Nagykároly és Vidéke, 1903 (20. évfolyam, 1-53. szám)
1903-08-27 / 35. szám
Nagykároly, 1903. augusztus 27. 35-ik szám. XX. '^Vfolvam. T'áisa.ö.alxxxi, szé^ia:©cLa.l:KX2.i és isaso-erettexjesztő la.etila^>. NAGYKÁROLY VÁROS HIVATALOS HIRDETÉSEINEK KÖZLÖNYE. Megjelen minden csütörtökön. Egész évre . Félévre . . . Község Előfizetési árak: ... 8 kor. || Negyedévre ................2 kor. .. . 4 kor. || Egyes szám................20 fill. je gyzők és tanítóknak egész évre 6 kor. Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal: Deák Ferencz-tér 4. szám. (A római kath. elemi iskolával szemben). Bérmentetlen leveleket előttünk ismeretlentől nem fogadunk el. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. Nvilttér sora 30 fillér. — Kéziratok nem adatnak vissza. Városunk közegészségügye. (—r.) Városunk közegészségügye nagyon kedvezőtlennek nem mondható ; ha néha-néha fordulnak is elő járványos természetű betegség esetei szórványosan, határozott járvány-jelleggel igen ritkán lép fel valamely betegség. Nem is emlékezünk oly esetre, hogy valamely betegség oly járvány-jelleggel fellépett volna, hogy e miatt rendkívüli intézkedésekre lett volna szükség. Hiszen még a kolera idejében is városunkban alig néhány eset fordult elő s azok is igen enyhe lefolyásunk voltak. Oka ennek első sorban az, hogy városunk igen nagy területen fekszik és sok a város belsejében a kert; a város erősen be van fásitva, itt van a város közepén a nagykiterjedésü grófi park, a mi — közegészségügyi szempontból — mindenesetre előnyére válik a városnak. Oka másodsorban az, hogy városunk nagyrészt magas fekvésű, mocsarai nincsenek, a belvizek lefolynak, s ha csatornázásunk nincs is s ez a púim desiderium-ok közé tartozik, ez az állapot mégis lürhetönek mondható. Az ecsedi-láp lecsapolása folytán a hozzánk közel fekvő lápi-terület is megszűnt mocsaras lenni s igy a mocsárláz is ritkább, mint azelőtt volt. Ha ezek daczára a város közegészségügyéről Írunk, annak bizonyára nem az az oka, hogy az egészségügy teljesen kifogástalan lenne. Mert ha az utolsó két évtized halálozási statisztikáját vizsgálat tárgyává TÁRCZ A. Gazdagok — szegények. i. Hatalmas, gazdag embereknek, Kik sok földi kincset szereztek, Talán könnyebb a földi élet Mint a földhöz ragadt szegémjnek. De itt hagyni ezt a világot Sokkal nehezebb dolog nálok, Utjok nehéz a temetőbe Lelkűk úgy a földhöz van nőve. De a hányt-vetett koldus árva, Ki a földnek csak rögét járja, Ki úgy jut egy darab kenyérhez, Hogyha napestig verejtékez; Aki, ha napról-napra élhet Megköszöni jó Istenének, Ez, az estvét nyugodtan várja, Tudja, hogy édes lesz az álma. II. Néha biz’ én is zúgolódom — Magamra is, az égre is, Hogy a földnek tenger kincséből Miért nem jutott nékem is. tesszük és széttekintünk elhunyt ismerőseink között, szomorú szívvel kell constatálnunk, hogy a tüdőgümö- kőr városunkban nagyon pusztít és egész családokat kipusztitott. Mi lehet ennek az oka? A régebbi orvosi tudomány szerint azt tartották, hogy e betegség átöröklés folytán megy át az emberekbe. Újabban azonban megállapították azt, hogy a tüdövész ragályos betegség, valamint azt, hogy a tüdövész gyógyítható mindaddig, mig az az emberi szervezetben túlságosan el nem hatalmasait. Ameddig ezen ismeretek megállapítva nem lettek, fatalisztikus megadással, tétlenül nézték a népek a tüdövész pusztítását, mint meginásitha- tatlant. De most, midőn a statisztikai kimutatások kiderítik a tüdövész halálozások számát; midőn a belügyminiszter jelentése kimutatja, hogy 1901. évben hazánkban tüdövészben 70,370 egyén s folyó év ápril havában — tehát egy hónap alatt — 8124 egyén halt el tüdövészben (miből vármegyénkre 144, városunkra 8, Szatmár városára 11 esik) — azt hisszük, elérkezett az ideje annak, hogy minden város megkezdje a vé- dekezést ezen baj ellen. Hogy a védekezés miből álljon, s hogy az hogyan viendő keresztül, az a városi tiszti orvos dolga. Azonban egy dologgal mégis foglalkoznunk kell, a mit ez ügygyei kapcsolatosnak hiszünk. A kérdés az, hogyan lehetne megszüntetni vagy legalább kisebbíteni azon Hogy ezt a sok, sok földi áldást Mind elosztogatták másnak, Es én most már érjem be azzal, H°<JH egy sirt nekem is ásnak. Hanem aztán csak bele nyugszom S vem is várok már egyebet, Csak oda künn a temetőben Azt a csendes nyugvóhelyet. Hiszen éppen elég is ennyi, Miért is egyébre vágynom ? Hiszen egy csendes sirgödörnél Nincs nagyobb kincs a világon. G. Diószeghy Mór. A boltos kisasszony. Viola, gyermekem, gyere be már onnan kívülről, mert utóbb még meghütöd magad; nem látod, hogy lemenőben a nap és hűvös, ködös levegő gomolyog a hegyek felől, — szollal ki zsémbes hangon az öreg, beteges asszony az erősen befütött, meleg szobából; reszkető köhécselő haldoklással. Megyek anyám, megyek. Hangzott rá a felelet; de csak nem mozdult a lány. Beesett, fénytelen szemeit néma csodálattal legelteti az alkonyba boruló tájon. Olykor, elég gyakran, fuldokló köhögésbe j vész el a lélekzete és száraz csontos kis | kezeit idegesen szorítja szomorúan keskeny, i óriási port, a mi városunkban van a nyári hónapok alatt? Tessék csak most — nehány napi száraz időjárás után — a föutczán végig menni, mikor egy-két szekér robog végig az országúton! A hol az utcza kissé szükebb, óriási az a por, a mit az ember belehel. Vájjon az abban foglalt alkatrészek nem szállanak-e a tüdőre? Vájjon a porszemekben nincsen-e benne a tüdövész baczillusa? Ki tudná azt megmondani! Nos ez az állapot tűrhetetlen! A város főbb utczáinak fellocsolásáról mielőbb okvetlenül gondoskodnia kell. Azt hallottuk, hogy nincs elegendő vizJMeg kell kísérletül Azt hallottuk, hogy a locsolás nem kivihető, mert a város igen nagy területen fekszik. Meg kell kisérleni! 15,000 ember egészsége megérdemli, hogy minden eszközt felhasználjunk e kérdés megoldására. Ily kérdésben sem a fáradságot, sem az anyagi áldozatot nem szabad sajnálni! 'Szabályrendeletet kell alkotni, mely- lyel kényszeríteni kell a háztulajdonosokat és lakókat, hogy a házuk, illetve lakásuk előtti területet az utcza közepéig fellocsolni kötelesek. Ott, a hol az utcza széles, szükebbre kell kijelölni a háztulajdonosok és lakók által meglocsolandó területet s a nagyobb tért locsoltassa a város. Ha nincs elegendő viz, gondoskodni kell róla, hogy legyen, ha máskép nem, egy patak vagy folyóvíz átvezetéséről. beesett mellére, mintha fájna ott valami. Vár valakit, türelmetlenül vár. Oh különös, csodás és sokszor érthetetlen a természet és logikátlan nagyon; miért van az, hogy ennek a szegény asztmás leány-1 nak, aki igen túl haladta élete virágos korszakát ; akinek — úgy szólván — egész szervezete törékeny és beteg, a szive mégis szeretni képes; szeret a tűnő élet utolsó; fRobbanásával, beteges sóvárgásával; szeret j sorvasztó lángolással és nem lankadó remény- j nyel s nem veszi észre, hogy ez. a szerelem j neki gyilkos méreg, mely megrövidíti napjait j és sietteti halála óráját. 7a Nem veszi észre, hogy a lázas gondola-1 tok elröppenése után erőtlen zsibbadás veszi j hatalmába egész valóját; csak szeret tovább ! f És örül a kikelet verőfényének; lehajlik j a nyiló virághoz és szürkülő haját felékesiti vele. E mellett titkos kaczérsággal pillant bele egy perezre a szemben lévő tükörbe, miközben elégült mosolylyal susogja magában: I — így tetszem neki, igy! Oh! hány hosszú éve tart már ez a nem lankadó, meghalni nem tudó reménység. Hányszor, hány ezerszer megálmodta azóta Viola a maga boldogságát, mert hogy azt! el fogja, el is kell érnie, az világosabb a a napnál és bizonyosabb a halálnál. Öt nem lankasztják a rohanó évek; babonás hittel csügg azon a gondolaton, hogy akit már tizenöt év óta szeret, hűséges kitartással; elérheti, az övé lesz végre. Nincs oly nagy anyagi áldozat, a milyet meg nem érdemelne ezen kérdés megoldása, ha azt akarjuk, hogy városunk közegészségügye kifogástalan legyen. Eddig ezen kérdésben nem történt semmi. Kisértsük meg a kérdés megoldását. Jóakarattal, kitartással, szorgalommal, ha kell, anyagi áldozattal a kivihetetlennek látszó dolog is kivihetövé válik. Ajánljuk ezen ügyet polgármesterünk és a városi tanács figyelmébe. Iskolai értesítők. ív. A gör. kath. román elemi iskola értesítője 1902—1903. évre. A tanulók érdemsorozatán kívül a statisztikai adatokat közli. A hat osztályú iskolába beiratkozott 115 fiú, 80 leány, összesen 195 növendék, kikkel egy hitoktató és két tanító végezte a tananyagot. A jövő tanévre a beiratások szeptember l-löl 0-ig d. e. 10 és 12, délután 2—5 órák között eszközöltetnek az iskola helyiségében. A nagykárolyi ev. ref. népiskola adatai. A hat osztályú fiú- és leányiskola nem adott ugyan ki értesítőt, de az iskolára vonatkozó adatait lapunk rendelkezésére bocsátotta. A tanítást három férfi és két nőtanitó végezte. A statisztikai adatok szerint beiratkozott 324, kimaradt 31, az év végén maradt 293 tanuló. Ezek közül: 318 ev. ref., 1 ág. ev., 1 rőm. kath., 8 gör. kath. Helybeli 318, vidéki 6. Kitűnő eredményt tanúsított 35, jelest 73, jót .64, elégségest 96, elégtelent 26, osztályzatot nem nyert 30. A tanulók között volt 187 fiú, 137 leánynövendék. íme, itt jön! Ujjong fel a szive, részegült gyönyörűségében, amint durván felrántják a szűk, dohos levegőjű, kis bolt ajtaját. Ahol nem valami kívánatos vegyülékké olvad az olaj, kocsikenőcs, színes ruhakelmék, gyufa, petroleum és más, ezekhez hasonlók illata. A legény, a szegény Viola álomképének megtestesítője, néhány évvel fiatalabb, vékony, nyurga, esetlen alak. Hetykén dobja le magát egy közel eső székre; keresztbe teszi nagy csizmás lábait; kalapját bizonytalan mozdulattal rakja rá egy előtte álló nagy eczetes üveg bedugott szájára és lagymatag, ércztelen hangon kezdi, mint évek óta már csaknem minden este: — Eljöttem Viola, tudtam hogy vár reám, ne várjon hiába. A kis vegyes-kereskedés ilyenkor már üres, a falu népe jókor nyugovóra tér és estenden nem igen alkalmatlankodik vásárlásaival senki. A kis, beteges, öreg asszony, az üzlet- tulajdonosa jókor ágyába tér, megszokott kéjjel engedve át magát az alvás nyugalmának, bár nem soká tart az egész, fuldokló köhögése gyakran fölébreszti s olyankor aggódva kiált át a másik szobába, — mely a bolt is egyszersmind —- hol a lámpa még mindig ég és füstöl s a két virrasztó nem tudja félbe szakítani csöndes suttogását. A jövőről beszélnek, mint máskor is Remek kivitelű fényképnagyitások! r Eletnagyságu gppEE® mellkép 9 írt 80 kr. ^pígkye0«.= 9 frt 80 kr. 1896. uw kitüntetve SZAKKIÁLLÍTÁSON, -«s 1896. $ Egyes alakok, gyermek-képek, családi, 1TITO f/mi r «- 7- r#/vr ril ; „ testületi, stb. csoportfényképek HTj SZ1HY ZOL 1 AN j a szokott, természetim, kitűnő hírnevű fényképészete Nagykárolyban.! gondos kivitelben. MEGBÍZHATÓ, SZÉP MUNKA! Nagyobb menyasszonyi képek 3 f rttól feljebb.
