Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-04-21 / 16. szám

— Vasutasok sztrájkja. A magyar állara- vasutnak mintegy 36000 tisztviselője, altisztje és alkalmazottja kemény harczot vívott a kormánynyal fizetésrendezésükért. A kormány állal előterjesztett rendezési javaslat nem elégítette ki egészen igényeiket s helyzetük megbeszélése czéljából a tegnapi napon akarták országos gyűlésüket megtartani. Ezt azonban a minisztérium betiltotta és kedden este a mozgalom két fövezetőjét Sarlay Já­nost, a budapesti nyugoti pályaudvar helyettes főnökét és Turcsányi budapesti, rákos-rendező pályaudvari hivatalnokot állásuktól felfüggesz­tette. Kiadták a rendeletet, hogy a megtartani szándékolt gyűlésre ne engedjék a vasutaso­kat felutazni Budapestre, s egyáltalán min­dent elkövettek a mozgalom elfojtására. A mint hire ment a minisztérium rendeletének s a két vezető felfüggesztéséről értesültek, kedden este 9 órakor a nyugoti pályaudvar, a rákosi rendező pályaudvar és Czegléd állo­mások személyzetei azonnal felmondták a szolgálatot, példájukat 11 óra 20 perczkor követték az összes budapesti pályaudvarok, 1 órakor csatlakoztak Nagyvárad, Kolozsvár, Zágráb, Fiume, Szeged és Arad, tegnap reg­gel 8 órakor pedig az összes magyarországi vasutak állomási személyzete, továbbá az üzletvezetőségek tisztviselői megtagadták a Szolgálatot, szóval minden vonalon, teljes erejévé! kitört a sztrájk. A mi állomásunk személyzete is természetesen csatlakozott az országos mozgalomhoz. A reggel 5 órakor Budapest felől érkező vonat elindult még, azonban csak Királyházáig jutott el, a reggel 7 óra 36 perczkor érkező vonat pedig Szat- máron vesztegel. Az összes elindult vonatok azon az állomáson vesztegelnek, a hol őket a 8 órakor érkezett távirat találta. A vasu­tasok egészen csendesen viselkednek, de semmiféle hivatalos szolgálatot s így távira­tok felvételét és továbbítását sem foganato­sítják. A sztrájk kitörését bejelentették a közig, hatóságoknak is, hogy a vagyonbizton­ság megőrzéséről gondoskodjanak s Demidor Ignácz rendőrkapitány azonnal intézkedett s jelenleg a raktárakat rendőrök őrzik, éjjelre pedig a rendőrkapitány megkeresése, folytán a honvédség részéről rendelteitek ki őrszemek. A vasutasok pedig csendes türelemmel várják ügyük jobbrafordulását. Egy tegnap délután érkezett távirat szerint a németalföldi vasu­tasok egylete 40,000 koronát, a porosz va­sutasok egylete pedig 60,000 koronát bocsáj- tolt rendelkezésre a sztrájk czéljaira az illető consulatusok utján. Lapzárta előtt arról ér­tesültünk, hogy tegnap a fővárosban a vasúti gyűlést feloszlatták, 800 vasutast a loloncz- házba internáltak. A képviselőházban az ellenzék tombolt, mert Tisza belügyminiszter nem akarja megváltoztatni a fizetésrendezési javaslatot. Ludvigh Gyula az államyasutak elnökigazgatója állása teljesen megingott. A külföldi vasutasok egyletei két millió koronát szavaztak meg a sztrájkólóknak. Egy ma reggel érkezett táviratunk szerint a vasutasok nagygyűlése folyó hó 22-ére, tehát a holnapi napra —• engedé­lyezve lett. Zavargások a vasutasok kö­rében nem fordultak elő. — Békés meg­oldás nincs kizárva. Tehát a sztrájk ezek szerint előreláthatólag szombat előtt nem ér véget. — Szalmafonó házi ipar kiállítás. Föld- mivelésiigyi m. kir. miniszter ur intézkedése folytán Nagykároly városban 1903. évi nov. 3-ik napján létesített és a város által támo­gatott, szalmafonó házi ipari tanfolyam ezen tanévre befejezést nyert. E tanfolyam veze­tésére kiküldött szaktanitónö, a növendékek­nek tanított munkákat, mintegy 670 darab kalap' és különféle kivitelű szép tárgyakat Nagykároly r. t. város közgyűlési termében 1904. évi április 23. és 24-ik napján (szom­baton és vasárnap) egész nap ki fogja tenni, melynek megtekintésére az érdeklődő közön­séget tisztelettel meghívom. A kiállított tár­gyak legnagyobb része eladó. Nagykároly, 1904. ápril hó 15. Debreczeni István, polgármester. — Áthelyezés. Verb János helybeli kir. járásbirósági betétszerkesztőségi írnok önálló hatáskörrel hasonininőségben a dunavécsei