Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-08-18 / 33. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE Nagyon keveset tanulhattak s igen kevésre taníthatták ezeket az ifjakat, ha ilyen elítélő módon nyilvánul ineg a tanulás és tanítás eredménye. Főgimnáziumunknál tény, hogy a tanári kar igen gyakran és nagyobb számban változik. Nincs év, hogy 5 — 6 tanár állomáshelyet ne cserélne, s ez mindenesetre igen nagy befolyással van a tanításra is. Az egyik tanárnak -más a tanítási módszere, mint a má­siknak. Az egyik többet követel, mint a másik. Az alatt az egy év alatt,., mig a tanár itt van, alig képes meg­ismerni a vezetésére bízott ifjakat, alig képes megtudni, hogy tulajdop- képen mily alapot nyertek s bizony sokszor hallottuk a panaszt, hogy az uj tanár sehogy sem volt megelégedve az ifjak képzettségével. Viszont az ifjúságra nézve is na­gyon terhes, hogy majdnem minden évben uj tanárt kell megismernie, annak módszerét, egyéniségét meg­szoknia, kiismernie s ahoz alkalmaz­kodnia. Ily körülmények között annak a tanárnak sem szabad annyit követelnie, mintha ö vezette volna kezdettől az ifjakat, hanem mig egyrészről azok haladását elősegíti, addig másrész­ről követelményeit is a kellő arányban szállítsa le. Különösen feltűnő az a visszaesés, mit a magyar nyelv és mennyiségtan tanulásánál tapasztalunk, nem is szólva a latin nyelvről. Elvétve akad egy-egy jeles ezekből a tárgyakból. Mit jelent ez ? Hiszen e két tárgy olyan, mely nélkül mozdulni sem le­het, mely a középiskolai tanulmányok­nak alapvetői! Ha már az elemi isme­retek elsajátításánál is ily csekély szor­galmat látunk s a tanítás is ily cse­kély eredménynyel jár, mi lesz később? Ugyancsak igy vagyunk az érett­ségi eredménynyel is. Az osztályvizs­gát tett 25 tanuló közül 13 lett érett! Csaknem 50u/0-a pedig elbukott! Elbu­kott pedig az osztályvizsgán négy, még pedig nem is egy tantárgyból. Különösen a magyar nyelv és mennyi­ségtan az, melyből az elégtelen osz­tályzat gyakori. A VI. és Vili. osztály­ban e két tárgyból 13 nyert elégtelen osztályzatot. Hát ha ilyen gyengék voltak azok az ifjak, hogyan jutottak fel a nyolczadik osztályba? Hogyan lehet, hogy például az a tanuló, ki az önképzököri pályázatokon egyedül nyert pályadijat egy ódájával, — mert a többi pályázat eredménytelen ma­radt — mégis elbukott épen a magyar nyelvből, még pedig az osztályvizsgán ! ? Borzalmasak lehettek a szabadságharcz- ban itt lefolyt jelenetek. E helyen lökték az Olt vizébe a hires székely Gábor Áron ágyúit is. Most még két napot Vízaknán töltve, az ezelőtt 14 évvel elvált kedves barátaim Neösner Gusztáv kir. telekkönyvvezető és ! Takács József állarni-tanitó társaságában el­beszéltük a rég elmúlt szép napok emlékeit; s ennek emlékéül Józsi barátom elhuzatta j azon régi jó nótát: „Megadjatok vásárhelyi; leányok ..." ' Másnap a ponyvás-tóhoz mentünk, hol a márvány emlékkőn az alábbi felírás olvas­ható: „Emeltetett a haza alkotmánya és szabadsága védelmezésében, a vízaknai csa­tában, Bem József táborából 1849. február 4-én elvérzett 349 honvéd emlékéül“, kik kö­zül mintegy 300 a szemben levő sóakna üregébe hányatott be. Emelték a hon egyes hü fiai és leányai. MDCCCLXXX. A más oldalon. A szemben levő sírban nyugosznak 1890. július 3-iki nagy felhőszakadáskor a nagy­aknába beömlött viz által felszínre hozott 6 honvédnek 41 év alatt el nem senyvedt tetemei. S azután még sok szép érdekes részlet, mely bizton felér