Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)
1905-03-23 / 12. szám
Szabályrendelet NAGYKÁROLY R. T. VÁROS NÚSVÁGÁSA IRÁNT. Melléklet a „Nagykároly és Vidéke* 1905. márczius 23. — 12. lámához. levágott és az állatorvos által megvizsgált állatok egészséges termékei csakis a rendörkapilányi hivatal engedélye alapján kerülhetnek forgalomba. 5. §. Kényszervágás és — ünnepnap és vasárnap délelőtt eszközölt rendkívüli vágás kivételével — egyébkor eszközölt rendkívüli vágás esetén a városi állatorvos vagy legalább a húsvizsgáló biztos is jelen lenni köteles s a rendes illetéken felül az állatorvost vagy helyettesét 2 korona dij illeti ; azonban ezen pótdij az esetben is csak egyszer számítható fel, ha kényszer vagy rendkívüli vágást egy időben többen eszközölnek, illetve több állat vágatik is le; mely esetben a pótdijat a vágatók közösen kötelesek űzetni. 6. §. A vágatási- és szemledij minden levágott nagy marhától 2 K 28 fillérben, — borjútól vagy két hónapnál idősebb sertéstől 64 fillérben, — juh vagy kecskétől 40 fillérben, — a báránytól 26 fillérben s a háznál köz- fogyasztásra levágandó szopósmalaczok minden darabja után a háznál eszközlendö állatorvosi szemledija 20 fillérben állapittatik meg. 7- §A vágatási és szemledij — a háznál vágott szopós- malacz szemledija kivételével, mely a szemlét teljesítő állatorvos vagy helyettese illetékét képezi s annak fizetendő — a vágatók által a vágatás előtt lefizetendő. A vágatási- és szemledij — mindaddig, mig a borital- és húsfogyasztásadót a város kezeli — a fogyasztási adóhivatalhoz, ha pedig a borital- és húsfogyasztásadót nem a város kezelné: közvetlenül a város házipénztárába fizetendő. A befizetés bárczarendszer alapján eszközlendö, melynek alakját a városi tanács állapítja meg. A fogyasztási adóhivatal a hozzá befolyt vágatási és szemledijakat naponként a város házipénztárába beszolgáltatni köteles. A vágatási biztos a vágóhídon csak azon állatok levágását engedheti meg, a melyek után a vágatási- és szemledij a házi-, illetve a fogyasztási adópénztárba befizettetett. A befizetésről kiállított bárczarendszerü nyugta a vágatási lajstromhoz csatolandó. A vágóhídon levágott, de közfogyasztás alól egészen elvont állatok helyett ugyanolyan állat vágatási- és szemledij újabb fizetése nélkül vágható le. A vágatási szemlét teljesítő városi állatorvost vagy helyettesét minden nagy marha után 28 fillér, borjú után 14 fillér, sertés után 30 fillér, juh vagy kecske után 10 fillér, bárány után 6 fillér szemledij illeti meg. Ezen szemledij havonként utólagosan — a havi leszámolás megejtése után — utaltatik ki a városi házipénztárból. 8. §• Az állatorvos köteles minden levágandó szarvasmarháról és közfogyasztásra levágandó juh, kecske, bárány és sertésről szóló marhalevelet átvenni, az állat azonosságát megállapítani, az állatot élő állapotban és levágás után pontosan megvizsgálni. Minden, a közvágóhídon levágandó állat a vágóhídon tartandó városi bélyeggel (K. V.) a mészáros által megbélyegezendő. Ha a szemlélt állat húsát az állatorvos egészségesnek találta, köteles a marhalevelet a vágatási lajstromba bevezetni és a tulajdonos részére — az alábbi minta szerint — a közfogyasztásra való bocsátási engedélyt kiállítani, mely az ellenőrző tisztiorvos és rendőrök kivána- tára elömutatandó. szám‘ Szemlejegy Alantirott .nagykárolyi mészáros (hentes) által a mai napon jelenlétemben levágatott : darab nagymarha darab borjú darab juhot, bárányt