Nagykároly és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-08-14 / 33. szám

NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE.

nem tud az adott viszonyokhoz alkalmaz- j kodni; mig megint a másik erőteljessé,j hatalmassá válik, él és virágzik. A vége i azonban utoljára is és minden társadalom-' nak is ugyan az, a mi minden szervezetnek, minden embernek, minden sejtnek: a halál, az enyészet, hogy így helyt adjon más individuumnak, más sejtnek, más embernek, más társadalomnak.

Ubi sunt qui antea in mundo fuere? Hol vannak a kik az előtt éltek a világon?

S hol vannak a hires aszszyr — babiloni —egyiptomi — görög — római társadalmak is? Elmúltak, elenyésztek. De valamint a mai nemzedék a régieknek származéka, úgy a mai társadalmak és kultúrák, czivilizáeziók is a régiekből keletkeztek, mint a hogy származik az ősapától az ősunoka. S a mai többféle társadalmak kultúrái, mint a mienk- j töl annyira elütő öreg gyermek, a khinai, vagy a csecsemő amerikai, vagy épen a i miénk, a még mindig gyermekkorát élő [ európai, épen úgy származtak a régiektől j mint ezeknek alkotó elemei az emberek, a régi társadalmak alkotó elemeitől.

És igy fűzhetjük az analógiát a társadalom és a szerves test között tovább, a nélkül azonban, hogy eszünkbe jutna azt valami határozott fizikai alakkal biró állatnak vagy növénynek gondolni s a nélkül, hogy legalább még most a társadalomnak mint konkrét szervezetnek gondolkodást, eszmélést tulajdoníthatnánk olyan értelemben, a hogy gondolkoznak és eszmélnek a társadalom sejtjei az — emberek és nem gondolkoznak, nem eszmélnek az ember sejtjei.

Tudjuk hogy a szervezetek életműködése oda irányul, hogy a sejtek protoplazmáiból a testi erő minél nagyobb anyagi egyenértéke keletkezzék, a testi erők fogyása pedig csökkenti a sejt protoplazma anyagát; s ime igy nyilatkozik a társadalom, a kultúra életműködése is. Erőivel egyenértékű vagyont törekszik gyűjteni; a vagyonmennyiség csökkenése pedig maga után vonja a kulturerők csökkenését.

A sejtnek bizonyos mozgásra és protoplazmára van szüksége, hogy megélhessen ; az embernek szabadságra és vagyonra. Ha a sejtmag nélkülözi az élethez szükséges feltételeket, senyved és el is pusztulhat; s ha sok sejt kerül ilyen kedvezőtlen állapotba, azt megsínyli az egész organizmus; esetleg az is elpusztul. Az ember is senyved, ha szűkölködik szabadság és vagyon nélkül s minél több ember senyved ilyenképen, annál inkább senyved az egész társadalom is. Gyengül, pusztulásnak indul.

Az egészséges organizmusban minden sejtnek megvan megfelelő protoplazma- mennyisége. Az egészséges társadalomban is minden embernek olyan helyzetben kellene lennie, hogy megszerezhesse a fennmaradásához szükséges vagyonmennyiséget. Csakhogy a mi társadalmunkban ez nincsen igy, a földi javak nincsenek arányosan elosztva ; sőt sok embernek még csak módjában sem áll, hogy azokat magának megszerezhesse. Ki ne tudná, mennyire zavarja ez a tény a társadalmi békét, ki ne látná, hogy ennek folytán a mi társadalmunk nem egészséges s ki ne találná természetesnek, hogy mindig és mindig többen támadnak, a kik a betegség gyógyszerét keresik ? Ajánlottak és ajánlanak is folyton gyógyszereket. Csakhogy fájdalom itt is el lehet mondani, hogy a gyógyszer j néha rosszabb a betegségnél.

Ilyen gyógyszerek lennének az anarchizmus, a kommunizmus és a szocziáliz- mus is.

Ám az anarchizmus valóságos méreg, i Nemhogy meggyógyítaná a társadalmat, de feltétlenül elpusztítaná. Hogy is ne, mikor elvei a következők: 1. Semmi felsöbbség; sem Isten, sem államhatalom, vagy mint j Desjardin magát kifejezi, „a tekintély és felsöbbség iszonya“. Blanqui szerint: „sem j Isten, sem fölebbvaló“ és Grave szerint: „a| haza, csak szépen hangzó szó.“ 2. Nincs tulajdon, mert mint Proudhon mondja, „a tulajdon lopás“. 3. Az egyéni szabadság határtalan kiterjesztése, „tedd a mit akarsz“ jelszóval. 4. Minden mindenkié.

