Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-04-21 / 16. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. szabad tetszésük szerinti kizsákmányolására mond 189 vállalkozó 692.2 millió korona tőkével egyesült a világ termelés,, monopoli- zálására. í > í,' Ez ellen, olyan nyers termelő országnak, mint Magyarország egyedül a védő vámmal, még pedig a legmagasabb védővámmal lehet és kell az' országot, népeit, fogyasztóit és termelőit megvédeni. Midőn tehát az 1903. év első 10 hónap­jában a Magyarországba behozott textilipari áruk 411'.17 millió korona értékére tekintünk, akkor láthatjuk, hogy talán egyetlen ország sincsen, mely nyerstermelése mellett ipari fejletlenségét olyan drágán fizette meg, mint Magyarország és népei. Az elszegényedés ezekkel szoros kapcsolatban áll. Vagyis ezen milliók révért szegényedik ma lázongó né­pünk, a min végül mégis a helyes közgaz­dasági politikával segíteni elsőrendű állami és kormányzati feladat, annál is inkább, mert az osztrák gyárosok eme áremelkedést is ürügyül felhasználva a kender, len és gyapjú- gyártmányoknál meg nem engedett és olcsóbb pótanyagokat használnak fel. így népünk és általában a magyar fogyasztók, az eddiginél is hitványabb, az az hamarább romló, szét- menő kender, len és posztóféléket kapnak j magasabb áron, úgy, hogy ezek egyszerre rongygyá lesznek, s a nép mai keresetéből ujjat venni alig képes és igy fokozódik a szegénység és elégedetlenség napról-napra, inig végre forradalomra és lázadásra vezet. Mivel pedig az egész Tiszavölgye, az azelőtt ártért képezett buja, porhanyós, tele- vényes talaján búzát termelni alig sikerül, ezen területek pedig a legkitűnőbb l‘/2—2 öles kendert termilc, a miért azt a Sáros­patakon általam létesített kendertermelési szövetkezetnél is láttuk, ezért a kenderter­melés és lentermelésnek széles alapon orszá­gosan való felkarolását Nagyméltóságodnak j figyelmébe ajánlani- bátorkodunk. Ezzel a- sok-sok száz milliót elnyelt tiszaszabályozás költségei és terhei is lassan visszafordulnának, a nép pedig egy olyan télen-ti^ároh munkát és keresetet nyújtó termelési ágat karolhatna fel nagyban és 'kicsinyben, mely .a, magyar ipar fejlesztése szempontjából is valódi nemzeti szükséget pótolna'. . ‘"“Q Annálfis inkább bátorkodunk a hazai ken­der és lentermeléssel.kapcsolatos iparfejlesz­tést—-101111 háziipart - - s ennek országos fel­karolását Nagyméltóságodnak és a kormány­nak ajánlani,-mert népünk ugy a felvidéken és a nemzetiségi vidékeken a fonás és szövés­ben kitűnő háziipari czikkeket előállítani nagy;nehézséggel bír, s a mint a karácsonyi népszanatóriumi kiállításon is láttuk, nem­csak a belföldön kelendő, hanem a külföldön is kéréséit női munkákat és házi iparczikke- ket tömegesen difit elő. Ha tehát a kender és lentermelés jobb, nagy horderejű felkarolása, megtörténik, nem csupán a házi szükségleteit és ruházatát fogja , a nép itthon olcsóbb anyagból előállí­tani, nemcsak jobb -és tartósabb ruházathoz jut, hanem a saját szükségletein felül eladásra is dolgozhat,-: sőt kivitelre is. A nagybirtokosok által felkarolandó ken­der és lentermelésnél, vagy a szövetkezetek­vezetett tisztet és kalapját fején feltolja a feje búbjára, a mig lovagló vesszejével a levegőben suhogtat. — Wolkenheim Alfréd gróf, az osztrák császár vértes ezredének a kapitánya vagyok !