Nagykároly és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-53. szám)

1903-09-17 / 38. szám

— Színházi heti műsor. Szeptember hó 17-én, csütörtökön: „ Boccaccio“, 18-án, pénteken: zónaelőadás, félhelyárakkal: „Szu-, lamith“, Operette; 19-én, szombaton : „Éjjeli menhely“, Gorkij Maxim világhírű színműve ; 20-án, vasárnap: „Nőemanczipáczió“, énekes életkép; 21-én, hétfőn: „II. Rákóczi FerencZj fogsága“; 22-én, kedden: „Czigánybáró“, Operette, Torogi Gyula vendég felléptével; 23-án, szerdán: „Simonyi óbester“, vígjáték,! újdonság; 24-én, Tábori Emil jutalomjátéka.! — Birtokvásárlás. Papp Béla ügyvéd, nagykárolyi lakos megvette Szentandrássy, Antalné Gareis Emilia pénzügyi titkár neje brassói lakosnak a nagykárolyi 787. számú telekjegyzökönyvben A. -)- 1. r. 4028. hely­rajzi szám alatt foglalt 1162 Q öl területű szőlőbirtokát 3400 koronáért. — Árverés. Vasárnap délelőtt fél 11 óra­kor nagy érdeklődés mellett folyt le a Lendek Pál-féle sörcsarnok helyiségében a Szent István-napi népünnepély sorsjátékának vissza­maradt nyereménytárgyai elárverezése. Az árverésen a jótékonyczél javára 59 korona folyt be. — A villanyvilágítás ügye megakadt, a minek oka első sorban az, hogy Hollós József kir. mérnök nincs otthon és igy nem válaszolhatott a Hoífmann Tivadar gépész által irt czikkben felhozott aggályokra; másod­sorban pedig azért, mivel a Csányi-féle fel­fedezés sikere tekintetében most már be kell j várni a további fejleményeket, igy tehát! nehány hétig ez ügyben mi sem fog történni, i a mi sokkal jobb dolog, mintsem hogy az ügy megoldásával sietve, később legyen okunk ■ megbánni a sietséget. — Örvendj magyar, virágzik hazai iparunk ! Megtekintésre érdemes a szegedi gyártmányú nyakkendők csokor, hosszú, széles és magán- j kötő formákban, Ízléses és feltűnő szép szi- j nekben, tiszta selyemből — olcsóbb, mint a fővárosi áruházakban, darabja 1 koronáért kapható Schvarcz Elek férfi- és nöidivat- áru kereskedésében helyben, hol a világhírű Jiorsalino kalap egyedüli raktára van. — Állami iskola vármegyénkben. Impo­záns állami iskola épült Nagy-Ecseden. Az egy emeletes épületben van 8 tanterem, egy tanács­kozási terem, valamint igazgatói és szolgai lakás. A tantestület a minisztérium által következőleg neveztetett ki: igazgató Téglás Lajos, tanítónők: Téglás Lajosné, Szőkéi Kornélia, Monó Margit, Biró Gizella ; tanítók : Nyéky György, Kiss István. Fesztóri N. — Tüzek. A Gróf Károlyi István uradal­mához tartozó „Klára“-majorban folyó hó | 14-én reggel 7 órakor eddig ismeretlen ok­ból a juh-akol belülről kigyulladt s az telje­sen leégett. A tűzoltóság a helyszínére 2 fecskendővel vonult ki, daczára a nagy szélviharnak s hogy az udvaron viz nem lévén, a vizet a nagyvölgyi fürdőháztól kellett hordani, sikerült a tüzet helyhez | kötni s a közelben levő tiszti lakot meg­menteni. — Folyó hó 12-én Kis Ferencz kovács-mester akáczfa-utczai udvarán egy sertésól, — valószinüleg egy három éves kis gyermek pajkosságából — kigyulladt s le­égett. A gyorsan kivonult tűzoltóság a tűz tovaterjedését — mielőtt nagyobb kárt okoz­hatott volna — megakadályozta. — Felhivatnak a sertéstartó gazdák, hogy sertés-óljaikat kivül-belül meszeljék be és naponta carbolos vízzel locsolják fel. Rend- őrséij. — Kinevezés. A debreczeni ítélőtábla elnöke Kolos Pál végzett joghallgatót a deb­reczeni ítélőtábla kerületébe díjtalan jog­gyakornokká nevezte ki. — Orvosi körökben már rég ismert tény, hogy a Ferencz József keserüviz valamennyi hasonló vizet, tartós hashajtó hatása és említésre méltó kellemes izénél fogva, már kis adagban is tetemesen felülmúlja. Kérjünk határozottan Ferencz József keserű- vizet. 