Nagy-Károly és Vidéke, 1904 (21. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-28 / 4. szám
NAGYKÁROL 9. A felveendő 380,000 korona első évi kamata 18,540.— 10. Kötvény bélyege és költsége 1,200.— 11. Az értékpapír árkülönközete miatti veszteség 13,300.— Összesen: 388,040 K kerülne a telep felépítése s mégis hogy csak 380,000 korona kölcsön felvétele javasoltatik, az azért történik, mert fizetéseket teljesíteni csak az építkezés elöhaladásához képest kelletvén eszközölni, a kölcsönvett töke kamataiból a 8000 korona töke feltétlenül befolyik. A telep jövedelmezőségére nézve az ismertetés 8-ik lapján feltüntetett bevételt lámpánkénti 10 korona díjról 13 koronára emeltük fel, mert magyar- országi városok villanyvilágitási statisztikája általában azt igazolja, hogy a bevezetett lámpák évenként oly meny- nyiségü áramot fogyasztanak, hogy az azokért fizetett összeg rendszerint évi 14 korona átlagnak felelnek meg. Ezek szerint a telepfentartás évi szükséglete volna 2000 bekapcsolt magánlámpa esetén : Kor. 1. Kölcsönvett tőke évi kamata 18,540 2. Az ackumulátor-telep biztosítása 1,400 3. Telepfentartás 2,000 4. Személyzet fizetése 10,500 5. Lámpák és szenek 2,000 6. Kenőolaj 1,800 7. Tüzelő-anyag 10,000 Összesen: 46,240 Bevétel : 1. Aramdij a 2000 lámpa után 26,000 2. Árammérők kamatdija 1,200 3. Üzemveszteségpótlásra 5,000 Összesen: 32,200 4. Közvilágításért 14,040 Összesen: 416,197.16 9. Értékpapír árfolyam veszteségre 15,750.— J10. Kötvénybélyeg és kiállítási költség 1,500.— 11. Egy évi tőketörlesztés és kamat 21.825.— Összesen: 455,272.16 Kiadás 4000 lámpa esetén : Kor. 11. Törlesztés és kamat 21,825 i 2. Árammérő-dij 2,400 3. Épületfentartás 2,800 4. Személyzet fizetése 10,500 ; 5. Lámpák és szenek 2,000 6. Kenőolaj 2,200 j 7. Tüzelő-anyag 12,560 Összesen: 54,285 8. Tartalék ______ 10,000 Ös szesen: 64,285 Bevétel: 1. Aramdij 52,000 2. Árammérő dija 2,400 3. Közvilágításért 9,885 Összesen: 64,285 A Magyar Schuckert-müvek építési költsége: 1. Gépi-rész 75,Q00 2. Villanyos rész 194,370 3. Ehhez hozzáadandó az egyesült villanyossági részvény- társaság költségvetésében már felvett vízhűtő, tisztitó és géptartalék, mivel a telepnek a város általi megváltása esetén ezek a költségvetésben felvett értéket képviselik 10,920 4. Épület és telek 84,500 5. Árammérő és a fővezetéktől magánosok házáig való bevezet. 46,500 6. Időközi kamatok 15,000 7. Óvadék 10,000 Összesen: 436,290 így a Magyar Schuckert-müvek építési tökéje drágább az. Egyesült Villamossági Részvénytársaság költségvetése alapjáni építkezésnél 48,250 K, illetve, miután az egyesült költségvetése telepszerinti felépítésnél a városnak még 4000 korona üzemtökéje készpénzben megmarad .... 88,250 K-val. A Magyar Schuckert Részvénytársaságnak a közvilágításért fizetendő az első öt évben 14,500 K, a melyről azonban 50 éven keresztül a vállalkozó czéggel való jogviszonytól függetlenül fizetendő 14,500 koronáról községi kötvény adandó ki. Az ötödik évben, ha a telep meg nem váltatik kifizetendő a czégnek 75.000 korona, a mi emeli a közvilágítást évi 3998 koronával, vagyis a közvilágításért 18,498 korona lenne fizetendő. A czég a hatodik évtől kezdve nyert bevételének 5°/o-át köteles a város részére által adni, a mi azonban 4500 koronánál kevesebb nem lehet; igy tényleg a közvilágításért 13,998 korona volna fizetendő; 75,000 K kifizetésére felvett kölcsön azonban a város az esetre is tartozik törlesz-> teni, ha a czég valami