Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-28 / 4. szám

'XsixssLcLsLlmQ.i, s^é;pi:ro <3-3,1220.1 és Isroeretterjesztő Ih_ etil 33p.

NAGYKÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE.

Megjelen minden csütörtökön.

Egész évre Félévre . .

Előfizetési árak:

. 8 kor. Negyedévre . 4 kor. Egyes szám

Községi jegyzők és tanítóknak egész évre 6 kor.

2 kor. 20 fill.

Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal:

'i -'ifi.- M- '*■ •' ’*

Deák Ferencz-tér 4. szám.

(A római kath. elemi iskolával szemben).

Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltéinek.

Nyilttér sora 30 fillér. — Kéziratok nem adatnak vissza.

Polgármesteri jelentés a villanyvilágítás ügyében.

Polgármesterünk a villanyvilágítás ügyében az alábbi jelentéssel fog képviselőtestületünk elé járulni:

Nagykároly város közvilágítási ügyének állásáról 1903. évi julius 10-én adtam ki egy részletes ismertetést.

Ezen ismertetés a világítási ügy tanulmányozására kiküldött, valamint a pénzügyi-bizottság által 1903. október 31-én és november 5-én tárgyaltatván, mielőtt a bizottság az ismertetés 18-ik lapján 1 — 5. pont alatt foglalt javaslatomra vonatkozólag érdemlegesen döntött volna, szükségesnek találta a gáz- generatorra vonatkozólag az üzem garantiáknak szabatos biztosítását, — egyidejűleg a villany világítási kérdésnek concessió utján eszközölhető megoldásának tanulmányozását.

A bizottság határozatából kifolyólag Ganz és Társa és az Egyesült Villamossági Részvénytársasághoz, mint a mely czégek a gázgenerátorokra ajánlatot adtak, a következő kérdést intéztem :

1. Vállal-e a czég a gázgenerátorért oly felelősséget, hogyha az akadálytalanul nem működik, minden költség nélkül és az érte fizetett összeg visszafizetése mellett eltávolítja; vagy megegyezés szerint helyette gőzgépeket állít be; fedezi a pótépitkezés folytán az épület átalakításából származó károkat ?

2. Az eltávolítás és az erötadó gép beállításáig a várost világítja, egyeseknek a világítás nem szolgáltatásából származó kárait fizeti ?

3. A szénkülönbözetböl a városra 50 éven keresztül származó különbözeiét megfizeti-e ?

Ezen felhívásra a Ganz és társa czég 1903. év deczember 8-án kelt levelében sajnálattal jelenti ki, „hogy olymérvü szavatosságot, mint a milyent a világítási-bizottság tölünk kíván, nem vállalhatunk el és egyáltalában azon szavatosságon túl, a melyet már megadtunk és a mely felső határát képezi annak, a mit magunkra vállaltunk, nem mehetünk“.

Az Egyesült Villamossági Részvény- társaság 1903. évi deczember 19-én kelt levelében értesít: „A tisztelt bizottságnak a gázgenerátorok tekintetében felmerült aggályait eloszlathatjuk, amennyiben készek vagyunk a lehető legszigorúbb feltételekkel szerzödés- szerüleg biztosítani a városnak azt, hogy csakis oly berendezést legyen köteles átvenni és kifizetni, mely úgy üzembiztonság tekintetében legalább is oly garantiákat nyújt, mint a gőzgép- üzem és gazdaságos munka tekintetében mindazon feltételeknek megfelel, melyek a mü létesítésének a város érdekében alapjául szolgálnak“.

A magyar Schuckert-müvek villamos- sági részvénytársaság beküldte szerződési tervezetét, mely szerint oly telepet épit, melyben egyelőre két drb egyenként 125 tényleges lóerejü és a gőzgépekkel közvetlenül kapcsolt egyenkint 80 kilowattos dynainő-géppel, továbbá oly accumuiátor teleppel kezdi meg az

üzemet, a mely 3 — 10 órai kisütés mellett 250—330 ampére óra kapaczitással bir, az áramszolgáltatás a fogyasztás emelkedésének mérvéhez képest kiterjeszthető legyen, telket saját költségén vásárolja, azon szükséges épületeket felemeli, a közvilágításra szükséges lámpákat felállítja, a közvilágítást 275 drb 16 gyertyafényü izzólámpával évenként 3600 órai fogyasztással, 275 drb 16 gyertyafényü izzólámpával, fél éjjeli évenként 2000 órai fogyasztással és végre 8 drb 10 amperes 1500 égésű óráju ivlámpávai szolgáltatja. A magánosok részére 100 wattóránként 6 fillérért szolgáltatja.