18—26 — Halálozás. Klausz Endre szobafestő f. hó 11-én élete 63-ik évében hosszú kínos szen­vedés után elhunyt. Városunk egy derék, szorgalmas jó iparost vesztett az elhunytban, ki szakmájában igyekezett a korral haladni. Temetése f. hó 13-án délután 4 órakor ment végbe igen nagy részvét mellett. A kegyelet elhalmozta koszorúkkal a koporsót. Schnébli János helybeli posta- és távirdafönök apósát gyászolja az elhunytban. Nyugodjék békében ! A család a következő gyászjelentést adta ki: Alólirottak úgy maguk, mint a nagyszámú rokonság nevében is fájdalomtelt szívvel tu­datják a felejthetetlen jó férj, legjobb apa, após és rokonnak Klausz Endrének, élte 63-ik, boldog házasságának 34-ik évében hosszú és kínos szenvedés után folyó hó 11-én délután 1ji 1 órakor történt gyászos elhunyták A megboldogult földi része folyó hó 13-án délután 4 órakor fog az ág. evang. egyház szertartása szerint a helybeli ág. evang. sirkertben örök nyugalomra helyez­tetni. Nagykároly, 1903. szept. 11. Béke lengjen porai felett! Klausz Endréné szül. Selig Anna, neje. Schnébli Jánosné szül. Klausz Erzsébet, leánya. Schnébli János m. kir. posta- és távirdafönök. veje. NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE — Ünnepelt főszolgabíró. Ilosvay Endre mátészalkai főszolgabírót és nejét házassá­guk 25 éves jubileuma alkalmából e hó 7-én meleg óvácziókban részesítette Mátészalka és vidéke közönsége. Délelőtt 10 órakor a róni. kath. templomban ünnepi istentisztelet volt, mely után a küldöttségek tisztelgése követ­kezett. így a róm. kath. egyházközség, mely­nek az ünnepelt főszolgabíró világi elnöke, a jegyzői kar, melynek nevében Komoróczy Jenő elnök díszalbumot nyújtott át, aztán a járási tisztviselők tisztelegtek. Délután 100 teritékü ebédet adott az ünnepelt pár, melyen számos szép köszöntő hangzott el.; Este a polgárság fényes fáklyás zenével lepte meg az ünnepeltet. — A beiratások eredménye. A főgymna- siumba beiratkozott az I. osztályra 62, a j Il-ra 60, a Ill-ra 37, a IV-re 34, az V-re 34, a Vl-ra 26, a VII-re 26, a Vlll-ra 27 j nyilvános tanuló; mind a 8 osztályra tehát 306 nyilvános tanuló. Ezekhez járul 5 be­jegyzett magántanuló, köztük két leány nö­vendék, igy a nyilvános és magántanulók száma 311, mely a múlt évihez mérten 21 apadást mutat. — A kassai Rákóczi-ereklye-kiállitáshoz, mely szeptember hó 20-án zárul, kedvez­ményes menettérti vasúti jegyek válthatók 33°/0 engedménynyel. Igazolványokat díj­mentesen küld 10 filléres bélyeg beküldése ellenében a Bákóczi-ereklye-kiállitás elszállá­soló bizottsága Kassa. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Futó Mihály bácskukai adóhivatali gyakornokot a mátészalkai adóhivatalhoz adóhivatali tisztté nevezte ki. — Kenyérszállitás. A m. kir. kassai III-ik honvéd kerületi parancsnokságnak 1903. évi szeptember hó 1-én 5255—ho. szám alatt kiadott hirdetménye alapján a m. kir. szat­mári 12-ik honvéd-gyalogezred helyben ál­lomásozó 3-ik zászlóalja részére az 1904. évre szükséges kenyérszállitása iránt 1903. olctáber hó 9-én délelőtt 10 órakor Szatmár­németiben az ezred kezelőtiszti irodában írásbeli ajánlatok alapján biztosítási tárgya­lás (árlejtés) fog tartatni. A szállítás iránti feltételek a helybeli zászlóalj kezelőtiszti irodájában a rendes hivatalos órák alatt megtekinthetők. Nagykároly, 1903. szept. 5. A m. kir. szatmári 12-ik honvéd-gyalogezred 3-ik zászlóalj különítmény parancsnoksága. — Orgona-avatás Nagy-Ecseden. A nagy- ecsedi ev. ref. egyház uj templomában aug. hóban állíttatott fel egy a templom méretei­nek megfelelő két mamiálos, 18 fő s 15 mellékváltozattal bíró díszes orgona, mely- lyel Kerékgyártó István, debreczeni orgona- épitő valósággal remekelt. A cső-puzeumatikus rendszer, könnyűvé teszi a játékot s hihe­tetlen gyorssá a változatok alkalmazását. Ily rendszerű orgona vármegyénkben több nincs. Egyik pillanatban, mint menydörgés rázkódtatja meg az épületet, másik pillanat­ban a légyzsongás meghallatszik az aeolin hang mellett. Az ünnepélyes felavatásnál Kincses István mátészalkai lelkész tartotta az alkalmi beszédet, a szakértői átvételt pedig P. Nagy Zoltán debreczeni főiskolai orgona- és zenetanár, valamint Beke Antal hajdú­böszörményi orgona-művész eszközölték. Nagy szerencse az egyházra, hogy az ugyanakkor egyhangúlag megválasztott Orosz István ér- körtvélyesi kántorban, az orgonához teljesen méltó, ügyes szakembert nyert, ki jeles játé­kával az orgona előnyeit érvényre tudja juttatni. — Tűz. Nagy-Ecseden folyó hó 3-án, a külterületen összehordott kalászos takarmány, a gépből kiszállott szikrától tüzet fogott s mintegy 20 asztag nehány óra alatt a géppel együtt a lángok martaléka lett. Sajnos, csak a cséplőgép volt biztosítva, igy a lakosok kára óriási. — Beküldetett. Levelet kaptunk egyik Nagyhajduváros-utczai előfizetőnktől, mely­ben arról panaszkodik, hogy nap-nap után minden éjjel éjjeli zenével zavarják a csendes polgárok nyugalmát, s ez a zene sokszor a hajnali órákba nyúlik át. Talán mégis tehetne valamit a rendőrség, hogy az éjjeli csendháboritás ne ismétlődjék oly gyakran, mert utóvégre a napi munkában elfáradt embereknek aludni kell s az angyalok sem fogják rósz néven venni, — bármennyire kellemes is a megtisztelő zene — ha őket aludni hagyják. — Miniszteri segélyek. A belügyminiszter a főispán előterjesztésére Remetemező, Veres­mart, Borhid, Apa és Apahegy Ínségesei ré­szére 1200 korona államsegélyt engedélyezett. A földmivelésügvi miniszter a főispán elő­terjesztésére Kiss Sándor misztótfalusi ev. ref. lelkész részére egy hármas kaptárt, egy mülép-prést és egy viaszolvasztó készüléket engedélyezett. — Megnyílt heti vásár. Az állatok közt elterjedt különféle járványos betegségek miatt, melyek nem annyira Szatmár városát, mint inkább a szomszédos községeket látogatták. Szatmáron sem lehetett csaknem egész nyáron át vásárokat tartani. Most vége a zárlatnak, a régtől óhajtott állatvásárok megnyíltak. Közgazdaság. Uj találmány. Kun István szabadalma a fogyasztás alatt levő hordóknál használható biztonsági boros­hordócsap légmentes dugó és szeleppel sza-; badalmazást nyert, a m. kir. szabadalmi hivataltól 1902. évben K. 1821. alapszám 27,155. szám alatt. A Pozsonyi 1902. évi' II. országos gazdasági kiállításon a bíráló bizottság által dicsérő oklevéllel tüntette ki és a fővárosi szaklap elismeréssel fogadta ez ! uj találmányt, mint a borászathoz nélkülöz­hetetlen czikket. Ezen igen egyszerű és olcsó és igy min­denki által könnyen megszerezhető bizton­sági boroshordócsap már azon bortulajdono­soknak is, kiknek 50—60 liter bora van a pinezében a hol cselédség jár, avagy közös j pinezében helyezett boroshordóknál, nagyon kifizeti magát, mert a tulajdonos biztonság-1 ban lehet, hogy senki hozzá nem nyúlhat és a hordó lassankénti kiürítése által is, a légmentes dugó használatával soha a bor virágzást nem kaphat és el nem romolhat, tehát teljesen ki van zárva a bor a penyé- szedéstől és attól, hogy valaki a lezárási pecsét megsértése nélkül hozzá nyúljon. A csap Wertheim-lakat szerkezettel van ellátva, oly módon, hogy ez a hordóhoz lepecsételendő, valamint a felső dugó is, a felső dugóban levő szelep .