Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1905-03-23 / 12. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. 22. §. Közfogyasztásból feltétlenül elvonandó : 1. A tisztán látható ellös állapotban lévő (vemhes) tehén. 2. A nagyon lesoványodott állatok húsa, vagyis ha a hús igen száraz, esetleg vizenyős igen halvány szinü, ha a csontvelő kocsonyához hasonló és ha a levágott szarvasmarhában az összes fagygyu 10 klgnál kevesebb, továbbá minden oly esetben ha a lesoványodás belső megbetegedés következtében fejlődött ki. 3. Négyhétnél fiatalabb borjuk és kéthétnél fiatalabb bárányok, gödölyék és malaczok húsa. Fiatal állatok húsa különben sem bocsátható köz- fogyasztásra, ha a köldökzsinór még le nem esett, ha az izomzat kocsonyához hasonló, sikamlós és vizenyős. A közfogyasztás érdekében eltiltatik a három hónaposnál idősebb, de egy évnél fiatalabb szarvasmarha levágása. Az egy évnél idősebb de 2 évesnél fiatalabb növendék marhák levágása a közfogyasztás érdekében megengedtetik ugyan, azonban azon kikötéssel, hogy az ilyen marháknak legalább 80 kilogramm sulylyal kell birniok. Az ilyen állatok húsa azonban csak külön mészárszékben árusítható s a mészárszékre kiírandó, hogy ott növendékmarhahús árusittatik. A 3 hónaposnál idősebb, de 1 évesnél fiatalabb növendék-marha húsának elárusitása csak kényszervágás esetén engedtetik meg, az ilyen marhának húsa is növendék-marhahús jelzéssel ellátott mészárszékben árusítható. 4. Elhullott, megmérgezett és villámtól sújtott állatok húsa. Megmérgezett, de később felépült állatok csakis 8 nap múlva vághatók le, ha a mérgezés növényi anyaggal történt és három hét múlva, ha a méreg ásványi anyag volt. 5. Ha az állatorvos a következő betegségek valamelyikét állapította meg: a) Keleti marhavész. b) Lépfene (Antrax). c) Serczegö üszők. d) Veszettség. e) Juh-himlö. f) Sertés-orbáncz. g) Fonalóczkór (Trichina). k) Geny vagy evvérüség és ennek okai közül főleg az ellési és az uj szülöttnek köldök gyuladása. i) Bivaly vész. j) Előrehaladott sertésvész betegségek fennforgása esetében az állatok egyik része sem használható fel. Ha a betegségek valamelyike az élőállaton megállapítható, akkor levágását nem szabad megengedni. A hús akkor sem bocsátható közfogyasztásra, ha a felsorolt betegségek valamelyikének alapos gyanúja fenn forog. E betegségek fertőzése gyanújában álló állatok is csak a beteg állatokkal való érintkezéstől számított bizonyos idő elmúlta után vághatók le, mely lépfenére 6 nap, a veszettségre nézve szarvasmarhánál 4 hónap, juh, kecske és sertésnél három hónap, a sertésorbánczra nézve 6 nap. 23. §. A többi betegségekre vonatkozólag az állatorvos a következő elvek szerint jár el: a) Ragadós száj- és körömfájásban szenvedő állatok a rendörkapitányi hivatal engedélye mellett csak akkor vághatók le fogyasztásra, ha a hatósági állatorvos a betegséget enyhe alakúnak véleményezi, vagyis ha az állatok jó húsban vannak és ha genvedés vagy üszkösödés a körmök között, vagy erősebb láz nincs jelen. (24 §.) A szájmegbetegedése esetében az egész fej, a végtagok megbetegedésekor ezek mellső térdtől, illetőleg a csánk Ízülettől kezdve lefelé elvetendök. ó) Ragadós tüdölobban szenvedő szarvasmarha köz- fogyasztásra bocsátható, ha az állat jól táplált, magas láza nem mutatkozott és ha a beteg tüdőben genyes vagy üszkös góczok nincsenek, ellenkező esetben értékesítése megtiltandó. A beteg tüdő és a közeli nyirk mirigyek minden esetben megsemmisítendők. (24. §.) c) Himlös juhok és sertések levágása tilos. Ily betegség miatt elzárt nyájból a teljesen egészségeseknek talált állatok azonban fogyasztásra bocsáthatók. d) Rühös állat levágása megengedhető, ha a bőrön csak kevés pörk található és az állat jó húsban van, lesoványodott, elcsenevészedett állatoknak fogyasztásra levágása tilos. é) Gümökórban (gyöngykórban) szenvedő állat húsa fogyasztásra bocsátható, hacsak egy, vagy egymással közvetlenül érintkező szerv- és a közvetlenül szomszédos nyirk-mirigvek vannak megbetegedve s az állat a mellett jól táplált és élő állapotban láznak tüneteit nem mutatta, ha azonban egyidejűleg az egymástól távol eső, egymással csak a nagy vérkörutján összefüggő több szerv van megtámadva és betegedve, vagy egy szervnek megbetegedése esetében tölle távol fekvő testtáj nvirkmirigyei el- sajtosodtak, ha általános heveny gümökór van jelen, ha az izmokban is találhatók sajtos góczok, vagy ha az állat már lesoványodott, akkor az állat egészben elvonandó a fogyasztástól, első esetben is azonban a megbetegedett szerv, valamint általában a gümös csomók megsemmisítendők és elvetendök. f) Borsókás sertések húsa minden esetben elvetendő. Ha a borsókák száma csekély, akkor a szalonna és zsir rendőri felügyelet alatt történt kiolvasztása után közfogyasztásra bocsátható, a kiolvasztáskor visszamaradt töpörtyű azónban a közfogyasztásból kizárandó. A kiolvasztás és elárusitás nincs megengedve akkor, habár a betegség csekély fokú, a szalonnában csak egyetlenegy borsóka is található. Az elkobzott hús és zsir petróleummal vagy rozmarinolajjal való leöntés után technikai czikkekre a bőr és a serték egészen szabadon felhasználhatók. g) Mételykórban, szörféregkórban, kergeségben, sugár- gombabetegségben (actinomycosis) szenvedő, de jól táplált állatok húsa fogyasztásra bocsátható, a beteg szervek azonban megsemmisítendők. Hasonló elbánás alá esnek a viztájogokat (echinrevecus) tartalmazó szervek is. h) Különös erömüvi behatás következtében megsérült állatok levágása megengedhető, ha az állat teljesen láz- talan és ha a jelenlevő seb egészen tiszta és körülötte a szomszédos szövet nagyobb duzzadást nem mutat. i) Hevenyén létrejött felfúvódás vagy dobkór miatt kényszerből levágott állatok húsa közfogyasztásra bocsátható, ha a levágás kellő időben történt, vagyis ha a testből a vér teljesen kiürült és ha a testben valamely más betegségre utaló elváltozások nem találhatók. j) A sertésvészben (sertéskolerában) beteg, vagy beteg gyanús, vagy a kórfertözésének gyanújában álló állatok közfogyasztásra való leöletése szabad. Azonban a sertésvészben (sertéskolerában) beteg, vagy beteg gyanús sertés húsa csak állatorvosi szakvélemény alapján bocsátható közfogyasztásra. Az állatorvosi szakvéleményre vonatkozólag a 9300— 1898. sz. földmivelésügyi miniszteri körrendelethez 3. alatt csatolt utasítás rendelkezései az irányadók. k) A felsoroltakon kivül bármely más olyan betegség, mely az élő állaton a láz kifejezett tüneteit, a belső terünbeles szervekben pedig lázas folyamatra utaló elváltozásokat, zavaros duzzadást vagy genyedést okozott, — továbbá oly betegség, melynek következtében az állat lesoványodott — a húsnak közfogyasztásra való bocsátását kizárja. Ily tünetek, illetőleg elváltozások nemlétében a jól táplált állat húsa közfogyasztásra bocsátható, de a megbetegedett szerv minden esetben egészen elkobzandó és megsemmisítendő. 24. §. A ragályos száj- és körömfájás, a ragadós tüdölobos és a gümökóros állatok húsa, ha az állatorvos véleményezése folytán közfogyasztásra bocsáthatók, csakis az e czélra felállított külön mészárszékben árusítható el, elleneseiben a közfogyasztásból eltiltatik és megsemmisittetik. 