A telep összes tartozékaival 50 év múlva ingyen a város tulajdonába megy, de megválthatja a telepet a város 5., (10., 20., 30., és 40-ik évben.

A közvilágításért a szerződés megkötése után kiadandó községi kötvényekben évenként 14,500 korona fizetendő, ha a város a telepet az 5-ik évben meg nem váltja, úgy még 75,000 K fizetendő, illetve ezt helyettesítő ez idő- szerinti számítás szerint ismét 3998 korona értékű községi kötvény adandó ; a czég azonban az üzem 6-ik évétől kezdve az évi bevételének 5%-át a város részére visszafizeti, a mi azonban évi 4500 koronánál kevesebb nem lehet; az 5 év múlva eszközlendö megváltás esetén a 75,000 korona nem fizetendő, hanem megváltási ár gyanánt a megváltást megelőző 3 évi átlag fog alapul szolgálni.

Ezen beérkezett ajánlatok Hollós József kir. főmérnök ur, mint a város

részére megbízott szakértő közbejöttével vizsgálat és tárgyalás alá vétetvén, miutári a gázgenerátorokra a pénzügyibizottság által kívánt garantiákat egyik pályázó czég sem volt hajlandó oly mérvben elfogadni, a mint azt a pénzügyi-bizottság megbízásából fenti szövegben az illető czégekhez intéztem ; a villanyvilágitási telepnek gázgenerátorokkal való létesítésének mellőzésébe Hollós József kir. főmérnök ur sajnálattal beleegyezett. Számításba vétetett a telepnek gőzgépekkel való oly mérvű kiépítése, a mely a már eszközölt viz- vizsgálatok folytán viztisztitóval és nagyobbmérvü vízfogyasztás folytán vízhűtő teleppel is felszerelve oly módon építtessék ki, hogy az egyik kazán és gözgéptelep állandóan tartalékként szerepeljen, a czélszerübb kihasználás szempontjából pedig a dynainók a gőzgépekre közvetlenül szereltessenek.

Ezek szerint az Egyesült Villamos- sági Részvénytársaság ajánlata szerint:

Kor. mi.

1. Gépi-rész 62,500.—2. Villamossági rész 132,324.84

3. A város által saját telkén

emelendő épületek és telek 65,000.—•

4. Árammérő órák és magánosok részére a fővezetéktől a házig eszközlendő bevezetés 30,000.—

5. Védő és utómunkákra 7,175.16

6. Előre nem látottakra 8,000.—

7. Esetleges első és 2-ik évi

üzemveszteség pótlására nehogy a városi közvilágítás 14,000 K-val többe kerülhessen 10,000.—

8. Üzemtőkére 40,000.—

Összesen: 355,000.—T ARCZ A.

A nagykárolyi dalegyesület története

II.

Áttérve ezek után egyesületünk keletkezésére, a lefolyt 25 év adatait az alábbiakban közlöm.

Az 1878. év első fele nagyobbára a szervezkedés, taggyüjtés és az alapszabály elkészítésével telt el; ez okból a tanulás, hangjegy és tanhelyiség nem léte miatt, csak junius hóban kezdődhetett meg s minthogy a kezdő társulat pénzzel nem rendelkezett, úgy a tanhelyiséget, valamint a hangjegyeket díjmentesen igyekezett megszerezni, mely buzgólkodásá- nak meg is volt az eredménye, amennnyiben Pék Mihály az akkori polgári kaszinó vendéglőse, a kör nyári helyiségét ingyen engedte által tanhelyiségnek, s több lelkes dalügybarát pedig a birtokában levő hangjegyeket ajándékképpen bocsátotta a dalárda rendelkezésére. A fáradtságnak végre is az lett az eredménye, hogy mint fentebb emli- tém junius hóban pedig végleg megalakult a működő testütet a következő beosztással: Tenor I. Demjén Gábor, Strósz Géza, Demi- dor Ignácz, Kerezsi Miklós, Adler Adolf, Benkovics György. Tenor II. Jékel István, Medvey Lajos, Tóth Sándor, Szokolovszky Lajos, Paulovszky Félix. Bassó I. Báthory Sándor, Patay Ferencz, Kerekes Bertalan,

Medvey Ede. Bassó II. Pálfy Gyula, Trost János, Jármy Béla, Pokomándy Alajos, Kerekes Géza.

A megalakult kis csapat azonnal hozzá is fogott a dahnüvészet elsajátításához, azonban mint minden kezdet, ez is sok nehézségbe ütközött, az összeszokás a tanhelyiség folytonos változtatása, a helytelen hangbeosztás, a hiányos tanítás, sok kellemetlenséget idézett elő a működő tagok között, melyet csak a dalügy iránt tápiáit lelkesedés volt képes eloszlatni.

Az első évben háromszor változtatta tanhelyiségét a működő testület, azért, mert a polgári kaszinó termét, mint vendéglői helyiséget, nem találta egészen alkalmasnak a tanulásra, amennyiben a folytonos zaj által komoly munkájában többször megzavartatott. Innen a Pozsonyi László ur házába költözködött, ki is szívességből egy tágas nagy szobát bocsátott a dalárda rendelkezésére, melyben egész őszig zavartalanul i tanulhatott; minthogy azonban ezen helyiség is csak ideiglenes volt, őszszel ismét tovább I kellett vándorolnia és most Zaják Antal ajánlott fel egy raktárhelyiséget díjtalanul, mely helyiségben mindaddig megmaradt, mígnem Hegedűs József akkori volt polgármester a városháza tanácstermét átengedte s a melyet azóta állandóan e czélra az utána következő polgármester urak is a dalárda rendelkezésére bocsátották.

Mig a működő testület mindent elkövetett. hogy czélját elérje, az elnökség sem maradt tétlen, hanem ernyedetlen szorgalom- mal igyekezett feladatának megfelelni, hogy megmutassa a város közönségének, miszerint erős akarat nem ismer akadályt. Komoly

munkájának meg is volt a várt eredménye, mert 1878. évi junius hó 21-én már megkapta a felsőbb helyen megerősített alapszabályt „Nagykárolyi dalárda“ czimmel. így | indult útnak ezelőtt 25 évvel, 20 működő és 45 pártoló taggal egyesületünk, azon erős elhatározással, hogy a kedély és Ízlés nemesítésének egyik leghatásosabb eszközével, a dallal, meghódítja városunk közönségét és üdébbé s élénkebbé teszi városunk társadalmi életét. Hogy ezen nemes vállalkozásának mily eredménye volt a nagy közönség részéről, arról már előbb beszámoltam, most csupán a működő testület által kifejtett tevékenységről kívánok rövidesen megemlékezni.

Egyesületünk nyilvánosan először 1879. junius hó 18-án működött, midőn Nagykároly város polgársága Gróf Károlyi István urat fáklyás-estélylyei tisztelte meg. Ugyancsak ez évben működött közre a helybeli kisdedóvoda javára rendezett jótékonyczélu mulatságon, mely alkalommal a jelen volt közönség teljes elismerését nyilvánította az elért szép siker felett.

Az 1880. év nevezetes fordulópontot képez a dalegyesület életében, amennyiben ez év február havában sikerült Méder Mihály urnák karmesterré történt szerződtetése által, az ő személyében az egyesületnek egy oly férfiút megnyerni, ki zenei képzettsége, bánásmódja és kiváló egyéni tulajdonai által, az egész működő testületet átalakította, felvillanyozta s azért kötelességemnek tartom e helyütt megjegyezni, miszerint az ezután elért szép sikerek mind az ő nevéhez fűződnek, s a tulajdonképeni müélvezetes előadások csak ezen időtől kezdődnek.

Ugyanez évben már az uj beosztás szerint tanult darabokkal két dalestélyt tartott; továbbá résztvett a Nagykárolyi polgári lövésztársulat meghívása folytán, az általa aug. hó 20-án tartott királylövészeti ünnepélyen, mely alkalommal szintén igen szép sikert aratott. Ezenkívül közreműködött a nagykárolyi nö- egylet által tartott hangversenyen.

Az 1881. évben két dalestélyt tartott saját pénztára javára. Ugyancsak ez év junius hó 6-án szerenáddal tisztelte meg főtisztelendő Kalmár Endre kir. tanácsost, a kegyestanitórend magyarországi kormányzóját. Ugyanez év junius hó 25-én közreműködött a polgári olvasókör által rendezett nyári tánczmulatságon.

Az 1882. év nevezetesebb eseményének tartom, hogy ez év szeptember havában belépett egyesületünk az országos magyar daláregyesület kötelékébe, mely testületnek tagja volt 1898. év végéig. Ugyanez évben tartott három rendes dalestélyt, saját pénztára javára.

Az 1883. évben közreműködött Trefort Ágoston m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter fogadtatásánál, valamint szerenáddal tisztelte meg Gróf Zichy Jenő országos hirü zeneköltő és zongora-művészt. Ugyancsak ez évben négy dalestélyt tartott saját pénztára javára és közreműködött a gyer- mekmenház javára augusztus hó 20-án rendezett jótékonyczélu nyári mulatságon.

Az 1884-ik évben említésre méltó azon körülmény, miszerint ez évben hívta meg az országos magyar daláregyesület elnöksége testületünket a Miskolcz városában megtartandó országos dalversenyen való részvételre, i mely felhívás nem is maradt egészen ered-