Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-05 / 18. szám

évfolyam.

Nagykároly, 1904. május 5.

18-ik szám.

SS

*N /

YKAROLY

VIDÉKÉ

Táisadalrcii, szé£>irocLa.l:na.i és isrcierettsriesztő Ixetilap.

NAGYKÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE.

Megjelen minden csütörtökön.

Előfizetési árak:

Egész évre

.................8 kor.

Fé

lévre..........................4 kor.

Negyedévre.................2 kor.

Egyes szám.................20 fill.

Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor.

Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal:

Deák Ferencz-tér 4. szám.

(A római kath. elemi iskolával szemben).

Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltetnek.

Nyilttér sora 30 fillér. — Kéziratok nem adatnak vissza.

Városunk fejlődése.

Nagyfontosságu és városunk életére nagy behatással biró ügyben döntött a városi képviselőtestület folyó hó 1-én tartott ülésében.

Ekkor nyert ugyanis végleges elintézést a villanyvilágítás ügye.

A képviselőtestület tagjai csaknem teljes számban megjelentek s a világítási ügyre vonatkozólag előterjesztett indítványokat egyhangúlag elfogadták s ezzel dokumentálták azt, hogy városunk fejlődése, elöhaladása mindenkinek egyformán érdeke és kívánsága.

Tagadhatatlan tény, hogy egy város előrehaladásának egyik pregnáns tényezője a közvilágítás. A villany és gőz korában a petroleumvilágitás már nem felel meg a városi jellegnek s ha valamely téren áldozatot hoznunk kell, úgy a közvilágitás az, melyet a legsúlyosabb anyagi viszonyok között élő városok is — bármily áldozatok árán — megoldani elsőrendű kötelességüknek tartanak.

Nagyon sok panasz és visszásság lesz megszüntetve a villanyvilágítás bevezetésével s városunk mindenesetre nagyot lendit érdekein.

Nem érintjük most az anyagi részt, mert az előzetes tervezgetések és jövendöléseknek a körülmények könnyen útjába vágnak, a jövő fogja megmutatni, vájjon a számítások beválnak-e, de az az egy bizonyos, hogy ha áldozatba is fog kerülni a világítás, erre szívesen kell és fogunk is áldozni.

Hosszas tervezgetések és jól megfontolt lépés eredménye a képviselőtestület határozata, mert körülbelül három éve lett megpendítve az eszme, mely nemsokára valósággá válik.

És akkor, midőn ezen ügyet tárgyaljuk, lehetetlen, hogy az őszinte, meleg elismerés hangján ne emlékezzünk meg arról a férfiúról, ki az egész ügyet lankadatlan buzgalommal, kitartással dűlőre juttatta, ki lassankint és egyenkint hárította el az akadályokat, melyek a kivitel elé gördültek s a kinek neve városunk történetében mindig előkelő helyet fog elfoglalni. E férfiú Debreczeni István polgármester.

Az érdekes képviselőtestületi ülés lefolyása a következő volt:

Debreczeni István polgármester délelőtt 10 órakor a gyűlést megnyitván, üdvözölte a szép számban megjelent képviselőtestületi tagokat, s hangsúlyozta, hogy össze kellett hívni a mai rendkívüli közgyűlést, ha azt akarja a képviselőtestület, hogy a villanyos mü még ez évben létesíttessék, hogy a teleli vásárlás kérdésében a határozatot ma meghozni lehessen.