kir. járásbírósághoz helyeztetett át. — A helypónzszedési jog jövedelme meg­adóztatása tárgyában a m. kir. közigazgatási bíróság pénzügyi osztálya igen fontos dönt­vényt hozott. Kimondotta ugyanis, hogy a városok és községek vásártartási és helv- pénzszedési jogából eredő jövedelmet minden esetben közjövedeiemnek tekinti s igv ezt adómentesnek ítéli. — Szerencsétlenség. Nagy szerencsétlen­ség történt Részegén folyó hó 19-én. Ugyanis ifj. Lung György 5 és féléves Demeter nevű fiacskájának ruháját játszótársai paj- kosságból ineggyujtották s a szegény gyermek ennek következtében oly égési sebeket szen­vedett, hogy sebeibe belehalt. Az orvosrend­őri vizsgálatot Dr. Czukor Lajos járási orvos és Szabó István tb. szolgabiró teljesítették, s gondatlaqság miatt az eljárást megindítot­ták. A hullái L hő 20-án délelőtt orvos-birói bonczolás után eltemették. — Az idei fegyvergyakorlatok úgy a kö­zös hadseregnél, mint a honvédségnél elöre­NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. láthatólag nem fognak május 15-énél tovább terjedni. A tartalékos tisztek és hadapródok közül csak azokat hívják be ezekre a gya­korlatokra, a kiknek katonai szabályzat sze­rint ez évben okvetlen be kell vonulniok; a többiek valószínűleg őszszel kapják meg a behívót. — Az ügyvédek lajstromából törölte a szat- márnémeti-i ügyvédi kamara Sipós Géza nagy­bányai lakos ügyvédet elmebetegség miatt, Smit Sándor nagybányai ügyvédet önkéntes lemondása következtében. Az előbbi ügyvéd irodája részére gondnokul Dr. Vass Gyula nagybányai ügyvéd rendeltetett ki, az utóbbi irodája részére gondnok kirendelésének szük­ségessége fel nem merült. — Adóügy. 127—1904. a. ü. szám. Ér- tesittetnek az adózó polgárok, hogy az 1904. évre érvényes föld-, ház- és tökekatnatadó kivetési lajstromok f. hó 20-tól számítandó 8 napon át a városi adóhivatalban közszem-1 lére kivannak téve és hogy azok az érdekeltek által a hivatalos órák alatt megtekinthetők. A sérelmesnek vélt kivetés ellen pedig: a) azon adózók, akik a kivetési lajstromban letár- gyalt adónemmel már a múlt évben meg­voltak róva a lajstrom közszemlére kitételének ; napjától; —- b) Azon adózók -ellenben, kik a lajstromban megállapított adóval a jelen évben első ízben rovattak meg, adótartozá­suknak az adókönyvecskébe történt beírását követő naptól számítolt 15 nap alatt a tör- , vényhatósági közig, bizottsághoz czimezve a m. kir. pénzügyigazgatósághoz felebbezést j adhatnák be. 303—1904. a. ü, szám. Értesiltetnek a fegyvertartó polgárok, hogy az 1903. évi fegyveradó kivetési lajstrom — amely a múlt évben .a törvényen .kívüli állapot miatt köz- ' szemlére kitehető nem volt :— f. hó'20-ától i számítandó 8 napon át a városi adóhivatal- j ban közszemlére ki lesz téve és az a hiva­talos órák alatt megtekinthető. A sérelmesnek vélt kivetés ellen pedig, a kitétel napjától számított 15 nap alatt felebbezés adható be. 1627- 1904. adóügyi szám. Értesitlelnek az adózó polgárok, hogy az 1903. évi álta­lánosjövedelmi pótadó-lajstrom — amely a múlt évben a törvényen kívüli állapot.miatt közszemlére kitehető nem volt — folyó hó 20-ától számítandó 8 napon át a városi adó­hivatalban közszemlére ki lesz téve és az a ■ hivatalos órák alatt megtekinthető. — A sérel­mesnek vélt kivetés ellen pedig: a) azon adózók, akik a kivetési lajstromban tárgyalt | adónemmel már az azelőtti évben még voltak j róva, a lajstrom közszemlére kitételének nap­jától ; — b) azon adózók ellenben, kik a lajstromban megállapított adóval az 1903. évben először rovattak meg, ■. adótartozásaik-. | nak az adókönyvbe történt beírását követő naptól számított l5 nap alatt a törvényiül- I tósági közig, bizottsághoz czimezve, a m. kir. pénzügyigazgatóságlioz felebbezéssel élhet­nek. 2189—1903. a. ü. szám. Értesittetnek a a hadmentességi-dij köteles egyének, hogy az 1903. évi haddijkivetési lajstrom — amely a múlt évben a törvényenkivüli állapot miatt közszemlére kitehető nem volt — f. hó 20-ától számítandó 8 napon át a városi adóhivatal­ban közszemlére ki lesz téve és az a hivatalos órák alatt megtekinthető. A sérelmesnek vélt kivetések ellen pedig a kitétel napjától szá­mított 15 nap alatt felebbezés adható be. 746—1904. a. ü. szám. Értesittetnek az érdekelt adózó polgárok, hogy az 1904. évre vonatkozó III-ad oszt. kereseti adó tárgya­lások f, hó 28. és 29-én fognak Nagykároly I város közgyűlési termében az adókivetö- ! bizottság által tárgyaltatni. Továbbá, hogy az e tekintetben elkészített pótlajstrom a városi adóhivatalban f. hó 20-tól 8 napon | át közszemlére ki van téve és az a hivatalos [órák alatt megtekinthető. 