bármily külföldi tájék szép­ségével. Csakhogy nekünk magyaroknak, semmi sem jó a mi a miénk, hanem idegen tájék, idegen fürdők, idegen divat után fu­tunk, pedig ha mindenkiben csak egy kis nemzeti sovinizmus volna, beh másképen nézne ki a magyar! Ennek megindokolására igazán kiván­csiak vagyunk. Nem akarjuk ezt a kérdést tovább feszegetni, de annyit állíthatunk, hogy főgimnáziumunk ez idei értesítője tan­férfiak körében is meglepetést keltett s igy haladva, mire a mai ötödik osz­tály a nyolczadikba kerül, a mostani arányhoz viszonyítva, nem hisszük, hogy egy is érett legyen közülük. Feltűnő körülmény még a kimaradt ifjak nagy száma is. Magából a hete­dik osztályból 9 tanuló maradt ki, a kik kénytelenek voltak más gimnáziu­mokat keresni fel. A megmaradt 18 tanuló érdemsorozatában is nagyon sok az elégséges. Ennek a tömeges kimaradásnak okának kell lenni, — melyről azonban az értesítő be nem számol. Erkölcsi okai nem lehetnek, mert az értesítő szerint tanárkari megrovás­sal egy sem lett sújtva, igazgatói meg­rovásban is a hetedik osztályban csak egy részesült. ügy látszik a mi gimnáziumunk­ban a tulszigoruság lett az elmúlt év­ben a jelszó. —ó —a. HÍREK. — A király születésnapja. Mai napon ünnepli meg Ő Felsége a király születés­napjának 74-ik évfordulóját. E napon váro­sunk is a szokott kegyelettel ünnepel. A középületekre kitűzték a nemzeLi lobogókat, a1 helybeli róm. kath. templomban pedig ünnepélyes istentisztelet volt, melyen a hon­véd tisztikar s az összes hatóságok tisztvi­selői, főnökeik vezetése alatt részt vettek. Az ünnepélyes misét Tímár Péter kegyes­rendi házfőnök végezte fényes segédlettel. A kirendelt diszszázad a szokásos üdvlövé­seket kiváló preczizitással végezte. — Gróf Károlyi György Amerikában. Gróf Károlyi György, kerületünk országgyű­lési képviselője az interparlauicntális konfe- renczián leendő részvétel czéljából — a magyar csoport tagjaival együtt Amerikába utazott. — Kinevezés. A főispán berenczei Ko- váts Sándor nagybányai járási szolgabirót tiszteletbeli főszolgabiróvá kinevezte és a Dienes Dezső főszolgabíró elhunytéval meg­üresedett nagybányai járási főszolgabírói állásra helyettesítette. — Krémer színtársulata városunkban. Krémer Sándor színigazgató mégis bejön társulatával városunkba és a polgári olvasó­kör helyiségében fogja megtartani előadá­sait. Hogy nem valami jó színi szezonra lesz kilátása az bizonyos, mert a inoslani hőség mellett abban a kis teremben úgy a közön­ség, mint a színészek részéről nem valami kellemes lesz a szinielőadások látogatása. De azért közönségünknek erkölcsi köteles­sége Krémer vállalkozását támogatni, mert oly társulattal fog bejönni, mely a legkénye­sebb Ízlést is ki fogja elégíteni. Újonnan szervezett társulatával arra számított, hogy városunkban már az uj színkört fogja meg­nyitni s ehez képest nem kiméit semmi ál­dozatot, hogy városunk közönségének ked­vezzen. Épen azért, ha már úgy alakultak a körülmények, hogy az igazgató hibáján kívül —■ kénytelen előadásait a polgári kör helyi­ségében megtartani, legalább honoráljuk az igazgató készségét azzal, hogy az előadáso­kat látogassuk. A színtársulat e hó 22-én 'érkezik városunkba és 23-án kezdi meg elő­adásainak sorozatát Ruttkay hires színmü­vével a ;• „Sötétség“-gél. A társulat tagjai: Énekesnők: Hugonnai Irén, Kornai Margit, Kőszegi Aranka, Havi Rózsi; drámai szende : Kendi Boriska ; hős anya: Szilágyi Berta ; naiva : Garai Ilus; komika: G. Szabó