A kommunizmus már elösmeri az állam- hatalmat. Nagyon is elösmeri, mert megakarná szüntetni az egyéni tulajdont s az összes vagyont közössé, államivá kívánná tenni, a hűből aztán az állam minden tagjának kiutalványozna annyit, amennyi annak bizonyos időre elégséges. Természetesen nem ingyen, de nem is pénzért, mert a pénz, mint felesleges megszűnnék, hanem megfelelő és lelkiösmeretesen megbírált munkájáért.

Hát hiszen az ilyesmi regényben beválik, de még mint elmélet is könnyen meg- czáfolható. Vagy nem tenné-e tönkre az állam mindenhatósága az egyéniséget, a szabad versenyt, a vagyonszerzés hatalmas ambiczióját; szóval az igazi élet minden feltételét? Hogy pedig a kommunizmus gyakorlatilag ki nem vihető, azt igazolja egyik nagy emberének Cabetnek példája is, a ki Amerikában, Texasban, kommunista alapon gyarmatot alapított s a kit a gyarmat csakhamar elkergetett, maga pedig feloszlott. Különben a kommunizmus némileg a mai állam háztartásában is megvan. Vagy nem a közösvagyonból látja el az állam közegeit, a hivatalnokokat, a katonaságot, a kórházakat s más közhasznú intézeteket, segélyezi az egyházakat s tartja fenn az iskolákat. Csakhogy emellett az egyéni tulajdon nincsen megszüntetve, hanem legfölebb megadóztatva. De ha már ez is baj, pedig sokan annak tartják, mi lenne, ha a kommunizmus egész szigorában érvényesülhetne.»

A szoczializmus abban különbözik az anarkhizmustól, hogy elösmeri az államhatalmat és abban a kommunizmustól, hogy elösmeri az egyéni tulajdont. Követeli ellenben az államtól a munka és tőke viszonyának szabályozását s törekszik segíteni a vagyontalan munkásosztály anyagi és szellemi helyzetén ; megvédelmezni a munkást szövetkezeti biztosításokkal.

Mindannyi jogos, igazságos és humánus kívánság. Nem is keletkezett volna a sociá- lizmusnak soha olyan rossz hire, minő tényleg keletkezett, ha nem lettek volna veszedelmes s már-már a kommunizmusba, sőt az anarchizmusba átcsapó kinövései s ha tudatlan embertelen, vagy éppen önhasznokat kereső izgatok annak révén nem hangoztattak volna olyan jelszavakat is, a melyeknek veszélyessége egészen nyilvánvaló.

Ilyen jelszó a többi között, a socziá- lista gyűléseken néha még most is felhangzó népegyeduralom is. Ám a ki csak kissé [is forgatta a történet lapjait s ismeri az átheni vagy a római népegyeduralom viselt dolgait, vagy a nagy franczia forradalom, vagy az 1871-iki kommune gyalázatos tetteit, az ugyan a népegyeduralomért sohasem fog lelkesedni, mert tudja, hogy ahhoz képest a fejedelmi abszolutizmus áldásos és jótékony uralomnak mondható. Jogosan remélhető azonban, hogy ettől a veszedelemtől a világ legalább egyelőre megszabadul. A szocziál- demokráczia tanult és művelt vezetői magok is látják a romlásba vezető lejtőt és óvakodnak arra lépni, másfelől pedig a társadalomtudomány igazságosságával, az állam pedig bölcsességével s az elhagyottak javát czélzó korszerű szocziálpolitikai intézkedéseivel már eddig is sok eredrnénynyel működtek annak megakadályozásán.

Láthatjuk is, hogy ezen intézkedések folytán a munkásosztály egyenjogú szocziá- lis elhelyezkedése társadalmunkban ma már a megvalósulás felé közeledik s minden jel mutatja, hogy az be is fog következni. Nem forradalom utján, hanem békés szervezkedés segélyével.

A mi ha meglesz, az egyéni szabadság biztositása, a jogokban és kötelességekben egyenlő részesedés s a szocziális egyenjogúság a munka és a tőke között, megfogja hozni és állandósítani fogja a szocziális békét, ép úgy, a hogy a népek politikai egyenjogositása a fejedelmekkel meghozta a politikai békét.

Dr. L.

hírek.