- vágja ki keményen a szót a megszóllitott. — Úgy? ; . . kérdi gúnyosan, végig nézve a kapitányt a császár. Azt pedig tudhajta Ön jobban, mint én, hogy e pereztöl fogva Önnek nem az osztrák, de én, a franczia császár vagyok a gazdája ! — Én az osztrák császár kezébe tettem le az esküt, a kit Isten éltessen! Válaszolt a kapitány. — Én feloldottnak tekintem esküjét. Ha hűségesküt tesz itt előttünk, úgy tere van előmenetelre hadseregünkben. Ilyen bátor emberre a franczia császárnak még szüksége van. Szólott Napoleon császár s köpenyeg gallérját felhúzta a nyakába. A vértes-kapitány szemét lesütve állott a helyén, megtépett egyenruháján váltakozva elszórtan látszanak a vérfoltok. Arany váll- rojtjái pedig mintha elakarnának vállairó] repülni, úgy lógnak le; ezeket a szuronyok szaggatták le. Végre felemeli fejét és meg- szóllal: — Én tisztelem a franczia nemzetet, dt nem léphetek -szolgálatába, mert kötelessé gem a cszászáromnak tett esküt megtarta nőm. Tegyenek velem a mit jónak látnak Am ... lövessen felséged főbe azonnal.. Kimondott szót nehéz megmásítani, hátin háborús az idő s maga mondja ki azt, a kii ilykép azt végre is hajthatják. ' * A kapitányt elvezették. A császár bor zasztóai|J'düh'ös, ki is adta a parancsot, hog- a demuncziárist agyon kell lőni. Már ássák is a katonák a sirt, ugyan annak a iának a tövében, a hol csak a; imént a császár ült a székén. Most állanak fel a katonák és a fáho; nél pedig állandó és jó keresetet nyernének s igy szüntetné meg több oldalú jó hatásá­val a kender és lentermelés részben a mai keresethiányt, mi végül a nyugodtabb és •munkás életre vezetné reá a ma rákonczát- lankodó elemeket. Midőn mindezen nagyon is figyelemre méltó körülményeket Nagyméltóságodnak elő­terjeszteni bátorkodtunk, tettük azért is, hogy | a kiegyezéseknél és vámszerződéseknél a; kender, len és gyapjú eddigi vámmentes be- j hozatalának nemzetgazdaságilag okozott ká- j rokra is figyelmét felhívjuk, hogy a meg­kötendő uj kereskedelmi szerződéseknél többé sem Ausztriával, sem más országgalj a kender, len és gyapjú stb. vámmentes behozatalába bele egyezni ne méltóztussék j semmi áron. • Az itt előadottakból is meggyőződni mél- { tóztatik, hogy a M. V. E. önzetlen, komoly j és mély nemzeti érdeket kivan szolgálni, a mivel Nagyméltóságod különös támogatá- j sát biztosítani reményű. Budapest, 1904. február hó. A Magyar Védő Egyesület nevében: mély tisztelettel ... höherer Antal, ügy vezető-igazgató. .. ’.1. HÍREK. — Személyi hirek. Kristóffy József vár­megyénk főispánja folyó hó 16-án este a fővárosba utazott s onnan folyó hó 20-án a hajnali vonattal érkezett vissza székhelyére. — Károlyi István gróf nehány napi itt tar­tózkodás után folyó hó 18-án visszautazott a fővárosba, — Polliit Béla festőművész f. hó 17-én nyári tartózkodásra családjával együtt városunkba érkezett s kevés megszakítással őszig itteni műtermében folytatja működését. — Edvárd angol király Károlyi István grófnak. Ismeretes, hogyaz-angol király még trónörökös korából baráti viszonyt folytat Károlyi István gróffal. Barátságát ékesen bizonyítja az a részvéttávirat, melyet Edvárd király Károlyi István grófhoz intézett. A táv­irat igy szól: Kérem, fogadja legőszintébb sajnálatomat az Ön utolsó -fivérének Károlyi Tibor grófnak halála alkalmából. Edvárd. — Vármegyei közgyűlés. Vármegyénk tör­vényhatósági bizottsága f. hó 14-én, csütör­tökön rendkívüli közgyűlést tartott, közepes számú bizottsága tag jelenlétében. A köz­gyűlést Kristóffy József főispán délelőtt fél 11 órakor nyitotta mpg s a mindössze négy pontból álló tárgysorozat első pontja árvaszéki elnök előterjesztése az árvaszéknél felszapo­rodott hátralékok ledolgozásáról vétetett tár­gyalás alá. Az árvaszéknél évek óta a számos személyzetváltozás,, betegeskedés és egyéb okokból a hátralékos ügydarabok száma 9000-en felülre növekedett. Ennek ledolgozása immár égetővé vált, mert a jogkereső közön­ségre nézve rendkívül hátrányos az ily nagy tömegű elintézetlen ügy. Az állandó, választ­mánynak véleménye az volt, hogy a házi pénztár személyi kiadásainak rovatán elérhető megtakarítások terhére 3000 K bocsáttassuk állítják a delikquenst. Kardját leoldja, oda­adja az ordináncz tisztnek, kérvén, mint végakaratát, hogy hallgassa meg s küldje haza a feleségének Bécsbe. Meg is gyónt már, szemét sem engedi bekötni. Úgy áll olt, mint egy fenyőfa, szilárdan, még egy arczizma . sem mozdul meg. Fel­hangzik már a kürt szó, a mely a tábornak jelenti a kivégzést! A katonák megtöltik fegyvereiket, fel­húzták már a ravaszt. Czélba veszik az el­ítéltet csak a vezényszót várják, hogy a vezénylő-tiszt kezében levő kardjával lesújtva s vezényelje : „Tűz !