2919—1903. a. ü. szám. Értesittetnek az adózó polgárok, hogy az 1903. III. és IV. oszt. kereseti adólajstromok — mint a melyek a múlt évben á törvényen kívüli állapot miatt j közszemlére kitehetők nem voltak — f. hó , 20-ától számítandó 8 napon át a városi adó- j j hivatalban közszemlére ki lesznek téve és! azok a hivatalos órák alatt megtekinthetők. A sérelmesnek vélt kivetés ellen pedig a felek’ a közszemlére kitétel vagy a kis könyvecské­ben történt előírástól számított 15 nap alatt felebbezéssel élhetnek. Nagykároly, 1904. április 15-én. Lévay Béla, adóügyi tánácsos. • I Szerkesztői üzenet. ,,Egy a sok közül“ írójának Helyben. Lapunk tere nem engedte, hogy a levelet I j ezúttal hozzuk, miért is az a jövő számra i maradt. Dr. Adler Adolf Simkó Géza felelős szerkesztő. főmunkatárs. Laptulajdonos és kiadó : Sarkadi N. Zsigmond. Kiadó lakás. A ZFetőfi-U-tcza, 64. sz. házban izét szoba, konyha, kamara és kert folyó évi május hő 1-töl "bérbe Iria-cLó- Értekezhetni 2_2 Özv. Fiók Gáspárnéval. • sáy • >5* = jíuzás már az l-ső osztályú í egy egész vorsjegyek árai: | kor. KIZÁRÓLAG NÁLAM KAPHATÓK . május 1T. és 18-án egy fel egy negyed egy nyolezad 3 kor. 6 kor 3 kor* i 1.50 kor. könyvkereskedő Nagykárolyban, Deák Ferencz-tér 2. Árlejtési hirdetmény. A Nagykároiyi Ipartestület a városi szegényintézéti pénztártól megveti ZAJÁK-féle ház lebontására és annak helyére egy UJ HÁZNAK a tervszerinti s a régi épületből kikerülő felhasználható ahyagdk felhasználása melletti felépítésére pál^aLza/tot Ih.ird.et­Az építés 10,131 K 96 f költséggel elöirányoztatik, melyben benfoglaitatik az asztalos-, ács-, bádogos-, cserepes:, föld-, kőműves­munka és anyagérté.k. Az árlejtésben résztvehetnek hatósági engedélylyel biró szak­értő hazai iparosok, illetve vállalkozók. Ajánlatok minden egyes munkanemre külön-külön csoporton- kint, vagy az összes munkákra együttesen is tehetők. A munkákra vonatkozó ajánlatokban kötelesek ajánlkozók számmal és betűvel világosan kitenni azon százalékot, melyek el­engedése vagy felüllizetése mellett hajlandók a munkát elvállalni. Az egy koronás bélyeggel ellátott és lepecsételt ajánlatok’leg­később 1904. évi ápril hó 26-ik napján déli 12 óráig az ipartestületi hivatalos helyiségben jegyző kezéhez nyújtandók be, a hol is . azok a délután 4 órakor tartandó elöljárósági gyűlésen fognak felbon­tatni; később beérkező ajánlatok figyelembe nem vétetnek. Ajánlattevők a vállalati összeg öt százalékát kötelesek bánat­pénz gyanánt elismervény mellett Bordás Imre ipartestületi pénz­tárnok kezeihez lefizetni és az elismervényt az ajánlathoz mellékelni. A beadott ajánlat ajánlattevőre nézve a beadáskor, az ipar­testületre nézve pedig csak akkor válik kötelezővé, ha azt az ipartestületi elöljáróság jóváhagyta. Fenntartja magának az elöljáróság, hogy az ajánlattevők aján­latai között szabadon választhasson, esetleg az ajánlatnak meg nem felelő volta esetén uj árlejtést hirdethessen. A munkálatokra vonatkozó terv és költségvetés a hivatalos órák alatt az ipartestület helyiségében megtekinthetők. A munka lehetőleg azonnal megkezdendő és olykép folytatandó, hogy az épület legkésőbb folyó évi julius hó végéig betetöztessék s az egész épület folyó évi szeptember hó 15-ik napjáig ’lakható állapotban átadassák. • ... ^ Kelt a nagykárolyi ipartestület 1904. évi április hó 5-én tar­tott elöljárósági gyűléséből. • , • 3-3 Az ipartestület elöljárósága. ’ • T T í í í. I T I T I T T 1 i T T T TTTT ITTTTT ^ %

Next

/
Oldalképek
Tartalom