— Kossuth Lajos születésének 100 éves jubileuma. A magyar nemzet a jövő hó 19-én fogja megünnepelni a magyar haza legdicsőbb fiának, Kossuth Lajosnak 100-ik születésnapját. Az egész ország pártszi- nezet nélkül ünnepet ül e napon. Városunk sem marad el; s méltóan óhajtja megünnepelni e nagy napot. Folyó hó 9-én a nagykárolyi függetlenségi és 48-as párt végrehajtó-bizottsága értekezletet tartott, a melyen egyhangúlag elhatározták, hogy e 100 éves jubileumot pártszinezet nélkül óhajtja megünnepelni s evégből egy 10 tagú küldöttséget küldött ki Kubinyi Bertalan alelnök vezetése alatt Debreczeni István polgármesterhez, azon kérelemmel, hogy az ünnepély rendezését kezébe venni s ez ügyben az összes társadalmi-, ipar- és szaktestületek meghívásával egy nagyszabású értekezleten az ünnepély programmját megállapítani szíveskedjék.I—■ Továbbá átnyújtották az értekezlet jegyzőkönyvét, a mely szerint a rendezendő ünnepély programmját főbb pontjaiban a következőleg óhajtaná megállapittatni: A város lobogóztassék fel. Tartassák városi díszközgyűlés. — Kossuth Lajos Nagykárolyban felállítandó szobrára gyűjtő-ívek bocsáttassanak ki. Tartassanak az összes felekezetek templomaiban ünnepi istenitiszteletek. Este a város világittassék ki, nagyobb szabású ünnepély tartassák, esetleg tánczczal összekötve — amelyek programmját az összehívandó nagy gyűlés állapítsa meg. Óhajtandó lenne, ha a programúiba Hentaller Lajosnak ez alkalomra Írott Kossuth Lajos népies életrajzának felolvasása és Bákossi Viktor Kossuth fohásza is felvétetnének. Debreczeni István polgármester a küldöttségnek kijelentette, hogy óhajuknak kész örömmel tesz eleget s néhány nap múlva ez ügyben egy nagy gyűlést hiv össze s részéről is óhajtja, hogy a nemzet nagy fiához méltó ünnepély rendeztessék.

— Színészet. Krémer Sándor színtársulata — mint már jeleztük — holnap tartja első előadását, mely alkalommal „A suhancz“ Operette fog színre kerülni. A társulat bemutató előadása — azt hisszük — igazolni fogja ama állításunkat, hogy érdemes a pártolásra, mert jól szervezett s a kényesebb műigényeknek is meg fog felelni. Különösen az operette előadások érdekesek, mert a fővárosi újdonságok mind színre fognak hozatni. A szereplőkről előre nem nyilatkozunk, a mint azonban informálva vagyunk, a bemutató előadás már igazolni fogja, hogy a társulat érdemes lesz közönségünk rokon- szenvére. Ezúton is felhívjuk tehát a bemutató előadásra műpártoló közönségünk szives figyelmét.

— Esküvő. Köröskényi Miklós fővárosi pénzintézeti tisztviselő, szombaton esküdött örök hűséget Nagy Anna kisasszonynak, Nagy László alispán kedves leányának. A polgári esküvő Lázáriban, az egyházi Puszta-Daróczon ment végbe.