“ Egyszerre a csoportot meglepve elé áll egy dúlt arczu hölgy. Az elitéit mégrázkódik, majd fejéhez kap és elkiálltja magát: — Márta! . . . Feleségem! A kivégzést felfüggesztették. Egy parancs- őrliszt megy a császárnak jelenteni a tör­ténteket, A császár mosolyog s pár sor alá oda írja a nevét. * Most indul a császár Szentpétervár ost­romára. Megakarja Oroszországot ’ hódítani | hogy aztán a többi államokat is bekebelez­hesse. Most indulnak zeneszóval a csapatot ki Parisból. Oldalán lovagol első hadsegéde Wolken­heim gróf, a ki letéve a császár kezébe a2 I esküt, ma már a császárt szolgálja s a csá- | szár is kedveli a hős katonát .a kedvei- arisztokratát. Nehéz ágyuk és szekerek döczögnek e kövezeten keresztül, egy millió ember élér halad a francziák császárja uj jövője felé .£ oda hajolva szól hadsegédéhez: — Remélem, hogy a ipuszkát kiugratjul téli bundájából. Nos gróf, Ön mit gondol: Bállá Jenő. rendelkezésére, hogy ezen összeg terhére a hátralék külön munkaerő igénybevételével feldolgozható legyen. Hosszabb vita indult meg, melyben resztvettek Nagy László alis-1 pán,-dr. Nemestóthi Szabó Albert és dr. Vetzák Ede bizottsági tagok, végül a közgyűlés a főispán felvilágosító és nagy tetszéssel foga­dott szavai után az állandó választmány véleményét egyhangúlag magáévá tette. Nagy­károly város képviselőtestületének a villany­világítás bevezetésére vonatkozó határozatát, a szerződések megkötését s a villanytelep! építéséhez szükséges telek megvételére vonat­kozó szerződést azzal hagyták jóvá, miszerint vállalkozó köteleztessék az anyagokat lehető­leg hazai gyártmányokból beszerezni. A Nagykároly—érendrédi és Szatmár—szinyér- váraljai viczinális utakat a vármegyei út­hálózatba felvenni határozták, melyért a Szatmár—szinyérváraljai érdekeltség nevében Böszörményi Zsigniond biz. tag mondott kö­szönetét. A tárgysorozat kimentve lévén, elnöklő főispán a jegyzőkönyv hitelesítése után, a közgyűlést berekesztette. — Elmaradt felolvasó-estély. A „Külcsev- egyesület“ által folyó hó 17-ére hirdetett felolvasó-estély — közbejött akadályok miatt — elmaradt. — Vármegyénk központi választmánya folyó hó 15-én délelőtt tartott ülésében az országgyűlési képviselőválasztök folyó évi összeírásának.felülvizsgálása és az ideiglenes névjegyzékek összeállítása tekintetében meg­tette a szükséges intézkedéseket. A névjegy­zékek f. évi május 5-től 15-ig lesznek köz­szemlére kitéve s a névjegyzékből kimaradt igényjogosultak 15 nap alatt adhatnak be felszólalást. —- Adóügy. Felhivatnak a hadmentességi dij köteles egyének, hogy had mentességi dij vallomásukat alólirott városi adóhivatalnál 8 nap alatt annál is inkább adják be, mert aki ezt elmulasztja, adója hivatalból fog meg- állapittatni és ellene esetleg a kihágási el­járás is meg fog indíttatni. Nagykároly, 1904. április 20. Városi adóhivatal: Lévay Béla, adóügyi tanácsos. — Az országgyűlési képviselöválasztók száma városunkban a folyó évi összeírás szerint csak kettővel szaporodott, daczára annak, hogy 82 egyén lett olyan felvéve, kik a múlt évben az összeírásból kimaradtak. A csekély emelkedésnek oka abban leli magyarázatát, hogy 7 egyénnek az adóalapja