25. §. Az izraelita metszők által a tüdő vizsgálatoknál alkalmazni szokott „tüdöleköpés“ szigorúan tilos. A tüdövizsgálat tisztavizzel megnedvesitett szivacscsal eszközlendö. Ezen rendelkezés ellenére a leköpéssel vizsgált tüdő elkobzandó s megsemmisítendő. 26. §. Nem Nagykároly városban vágott, hanem más helyről közfogyasztás czéljából behozott szarvasmarha, sertés, juh és kecske húsa közfogyasztásra csak az esetben bocsátható, ha a levágási hely községi elöljárósága által is megerősített, a behozott hús súlyszerinti mennyiségét is; igazoló vágatási biztosi bizonyitványnval igazoltatik, hogy a behozott hús közfogyasztásra alkalmas. Ily behozott hús elárusitása csak a bizonyítványnak a rendörkapitányi hivatal által történt láttamozása után kezdhető meg. 27. §. Aki a jelen szabályrendeletben foglalt határozmányok ellen vét, kihágást követ el és a mennyiben cselekménye vagy mulasztása a fennálló törvények, vagy miniszteri rendeletek által más módon büntettetni nem rendeltetik: az 1879. évi XL. t.-cz. 16. és 17. §-aihoz képest 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, ennek behajthatatlansága esetén pedig megfelelő elzárással büntetendő. 28. §. Az ezen szabályrendelet áthágása folytán kiszabott büntetéspénzek az 1901. évi XX. t.-cz. 23. §-ában meghatározott czélra fordítandók. 29. §. Ezen szabályok szigorú fentartásával, kihágások elbírálásával a rendörkapitányi hivatal bizatik meg. A kihágások elbírálására első fokban a rendőrkapitány vagy a városi tanács által megbízott helyettese, másodfokban a vármegyei alispán s harmadfokban a m. kir. Belügyminiszter illetékes. 30. §. Ez a szabályrendelet a jóváhagyás utáni kihirdetéstől számított negyedik nap után következő hónap első napján lép életbe a mikor a 83 — 1903. kgy. sz. véghatározattal elfogadott s jelenleg érvényben álló húsvágási szabály- rendelet hatályát veszti. 95 — 1904. Kgy. szám. Elfogadtatott és megállapittatott. Kelt Nagykároly város képviselőtestülete által 1904. évi julius hó 10-ik napján tartott rendkívüli közgyűlésen. HETEY ABRAHAM s. k. főjegyző. (P. H.) PEBRECZENI ISTVÁN s. k. polgármester. 88,964—1904. szám. II. b. Megerősítem. Budapest, 1904. október 11. (P. H.) M. kir. Belügyminiszter. A miniszter helyett: SÁNDOR, s. k. államtitkár. 37—1905. kgy. szám. Ez a szabályrendelet a városi képviselőtestületi közgyűlésen kihirdettetvén, 1905. év április hó 1-sö napján életbe lép. Kelt Nagykároly város képviselőtestülete által 1905. évi márczius hó 12-én tartott közgyűlésen. NÉMA SUSZTÁV, közig, jegyző. 2021—1905. K. sz. Hirdetmény. A nagykárolyi I-sö választókerület 1-sö összeirási szakaszába eső országgyűlési képviselőválasztásra jogosítottak névjegyzékének az 1874. évi XXXlII-ik, ezt részben módosító 1899. évi XV-ik törvényczikk értelmében hivatalból leendő kiigazítására alól- irott, -— küldöttségi tagtársaimmal együtt, — tekintetes Szatmár vármegye központi választmányának folyó évi márczius 2-ik napján tartott ülésében hozott határozatával meg- bizalván ; ezennel felhívom mindazokat, kik magukat képviselőválasztásra jogosítottaknak érzik, az 1905. évre érvényes választók névjegyzékéből akár kihagyattak, akár magukat a névjegyzékbe a folyó évben felvétetni kívánják, hogy 1905. évi márczius hó 28., 29. és 30-ik napjain mindenkor délután 2 órakor Nagykároly város tanácstermében foglalkozó küldöttség előtt jelentkezzenek. Kelt Nagykárolyban, 1905. márczius 16. 2 _2 Ba logh Kálmán, luildöttsógi elnök.