kellemetlenség folytán az üzemet abbahagyni lenne! kénytelen, igy a 4500 koronát a vá-j rostiak vissza nem fizetné, vagyis a| közvilágítás 18,498 koronába kerülne. | Ha az ötödik év lejártával a telep megváltatik a város által, akkor a 75.000 koronát nem kellene fizetni, hanem az utolsó három évi bevétel összegét; a megváltásra a város valószínű — csak akkor határozná el magát, ha a telephez már 4000 magán lámpa van bekapcsolva, ez esetben a fenti számítás szerint az áramért egy évi bevétel 52,000 korona, vagyis fizetni kellene ennek háromszoros összegét 156,000 koronát. A 156,000 koronának fenti számítások szerint 4'85-tel véve kamatát évi 8260 koronát kellene fizetni, a megváltás tehát kerülne 14-500 + 8260 = 22760 koronába, ha pedig a város saját kezelésére építheti meg, a fent kimutatott számítás szerint a mikor a városnak még 40,000 Ív készpénz üzemtökéje is van 18,540 koronába, a város évi közvilágítása tehát avagy felelőssége évi 4220 koronával nagyobb. De nem volna ezenkívül meg, ha a telep nem 4000, hanem csak 3000 lámpáig fejlődnék is ki, az évenként félretehetö 6800, esetleg 10,000 kor. évenként félretehetö tartalékja sem. Ezekben ismertettem számszerűleg a nyílt pályázatra beadott Ganz és Társa és Egyesült Villamossági RészvényY ÉS VIDÉK E._________ Kiadás 2000 lámpa esetén: 1. Évi törlesztés 21,825 2. Ackumulátor fentartás 2,400 3. Épületfentartás 2,000 4. Személyzet fizetése 10,500 5. Lámpák és szenek 2,000 6. Kenőolaj 1,800 7. Tüzelő-anyag 10,000 Összesen: 46,440 3000 lámpa esetén: 1. Évi törlesztés és kamat 18,540 2. Ackumulátor telepbiztositás 1,400 3. Telepfentartás 2,400 4. Személyzet fizetése 10,500 5. Lámpák és szenek 2,000 6. Kenőolaj 2,000 7. Tüzelő-anyag 11,200 Összesen: 48,040 8. Tartalék 6,800 Összesen: 54,840 Bevétel: 1. Aramdij 39,000 2. Közvilágítás 14,040 3. Árammérők 1,800 Összesen: 54,840 4000 lámpa esetén: 1. Tőketörlesztés és kamat 18,540 2. Ackumulátor telepbiztositás 1,400 3. Épületfentartás 2,800 4. Személyzet fizetése 10,500 Átvitel: 33,240 Összesen: 50,525 Bevétel: 1. Aramdij 26,000 2. Áramóra ] ,200 3. Veszteségpótlásra tartalékból 5,000 Összesen: 32,200 4. Közvilágításért 18,325 Összesen: 50,525 Kiadás 3000 lámpa esetén: mesterünk 6 évi működése után ez évben távozott el tőllünk, illetve mondott le karmesteri állásáról. Élénken él emléke szivünkben, lelkes buzgalmának, pontosságának s fáradhatatlan tevékenységének, melylyel 6 éven át a dalostestvérek becsülését, bizalmát és barátságát, közönségünk elismerését igen nagy mértékben megnyerte. Az 1887. évben a rendes dalestélyek megtartásán kivül semmi különösebb esemény elő nem fordult. Az 1888. év nevezetesebb eseményeiként említem meg azon körülményt, miszerint az ez évben hozzánk először ellátogatott főtisztelendő Meszlényi Gyula megyés püspök őnagyméltóságát, ez alkalommal dalegyesületünk szerenáddal tisztelte meg, mely figyelemért úgy a helybeli kegyesrendiház főnöke, valamint a róm. kath. egyháztanács hálás köszönetét nyilvánította. Ez év egyik örvendetes eseménye volt az is, hogy a debreczeni dalegyesület fennállásának 25 éves megünneplésére egyesületünket meghívta. A legnagyobb örömmel ragadta meg működő testületünk ezen alkalmat s október hó 21-én 23 működő taggal testületileg utazott Debreczenbe. Hogy a rokonszenv, tisztelet és szeretet, minő nyil- vánulásával találkoztunk ottan, azt toll alig képes leírni. Amit az őszinte szives vendég- szeretet nyújthat, azt Debreczen mind