— Népünnepély. Az idei Szent István- napi népünnepélyre az előkészületek javában folynak. A rendező-bizottság Kerekes Ödön elnöklete alatt mindent elkövet, hogy azt siker koronázzafA mint a kiadott programm is igazolja, a mutatványok sokasága és változatosságában nincs hiány s a közönség igen jól fog mulatni. Felhívjuk a helybeli és vidéki közönséget, hogy a ki egy kellemes délutánt óhajt élvezni, úgy használja fel a kínálkozó alkalmat s nem fogja megbánni. Ide igtatjuk a felhívást, melynek tanúsága szerint a programm igen ügyesen van összeállítva: Nagy népünnepély! Nemzeti ünnepünket, Szent István király napját már több év óta ünnepli városunk közönsége, ezen ünnepélyt a rendezőség ez évben is megtartani óhajtván, folyó évi augusztus hó 20-án a Lövölde helyiségében a helybeli népnevelési-egylet óvodája és gyermek-menházai javára nagy népünnepélyt rendez. Az ünnepély délután 3 órakor kezdődik czigányzene és fuvóbanda közreműködése mellett, mit taraczklövések is jelezni fognak. Népies mulatságok is lesznek: póznamászás, szamárfuttatás, lepény-evés, verseny-kuglizás (első dij egy darab arany), zsákfutás, killie.vés, erőművészet, hoszu kötélhúzás. Világposta az egész ünnepély alatt, a legtöbb levelező-lapot kapott hölgyek között értékes ajándéktárgyak osztatnak ki. Chinai zénetársulat hangversenye. ■— Díszes török és pezsgős pavillonok, hol vcrsenypezsgő- zés lesz. — Mulattató nagy szinielőadás K r ó m e-r Sándor elsőrendű színtársulata által szabad színpadon előadva. Lesz egy debreczeni laczikonyha, a hol a magyar gulyás, fánk és fonatos frissen készíttetik. — Magyarok bejövetele, mozgó körkép, bemeneti dij 4 fillér. — Nagy árverezés, melyen a legérdekesebb értékes tárgyak fognak el- árvereztetni. Ezenkívül nagy sorsolás, melynél az első főnyeremény egy fejős tehén lesz; 2-ik főnyeremény egy ezüst gyümölcstál ; 3-ik főnyeremény egy talpon álló tésztás tál; 4-ik főnyeremény egy diszes kivitelű pálinkáskészlet; 5-ik főnyeremény egy ezüst kenyérkosár; 6-ik főnyeremény egy darab talpon álló színes tál, 6 tányérral. Azonkívül több értékes nyereménytárgy. A főnyeremények Kerekes Ödön ur üzletében közszemlére vannak kitéve és a nyeremény tárgyak ugyancsak onnan lesznek kiadva. — Este nagy tűzijáték és táncz reggelig. Belépő-dij 60 f., melyben egy 20 fillér értékű sorsjegy is benn- foglaltatik. Katona- és gyermek-jegy 20 fillér. Sorsjegyek külön is kaphatók. Sorsjegyek árvereztetni nem fognak. A mulatságon személyválogatás nélkül mindenki részt vehet. Nagykároly, 1902. augusztus hó. A rendezőség. — A lövölde-kert vendéglőse, Frank Lajos egészséges italokkal, valamint ízletes ételekkel a legmérsékeltebb árak mellett fogja kiszolgálni a nagyérdemű közönséget. Kedvezőtlen idő esetén az ünnepély e hó 24-én tartatik meg.

Csóti Mark tanár e hó 10-én utazott el uj állomáshelyére Nagykanizsára. A vasútnál számosán jelentek meg, hogy ez alkalommal is búcsút vegyenek a közszeretetben és köztiszteletben álló tanártól és kellemes társadalmi egyéntől.

— A helybeli népnevelési-egylet folyó hó 16-án, szombaton óvodája és menházai javára nyári mulatságot rendez. Beléptidij felnőtteknek 1 korona. Külön meghívók nem adatnak ki.

— Halálozás. Nagy szomorúság érte Krasznay István kir. törvényszéki bírót. Forrón szeretett kis leánykája Giziké hosszas szenvedés után Erdődön jobblétre szende- rült. A család a gyászesetről a következő gyászjelentést adta ki: Borosjenői Krasznay István, mint édes atyja, úgy a maga, valamint az alantirottak és az összes rokonság nevében is fájdalmas szívvel tudatja, a forrón szeretett gyermek, unoka, unokahug és rokonnak borosjenői Krasznai Gizikének Erdődön, 1902. év augusztus hó 7-én, este 10 órakor életének 9-ik évében hosszas szenvedés után történt csendes elhunvtát. A kedves halott hűlt tetemei folyó hó 9-én d. u. 5 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint Szatmáron a Kossuth Lajos- utczai 9-ik számú háztól a hidontuli sirkertbe örök nyugalomra tétetni. Szatmár, 1902. év augusztus hó 8-án. Az örök világosság fényes- kedjék neki! Özv. trocsányi Kohányi Kálmánná szül. Fehérváry Stefánia mint nagyanyja. Nagyenyedi Egry Istvánná szül. Kohányi Gizella mint nagynénje. Nagyenyedi Egry István mint nagybátyja.

— Újabb áthelyezés a fögymnasiumi tanári karban. A kegyesrendi rendkormány újabb intézkedése folytán, Schultheisz Vincze tanár városunkból Veszprémbe lett áthelyezve. Helyette Niklos János tanár, — ki már egy ízben volt városunkban — lett Debreczenből városunkba áthelyezve.

— Gondnokválasztás. A helybeli róm. kath. hitközség folyó hó 10-én tartott egyháztanácsi gyűlésében hitközségi gondnokká Dob- ránszky Flóriánt választotta meg.

— Talált pénz. Értesittetik a közönség, miszerint a rendőrkapitányi hivatalban egy piros alapú fehér virágú karton fejkendő és egy zsebkendőben bizonyos mennyiségű pénzösszeg — mint talált tárgy — van letéve. Jogos tulajdonosa a rendörkapitányi hivatalban átveheti. Nagykároly, 1902. aug. hó 6. Demidor Ignácz, rendőrkapitány.

— Értesítés. A nagykárolyi kereskedelmi és iparbank ezennel értesíti a heti betétosztály tagjait, hogy a legközelebbi heti befizetés napja a rendes szerda helyett a Szent István napi ünnep miatt kivételesen kedden, folyó hó Í9-én délután 2—5 óráig lesz.

— Eltűnt gyermek. Pintye Juliánná 11 éves leány e hó 11-én gyepsor-utcza 11-ik számú lakásáról eltűnt. Személyiéirása: termete közép, arcza kerek, szeme kék, szemöldöke szőke, orra, szája rendes, haja világos szőke. Eltűnése alkalmával piros barchet szoknyát és kék blúzt viselt s mezítláb volt. Felkérem a közönséget, hogy a ki róla valamit tud, hozzám haladéktalanul tegyen jelentést. Nagykároly, 1902. augusztus 13-án. Demidor Ignácz, rendőrkapitány.

— Talált tárgyak. Folyó hó 7-én a Széchenyi-utczán három darab női munkához való szatin találtatott, különböző színekben; jogos tulajdonosa a rendőrkapitányi hivatalban átveheti. Nagykároly, 1902. augusztus 12. Demidor Ignácz, rendőrkapitány.

— Politzer Ignácz helybeli jó hirü kereskedőnek lapunk mai számában közölt hirdetésére ezúton is felhívjuk olvasóink s a vásárolni kívánó közönség szives figyelmét.

— Helyreigazítás. Lapunk múlt számában a Bing Mór és Társa czég hirdetésébe sajtóhiba csúszott be, amennyiben a II. r. bükk hasábfa ára jeleztetett köbméterenkint 5 korona 30 fillérért, holott a czég ezen árba I. r. bükk hasábfát szállít, amit ezúttal helyreigazítunk.

— Lövöldéi csendélet czimü hírünkre ! vonatkozólag czáfoló nyilatkozatot tett közzé

ifj. Hancsis György a Szatmármegyei Közlöny legutóbbi számában. Mi a hirt hiteles forrásból — a rendőrségtől — kaptuk s igy nem volt okunk abban kételkedni. Különben, hogy az ellentétes állítások közül melyik ! igaz, azt — a nyilatkozat szerint — folyamatba tett bírósági eljárás lesz hivatva megállapítani.

— jubileum. Jaulus és társa budapesti czég mint a Haasenstein és Vogler hirdetési iroda magyarországi vezérképviselője a napokban ünnepli fennállásának huszonötödik évifordulóját; e jeles czég büszkeséggel tekinthet vissza negyedszázados eredményes működésére. Ábel József L., ki a czégnek megalapítása óta vezetője, működésével a közönség bizalmát teljesen megnyerte és mind szélesebb körökben terjesztve a hirdetési üzletet az általa képviselt világczég hírnevét nemcsak hogy megóvta, hanem emelte is. Ábel József L. a czég jelenleg egyedüli tulajdonosa általános szeretetnek és becsülésnek örvend úgy a hirdető közönség mint a zsurnalisztika körében és mindenki bizalommal fordul a vezetése alatt álló intézményhez.

— A lótenyesztesi jutalomdijosztas folyó évi szeptember hó 8-án délelőtt 10 órakor Nagykárolyban a vásártéren fog megtartatni, mely alkalommal a következő államdijak lesznek kitűzve: I. Sikerült, ez évben ellett csikóval bemutatott anyakanczák számára, melyek jól ápolt, egészséges és erőteljes állapotban vannak, öröklő hibáktól menttek s jó tenyészkanczák kellékeivel bírnak : Első dij 80 korona. Második dij 60 korona. Harmadik dij 40 korona. Negyedik dij 20 korona. Ötödik dij 18 korona. Hatodik dij 16 korona. Hetedik dij 14 korona. Nyolczadik dij 12 korona. II. Négy éves, egészséges, jól táplált és ápolt, öröklő hibáktól ment kanczacsikók számára, melyeket a tulajdonos gazda maga nevelt és állami vagy fedeztetési igazolványnyal ellátott mén által folyó évben fedezj tetett és 3 éves kanczacsikók számára, melyek kitűnő tenyészképességet ígérnek : Négy