darab sertést megvizsgálván, húsát és belszerveit a kivételével közfogyasztásra bocsáthatónak találtam. Kelt Nagykárolyban, 190 hó n. 1- §• Szarvasmarha minden esetben, — juh, kecske, bárány és sertés pedig — a mennyiben közfogyasztásra van szánva, illetve iparszerüleg vágatik — csakis hatósági állatorvos, — ennek hiányában vagy sürgős elfoglaltatása esetén a vágatási biztos jelenlétében a közvágóhídon vágható vagy szúrható le. Szopósmalaczok — két hónapos korig — háznál is levághatók, a vágási szándék azonban a városi állatorvosnak a vágást megelőzőleg legalább 4 órával bejelentendő. 2- §• Vágatás a közvágóhídon — ünnepek elsönapja és vasárnapok kivételével — mindennap eszközölhető; és pedig: hétfőn, kedden, szerdán, csütörtökön és szombaton, október, november, deczember, január, február és márczius hónapokban délután 1 - töl 5 óráig; április, május, szeptember hónapokban délután 2-töl 6 óráig; junius, julius és augusztus hónapokban délután 3-tól 7 óráig. Pénteki napon a vágás október, november, deczember, január, február, márczius hónapokban délelőtt 10-töl délután 2 óráig; április, május és szeptember hónapokban délután 1-töl 5 óráig; junius, julius és augusztus hónapokban délután 2-töl 6 óráig eszközölhető. Sertésvágás úgy télen, mint nyáron szerdán, pénteken és szombaton délelőtt 9-töl 12 óráig is eszközölhető. Az itt megállapított időn kívül csak kényszervágás, s _ ünnep elsönapja délután s vasárnap délután kivételével — rendkívüli vágás engedélyezhető. A rendkívüli vágás — a szándékolt levágást megelőzőleg — a városi állatorvosnak legalább egy órával előbb jelentendő be. Ünnepnap és vasárnap délelőtt eszközölt rendkívüli vágásokért az állatorvos vagy helyettese az 5. §-ban megállapított dijat nem számíthatja fel. A mennyiben a hatósági állatorvos egyéb hivatalos teendőkkel is el van foglalva, a vágatók és metszők kötelesek a vágatási időszak három első félórájának lejárta előtt a vágást megkezdeni. Sertésvágás a vágási időszak lejárta előtt egy órává is eszközölhető. 3- §• Fogyasztásra levágandó nagymarha a vágatás előtt legalább 2 órával, — közfogyasztásra levágandó borjú, juh, kecske, bárány és sertés a vágatás előtt legalább egy órával a vágóhídi karánba, illetve istállóba bevezetendő, hogy az állat a levágás előtt nyugodt, lecsendesedett állapotban legyen megvizsgálható. A levágatandó állatoknak a vágóhidra vezetési idejéről a vágóhídi felügyelő jegyzéket vezet, melyet az állatvizsgálatra megjelenő állatorvosnak bemutatni köteles. Szekeren szállított állatok levágatása a pihenési idő letelte előtt is engedélyezendő. A vágóhidra egyszer bevezetett állat onnan többé vissza nem vihető. Ily állatok levágásig feltétlenül a vágóhídi istállóban tartandók s élelmükről s a szükséges alomról tulajdonosuk köteles gondoskodni. A vágóhíd istállójában lévő állatok egy napnál hosszabb ideig élelem s alom nélkül nem hagyhatók. Azon állatok azonban, melyek a fenálló szabályok alapján a vágóhídi állatorvos által közfogyasztásra alkalmatlannak minősíttettek: a rendőrkapitánynak bejelenten- dök, ki a kiirtás, illetőleg a szükséges törvényszerű eljárás végett az ilyen állatokat a közvágóhidról — a szükségesnek mutatkozó óvintézkedések mellett — a gyepmesteri telepre viteti. A vágóhidra bevezetett állatok a vágóhídi istállóban 7 napnál tovább nem tarthatók. 4. §• A vágatás bejelentésének, illetve a pihenési idő betartásának kötelezettsége a kényszervágások esetére is kiterjed, ha szarvasmarha, vagy közfogyasztásra szánt juh, kecske, bárány vagy sertés vágatik. De ha a hirtelen fellépett életveszély a vágatás elhalasztását nem engedi, az állat az állatorvos odaérkezése előtt is levágható, tovább azonban csak akkor dolgozható ‘fel, ha erre az állatorvos — az állat belső szerveit megvizsgálván — engedélyt adott. Vágó- vagy szúróipart nem űzök által kényszerből vágatási biztos. Egy szemlejegyre a vágató által egy napon levágott több állatja irható; egy szemlejegyért 4 fillér fizetendő, mely összeg a várost illeti. Minden húselárusitó külön szemlejegygyel látandó el, mely szemlejegy az elárusító által az elárusitás helyén tartandó s a vizsgáló közegnek kívánatra elömutatandó. 9. §. Az állatorvos köteles a vágatási lajstromot minden hónap utolsó napján a levágott állatokról szóló marhalevelekkel együtt a rendörkapitányi hivatalnál felülvizsgálat végett bemutatni, mely alkalommal, a rendörkapitányi hivatal a Ievágási záradékkal ellátott marhaleveleket 3 évig tartó megőrzés végett átveszi. Ugv az állatorvos, mint a rendőrkapitányi hivatal tartozik a vágatási lajstromot és marhaleveleket az ellenőrzésre hivatott állami állatorvos kivánatára elömutatni. A vágatási lajstrom a vágóhídi állatorvosi irodából 24 órán túl távol nem tartható. 10. §. Vágatás alatt kutyát a vágóhidra vinni büntetés terhe alatt tilos. 11. §. A vágóhíd tisztántartása a rendörkapitányi hivatal felügyelete alatt a város feladata. 12. §. A sertésperzseléshez szükséges szalmát, valamint e vízmelegítéshez szükséges tüzelő-anyagot,r a sertést vágói sajátjokból kötelesek szolgáltatni, illetve ezeknek a várói részéről leendő adását nem igényelhetik. 13. §. A vágóhídon vágás alkalmával a dolgozóknak a do hányzás tilos. 14. §. A hússzemléhez szükségeltető nyomtatványokat, iro dai szereket a város hatósága köteles adni elegendő mennyiségben. 15. §. A vágóhíd megrongálásáért az illető ellene folyamatb tehető kihágási eljáráson kívül teljes kárpótlást tartozi fizetni. 16. §. A levágás után az anyaállatban talált borjú, malac; 1 bárány, vagy gidó a vágóhídi emésztögödörben megsen misitendö, nemkülönben azon belszervek is, melyek az álla orvos által kórosoknak találtattak és közfogyasztásbi I eltiltattak. 17. §. A vágóhídon levágott állatok gyomrai (kivéve a oltógyoinort) és belei előre megállapított árban a vág< hidi béltisztitónak adandók, ellenesetben csakis kitisztít! vihetők a vágóhidról el. Vágóhídon levágott állat bőre az ottani börszáritóba hagyandó s onnan csak teljesen kiszáradt állapotba szállítható el. 18. §. Az állatorvos köre csakis az állatok levágásán; , ellenőrzésére, az említett állatok élő és levágott állapc ban leendő megvizsgálására s a vágóhídi rend megtart ! sára, s a vágatókkali megtartására terjed ki. 19. §. A vágás mindenkor gyorsan és akként történjé j hogy az állat a legkevésbbé se kinoztassék. Az állatorvos köteles arra ügyelni, hogy a mészár sok és hentesek az állatokkal durván ne bánjanak. 20. §. A vágás után az állat feldarabolásánál gond fon tandó arra, hogy a hús a gyomor, bél és hugvhóly tartalmával be ne szennyeztessék. 21. §. Ha a levágandó vagy levágott állat tulajdonosa vágatási biztos, illetve a hatósági állatorvos véleményéb meg nem nyugszik, kérelmére és kölcségére a rendi kapitányi hivatal felülvizsgálatot rendelhet el, a felülvi; gáló bizottságban még egy állatorvos jelenléte szükség' A felülvizsgálati bizottságba mindenkor egy m. I állatorvos is meghívandó.