Mari; baritonista: Bay László; tenorista: Aldori László; komikus buffo: Tisztay Miksa; ko­mikus: Papír Sándor, Bozsán Béla; natur- burs : Ernyei Emil; általános rendező : Pe- terdy Sándor; lírai szerelmes: Szőke Sán­dor ; hős szerelmes: Cserey Béla. Segéd- szinészek és színésznők: Borzási Rózsi, Ga­rai Rózsi, Kolozsvári Blanka, Végh Jolán, ! Tisztái Mari, Magyari Rozi, Völgyi Róza, Garai Károly, Szabadkai József, Fehérvári József, Halász Ferencz, Gerő Sándor, Sza­badkai Miklós, Ivanovics Sándor. Karmes­ter : Ackermann Zsigmond. A zenét a kato­nai zenekar szolgáltatja. — Szinrekerüjnek a legújabb darabok: Aranyvirág, Hajdúk hadnagya, Makranczos hölgyek, Vándorle­gény, Doktor kisasszonyok, Drótostót, Bá­rány-kük, Sötétség, Egyenlőség, Kurucz Fej a Dávid, Józsi, Lady Vindermare legyezője, Simonyi óbester, Menyecskék stb. — Szóval a műsor mi kívánni valót sem hagy fent. Kívánjuk, hogy az igazgató megelégedve tá­vozzék körünkből. — Népünnepély. A helybeli Népnevelési­egylet e hó 20-án tartja meg szokásos szentistvánnapi népünnepélyét. Az ünnepélyre felhívjuk az érdeklődők figyelmét. — A ki­bocsátott falragaszok az ünnepély programm- ját a következőkben tudatják: Nagy nép­ünnepély ! Nemzeti ünnepünket, Szent István király napját már több év óta ünnepli vá­rosunk közönsége, ezen ünnepélyt a rende­zőség ez évben is megtartani óhajtván, folyó évi augusztus hó 20-án a Lövölde helyisé­gében a helybeli népnevelési egylet óvodája s gyerinekmenházai, részben a helybeli; Kossuth-szobor javára nagy népünnepélyt rendez. Az ünnepély délután 3 órakor kez­dődik czigányzene és fuvóbanda közremű­ködése mellett, mit taraczklövések is jelezni fognak. Népies mulatságok is lesznek: pózna­mászás, szamárfuttatás, lepény-evés, verseny- kuglizás (I-ső dij egy darab arany), zsákfutás, kiflievés, hosszú kötélhúzás, pezsgös pavillo- nok hol disz versenypezsgőzés lesz, erőinü- vészeL: nemzetközi világposta, melynél a legtöbb levelező-lapot kapott hölgyek értékes ajándékban részesittetnek. Lesz egy debre- czerii Jaczikonyha, a hol magyar gulyás, fánk és fonatos frissen készíttetik. Nagy ár­verezés, melyen a "legérdekesebb értékes tárgyak fognak elárvereztetek Ezenkívül nagy sorsolás, melynél az első főnyeremény egy fejős tehén, 2-ik főnyeremény egy ezüst gyümölcsös tál, 3-ik főnyeremény egy talpon álló tésztás tál, 4 ik főnyeremény egy díszes kivitelű pálinkás készlet, 5-ik főnyeremény egy ezüst kenyér-kosár, 6-ik főnyeremény egy darab talpon álló színes tál 6 tányérral. Azonkívül több értékes nyeremény tárgy. A főnyeremények Janitzky Albert füszerkeres- kedésében lesznek kiállítva. Este nagy tűzi­játék és táncz kivilágos-kivirradtig. Belépti- dij 60 fillér, melyben egy 20 fillér értékű sorsjegy is benfoglaltatik. Katona- és gyer­mek-jegy 20 fillér. Sorsjegyek külön is kap­hatók. Sorsjegyek árvereztetni nem fognak. A mulatságon személyválogatás nélkül min­denki részt vehet. Nagykároly 1904. augusz­tus hó. A rendezőség nevében : Janitzky Al­iiért, Kovács György elnökök. A Lövöldé­kért vendéglőse Frank Lajos, a ki egészsé­ges italokkal, valamint Ízletes étdekkel a legmérsékeltebb árak mellett fog szolgálni. Konfettit és szerpentint a rendező-bizottság i engedélye nélkül senki sem árusíthat, a ki e tilalmat áthágja készlete el fog koboztatni. Kedvezőtlen idő esetén az ünnepély e hó 21-én, vasárnap fog megtartatni. — Halálozás. Bermann Ignácz a helybeli Központi Takarékpénztár nyugalmazott pénz- tárnoka, ki nyugalomba: vonulása után Buda­pestre költözött, folyó hó 14-én életének 74-ik évében elhunyt. Temetése e hó 16-án ment végbe. Nyugodjék békében ! — Nemzetközi tüzoltó-gyüles. A nemzet­közi tűzoltó-szövetség III-ik kongresszusa Paris és Berlin után Budapesten fog az 1904. évi augusztus hó 17—21. napjain j megtartatni, még pedig tüzoltószer-kiállilással, tűzoltói versenyekkel és mentögyakorlatok- kal. Az országos tűzoltó-szövetség elnöksége ezen nemzetközi kongresszusra városunkból Demidor Ignácz rendőrkapitányt, volt tüzoltó- főparancsnokot hivta meg, ki is engedve a megtisztelő meghívásnak, folyó, hó 16-án Budapestre utazott. — Műkedvelő szinielöadás Genesen. A gencsi tanuló-ifjuság 1904. évi aug. hó 28-án, toronyóra alapja javára a lelkészi udvaron levő fedett helyiségben műkedvelői szinielő- adással egybekötött zártkörű tánczinulatsá- got rendez. Színre kerül. „A falurossza“. Népszínmű 3 felvonásban. SZEMÉLYEK: Feledi Gáspár, gazdag falusi földmivelő Sebestyén Vincze Lajos, ) , . Fórizs Mihály Boriska, ) °yermekel Thamássy Erzsiké k. a. Bátki Tercsi, árva, Feledi gyámsága alatt Elekes Berta k. a. Göndör Sándor, szolgalegény Kovács Károly Finum Rózsi, menyecske Néma Lajosné úrnő Csapó, gazdaember Madácsi Ignácz Csápóné, 1 ,, Vörös Katicza k. a. Sulyokné, ! ,n0 os , Vörös Irma k. a. Tarisznyásné, ) asszony° Csomay Etelka k. a. Egy öreg paraszt Tukacs Imre Megyei csendbiztos Uzoni Imre Kónya, kántor-tanitó Krespay Ágoston Gonosz Pista, bakter Elekes Károly Gonoszné Thamássy Annuska k. a. Cserebogár Jóska, szőlő­pásztor Hetey Gyula Czene, czigányprimás Csomay Zsigmond Ádus, vén czimbalmos ifj. Vörös László A Makkbetes korcsmáros Hetey Gyula Neje * * * Jóska, béres Hetey Gyula Nép mindkét nemből. Vendégek. Czigányok. Tör­ténethely : Felső-Borsod vidéke. Idő : jelenkor. Az első és második felvonás közt egy évi időköz. Belépőjegy: Első-hely 3 K, második hely 2 K, harmadik hely 1 K 60 fillér. Kezdete este 8 órakor. Tekintve a jótékonyczélt, felül- fizetések köszönettel fogadtatnak. Jó ételek­ről és italokról gondoskodva lesz. Halálozás. Leitner József kegyesrendi főgimn. tanár, Leitner György városunk volt polgárának fia, folyó hó 13-án éleiének 38-ik évében Privigyén elhunyt. A gyászesetröl a privigyei kegyesrendi társház a következő jelentést adta ki : A privigyei kegyes-tanitó- rendi társház tagjai szomorú szívvel jelentik, hogy szerető rendtársuk Leitner József gimn. tanár folyó hó 13-án este */4 10 órakor hosszas gyöngélkedés és általános föloldozás után szivszélhűdés következtében hirtelen elhunyt az Urban korának 38-ik, szerzetesi életének 19-ik évében. A kedves halott hült tetemeit folyó hó 15-én d. u. 5 órakor fog­juk a róm. kath. egyház szertartásai szerint beszenteltetni s a helybeli sirkertben örök nyugalomra helyezni. Az éngesztelő Szent­mise áldozatot iolyó hó l(5-án reggel 8 óra­kor fogjuk a kegyesrendiek templomában a Mindenhatónak bemutatni. Privigye, 1904. augusztus 14. Áldás és béke drága poraira! — Adóügy. Felhivalnak a keresk. és iparkamara dijat fizetők (kereskedők és ipa­rosok), hogy a hátralékos keresk. és ipar­kamarai dijakat a városi adóhivatalnál men­tői előbb fizessék le, nehogy e csekély adókért foglalást eszközölni legyen kénytelen az adóhivatal. Nagykároly, 1904. augusztus 10-én. Városi adóhivatal: Lévay Béla, a. ü. tanácsos. — Meghívó. Érkáváson, 1904. augusztus hó 28-án jótékonyczélra — zártkörű táncz- vigalmat