össze van kötve a csappal úgy, hogy ha egy kancsó bort kieresztünk a hordóból, akkor a felső szelep felnyílik és annyi levegőt bocsát a hordóba, amennyi a bor kifolyásához okvetlen szük­séges és a csap lezárásával a szelep is lég­mentesen zárja el a levegőt. A fent elsorolt esetek elérhetők, ha a Kun István nagykárolyi lakos (Szatmármegye) által feltalált és szabadalmazott biztonsági csapot és légmentes dugót alkalmazzák. Ezen önműködő boroshordó biztonsági eszközök ára csak 4 korona s megrendelhető a fenti szabadalom tulajdonosnál, vagy Schóttóla Ernőnél Budapesten, VI. Váczi-körut 13. sz. ni v 11-irujnniiiiJ m Ililíl iJL* ií S ÍOgtl műterem Nagykárolyban, Széchenyi-u. 4. sz. a. Rágásra kitünően alkalmas Szabadalmazott szájpadlás nélküli IF1 O G-S OEOI^. Fájdalmatlan (érzéstelenített) foghúzás. Rendelés: d. e. 8—12-ig ; d. u. 2—6-ig. IszEÉGISÉICEXj'X’ jDIX^ÍS^S. 28—50 Med. univ. Dr. Székely Kornél, száj- s fogbetegségek szakorvosa. Dr. Adler Adolf felelős szerkesztő. Simkó Géza ifj. Andrássy Jenő főmunkatárs. belmunkatárs. Laptulajdonos és kiadó : Sarkadi N. Zsigmond. A Majtény-utcza sarkán, jó fon galmu helyen levő józsika! két bolthelyiség Május 27. — Hajón katonabanda, — a volt „Bárányka“ vendéglő — Margitsziget, Központi szálloda, utazás a,zcaG.zia.l Js:iad.ó. együtt. Ismételjük meg. Bővebb értesítést ad a tulajdonos. Budapesti Hírlapban tudassa, mikor ___ _ jón Pestre? 2-? 2-2 MCrCÜS IlllTC. 2347. 1903. szám. Az Ecsedi-láp lecsapoló és Szamos-balparti ármen- tesitő és beivizszabályozó-társulat elnökétől. jflcg'llivó. Az „Ecsedi-láp lecsapoló és Szamos-balparti ármentesitö és beivizszabályozó-társulat“ folyó évi szeptember hó 25-ik napján délelőtt 10 órakor Nagykárolyban a városháza tanácstermében tartandó feözg,37--Cä.lesere az érdekeltség tagjait tisztelettel meghivom. Nagykároly, 1903. szeptember hó 14. Gróf Károlyi Gyula s. k. elnök. Tárgysorozat: 1. Elnöki előterjesztések. 2. Igazgató-főmérnöki jelentés. 3. Számvizsgáló-bizottsági jelentés az 1902. évi számadások megvizsgálásáról. 4. Számvizsgáló-bizottság választása az 1903. évi számadások megvizsgálására. 5. Az 1904. évi költségvetés megállapitása. 6. Javaslat a szavazatok számításának a hozzájárulás arányá­ban leendő megállapitása ügyében. 7. Felirat a nagyméltóságu földmivelésügyi m. kir. miniszter úrhoz, hogy az 1885. XXIII. t.-cz. 143. §-ában megszabott ama tilalom szigorú alkalmazásával, hogy a védtöltések lábvonalától 5 méternél közelebb szántani nem szabad, eltekinteni méltóztassék. 8. Az aránykulcs mellőzése ügyében hozott 110,609—1902. számú földmivelésügyi miniszteri határozat ellen benyújtott pana­szokra hozott 1092—1903. számú m. kir. közigazgatási bírósági ítélet kihirdetése. 9. A Il-od rendű belvízcsatornákon kért tervmódositások és hidak engedélyezése. Jegyzet. Az alapszabályok 9. §-a értelmében a társulat minden tagja köteles lakhelyének és birtokának változásait az igazgatóságnak bejelenteni. Ennek értelmében felkéretnek az érdekelt birtokosok, hogy a birtokváltozásaikra vonatkozó telekkönyvi kivonatot, avagy bírói végzést — szavazati joguk átírása végett — az igazgatóságnál a gyűlést 3 nappal megelőzőleg nyújtsák be. Az alapszabályok 10. §-a értelmében pedig a közgyűlésen csak a meghívóban, vagy a gyűlést 3 nappal megelőzőleg benyújtott indítványokban kijelölt, vagy az elnök­ség által előterjesztett, halasztást nem tűrő folyó igazgatósági ügyek tárgyal hatók. A gyűlésen tett önálló indítvány a legközelebbi közgyűlésen intézhető el. Kivételnek e tekintetben csak oly indítványnál van helye, mely ujabbi közgyűlés összehívása végett tétetik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom