküldése most van folyamatban;