A napirend előtt egy szomorú kötelességet teljesít — úgymond, — a mikor bejelenti miszerint a Károlyi grófi családot nagy veszteség érte Károlyi Tibor grófnak a főrendi ház volt elnökének elhunyta által. Az elhunyt jeles hazafi azon családnak tagja volt, mely városunk történetében nagy szerepet játszott, miért is a halálhír tudomásulvétele után a város nevében azonnal részvéttáviratot intézett a gyászoló családhoz, koszorút helyez- I tetett a ravatalra és városunknak a temetésen leendő képviseletére Dr. Kovács Dezső, Péchy László és Toőth Sándor képviselőtestületi tagokat kérte fel. Kéri ezen bejelenté- | sét jóváhagyólag tudomásul venni és tekin- j tettel arra, hogy a megboldogult gróf városunk iránt mindenkor melegen érdeklődött és érdekeit mindenkor melegen felkarolta, indítványozza, hogy a gyűlés jegyzőkönyvében emlékét örökítse meg s ezt a gyászoló családdal jegyzőkönyvi kivonaton tudassa. Egyúttal bejelenti, hogy a gyászoló család nevében Károlyi Gyula gróf- megköszönte a város részvétét. A közgyűlés polgármester jelentését jóváhagyólag tudomásul vette és indítványának elfogadása mellett elhatározta, hogy Károlyi Tibor gróf emlékét jegyzőkönyvében megörökíti és azt a gyászoló családdal jegyzőkönyvi kivonaton tudatja.

Ezután a közgyűlés tudomásul vette azt, hogy Károlyi Tibor virilis képviselő elhalálozása folytán gondnokának megbízottja Buchala Samu helyett Kínál József vendéglős, mint sorrendben következő póttag hivatott be.

Bemutatta ezután polgármester a városi villamos telep elhelyezésére szolgáló a nagykárolyi 1049. sz. tjkvben 1275/, hr. sz. alatt foglalt beltelek megvételére vonatkozólag Dr. Sereghy Bélánéval kötött adásvételi szerződést. A képviselőtestület névszerinti szavazás melleit 90 igen szavazattal elfogadta a pénzügyi bizottság javaslatát, a kérdéses belsőség 13,000 koronáért való megvételét elfogadta és jóváhagyta, utasítván a tanácsot, hogy a vételárat a villanyos mű létesítésére felveendő kölcsön összegből fizesse ki. A határozat közszemlére kitétel után felsőbb jóváhagyás czéijábúl a törvényhatósági köz- ! gyűléshez felterjesztendő lesz.

Ezek után a tárgysorozat sorrendjének megváltoztatásával tárgyalás alá vétetett a „Luby“-tábla luczernás földnek eladása. A képviselőtestület ezen luczernás parczellázá- sát már elhatározván, a pénzügyi bizottság javaslatának elfogadásával a bemutatott tervet elfogadta s e szerint az I-ső osztályú föld □-öl árát 1 K 60 fillérben, a Il-ik osztályúét 1 K 40 fillérben, a III-ik osztályúét 1 K 20 fillérben állapította meg, mely vételárból 25°/0 azonnal, a fennmaradó összeg pedig négy egyenlő részletben 4 év alatt kamat nélkül lesz a városi pénztárba befizetendő.

Vevők a vályogvetéshez szükséges földet a városi tanács által kijelölt földhordó helyről ingyen fogják szállíthatni. A gyűlés utasította polgármestert, hogy a jelentkezőkkel a vételi szerződést kösse meg, jóváhagyás végett mutassa be, a befolyó vételárakat pedig községi törzsvagyonként rendelte kezelni. Ezen névszerinti szavazással meghozott határozat közzététetni és a felebbezési határidő eltelte után jóváhagyás czéljából a törvényhatósági közgyűléshez szintén felterjesztetni határoz- tatott.

Következett a villanytelep létesítésére szükséges kiadások fedezése czéljaira szolgáló pénz s ezzel kapcsolatban a Csúcsa— Nagykárolyi országút városunkon átvonuló szakaszának kőburkolattal leendő ellátása czéljából a város által megszavazott 20,000 korona hozzájárulási összeg kölcsön vétele. A kölcsönre vonatkozólag 3 ajánlat érkezett be. Az Első Hazai Takarékpénztár, a melynél városunknak 120,000 korona felmondhatatlan tartozása van, ezen összeget is convertálni hajlandó az esetben, ha az egész kölcsönt a város 50 évre 5°/0 évi kamat 95‘5 ár- folyam mellett nála veszi fel, a 120,000 K I convertálása nélkül a kamat tőketörlesztéssel együtt 4’90 lenne. A Pesti Magyar Kereskedelmibank 50 évre 4'92°/0 kamat, 96'125-ös árfolyam mellett akarja a kölcsönt megadni, ! mig a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálogbankja ugyanazon időre 4'85% kamat j 95'5-ös árfolyam mellett adja a kölcsönt, mind három intézet az idő előtti visszafizetés esetén 3®/o stornódijat igényelvén. A közgyü- ! lés a pénzügyi bizottság javaslatának elfogadásával névszerinti szavazással egyhangúlag elhatározta, hogy a 440,000 koronás kölcsönt 50 év alatt 4,85% előleges félévi részletekben fizetendő aminitás 95'5 árfolyam mellett 14°/0-ot kamatozó községi kötvényekben a Magyar Takarékpénztárak Központi Jelzálog- bankjától veszi fel, az e tekintetben ezen pénzintézettől kapott ajánlatot elfogadja,

! felhatalmazta Debreczeni István polgármes- ! tért és Borody György tiszti ügyészt, hogy a felolvasott kötelezvényt Írják alá úgy, hogy

TARCZA.

m^7m elencze.

A ki először szerelmes életében azt hiszi, hogy ő találta fel a legforróbb érzelmet. A ki először utazik Olaszországban azt hiszi, hogy ö fedezte fel Itáliát. Csalódott és fásult emberek, ha gúnyosan mosolyognak is fölötte, de óh! beh szívesen hallgatja a régi tapasztalatok uj megfigyelőjét az, aki még soh sem volt szerelmes és az, a ki még nem járt túl az Adrián. Csakhogy épen az ilyenek számára nem lehet leírni a Jeirhatatlant! írásból és képből utánképzelni sem lehet, de még látni sem elég. Érezni is kell azt!

Praktikus ember nem indul, de ne is induljon, a nagyon tudós és fölötte hasznos Baedeker nélkül. íme milyen bölcs már a legelső tanácsa is, hogy a turista hagyja otthon minden gondját. Csakis igy érdemes utazni, könnyű kedélylyel, mint egy fiatal diák, a ki teljes fogékonysággal kész befogadni minden impressiót, de a milyen távol áll a fásultságtól, olyan elfogulatlanul akar csak a saját szemével Ítélni.

Az a sajnos, hogy mielőtt a nagykárolyi utas hajóra ülhetne, át kell vergődnie Fiúmén sőt hogy a szokásnak és társaság óhajtásának eleget tegyen, még Abbázián is. Kétséges élvezet. Fiume kellemetlen, ronda kis város. Van egy pár rendes utczája, de a többi az olasz városok minden kellemetlenségét mutatja, azoknak egyetlen előnyös vonása nélkül. Négy emeletes, egymás hátán keresztül-kasul

épített háztömbök, javítást vagy tisztogatást soh’ sem ismert nyirokfekete, penészzöld falak. Alig egy lépésnyi széles, 2—3 lépés hosszú közök szolgálnak ut gyanánt, zeg- zúgban kanyarodva s minden igaz ok nélkül ott álló meredek kőlépcsőkön fel- és ieve- I zetve. Az utczaseprés egyáltalában ismeretlen fogalom, ellenben a fehér rongyaikat szokták mosni, a minek bizonyságául minden ablakon és erkélyen ott lebeg a száradóruhák sokasága. Szánalmasan elhanyagolt nyomorult gyermekek s dologtalan, visszataszítóan rut asszonyok sütkéreznek a szoros helyre nehezen befurakodó napsugarakban. Ez a csúnya nép különben nem olasz. Ezek horvátok. Olasz a város magasabbrendü ben- szülött lakossága, hanem az sajnosán bizonyos, hogy mind a kettő egyformán gyűlöli a magyart. S úgy látszik, ez a szomorú igazság nemcsak a magyar hivatalnok-családokat feszélyezi. Itt van például a Villa Guiseppe, „a legmagyarabb iöherczeg“ kastélya. Az ajtónálló portás még jó napot kívánni se tud magyarul, az egész személyzet mind olyan német, mintha csak a bécsi Burg cselédsége volna.

Hanem egy szépsége csakugyan van Fiumének. Rossz a levegője, rossz a népe, de gyönyörű a — temetője. Mintha a rend, csin és tisztaság csak a halottak kiváltsága volna. Itt megvan mind. Az eleven kősziklába vágják a sírhelyeket s oda helyezik be szépen a koporsót, mint a Szentirásban. f eraszszerüen elrendezett szakaszokba osztva, jól gondozott széles utaktól átszelve, szobrokkal és emlékművekkel díszítve, inkább nyilvános sétahely benyomását kelti. A számtalan kis kápolna és családi kripta túlságosan

fényűző épületei sehogyse költenek gyászos eszméket, hiszen van közöttük egy valóságos ó-egyptomi szentély is, az Isiscultusz minden jelvényeivel fölszerelve. Hát bizony a kegyelet nélküli huszadik század, hamarább sejt az ilyen czifra külsőségek mögött keleti kávéházat, mint tegnapi múmiákat. Különben az egész temetőnek keleti jelleget ád a sok pompás cziprus és babérfa is. A kilátás is, bár fönséges, de szintén derült jellegű. A felírásokat olvasva, erősen feltűnik, hogy alig lehet egy-egy öreg embert találni; fiatalon halnak itt az emberek.

Szent Vid templomának főoltárán üveg aluli őrzik a legendás hirü nagy feszületet. Szép a régi székesegyház s nagyon feltűnő a kapuczinus-atyák temploma. — A kívülről egészen igénytelen templomban a nagyon dús faragásu oszlopok, oltárlépcsők, párkányzatok, szobrok s minden felszerelés kizárólag fából készült. A legbecsesebb fanemekből óriási munkával készült műtárgyak mindenike egy-egy remek s az egész berendezést maguk a szent atyák készítették.

A lakásviszonyok szinte tűrhetetlenek. Csak a kormányzóság és tengerészeti hatóság néhány tisztviselőjének van kincstári szabad lakása s ezek azután olyan tulnagyok és díszesek, mint maga a kormányzósági palota. A vásárcsarnok és az egész piacz ép oly drága, mint a budapesti. De sok bajért kárpótlást nyújt a kitűnő vízvezeték pompás, tiszta, bőséges, jó vize.

Abbázia egyetlen szépsége a nagy fürdőpark volna, ha az is nem lenne olyan mesterkélt. Márczius végén kamélia, rhododendron szabad ég alatt virágzik, a babérfa is kibontotta rezedához hasonló szerény virágzatát, de a narancs bizony csak edényekben mutogatja apró gyümölcsét. Igazi látványosság csak a fürdő közönség. A budapesti és bécsi pénz-arisztokráczia őrült magasságra verte fel a szállók árait. Az öltözékekben fitogtatott fényűzés egyszerűen nevetséges. Fényes nappal a legdiszesebb estélyi ruhák- ! kai söprik végig az utakat; sétálni viszik a gyémántjaikat, mint egy vándor ékszerész [ kirakata. Hangosan lesajnálják a svéd királynét, aki két nap egymásután ugyanabban a j kabátban és kalapban jött ki. Abbáziában ! sok magyar szót is hallani. Pedig kár hogy ide hozzák a pénzüket, hol igazi bécsi fenhéjázással gúnyolják a magyar családokat azért a szertelen erőlködésért, amelylyel utánozni akarnák a rendkívüli fényűzést. A fürdő használata, sziklás partok miatt nagyon kényelmetlen, hiszen még igazi plage sincsen.’ Ahol meg is szűnik az épített móló, a meredek kősziklán sétál az ember s több méter mélységben alatta hullámzik csak a tenger. E miatt a dagály és apály hatása is alig érezhető, kivált mert az egész partvidéken úgyis elég gyönge.

Hanem azért mégis illik őszintének lenni. Az őszinte igazság pedig az, hogy Abbázia ! czifra nyomorúságát rögtön elfeledjük, ha kijutunk az északi part természetes szikla- utjára. Itt nyílik meg először a tágasabb tengeri kilátás. Csöndes napszállatkor a gyöngén fodros tenger tisztán a végtelenség benyomását kelti, ügy érezzük, mintha a szárazföld legvégső fokán állanánk s ezentúl nem lenne más, mint a vizek eme zöld mélysége. Mert a kék Adriának nevezett tenger a valóságban zöld szinü. Tengerzöld a közelben, sötét, telitett smaragd-zöld a távolban ; ezüst-