Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-05-05 / 18. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. ez jóváhagyás czéljából nem lesz újból be­mutatandó, felhatalmazza őket a kölcsön­összeg felvételére, elszámolására és nyug- tatványozására. Ezen határozat közzététel és a felebbezési határidő eltelte utáni jóvá­hagyás czéljából a törvényhatósági közgyű­léshez szintén felterjesztendő. Ezekután a közgyűlés a pénzügyi bizott­ság javaslatának elfogadása mellett a felépí­tendő villanytelep berendezésének ellenőr­zésére s a felülvizsgálat és leszámolás fo­ganatosítására szakértőül Hollós József kir. főmérnököt megbízta, diját a vállalati összeg 0'6 százalékában megállapította, a tanácsot feljogosította arra, hogy a telepet és egyéb létesítményeket saját hatáskörében házilag létesíthesse, a szükséges költségeket, vala­mint a szakértő diját kiutalhassa a nélkül, hogy erre elöleges jóváhagyást kelljen kérnie, s addig is, mig az erre szükséges összeg a kölcsönből rendelkezésre fog állani, a ki­adásokat a házipénztárból fedezhesse. A tűzkár ellen biztosított városi épületek megbecsültetését — tekintettel arra, hogy az ezen ügyben felmerülő nagymérvű költség a biztosítási dijjal arányban nem áll — előbbi határozatának hatályon ldvül helyezésével a közgyűlés mellőzni rendelte. Zalaegerszeg r. t. város képviselőtestülete megkereste városunkat a városok szövetsé­gének létesítése czéljából a beküldött javaslat elfogadása és a város megbízottjának e hó első felében tartandó értekezletre való ki­küldése iránt. A közgyűlés elhatározta, hogy a javaslat tekintetében ezúttal nem határoz, hanem a programra megismerése után fog e tekintetben nyilatkozni, azonban a teendők megbeszélése czéljából tartandó értekezletre a polgármestert kiküldi és megbízza. A honvédségi laktanyában szükséges át­alakítás, illetve pótépitkezés tárgyában a pénzügyi bizottság javaslatának elfogadása mellett utasította a közgyűlés polgármestert az átalakítás és pótépitkezés tekintetében készíttessen javaslatot, egyúttal a honvédelmi minisztertől tudakolja meg, hogy a szüksé­ges átalakítások és pótépilkezések teljesítése esetére hajlandó-e laktanyánkat I-ső osztályú laktanyává tenni. Következett az izr. nöegylet kérelme a. népkonyha részére ingyen telek átengedése iránt. — Ezen ügyben többek hozzászó­lása után a pénzügyi bizottság javaslatá­nak elfogadása mellett 25 szavazattal 13 ellen kimondotta a közgyűlés, hogy ezen intézményt fokozottabb mérvben támogatni hajlandó ugyan, de azon kérelmet, hogy ingyen telket adjon és hogy 6 évi időtartamra évenkint 600 korona segélyt szavazzon meg, nem teheti, mert a városnak megfelelő telke nincs, s mert a segély mérvét esetről-esetre kívánja meghatározni. A mezőteremi tűzkárosultak segélyezése ügyében a pénzügyi bizottság azt javasolta, hogy a már kiutalt 100 korona segély 200 koronára kiegészíttessék. Dr. Adler Adolf kép­viselőtestületi tag, lapunk szerkesztője utalt arra, hogy ez a segély kevés és kérte, hogy a képviselőtestület a házankénti segélygyüj- tést rendelje el. Polgármester tudatta, hogy e tekintetben az alispán már megtette a szükséges intézkedést s a részek is gyűj­töttek segély összeget, miért is a pénzügyi bizottság javaslata oly módosítással fogad­tatott el, hogy 100 korona helyett még 200 korona segély szavaztatott meg a tüzkáro- sultaknak. Ezután a Wagner György fényi-utczai, Lengyel Ferencz és Gindele György Ágoston­utczai, özv. Fiók Antalné gencsi-utczai, vala­mint a Turbucz Sándor és társai somos- utczai telkéhez utczaterületből csatolt, vagy telkéből utczaterülethez csatolt terület árát m2 méterenként 1 koronában, a Gindele István kaplony-utczai és Meszesi Ferencz Verbőczi-utczai telkéhez illetve telkéből csa­tolt terület árát m2 méterenként 2 koroná­ban állapította meg a közgyűlés. A márczius és április hónapi pénztár­vizsgálati jegyzőkönyvek bemutattatván, mint­hogy különös intézkedés tételének szükséges­sége fenn nem forgott, ezek tudomásul vé­tettek és irattárba tétetni rendeltettek. A gyűlés végén Dr. Lúcz Ignácz kép­viselőtestületi tag a szalmafonó tanfolyam múltkori kiállítására utalva és annak meg­lepő voltát hangsúlyozva kérdést intézett a polgármesterhez aziránt, hogy történt-e valami a tekintetben, hogy ez a szép és hasznos házi­ipar állandósittassék és a közreműködő munká­sok készítményeiket kellőleg értékesíthessék. A polgármester kijelentette, hogy a tanfolyam a jövő évben is valószínűleg meg fog tar­tatni és gondoskodni fog arról, hogy elegendő anyag álljon a munkásoknak rendelkezésére, az eladás mikénti szervezése pedig gondos­kodásának tái’gyát fogja képezni. A válasz tudomásul vétele után polgár- mester a tárgysorozatot kimeritettnek jelent­vén ki, a jegyzőkönyv hitelesítésére Dr. Adler Adolf, Csipkés András, Kaufmann Márton, Lukácsovits János és Marián Ferencz kép­viselőtestületi tagokat felkérvén, a közgyűlést befejezettnek nyilvánította és berekesztette. A megboldogult temetése tegnap délután 4 órakor történt meg, óriási közönség rész­vétele mellett. Kivonultak az összes fiú- és leányiskolák növendékei. Megjelent a teme­tésen gróf Károlyi István, GéreSsy Kálmán debreczeni kir. tankerületi főigazgató, Dr. Jordán Károly apát, Dr. Hám Antal kolozs­vári theologiai tanár; a szatmári kir. kath. főgimnázium képviseletében : Dr. Fodor Gyula és Fölkel Béla tanárok; a társházak küldöttei közül: Váradi Károly igazgató, Holczinger Imre és Vitkó József tanárok Debreczenböl, Kovács Endre igazgató S.-A.-Ujhelyről, Nádor Béla tanár Mármaros-Szigetről. A temetési szertartást Szabó Istyán apát, püspöki titkár végezte Moldován fényi, Cziereizer mező­teremi, Matlavszkovszky vállaji plébánosok, Antal Miklós kálmándi, Rokk István mező- petri-i segédlelkészek, Páter Victor és Páter Péter kaplonyi ferenczrendi szerzetesek segéd­lete mellett. A szertartást a helybeli dalárda éneke nyitotta meg, majd a koporsó beszen- telése után Varjas Endre főgimnáziumi tanár könyekig megható, szép beszédben búcsúz­tatta el a szeretett rendtársat. Majd a fő- gimn. énekkar énekelt el igen szépen egy gyászdalt, mely után- megindult a hosszú menet. A koporsót a rendtagok közül Haun- stüdter József, Boross Antal, Niklos János, Klacskó István, Kontraszti Dezső és Lőrincz Gábor tanárok vitték a gyászkocsira s ők is kisérték a gyászkocsi két oldalán ki a te­metőbe. A . koporsón számos szép koszorú volt elhelyezve, melyek a következő, felira­tokat viselték: Tisztelete jeléül — a nagy­károlyi Oltáregyesület; A humánus lelkű szent öregnek — hálás szívvel Erdélyi Károly dr.; Nemeslelkü jóltevőjének — a nagykárolyi róni. kath. legényegyesület; -Hálás kegyelete jeléül — a főgimnázium ifjúsága; Hálás kegyelettel — az Irgalmas Nővérek ; A gyer­mekek barátjának, hálás szeretetiik jeléül — a róm. kath. elemi leányiskola; Az inté­zet jóltevőjének — a főgimn. tanári testület; Szeretett rendtársunknak — a debreczeni társház tagjai; Felejthetetlen lelkiatyánknak —• a nagykárolyi társház tagjai; Vanke Jó­zsefnek tisztelete jeléül — a Sátoralja-üjhelyi társház; Gyermeki ragaszkodásuk jeléül — a róm. kath. fiúiskola növendékei. A teme­tőbe érve, Szabó István apát beszentelte a koporsót, mire Mátyássy Jenő Vili. o. t. csinos beszédben vett búcsút a sírba szálló kedves halottól. Majd a dalegyesület énekelt. Azután lebocsátották a koporsót s elhelyez­ték a kripta egyik oldalfülkéjébe. A nemes emberbarát most már ott nyugszik rendtársai között, örök álmát aludva. — Elhunytáról a társház a következő gyászjelentést adta ki: A nagykárolyi kegyes-tanitórendi társház tagjai szomorú szívvel tudatják, hogy sze­retett rendtársuk Nagy tiszteletű Vanke József aranymisés áldozópap, tiszteletbeli kormány- tanácsos, házi lelkiatya és nyugalmazott gymn. rendes tanár, korának 83-ik, szerzetesi életének 66-ik évében a halotti szentségek ájtatos fölvétele után, folyó hó 2-án d. e. :l , 11 órakor az Urban csendesen elhunyt. A megboldogult hűit teteme folyó hó 4-én d. u. 4 órakor fog beszenfeltetni s a Mester­részi temetőben levő társházi sírboltba a feltámadás reményében elhelyeztetni. Az engesztelő szent-miseáldozatok a kegyes­rendiek plébánia-templomában folyó hó 5-én d. e. 9 órakor fognak a Mindenhatónak be- mutattatni. Nagykároly, 1904. május 2. Nyu­godjék békében! | VANKE JÓZSEF. 1 szürke és sárgásbarna szinhatást is mutat néha, a zajlásban meg tiszta habfehér, de alapszíne mindig és mindenütt a zöld; kék­nek még a visszatükrözött égbolt se látszik a velenczei derült vizeken. De ott még ma úgyse vagyunk. Egyelőre még a rengeteg sok parti sirálytól körül- repdesve várjuk az utolsó hajót, mely Fiumébe viszen. A barátságos szép fehér madarak! nem idegenkednek az embertől, még a ki-1 kötőben is egészen nyugodtan megülnek egy-1 egy vizmosta köfokán. Csak a hangjuk csúnya, mint a pávának. De annál szebb hangok szállnak most át a habokon, a szigetek felöl jövő kirándu­lók hajójáról. Épen most gyújtják fel rajta a jelző-lángokat s mig a nehéz hajó lassan kanyarodik, a megforduló szellő mintha egy jól ismert szent dallamot hozna szárnyán. Osszenézünk . .. valóban az . .. a Hymnus drága hangjai. Fölállunk és kendőinket lo­bogtatjuk az ismeretlen honfitársak felé. Ők nem látnak minket az alkonyban, de mi még halljuk a Kossuth-nóta elmosódó töredékét a távozó hajóról. A sirályok pedig nem szoktak hiába kia­bálni. Jó friss bóra fuj már másnap este, mikor a velenczei hajó indul. A „Hegedűs Sándor“ úgynevezett eisőosztályu luxushajó, az Ungaro-Croata részvénytársaság tulajdona, így irom, mert a fedélzeten is csak így van kiírva, s nem is akad a személyzete közt se más, mint csupa horvát; de minthogy egy magyar részvénytársaság szolgálatában állanak, azért majdnem valamennyi jól be­szél — németül. Egy érdemekben gazdag, eredménydús életnek vetett véget a halál folyó hó 2-án. A kegyes-tanitórendiek társházán lengő gyász­lobogó hirdeti, hogy Vanke József meghalt. Magas kort, 83 évet ért el, mely hosszú idő­ből 66 évet töltött el annak a rendnek kö­telékében, melynek tagjai ma mély fájdalmat és gyászt éreznek az ő elhunyta fölött. De nemcsak rendtársai állják körül mély részvéttel ravatalát, hanem mindenki, a ki csak őt ismerte, érzi a veszteséget. Itt élt hosszú idő óta közöttünk, aggkorától meg­hajlott alakját ismerte mindenki, szeretet­teljes, nyájas mosolylyal ajakán, a megtes­tesült jóság, szelídség mintaképe vorlt. 4- Szerette őt mindenki s ő is szeretett min­denkit. De talán mégis legjobban a gyerme­keket. Hányszor lehetett látni, a mint a rendház előtt az arra menő gyermekeket megállította, beszédbe ereszkedett velük és sohasem hiányzott kezéből a czukorka. Ahol csak lehetett, mindig jót tett. Hányán áldják azt a titkos, jóltevő kezet, mely a szegények szükölködésén, bajain segített. Mint szerény szerzetes, abból a nyugdíjból, melyet részint a Szögyényi Marich családtól, részint a rend­kormánytól kapott, megtakarított pénzét mind jótékonyczélokra fordította. Alig van váro­sunkban is egyesület, mely ne élvezte volna az ő jótékonyságát. Nem szerette, ha jótéteményeit nyilvá­nosságra hozták. Nem azért tett ő jót, hogy azt mások is tudják, hanem azért, mert jó lelke, jó szive ösztönözte őt erre. Egész életét a munkásságnak szentelte. Különösen nagy előszeretettel foglalkozott a régi pénzek gyűjtésével s csak pár évvel ezelőtt ajándékozta oda ritka szép gyűjtemé­nyét a főgimnáziumnak, melynek ismertetése még mindig nem nyert befejezést az évi ér­tesítőkben. Nyugalmának napjait a házikönyv­tár rendezésének szentelte, melyet nagy szakismerettel és kedvvel végzett. Munkás életének véget vetett a halál! A milyen csendes volt élete, olyan volt halála is. Pár nap alatt végezte el a halál mun­káját. Csütörtökön, múlt hó 28-án lett roszul és folyó hó 2-án délelőtt s/4 11 órakor már elköltözött égi honába. Legyen neki könyü a hant! * * * Vanke József született Kőszegen, Vas vármegyében 1821. szeptember hó 20-án. A rendbe beöltözött 1838. szeptember 18-án, fogadalmat tett 1846. julius 26-án s 1846. aug. 6-án áldozó-pappá szenteltetett. — 1863—67-ig, mint a Szögyényi Marich Victor nevelőjét találjuk, 1868-ban pedig gróf And- rássy Géza nevelője lett. 1869-ben a tatai piarista rendháznak tagja, hol mint főgimn. tanár a magyar, latin nyelveknek, földrajz és mennyiségtannak volt előadója. 1882-ben nyugalomba vonult s ugyanekkor házikönyv- tárnok, 1884-ben pedig házi leikiatya lett. Tatán 1886-ig maradt, honnan egyenesen városunkba jött, mint házi lelkiatya és könyv- tárnok. 1894-ben tiszteletbeli kormánytaná­csossá nevezték ki, mely tisztségben haláláig megmaradt. 1896-ban érte meg áldozárságá- nak 50 éves évfordulóját. Azóta csendes nyugalomban töltötte napjait, rendtársai s a nagy közönség osztatlan tisztelete és szere- tete által környezve. * * * ME6NIVÓ. A „Nagykárolyi Kölcsey-Egyesület“ tagjait a folyó év május hó 8-án délelőtt 11 órakor a vármegyei székház nagytermé­ben tartandó évi rendes közgyűlésre meghívom. — A tárgysorozat már előzőleg közzétételeit. — Amennyiben a folyó hó 1-re összehívott közgyűlésre a tagok nem jelentek meg határozatképes számban, ez Ifjabb határnapon a közgyűlés a megjelent tagok számára tekintet nélkül határozatképes. Nagykároly, 1904. május 1. Nagy László, elnök. hírek. — Személyi hírek. Kristóffy József vár­megyénk főispánja folyó hó 3-án a déli gyors­vonattal Budapestről visszaérkezett. — Dr. Hermann Antal egyetemi tanár folyó hó 1-én városunkban átutazóban lévén, egy napot itt töltött és a kegyesrendi társháznak volt szívesen látott vendége. — Debreczeni István városunk polgármestere folyó hó 3-án hivatalos ügyek elintézése czéljából a fő­városba utazott, a honnan csak f. hó 8-án fog visszatérni. — Károlyi Tibor gróf valamint neje és fia Ferencz gróf holttestét Mácsáról, a hol ideiglenesen elhelyezve voltak, folyó hó 4-én a hajnali vonattal városunkba hozták s innen kocsikon Kaplonyba vitték, a hol a halotta­kat egész csöndben a családi sírboltba he­lyezték el örök nyugalomra. A koporsók elhelyezése előtt a kaplonyi quardián beszen­telte a fülkéket, a hová a koporsókat helyez­ték. Az elhelyezésnél jelenvoltak Károlyi István és Gyula grófok, utóbbi nejével, Al- mássy Dénes gróf nejével, Podmaniczky bárónő született Desseífy grófnő és a bol­dogult Károly Tibor gróf volt orvosa, vala­mint Toóth Sándor uradalmi intéző és több uradalmi tiszt. Károlyi István grófot kivéve, a többi idegen már a délutáni gyorsvonattal elutazott városunkból, Károlyi István gróf itthon maradt és délután részt vett a nagy- tiszteletü Vanke József nyugalmazott kegyes­rendi áldozár temetésén. — Május I. A virágfakasztó tavasz leg­szebb napján május i-én gyönyörű idő virradt ránk. Már kora hajnalban a város minden részén megszólalt a zene. A vidéki fuvó- zenekarok közül is többen bejöttek a városba, hogy örömmel, vidám zeneszóval üdvözöljék szép májusnak legelső napját. — A vármegyei állandó választmány a ma kezdődő közgyűlés tárgysorozatába fel­vett tárgyak előkészítése czéljából e hó 3-án és 4-én ülést tartott. — A vármegyei múzeumi bizottság folyó hó 3-án délután 4 órakor megtartott ülésé­ben a múlt évi jelentés és zárszámadás tu­domásul vétetett, a folyó évi költségelőirány­zat megállapittatott. Tudomásul vette a bi­zottság, hogy a vallás- és közoktatásügyi miniszter a múlt évre 500 korona segélyt utalványozott, mely segély felerésze Kölcsey- ereklyék beszerzésére, másik fele Széchenyi István gróf műveinek beszerzésére, Turul, Budapesti Szemle, Huszadik Század és Magyar Közélet folyóiratok, valamint a M. Tudomá­nyos Akadémia és Természettudományi tár­sulat kiadmányainak beszerzésére fog för- dittatni. Ezen intézkedést a múzeumok és könyvtárak országos felügyelősége jóváhagyta. A közigazgatási bizottság a vármegyei köz- művelődési pótadó alapból 1000 koronát szavazott meg az olvasó-szoba berendezésére, ez azonban csak a székház átalakítása után fog folyamatba vétetni. Tudomásul vétetett az is, hogy a szakminiszterek kiadmányaival és vett könyvekkel a könyvtár 2108 kötetre szaporodott s elhatároztatott, hogy jövőre vármegyei irók művei és vármegyei hírlapok szereztessenek be. .— Vármegyei közgyűlés. A ma délelőtt 11 órakor kezdődő vármegyei tavaszi rendes közgyűlés tárgysorozatába felvett tárgyak közül városunkat közvetlenül a következő tárgyak érdeklik, u. m.: 1. Városunk kép­viselőtestületének a városi közkórházban al­kalmazott ápolónők fizetésének rendezése tárgyában hozott határozata. 2. Városunk kép­viselőtestületének Nagykároly—-Mátészalka—- Csapi b. é. vasúthoz leendő hozzájárulás tárgyában eddig hozott határozatának mó­dosítása tárgyában kelt határozata. 3. Váro­sunk képviselőtestületének a módosított pe- csét-czimer és czimer-leirás megállapítása tárgyában kelt határozata. — A központi választmány folyó hó 1-én délelőtt 11 órakor tartott ülésében átvizsgálta a képviselőválasztók ideiglenes összes név­jegyzékeit és intézkedett, hogy azok folyó hó 5-től 25-ig közszemlére kitéve legyen. — A nagykárolyi ev. ref. egyházmegye május 4-én tartotta rendes tavaszi közgyű­lését Nagykárolyban Domahidy Elemér deb­reczeni főispán és Segesváry József esperes elnöklete alatt. Jelenvoltak egyházi és világi tanácsbirákon kívül számos lelkész, tanító s hallgató. Főbb tárgyak voltak: világi elnök Hajdú vármegye s Debreczen főispánjává ki­nevezésének bejelentése ; esperes jelentése, mely kielégítő képet nyújt az egyházmegye egyes egyházairól. Egységes liturgia megál­lapítása, énekes-könyv revízió, debreczeni egyetem ügye előmozdítása mind kedvező megoldást nyert. Államsegély kiosztatott meg­felelő részben egyházak és tanítók közt, mig a lelkészek közül a dobrai, ny.-megyesi. csomaközi és kaplonyi részesittetell egyenlő mértékben. 1903. évi gondnoki számadások megerősittettek a költségvetésekkel egyetem­ben, csak pár hátralékos figyelmeztettetett erősen. Közköltség ezúttal minden egyházban 10—10 évre állapittatik meg iélekszám után. Az adókivetés elleni felebbezések kevés ered­ményt értek, mert csak egy mérki esetben — Felhívás! Minthogy városunk polgármestere kijelentette, hogy a próba- vágatással a húsárakon mitsem változ­tathatunk, tekintettel arra, hogy f. hó elsejétől fogva a mészárosok a hús­árakat ismét emelték, alkalmat akarok adni arra, hogy az érdekeltek a hús- miseria tekintetében valamit tehesse­nek, ezennel felhivom mindazokat, kiket az ügy érdekel, szíveskedjenek az ezen ügyben f. hó 8-án délelőtt 10 órakor a városháza tanácstermében tartandó értekezletre minél számosabban meg­jelenni. Nagykároly, 1904. május hó 4. Tisztelettel Dr. Adler Adolf, ügyvéd.

Next

/
Oldalképek
Tartalom