rendeznek. A rendezők: Ady Lajos, Bodoky István, Diószeghy Kálmán, Diószeghy Zoltán, Deák János, Filep Dezső, Fehér Ká­roly, Kaizler László, Kaizler Endre, Kaizler Imre, Koroján János, Kovács Endre, Kovács Sándor, Mátéi! János, Papp Mihály. Belépő­díj: Családjegy 5 kor., személyjegy 2 kor. Felülfizetósek köszönettel fogadtatnak. Kez­dete este 6 órakor. Ételekről és italokról gondoskodunk. — Munkaszünet felfüggesztése augusztus 21-én. Minthogy Szt. István király napja az idén szombat napra esik, mely napon tudva­levőleg inunkaszünetet rendel a törvény, nemkülönben a másnap következő vasár­napra is, a kereskedelemügyi miniszter — tekintve, hogy igy 48 órán át lenne munka­szünet — az augusztus 21-ik napjára, va­sárnapra eső munkaszünetet felfüggesztette és erről törvényhatóságunkat is értesítette. Az aug. 21-re eső vasárnapon kivételesen reggel 6 órától déli 12 óráig és este 6 órá­tól a munka zavartalanul végezhető. — Mulatság Mezőpetriben. Vettük a kö­vetkező meghívót: A mezőpetrii tanuló- ifjuság 1904. aug. 21-én, a de la salli Szt. János ifjúsági egyletben, a Szent János ká­polna javára szinieiőadással egybekötött jó- tékonyczélu zártkörű tánczvigalinat rendez. Színre kerül: „A stigliuczek“. Szimnü 4 felvonásban. Irta: Bodnár Gáspár. Belépő­díj személyenkint 1 korona 20 fillér. Kez­dete este 7 órakor. Felülfizetéseket a nemes czélra köszönettel fogadunk s, hirlapil.ag nyugtázni fogunk. Jó zenéről, ételekről és italokról gondoskodva van. — Uj postaügynökség. A szalmármegyei Sima községben, Sima (Szatmármegye) el­nevezéssel 1904. év aug. 21-én a postaügy­nökségekre megbatározott teljes működési körrel postaügynökség lép életbe. A posta­ügynökség postai összeköttetését a Szatmár- Németi és Csenger közt naponként közlekedő kocsiküldönczjárattal kapja. A postaügynök- ség kézbesítési kerületbe Sima község, Kis- gécz és Simái nagytag majorok osztattak be. Ezen helyek utolsó postája Szatmár- Németi 2. sz. postahivatal. A postaügynök- ség ellenőrző postahivatala Szatmár-Németi 2. — Lótenyésztési-jutalomdijosztás. A nagy- méltóságu földmivelésügyi m. kir. miniszté­rium által folyó évi 57359. szám alatt a nmltsgu földmivelésügyi miniszteri tárcza terhére engedélyezett lótenyésztési-jutalom- dijosztás folyó évi szeptember hó 8-án d. e. 9 órakor Máté-Szalkán a vásártéren fog megtartatni, mely alkalommal a következő államdijak lesznek kitűzve: I. Sikerült, ez évben ellett csikóval bemutatott anyakan- czák számára, melyek jól ápolt, egészséges és erőteljes állapotban vannak, öröklő hi­báktól mentek s jó tenyészkanczák kellékei­vel bírnak: Első dij 80 kor. Második dij 60 kor. Harmadik dij 40 kor. Negyedik dij 20 kor. Ötödik dij 18 kor. Hatodik dij 16 kor. Hetedik dij 14 kor. Nyolczadik dij 12 kor. II. Négy éves, egészséges, jól táplált és ápolt öröklő hibáktól ment kanczacsikók számára, melyeket a tulajdonos gazda maga nevelt és állami, vagy fedeztetési igazolványnyal biró mén által a folyó évben fedeztetett és 3 éves kanczacsikók számára, melyek kitűnő tenyészképességet Ígérnek: Négy évesnek első dij 50 korona. Négy évesnek második dij 40 kor. Három évesnek haradik dij 30 kor. Három évesnek negyedik dij 10 kor. Három évesnek ötödik dij 10 korona. Pá­lyázhat minden szatmárvármegyei tenyésztő, ha községelöljárói bizonyitványnyal igazolni tudja azt, hogy az ez évben ellett csikóval bemutatott anyakancza már az elles előtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom