Nagykároly és Vidéke, 1905 (22. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-21 / 38. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE

feladat fontosságát. Legfőbb ideje annak, hogy a mai rendszerrel szakítsanak s ha ezt megteszik, ha tanonczalkat azzal a kellő gonddal és figyelemmel kisérik, melyet a gondjaikra bízott gyermekek szülei joggal meg is követelhetnek: akkor nem leszünk kénytelenek a ta- noncziskola értesítőjének szomorú adatai miatt felszólalni.

Alfa.

SzinnLészet.

A sziniszezon közeledik befejezése felé. A jövő hétfőn tartják az utolsó előadást s azután Eperjesre megy a társulat, honnan deczember elején érkezik Szatmárra.

A lefolyt héten az igazgató meg lehetett elégedve a közönség támogatásával, mert az egy „Granadai vőlegényét kivéve, állandóan szép számú közönség látogatta az előadásokat, daczára annak, hogy bizony abban a helyiségben sok kényelmetlenségnek van kitéve.

Az egyes előadásokról a következőkben számolunk be:

Szerdán, szept. 13-án, Martos Ferencz 3 felvonásos operettéje „A granadai vőlegény“ került bemutatóra. A darab nem volt hatással a közönségre, mert cselekménye! kevés, zenéje pedig nem megkapó. Harkányi'■ Gizella, ki Pepika komédiásnő szerepét játszotta eleven, ügyes és kedves volt, s fess! toilletjei is igen tetszettek. Kállai Kornélia (Merzedes) és Radnai Zsuzska (Manuela) jól megállották helyüket és ügyesen versenyeztek. Csáki (Don Fernartdó) énekszámaival nem tudott hatni, Váradi Mártonnak pedig (Don Rodrigo) nagyon háládatlan szerepe volt. Tihanyi (Pepilló), Szőreghi (Noé), Tisztainé (Barbara) jók voltak. Tihanyinak különösen az első és második felvonásban előadott tánczjelenete nagyon tetszett s bebizonyította, hogy nemcsak intelligens színész, hanem kitűnő tánczoló és táncztanitó is. Kiss Miklós mint Rataplan márki, Tisztái pedig Bastián polgár szerepében jeleskedtek.

Csütörtökön, szept. 14-én, a szezonnak egyik legjobb előadásában Jászai Olga jutalomjátéka gyanánt Gárdonyi Géza bájos vigjátékát „Annuska“-t adták. E darab, mely kedves jeleneteivel, tiszta, természetes tartalmával nagyon megragadja a figyelmet és leköti az érdeklődést, annyira tetszett, hogy a közönség nem győzött eleget tapsolni a szereplőknek. De az előadás maga is kitűnő volt. Igen szép összhang, pompás szereptudás jellemezték. A jutalmazott művésznő Jászai Olga Somogyi Sári szerepét játszotta. Megjelenésekor tapsokkal fogadták s egy virágcsokrot is nyújtottak fel neki. Kedves, eleven játéka, minden mesterkéltség nélküli természetes alakítása igen tetszett és méltán megérdemelte a sűrűn felhangzó tapsokat. A czimszerepet Radnai Zzuzska játszotta. Öt úgyszólván ez alkalommal láttuk először neki megfelelő szerepkörben s konstatáljuk, hogy helyét igen jól megállotta. Annuskának szerepét helyes felfogással játszotta meg s reá szolgált teljes elismerésünkre. Tihanyi Vilmos, mint Balogh Miklós játékával ismét beigazolta róla táplált jó véleményünket, mert rokonszenves szerepét jól megjátszotta. Kiemelkedett Rajz Ödön komoly intelligens játékával, ki Nagy István Péter földbirtokost adta. Szilágyi Etel (Anna), Szőregi (Tétény), Kiss Miklós (Vas Imre), Váradi (plébános) jók voltak. Kitűnő volt Tisztái János barát szerepében. Nemcsak remek maszkjával, de kaczagtató humorral megjátszott alakításával állandó derültségben tartotta a közönséget, mely tapsaival jutalmazta meg derék komikosunk igyekezetét. Jó volt Dévai Boriska is Kati szobaleány szerepében.

Pénteken, szept. 15-én, ismét „János vitéz“-t adták zónaelőadásban szorongásig megtelt ház előtt.

Szombaton, szept. 16-án, ismét újdonság, János vitéz hírhedt paródiája „Kukoricza Jónás“ került színre. A darab valóban igazi paródia, mely lépésről-lépésre, sőt jelenetről- jelenetre követi János vitézt azzal a különbséggel, hogy Kukoricza János pásztor helyett Jónás nevelő, Iluska helyett Iluska kasszir- leány, Bagó helyett Tubák trombitás s a franczia királyi udvar helyett báró millo- mosi König Izidor palotája szerepel. S ha a török háború helyett hozzátesszük, hogy a második felvonás tárgyát egy választási hadjárat képezi, s ehez keverünk egy csomó elkoptatott szellemességet, elmondtunk mindent a mit a darabról elmondhattunk. Nevetünk szívesen a szereplők igyekezetének s elismerjük, hogy ők mindent elkövetnek a I siker érdekében, de azért nálunk az ilyen darab hatás nélkül marad. A czimszerepet j Szőregi Gyula játszotta, ki mindent elkövetett szerepének sikere érdekében s ameny- nyire a szerzők jóakarata alkalmat adott erre, azt hűségesen ki is aknázta. Radnai Zsuzska Iluska szerepében jó volt, énekszámai gyengék voltak, azonban igen fessen tánczolt, Szilágyi Etel (özv. Mastoha Manóné), Tihanyi (König Izidor), Kállai Kornélia (Izidora) kifogástalanul alakítottak. Nagyon jó volt Váradi mint Tubák és Tisztái mint Császár rendőr.

Vasárnap, szept. 17-én, végre egy jó népszínmű előadását is láthattuk. Géezy István nagyhatású „Gymesi vadvirágjának előadása ismét a közönség teljes megelégedése mellett folyt le. Magdolnát Harkányi Gizella játszotta és pedig igen szép sikerrel. Nemcsak tűzről pattant eredeti székely menyecske volt, hanem dalait is igen szépen

Képviselőtestületünk

közgyűlése.

Városunk képviselőtestülete f. hó 17-én délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott, melynek egyetlen tárgya volt: Az uj építési szabályrendelet megállapítása.

Szomorú dolog, hogy a városi közügyek iránti érdeklődés napról-napra gyöngébbé válik, a mit legjobban mutat az, hogy az ily nagyfontosságu ügy tárgyalásánál — a tisztikart beleszámítva — 30-an jelentek meg, tehát leszámítva a tisztviselőket 23 képviselő- testületi tag tartotta érdemesnek a közgyűlésen megjelenni vagyis a képviselőtestület tagjainak egy heted része, holott ha egy irnoki vagy más kisebb hivatalos állás betöltése van napirenden, alig hiányzik a gyűlésről egy-két képviselőtestületi tag.

Debreczeni István polgármester d. e. 10 órakor a közgyűlést megnyitván, üdvözölte a képviselőtestület megjelent tagjait és áttért a napirendre.

Az építési szabályrendelet-tervezet részletesen tárgyalás alá vétetvén, az részben a jogügyi- és építési-bizottság módosításával, részben a képviselőgyülésen egyesek által tett módosításokkal elfogadtatott.

A szabályrendelet-tervezet 6 fejezetre oszlik.

Az első fejezet általános határozatokat tartalmaz és építési tekintetben a várost három övezetre osztja.

A második fejezet az elhelyezési és építési szabályokat foglalja magában, melyek közül a legnevezetesebb az, hogy a Széchenyi- utczán, a Deák Ferencz-téren, valamint a Fény-utczán 1., 2., 3., 5., 7., 9. és 11; és a Könyök-utczán 1., 2. népsorszámu telken utczavonalban ezentúl emeletes lakóházak vagy legalább emeletesnek megfelelő magasságú épületek építésére adható csak engedély és ezen szabály alól csak különös méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetén s csak a képviselőtestület engedélye alapján van helye.

A harmadik fejezet megállapítja az épületek fenntartási szabályzatát.

A negyedik fejezet a büntető határozatokat foglalja magában.

Az ötödik fejezet szabályozza a hatóságok hatáskörét és az eljárást.

Végül a hatodik fejezet zárhatározatokat foglal magában.

A szabályrendelet-tervezet a jelenvolt képviselőtestületi tagok élénk érdeklődése és többek hozzászólása mellett igy letárgyal- tatván, elnöklő polgármester azt az eszközölt módosításokkal elfogadottnak jelentette ki, miért is azt közszemlére kitenni és a feiebbezési határidő lejárta után jóváhagyás czéljából fellerjesztetni rendeltetett.

Polgármester a jegyzőkönyv hitelesítésére Csipkés András, Gindele János, Lukácsovits János, Reök Gyula és Spitz Antal képviselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést be- rekesztettnek nyilvánította.

Öt nap múlva levelet kaptam. Izgatottan téptem fel, az ö fényképe s egy hajfürtje volt benne e pár sor kíséretében:

„Kedves barátom ! Mire e sorokat veszi, én már megszabadultam szenvedéseimtől. Magát tudtam volna szeretni, de tiltja a becsületem, mely a gyűlölt férfihez köt. Utolsó kérésem az, hogy őrizze meg emlékemet s küldjön egy nefelejcskoszorut a koporsómra. Utoljára üdvözli; Margit.“

A levél kiesett kezemből, a fájdalom összeszoritotta szivemet, s könnyeim hullottak a levélre.

A legközelebbi vonattal utaztam a Margitka koporsójához.

S másnap ott állottam a koporsónál, mely azt a szent asszonyt takarta el. S még csak sírnom sem volt szabad, nehogy a rágalom utat találjon a halott becsületéhez.

Kis nefelejts koszorúm ott volt a koporsón, senki sem tudta ki küldte.

Csak a temetés utáni éjjelen, mikor a temető csendjét semmi sem zavarta meg, akkor mentem ki a sirhoz s ott sirattam el azt a boldogtalan szép asszonyt, akinek nem .volt szabad szeretnie.

Ma sem tudja senki, hogy kitől erednek azok a nefelejts koszorúk, melyeket minden évben a Margitka sírjára tesz le egy ismeretlen kéz.

Mészáros Kálmán.

adta elő, úgy, hogy azokat a közönség tapsai között meg is kellett ismételnie. Rajz Ödönnek minden tekintetben kifogástalan alakítását csak dicsérettel említhetjük s nálánál jobb Balánka Imrét nem is kívánunk. Mária szerepében Radnai Zsuzska igen jó volt, bár éneke ellen ez alkalommal is kifogásunk volt, mert hangja gyenge és kissé rekedt. Váradi Márton nemcsak csinos Fábián Gyurka volt, de szerepét érzéssel és ambiczióval játszotta meg. Szép hangján előadott dalai pedig nagyon tetszettek. Kitűnő alakítást mutattak be Tisztái (Törpe Csura) és fia Marczi, kinek szerepét Szőregi játszotta. Tisztainé pedig Csuráné szerepében hangolta derültségre a közönséget. A többi szereplők is jók voltak. Az előadás összevágó és a rendezés kifogástalan volt.

Hétfőn, szept. 18-án, megismételték a „Heidelbergi diákélet“-et.

Kedden, szept. 19-én, Henry Bernstein és Pierre Weber „Kis pajtás“ vígjátéknak keresztelt, inkább színműnek nevezhető darabját adták. Maga a darab nagyon hosszúra nyújtott úgy, hogy az előadásnak jóval 11 óra után lett vége. Hosszas és több helyen felesleges párbeszédeivel unalmassá válik s csak a harmadik és negyedik felvonás kelt érdeklődést. A társszerzők a szereplők jellemei festésénél túlzásba mennek s oly alakokat állítanak elénk, milyeneket az életben hiába keresünk. Meglehetős jó szerep benne Genevieve, melyet Radnai Zsuzska alakított, ki helyes felfogással és sok érzéssel játszott, de hangja rekedt volt és épen azért mondani valóját sok helyen alig hallottuk. Megjelenésekor egy szép csokrot nyújtottak fel neki. Nagyon kedves volt Adams Flossie, amerikai leány szerepében Jászai Olga, kinek játéka ellen igazán nem tudunk kifogást találni. A közönség — mely egyébiránt ez estén igen hidegen viselkedett — egy sikerült jelenetét megtapsolta. Szilágyi Etel Morangené szerepében kissé félszeg volt, a szerep több természetességet igényel. A férfiak közül Rajz Ödön (Jouvenin Jakab) és Szőreghi kifogástalanul játszottak, Tihanyi talán kissé nagyon is együgyünek mutatta be Jeant. Nagyon jó volt Váradi Márton Bellencoutre jegyző szerepében.

HÍREK.

— Személyi hir. Nagy László vármegyénk alispánja f. hó 17-én a déli gyorsvonattal hazaérkezett a fővárosból.

— Az építendő színkör ügyével foglalkozik most polgármesterünk. Két terv fekszik előtte, mindkettőre vonatkozólag — figyelembe véve a tervbe vett összes helyeket — fogja elkészíttetni a költségelőirányzatot s azt valószínűleg a jövő hó elsején tartandó rendkívüli közgyűlés elé fogja terjeszteni. A képviselőtestületnek módjában áll dönteni, hogy melyik tervet fogadja el és hová építtessék a színkör. Csak döntsön akárhogy, hogy végre valahára ezen kérdés megoldas- sék és városunk ezen most már többé el nem odázható kötelezettségének megfelelhessen.

— A szegénygyermekek felruházása czéljából városunkban múlt évben indított mozgalom oly szép sikerre vezetett, hogy — amint értesülünk — a múlt évben részt vettek közül többen felkérték Károlyi Istvánné grófnét az actio újból való megindítása iránt. A nemes grófné — a jótékony czél érdekében — újból elvállalta az ügy védnökségét és az érdeklődőket szombaton délután 3 órakor, a városháza tanácstermében megtartandó értekezletre hívta egybe, hol a szükséges előkészületeket beszélik meg. Az emberbaráti czél előmozdítása érdekében e mozgalom támogatására mi is felhívjuk közönségünk figyelmét.

— Hirdetmény. 6333—1905. K. szám. Poroszországban a Visztula folyam torkolatának mellékén az ázsiai kolera hivatalosan is megállapított esetei fordullak elő, feltehető, hogy valahol a Visztula felső, hozzánk közelebb eső szakaszai környékén is lehetnek koleraesetek. Nehogy az ország északkeleti részének valamelyik pontján esetleg behur- czolható kolera-gyanús eset nagyobb elterjedést nyerhessen, előre figyelmeztetik a közönség, hogy a köztisztaság követelményének fokozott mérvben tegyen eleget s hogy a legelső alkalommal észrevett gyanús hasmenéssel és hányással járó megbetegedéseket a rendőrkapitánynál azonnal jelentse be. Nagykároly, 1905. szeptember 16. Debreczeni István, polgármester.

— A Nagykároly—Mátészalka—Csapi h. é. vasútnál f. hó 18-án történt meg a hivatalnokok bevezetése, az úgynevezett osztóvonattal ; 19-én vizsgálták meg a föszolga- birák a járásorvosokkal közegészségügyi tekintetben az épületeket és f. hó 26-án történik meg a mütanrendőri bejárás a melyre vonatkozó meghívókat Gregersen G. és fiai építő vállalkozó ezég adta ki. A külön

I vonat városunkból reggel 9 órakor indul. Az j uj vasút f. hó 27-én adatik át a közhasz- ! nálatnak.

— Az alispán visszahelyezése. A belügyminisztérium ügyvivője Nagy László alispán felebbezése folytán a vármegyei törvény- hatósági bizottság által folyó hó 7-én idevo- natkozólag hozott határozata megsemmisítésével az alispánt állásába visszahelyezte.

— Az ipari hitelszövetkezetnél az üzleti órák egyelőre minden hétfőn délutáni 6 órától 8 óráig tartatnak, a mikor az uj belépők is felvétetnek. Kölcsönökért az igazgatóság, valamint a felügyelő-bizottság tagjainál, úgyszintén a pénztárnoknál és könyvelőknél lehet jelentkezni. A jelzálog kölcsönök bélyeg- és illetékmentességben részesülnek. Kölcsönöket azonban csak olyan egyének kaphatnak kik a hitelszövetkezetnek tagjai.

— Gyászeset. Moson György helybeli lakos, néhai Moson György vármegyei tisztifőügyész fia, a „Generali“ nevű biztosítótársaság nyugalmazott felügyelője, a helybeli Takarékpénztár - Egyesület igazgatóságának, valamint az adókivetö-bizottságnak tagja, folyó hó 19-én délután 6 órakor Budapesten, a Dr. Róth-féle szanatóriumban, hosszabb szenvedés után 49 éves korában elhunyt. Az elhunytat ma reggel hazahozták és ma délután 4 órakor teszik örök nyugalomra. Moson György finom modorú, áldott jólelkü ember volt, kinek alig lehetett ellensége, mert mindenki, a kivel érintkezett, tisztelte és becsülte őt; az adókivetésnél is mindenkor az adófizetőknek fogta pártját s ha csak tehetett valakinek valami szolgálatot, azt szívesen megtette. Az elhunytat özvegye szül. Horváth Klára úrasszony — kivel 21 évig boldog házasságban élt, — valamint rokonai: a Gőnyey, Kalós, Rába, Serly és Zanathy- családok, — melyekkel az elhunyt rokonságban állott — mélyen gyászolják. Haláláról családján kívül a Nagy károlyi Takarékpénztár- Egyesület is adott ki gyászjelentést és úgy itt, mint a Régi kaszinón, kitűzték a gyászlobogót. Nyugodjék békében!

— Lopás. Farkas László, jelenleg szatmári lakos, a ki városunkban nyolez évig özv. Varga Annával közös háztartásban élt, e hó 10-én a rendőrségnél feljelentést tett, hogy özv. Varga Anna egyik rokona Törös Sándor nagykállói lakos két évvel ezelőtt egyik helybeli rőföskereskedőtöl több vég ruhaszövetet lopott el és azon többen megosztoztak. A feljelentés folytán a rendőrség a nyomozást megindította, a vádat igaznak találta, kiderítette, hogy az ellopott szövet Rubletzky Ignácz helybeli kereskedő üzletéből való. A rendőrség a nyomozási iratokat további eljárás végett a kir. ügyészséghez tette át.

— Szüreti mulatság. A nagykárolyi kath. legényegyesület szokásos szüreti mulatságát október hó 1-ón vasárnap fogja megtartani. A mulatság amint minden évb’en, úgy bizonyára az idén is jól fog sikerülni. A részletek megállapítása, valamint a meghívók ki- nyomatása folyamatban van s azokat a jövő héten fogják szétküldeni.

— Házasság. Kaufmann József helybeli kereskedő, a Kaufmann Jakab és fia keres- kedö-ezég beltagja f. hó 26-án esküszik örök hűséget Szatmáron Schöngut Rózsiimnak, Schöngut Jakab mármarosszigeti kereskedő leányának.

— Kinevezés. Az igazságügyminiszterium vezetésével megbízott ügyvezető dr. Bagossy László szabadkai törvényszéki aljegyzőt jelenlegi alkalmazása helyén jegyzővé nevezte ki.

— Tanulmányi kirándulás. A helybeli főgimn. 28 növendéke Molnár Kálmán tanár vezetésével tanulmányi kirándulást tett a múlt héten Kőrösmezőre és környékére. Kisérő tanárul csatlakozott a kivándorlókhoz Jakab Gyula főgimn. tanár. A negyedfél napra tervezett kirándulás a legszebb időben történt meg. Első nap megnézték a kis magyar Sveicot, Rahót, melynek vendégszerető népe az állomásnál fogadta és üdvözölte a kirándulókat. A természeti szépségekben oly gazdag vidék, a fenyőtől koszoruzott hegyek lebilincselték az alföld egyhangúságához szokott ifjainkat. A társaság itt két részre vált, egyik része Barnabás faluba ment, mig a másik rész a Rahótól nem távol eső kis cseppköbarlangot nézte meg. Az éjjeli vonattal mentek fel ifjaink Körösipezőre, ott reggel 7 órakor kocsikon folytatták az utat az apsineci gátig, mely a Tisza vizduzzasz- tója. A Tisza völgye itt egy hatalmas vagy 100 m. hosszú gát által van elzárva, a gáton pedig hosszú zsilipház és széles áteresz a fausztatás czéljából, e mögött van a Tisza vize egy takaros tóvá felduzzasztva. Remek látvány! Ifjaink elfeledkeznek egy perezre mindenről, csak bámulják a hatalmas természetet. A tavon egy tutaj is van, ifjaink megpróbálták e ritka vizi alkalmatosságot is. Innen 2 és fél órai kapaszkodó ut után felmentek a Tisza forrásához, mely az Ocula havas oldalában van a tetőtől 20—30 méterre. Fenn az Oculán, a remek menedékházban elköltött pompás ebéd után jöttek vissza Kőrösmezőre, hol már ott voltak az előző napon Rahón megismert és megkedvelt úri emberek, élükön Jancsó Gyula kir. járásbiróval, hogy osztozzanak az ifjúság lelkesedésében és az ő beszédes ajkukról