változott meg, 73 egyén pedig részint el­halálozás, részint elköltözés miatt töröltetett s igy 80 egyén hagyatott ki a névjegyzékből. — Hirtelen halál. Kovács Andrásné tasnád- szántói lakos folyó hó 17-én estefelé váro­sunkba jött, hogy a hétfői hetivásáron bevásár­lásokat tegyen, azonban a Schiffbek Mátyás­féle tanya körül az utón rosszul lett és hirtelen meghalt. A hullát beszállították a helybeli közkórházba, s minthogy rajta kül- erőszak nyomai nem találtattak s megálla­pítható volt, hogy a nevezett természetes halállal múlt ki, a holttest felbonczolása mellőztetett s az folyó hó 19-én a közkór­házból eltemettetett. — Búcsú-estély. Tóth Kálmán vasúti állomásfőnöknek Debreczenbe való áthelyez- tetése alkalmából f. hó 16-án esteli 8 órakor a, vasúti indóház vendéglőjében társasvacso­rára jöttek össze a helybeli állomás tiszt­viselői és az állomásfőnök nehány barátja, kik az összejövetelről tudomást szereztek. Mintegy 50 egyén volt jelen. A vacsora alatt megindult a pohárköszöntő. Legelőször Balázs ellenőr a tisztikar nevében, majd Juhász fütőházi tiszt a fütőházi személyzet nevében, őe&ö-altiszt az altisztek nevében, végül Hám József főgimnáziumi igazgató a városi tár­sadalom nevében búcsúzott el a népszerű állomásfőnöktöl, ki elérzékenyülve mondott köszönetét a felszólalóknak, kérve, hogy őt továbbra is jóindulatukban és, barátságukban tartsák meg. — Választmányi ülés. A „Kölcsey-egye- süjet“ igazgató-választmánya folyó hó 16-án ; szombaton ülést tartott Nagy László egye­sületi elnök elnöklete alatt. Egyedüli tárgy volt a játszó társaság kérvénye, a múlt évi 162 K 08 f túlkiadás megtérítése s a folyó 1 évre 200 korona segély megszavazása. Töb- ! bek hozzászólása után a választmány oly értelmű határozatot hozott, hogy a kért I összegek kiutalását pártolólag fogja a közr gyűlés elé terjeszteni. A dalárdának a múlt évi költségvetésbe felvett segélyösszeget ki­utal váqyozták. Végül a rendes évi közgyűlés megtartását május hói 1-ére tűzték ki. — Városunk fejlődése. Városunk ismét ! egy csinos épülettel lesz gazdagabb. A régi Lendek-féle . vendéglő helyiséget tulajdonosa Hadnagy Ignácz kereskedő nagyrészt lebon- ! tatta s helyébe egy modern, igen csinos ki­vitelű földszintes házat építtet, melynek vál­lalkozója Bunda Miklós építész, s a tervek szerint az épület igazán díszére válik a fő- utczának. — A Zaják-fele házas beltelek egy ré­! szenek eladása, illetve az ipartestület által történt megvétele tekintetében a városi |(Szegényintézeti pénztár és az ipartestület ! között létrejött adás-vételi szerződést a vá­rosi tanács jóváhagyta. így tehát ezen bel- telekből 27 Q-öl utczaterüiethez csatoltatik, 505 Q-öl az ipar testület tulajdonává lett, 150 Q-öl pedig a szegényintézeti pénztáré maradt, mely valószínűleg a Népkonyha fel­építésére lesz felhasználva, illetve az ezt fentartó izr. Nőegyletnek olcsó árban át­engedve. Az ipartestület az általa megvett telekrészből 250 Q-ölet eladott. így tehát az által, hogy a kérdéses beltelket a városi szegényintézeti pénztár vette meg, a főutezánk szépészeti előhaladásában 'egy meglehetős lépést tettünk, mert egy görbeségtöl meg­szabadulunk, az ipartestület igen olcsón egy megfelelő telekhez jutott, melyen egy bár egyszerű, de csinos épületet emel, a Nép­konyha, eme humánus intézmény állandó helyiség épithetésére alkalmas telket kap s a városnak mindamellett áldozatot hoznia nem kellett, lgv kellett volna gazdálkodni már régebben is ! — Vizbefult. Lemálc Gergely korparéti tanyai béresgazda János nevű 1 és fél éves gyermeke f. hó 18-án délelőtt 10—11 óra között több gyermek társaságában a korpa­réti tanyán az udvaron játszott és játszás közben a kút felé vette útját, mély kút mel­lett egy 6 