megadta egyletünknek. Ugyancsak ez évben ünnepelte meg egyesületünk 10 évi fennállásának emlékét egy dalestélylyel kapcsolatosan. (Folyt, köv.) ménytelenül, mert habár az egész működő testület, mint versenyző testület, nem is vehetett részt a kedvezőtlen pénzügyi viszonyok miatt, mindazonáltal a választmány határozatából folyólag egy küldöttség küldetett ki az egyesület képviseletére, mely küldöttségnek tagjai a következők voltak: Demidor Ignácz, Jármy Béla, Medvey Lajos, Méder Mihály, Pink Ignácz, és Patay Ferencz, egyesületi tagok. Ez évben is saját pénztára javára három dalestélyt rendezett. Az 1885. évben egyesülve a helybeli ev. ref. énekkarral és a kálmándi fuvózenekarral, junius hó 28-án a régi kaszinó kerthelyiségében egy nagyobb szabású hangversenyt rendezett a főgyimnasium javára, mely hangverseny úgy erkölcsi, mint anyagi tekintetben kitünően sikerült. Ezenkívül ez évben még három dalestélyt rendezett. Az 1886. évben márczius 7-én, a szarvasvendéglő nagytermében tartatott egy szépen sikerült hangverseny, ezenkívül az év folyama alatt tartatott még három dalestély. Ugyancsak ez évben részt vett a polgári olvasókör által tartott társas-estélyen; aug. 17-én közreműködött Tasnádon az ottani énekkar által rendezett jótékonyczélu nyári mulatságon, mely alkalommal a templomi szentmisén is közreműködött; továbbá ugyanez év szeptember hó 13-án Balázsi József érkört- vélyesi földbirtokos meghívása folytán testületileg részt vett a tisztelendő Irinyi Tamás primitiáján, a szaniszlói római katholikus templomban s az egyházi szertartás alatt szebbnél-szebb énekeket adott elő, valamint Érkörtvélyesen a családi örömünnepélyen is. Az ezen évben egyesületünket ama fájdalmas tény érte, hogy Méder Mihály kartál saság ajánlatát, a világítási és pénzügyi-bizottság megbízása folytán con- cessió melletti világítási ajánlatra felkért Magyar Schuckert-müvek Villamos- sági Részvénytársaság szerződésének főbb pontját s az utólag beküldött költségvetéséből összeállított építési tőkéjének kimutatását, a melyekből határozottan meggyőződést lehet szerezni arra nézve, hogy a városnak jutányosabb, ha a telepet a beadott ajánlatok (lásd Egyesült és Ganz) bármelyikének elfogadása által maga építteti meg és tartja házi kezelésben s igy a képviselőtestületnek az ismertetés 18-ik oldalának 1., 3., 4. és 5-ik száma alatt megtett indítványomat azon kiegészítéssel, hogy a képviselőtestület által épitö vállalkozóként elfogadandó czég a telepet az első évben a város számlájának terhére, de a czég által alkalmazandó és felelősségére működő személyzet által legyen köteles kezeltetni. Nagykároly, 1904. január 27. Debreczeni István, polgármester. HÍREK. — Személyi hirek. Móricz Vincze pénzügy- miniszteri osztálytanácsos a múlt vasárnap városunkban időzött. — Debreczeni István városunk polgármestere Illés József városi mérnök társaságában a fővárosból folyó hó 22-én érkeztek vissza. — Gyászeset. Debreczeni Istvánt városunk polgármesterét súlyos csapás érte, atyjának Debreczeni István polgárnak 80 éves korában történt elhunyta által. Az elhunytat folyó hó 18-án nagyrészvét mellett tették örök nyugalomra. Béke poraira! — Országgyűlési képviselőnk párbaja. A „Független Magyarország* czimü lap egy czikket irt Károlyi György grófról, választó- kerületünk országgyűlési képviselőjéről, melyet ez sértőnek talált s ezért megbízta Dániel Gábor és Kristóffy József országgyűlési képviselőket az ügy elintézésére s minthogy a nevezett lap szerkesztőségében a kérdéses czikk szerzőjéül Fényes László hírlapírót nevezték meg, Károlyi György gróf ezt provokáltatta. Fényes László segédeiül Sebess Dénes és Horváth Gyula országgyűlési képviselőket nevezvén meg, a megbízottak kardpárbajban állapodtak meg, mely csukló és nyakbandázszsal, nehéz lovassági kardokkal a végkimerülésig volt vívandó. A párbaj tegnapelőtt délután 4 órakor történt meg a Fodor-féle vívóteremben. A felek rendkívül hevesen csaptak össze s már az első összecsapásnál Fényes homlokán és arczán keresztül hosszú, mély vágást kapott,’ mely a jobb kéz három ujját is megsebesítette. Az egész párbaj 3—4 másodperczig tartott. A felek nem békültek ki. — Gróf Hugonnai Béla vármegyénk volt főispánjától e hó 20-án délelőtt 12 órakor vett búcsút a vármegyei tisztikar a föispáni lakás kistermében, hol az alispán vezetése alatt a vármegyei központi tisztikar és a vármegyei kir. államépitészeti hivatal összes tagjai megjelentek. Gróf Hugonnai búcsúzó beszédjében hangsúlyozta, hogy tisztviselői irányában meleg érzéssel viseltetett, protek- czió nem érvényesült alatta és a hivatali állások betöltésénél az igazi érdemeket tekintette, kérte a tisztviselőket, hogy tartsák meg jó emlékezetükben s Ígérte, hogy ő ezután sem fog megfelejtkezni a tisztikarról. A búcsúszavakra az alispán válaszolt, kijelentve, hogy a vármegyei tisztikar is meg fogja őrizni az ő emlékét. A búcsúszavak elhangzása után gróf Hugonnai a jelenvoltak mindegyikétől kézszoritással búcsúzott el. — Szatmárnémeti város küldöttsége pedig e hó 19-én jelent meg városunkban, hogy a volt főispántól búcsút vegyen, azonban a főispánt nem találták itthon, mert ugyanaz nap délután a gyorsvonattal érkezett meg s igy a küldöttség, mely ugyanekkor utazott el, csupán a vonatnál vett tőle búcsút. Sajnáljuk, hogy a főispán távozásáról, — ki tudomásunk szerint végleg eltávozott, — alig volt valakinek tudomása, mert többen óhajtottak nála tisztelegni s igy az állami hivatalok és hatóságoknak sem nyílt alkalom arra, hogy a volt főispán irányában tiszteletüknek és nagyrabecsülésüknek kifejezést adhassanak. A volt főispán a vármegye törvényhatóságától is meleghangú levélben vett búcsút s egyben a Köicsey-egyesületnól viselt díszelnöki állásáról is lemondott. — Főispán! teendőkkel való megbízatás. A belügyminiszter Nagy László kormányzó vármegyei alispánt megbízta, hogy az 1894. évi XXXIII. t.-cz. (anyakönyvi törvény) 10. §-ában körülirt és a főispánt illető jogot a föispáni szék üresedésben léte alatt gyakorolhassa. Kor. fill. Áthozat: 33,240 5. Lámpák és szenek 2,000 5. Kenőolaj 2,200 7. Tüzelő-anyag 12,560 Összesen: 50,000 1. Tartalék _10,000 Ös szesen: 60,000 Bevétel: 1 • Aramdij 52,000 1. Árammérők 2,400 ). Városi közvilágításért 5,600 Összesen: 60,000 Ganz és társa ajánlata: 1. Gépi rész 69,192.— 2. Villamossági rész 186,830.— 3. Épületek 65,000.— 4. Árammérő és a fővezetéktől a magánosok házáig eszközölt bevezetés 30,000.— 5. Védő és utómunkálat 7,175.16 6. Előre nem látottakra 8,000.— 7. Első és másodév üzletveszteség pótlására 10,000.— 8. Üzemtőke 40,000.— 1. Egy évi törlesztés és kamat 21,825* í 2. Ackumulátor telepbiztositás 2,400 - 3. Épületfentartás 2,400 | 4. Személyzet fizetése 10 500 5. Lámpák és szenek 2,000 6. Kenőolaj 2,000 7. Tüzelő-anyag 11,200 Összesen: 52,325 8. Tartalékalap 2,475 Összesen: 54,800 Bevétel: 1. Áramért 39,000 2. Árammérő-dij 1,800 3. Közvilágításért 14,000 Összesen: 54,800