méter hosszú és 6 méter szélességű vizfogó gödör van, mely egy négyszögletes karámmal van körülkerítve. A gyerek az ágasokra alkalmazott, ritkán elhelyezett lé- czek között a 60—70 cm. magasságú vízzel telt gödörbe esett, mit a lanyabeliek közül senki sem vett észre, minek következtében a gyermek megfult s azt az édes anya halva húzta ki a vízből. A kis hullát a helybeli közkórházba szállították, a hol azt folyó hó 19-én délután Bodó György kir. aljárásbiró jelenlétében Dr. Sternberg Géza közkórházi igazgató-főorvos és Dr. Somossy Ignácz fog- házórvos orvosbiróilag felbonczolták s annak megtörténte után a hulla a közkórházból még aznap eltemettetett. — Fegyelmi ügy. Zanathy Mihály helybeli kir. közjegyzőt a: szakértő orvosok gyógyítha­tatlan elmebajosnak nyilvánították. A debre- czeni közj. kamara, mint elsőfokú fegyelmi bíróság Zanathy Mihályt erre elmozdította állásától, a közjegyző azonban azt állította, hogy teljesen meggyógyult és fclebbozetl az Ítélet ellen. A Kúria kisebb fegyelmi tanácsa, Sebestyén Mihály elnöklésével, Tóth Gerö biró előadása alapján, jóváhagyta az elsőfokú fegyelmi bíróság Ítéletét. — Bimbóhuliás. Súlyos családi gyász érte ifj. Némethy Sándort éá nejét. Kis leányuk Margitka, életének 2-ik évében folyó hó 17-én elhunyt. Temetése e hó 19-én a róm. katlr. egyház szertartása szerint ment végbe. Béke poraira! — Dalestély. Mint már említettük, dal­egyesületünk május hó 7-én nagyobbszabásu dalestélyt fog rendezni. A mint értesülünk, a műsor már nagyrészben össze van állítva, mely gazdagságával és érdekességével bizo­nyára a közönség nagy érdeklődésével fog találkozni. A műsor szerint Márton Margitka I k. a. szaval, Wimmer Mariska k. a. és Pa- I zuchanits Mariska k. a. zongorán játszanak, Ilosvay Margit kisasszony czimbalmon ját­szik, Pap Emil bariton szólót ad elő, Békefi Pál hegedű tanár hegedű szólóját Réthy László karnagy zongorán kiséri s ezeken kívül a dalegyület ad elő három énekszámot. A buzgó alelnök Dr. Vetzák Ede mindent elkövet a siker érdekében s reméljük, hogy közönségünk is teljesen méltányolni fogja fáradtságát s ez az estély egyike lesz a legjobban sikerültebb dalestélyeknek.1 — Hegyközségi gyűlés volt folyó hó 17-én, mely alkalommal a gyűlés Lendek Pált abbeli kérelmével, hogy a szőlőskertben ven­déglőt nyithasson — elutasította. Tudomásul vette a gyűlés, hogy a képviselőtestület a múlt évi zárszámadásokat jóváhagyta és egyben utasította a hegybírót, hogy az olasz j bor vámkedvezményes behozatala ellen szer­kesszen egy tiltakozó kérvényt s azt a magyar borértékek támogatása czéljából adja Károlyi György grófnak, választókerületünk ország­gyűlési képviselőjének. — Megeyett gyermek. Siket Gábor por- I teleki lakosnak Juliánná nevű 4 és fél éves leánykája folyó hó 14-én délután 5 órakor egy gyufát gyújtván meg, ettől ruhája tüzet fogott, meggyulladt és a gyermek testének j nagyobbik fele annyira megégett, hogy az ! folyó hó 15-én délelőtt meghalt. A hullát folyó hó 16-án Bodó György kir. aljárásbiró, mint vizsgálóbíró jelenlétében Dr. Czukor | Lajos járásorvos és Dr. Somosi Ignácz fog­házorvos orvosbiróilag felbonczolták s ennek befejezte után a hulla eltemettetett. A vizs- | gálát folyamatba tétetett. — Talált ezüst szebóra. Folyó hó 11-én a Népbank-épület előtt, egy egyes fedelű kis ezüst zsebóra találtatott. Jogos tulajdonosa a rendőrkapilányi hivatalban átveheti. Nagy­károly, 1904. ápril. 13. Demidor Ignácz, rendőrkapitány. — A gencsi besorozott ifjak 1904. április hó 24-én a lelkészi udvaron levő fedett he­lyiségben zártkörű tánczvigalmat rendeznek. Belépődíj személyenkint: Férfiak részéről 1 K, nők részéről 80 fillér. Kezdete este 8 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom