Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1901-04-18 / 16. szám
N AGY-KÁROLY és VIDÉKE. Pigay János és Incze Sándor rendes tagoknak ; ifj. Nagy Mihály és Torna István, valamint a munkaadók köréből Rubletzky Miklós póttagoknak, felügyelő-bizottságba: a munkaadók részéről Kaufmnn Jakab és Kovács György kereskedők az alkalmazottak köréből JakablTy Gábor, Nagy István, Deutsch Mór és Akkermann Antal rendes tagokul; a választott bíróságba a munkaadók részéről : Brichta Miksa és Nonn Gyula, az alkalmazottak részéről: Fokk Jenő, Gindele János, Balázsi Elemér és Blau Sámuel rendes tagokul, Juhász Lajos lakatos, Sili- mon József és Putovics Ferencz póttagokul. Mely után a közgyűlés véget ért. —- Az „Első magyar" mérlege. Lapunk mai számában veszik olvasóink az Első Magyar Általános Biztosító-társaság mérlegét. Ez a nagy, hatalmas, magyar intézet, mely alapítása óta úgyszólván egyedül képviseli a magyar biztosítási ügyet, a mai nehéz gazdasági viszonyok között is igazi reális üzlet- politikájával elérte azt, hogy üzletágai mindenben gyarapodtak. Az igazgatóságnak a társaság márcz. 30-án tartott közgyűlése elé terjesztett mérlegéből csak egy adatot közlünk, hogy a társaságnak immár 90 millió 417 ezer korona biztosítéki alapja van. Ez a hatalmas szám ékesebben szól minden más commentárnál. A közgyűlés határozatából kifolyólag a helybeli főügynökség tudatja, hogy pénztáránál a 25 számú szelvény ellenében egész részvény után 168 K. és minden félrészvény után 94 K. április 15-től kezdődöleg kifizettetik. — Keresztes hadak. A kereszténység hadserege kétszer özönlötte el a világot és mind a kettő forduló pont az emberiség történetében, a mely külön korszakot kezd meg. Mind a kétszer az erény nevében támadt fel a puhaság ellen. Az első hadsereg katonái pili- ses, kámzsás apostolok, téritők, szerzetesek, a kik az evangéliummal és keresztes bottal a kezükben járták be Európát, a hitet és műveltséget terjesztve. Ez a korszak nagy szellemi hódítás, a mely először kapcsolja össze a világ minden nemzeteit. Ez a mi időszámításunk kezdetére esik. Ez a hóditás | keletről jön nyugatra, az elpuhult római császárság ellen irányul s ennek székhelyén, a hét halom városában veti meg lábát és teszi le alapját a kereszténység fővárosának. A másik mozgalom nyugatról megyen keletre j az elpuhult görög birodalom ellen, Kis-Ázsiába, éppen oda, a honnan az első kiindult. A kettő szoros kapcsolatban van egymással s a második éppen eredetének helyét keresi, mikor az elsőnek fészkét igyekszik visszahódítani. Ezt fényes ezüst vértes, éles kardu, pánczelos lovagok vívják s az ő küzdelmeikben fejeződik ki legjobban a Középkor szelleme. Az ő hóditó utjok tulajdonképen egy visszafelé való népvándorlás. A inig az elj pusztította nyugat műveltségét a maga bátor- j ságával, most újra nyugat támad vissza j és elpusztítja kelet barbárságát a maga mü- j veltségével. Még a XIII. században is folytak ezek a keresztes háborúk, melyek közül a legszegényebb, a legmeghatóbb az úgynevezett gyermek-kereszteshad, melyet egy vendomei pásztorgyermek vezetett, melynek j tömegét csupa gyermekek alkották. Csak; Marseilleig jutottak, itt csalók hajókra rakták őket és Syria helyett Egyiptomba vitték | és itt rabszolgákul eladták. E végső kérész-! tes hadjáratok nem szabadították fel a Szentföldet, melynek királyságai megtörtek > a szultán ereje előtt, a syriai keresztény államok kétszáz esztendős fennállásuk után el- \ pusztultak. E keresztes hadjáratoknak vonzó leírását találni a Nagy Képes Világtörténet most megjelent 103 —404. füzetében. A 12 kötetes nagy munka szerkesztője Marczali Henrik egyetemi tanár, a kötet szerzője Dr. Mika Sándor. Egy-egy kötet ára díszes fél- bőrkötésben 16 korona; füzetenként is kap-! ható 60 fillérjével. Megjelen minden héten egy füzet. Kapható a kiadóknál (Révai Test-: vérek írod. Int. Rt. Budapest, Vili., Üllői-ut, 18.) s minden hazai könyvkereskedés utján. — A zsidó királyok sirja. Érdekesek azok a sírok, melyekben Salamon és Dávid nyugosznak 14 más zsidó királylyal együtt. j A sírboltot a hagyomány szerint Dávid alapította és minden utóda egy uj kamarával! gyarapította, a maga koporsója részére. Ezekben a kamarákban az elhunyt király kincseit, gyakran jogarát és koronáját is elrejtették. Amikor Nabukodonozor Jeruzsálemet először pusztította el, a királyi sírboltot megkímélte. Hyrkan zsidó király azonban később egyszer, amikor pénzzavarba jött, fölnyittatta a sírokat és azok kincseit elraboltatta. Amikor a rómaiak pusztították el Jeruzsálemet, a sírokat újra kifosztották. Titusz akkor egy csomó kincset hozott Rómába, köztük egy öt mázsa súlyú arany gyümölcsös tálat, mely Salamoné volt. Amikor Geiserich góth király később Rómát fosztotta ki, ezeket a zsidó kincseket is elrabolta és egy egész hajót töltött meg velük, melyet útnak is indított Karthágóba. A hajó azonban zátonyra jutott és elmerült. A keresztes vitézek Jeruzsálem elfoglalása után keresztet állítottak föl a király-sirok előtt, melyet Szaladin, mikor a várost visszahódította, ismét elpusztitott. Most csak Dávid sírjához lehet még bemenni, melyet olajméescsel világának meg, inig a földhalommal letakart. i szarkofág a szultán által ajándékozott zöld ; selyem takaróval van letakarva. Általánosan elismerik úgy nálunk. mint külföldön, hogy a Mauthner-féle gazdasági és kerti magvak gyakran háromszor akkora termést adnak, mint sok másféle magvak. Különösén impregnált csillagjegvü répamagjai ritkítják párjukat és össze nem j tévesztendők más utánzott hasonló védjegyű, de nem impregnált répamagokkal. A Mauthner- j féle magok tehát fölülmulhatatlanok és gazdáink csak helyesen cselekszenek, ha magszükségletüket mindig Mauthner-féle magokkal fedezik. 6—8 Lapunk mai száma 8 oldalra terjed. HUMOE. Tanító: Pista, mondj egy rugékony anyagot! Pista: Rugékony például a ló és a szám á r! Nyelvtan. Melyik melléknév lesz rövi-} debb, ha fokozzák? —- Oh, hisz valamennyi hosszabb lesz! — De a „rövid“ melléknév rövidebb lesz. Rettenetes! Első diák: Miért vágsz olyan rettenetes arczot*? Második diák: Vigye el az ördög! Éppen most akartam a számat kimosni és egy csöpp viz leszaladt a torkomon. Jó fiú. Medikus: Az atyám már aggódhatik, mert régen irtain. Jogász: Az enyém akkor ijjed meg. ha irok. Kedélyes. A jogász fiz forintot kért kölcsön egy korcsmárostól s mikor megkapta, távozni akart. A vendéglős azonban vissza- i liivja: — Holló barátom! igy nem megy! Ha tőlem kér pénzt kölcsön, azt verje is el — j nálam. Gyermekszáj. A kis L i z e 11 e: Mama, mikor van a te születésed napja? Mama: Május harmadikán! L i z e 11 e : És a papáé ? M a in a : Ugyan azon a napon. Lizette: (kitörő örömmel.) Hiszen li ikrek vagytok! Leánykák óhaja. A p a (az éppen bérmált leánykához.) Kedves gyermekem, ma viselsz legelőször hosszú ruhát és a mai ünnepnapodon kívánhatsz valamit magadnak. L e á n y k a : Kedves, drága papám, kívánok vőlegényül egy fess huszártisztet,, férjül pedig egy gazdag bankárt. A gyerekszobából. Mi akarsz lenni, Pistika ? — Kéményseprő! — Ugyan ! s miért ? — Mert akkor nem kell olyan gyakran | mosdanom. Csakugyan. Idegen: Méltóságod hirdetésében erélyes és szigorú nevelőt keres. Bátorkodom ajánlkozni. Báró: Úgy —tehátj alkalmasnak tartja magát az állásra. Mi a! foglalkozása ? Idegen : Állatszeliditő voltam, j Szomorú órák. Hittantanitó: Mindenkinek vannak a világon szomorú órái. Sőt i nektek, gyermekeknek is. Gondolkozzál csak' Mariska, nem volt-e még szomorú órád ? Mariska : Oh igen, a földrajzi óra. Fekete vér. Egy kis amerikai fin irófüze- tében téntafolt van. Apja megdorgálja, mire j igy válaszol: „Igazán nem vagyok az oka. j Egy mellettem ülő négerfmnak megeredt az' orra vére, éppen, amikor a füzetemre nézett, így esett rá egy csöpp vér.“ CSARNOK. Az erő dicsérete. — Könyv a veszélytelen párbajról. — Analizáló költő se tudná a gyöngeség- nek rettenetes nyomorúságát meginditóbban leírni, mint az a katonatiszt: Cseresnyés Zoltán honvédhuszár főhadnagy, aki most j könyvet irt a kardpárbajról. Nem kodeszet. amely a sértéseket osztályozza, nem szabály-: zatot, amely felek, szekundások dolgát pon- j tokba foglalja, nem is használati utasítást az úri becsület megvédésére, hanem böl-1 cselkedést az erőről és a gyöngeségről, az erő komédiásairól és a gyávaság szegényei- j ről, Valami különös keveréke ez a könyv a természet filozófiának és a romantikának. 1 az erőkultusznak és az igazságban való hitnek. Mem is a lovagiasság szakembereinek ajánlom az elolvasását, hanem azoknak, akik nem értik meg, miért adatott az embernek gyöngeség is, amikor a természet megalkotta az erőt is. A kérdésükre ebben a könyvben sem találnak feleletet, de találhatnak benne valami olyasfélét, ami talán az erő önleirásá- nak nevezhető. Megszólal benne az erő és bebizonyítja, hogy bölcs és igazságos. Hogy az életnek művészete és a szépségnek biztosítéka. A naturalizmus rideg kegyetlenséggel magyarázza az erő jogát, ez a jórészt romantikus munka pedig nemes bölcseséggel az erőhöz való kötelességet hirdeti. Legyetek erősek, mert az erő a nyugalom, az erő az életöröm! Messziről szinte olyannak hallatszik ez a szózat, mint a boldogtalan német költő-filozófus utolsó szava, hogy: „Testvérek, legyetek kemények, okoskodjatok a kalapácsossal!“ De csak mesz- sziről. Mert nem az uralomra törekvő keménységet prédikálja, hanem a senki uralmától nem tartó nyugodalmat. Amaz uj világot sürgető apostol, ez csak pedagógus, a ki nem uj életre tanít, hanem a mai élet tudományára. Olyan nagyon pedagógus, hogy a könyvét elolvastatnám fiuk, de még lányok j/,öleivel is. Tanulják meg belőle kötelességüket. Tani Lsük a gyerekeiket nem félni. Nem félni semmitől, senkitől. Az, aki nem*fél, lehet küzdő, lehet idealista, lehet a meggyőződés embere. Cseresnyés főhadnagy nem a párbaj szempontjából hirdeti ezt a tételét, hanem a bölcsesség magasságáról. A bátor ember nyugodt bölcsesége magasságáról. Én magam sem a lovagiasság könyvét látom abban a kis kötetben, hanem az erő és egészség, a gyönyörűséges életbiztosság szimpatikus nyilvánul ását. Hanem azért érdekesek a könyvnek ama részei is, amelyek párbajbölcseséget tartalmaznak. Ez a szó pedig ne vétessék gúnynak. Van ilyen bölcsesség még a kódex- paragratusokon kívül is. Mert nem puszta hóbort a páros viaskodás, hanem ahoz a társadalomhoz méltó intézmény, amely elfogadja sőt megköveteli. Szükséges ott, a hol meg Van, mért külömben megvetnék az emberek. A könyv előszavában Báró Both- •ner Jenő huszár-százados azt kérdezi, bogy inig az államok sorsa is támadásnak és védelemnek van kitéve, -mért hiányozzék az egyén védekezéséből a párbaj. A párbaj talán nem is az erő mani- fesztácziója, mert az erő mindig nyugodt, az erő mindig biztos, a párbajozó ellenben csak alázatos parancsfogadója a társadalomnak. Eszem ágában sincs, hogy belemarkol- jak a párbajellenesség közhely gyűjteményébe, és belőle néhányat kiszedve okoskodásképpen az olvasónak fejéhez vágjam. A párbaj ellenségeit finom humorral úgy jellemzi Cseresnyés főhadnagy, hogy „ha nem akarjuk magunkat általuk meggyőzetni, könnyen a kihívás veszélyének teszszük ki magunkat.“ A párbaj van és lesz, inig a gentlemannek gavallérnak kell lennie, a gavallér pedig lehet nem gentleman is. A párbaj társadalmi institutió és az marad, amig a társadalom az úri emberek sokasága. Amig a világot az úri világ, a felsőbb és közép úri világ szempontjából nézik. Ha pedig van és lesz párbaj, olyan okosan, nemesen elmélkedjenek róla, mint Cseresnyés főhadnagy a maga könyvében. Azt adta a könyve czimének, hogy „A kardpárbaj veszélytelen kimenetele és annak eshetőségei“. —- Ne essenek neki az olcsó hősök, ne várják benne az útmutatást a nyugodalmas kötekedésre. A krakéler ürességét és veszélytelenségét még úgy kevesen jellemezték, mint a könyv szerzője. Az ember szinte kaczag, amikor a nagyszájú hős leírását olvassa benne. Cseresnyés főhadnagy a párbaj veszélytelenségét a veszedelemtől való nemfélésben látja. Nem a jó vivő az erősebb, hanem az erős ember a jobb vivő. A lelkileg erős ember. A bátor, a ki a kardot csakis — kardnak tartja. Olyannak, a mely nem csak arra való, hogy az embert megvágják vele, hanem arra is, hogy az í ember a másikat megvágja vele. A bátor | ember nem is gondol rá, hogy megvághatják, mert ez a gondolkozás már is meggyöngiti. A bátor ember egyáltalán nem gondol amolyan mellékkörülményekre, amikor a becsület lovagias megvédésére vállalkozik. Még arra sem, hogy mit gondolnak róla, ha „bo- j csánatkéréssel teszi jóvá hibáját, amely i mindenek fölött a legnagyobb elégtétel.“ A bátor ember, becsületes ember, olyan, aki jól tudja, hogy saját becsét mások ítélete sem nem emelheti, sem nem alacsonyithatja ! le, azért mindenki irányában méltóságteljes szerénységgel viseltetik. „Még a szélhámos öndicsekvővel szemben is türelmes és békés türelemmel hallgatja végig a szájhősök bátorságát.“ Ebből a nehány szemelvényből megérthető, hogy kit tart a huszárfőhadnagy — szerző — erős embernek. És kívánja azt is, hogy a párbajsegéd ugyancsak komoly, bátor, erős ember legyen. Olyan, a ki csak akkor segédkezik, ha maga is átérzi a sérelmet, vagy az elégtétel adás szükségességét. Ne legyen párbajsegéd az, aki csak formalista és még kevésbbé az, aki még az sem. A katonai felfogásra hivatkozva szokták a párbajt eltörölhetetlennek mondani. Örvendetes dolog, ha éppen ez a katonai fölfogás bölcsnek, emberiesnek, igazságosnak mutatkozik. Felelős szerkesztő: Papp Béla. Főmunkatárs: Simkó Géza. Laptulajdonos és kiadó: Sarkadi N. Zsigmond. IP ^ H, jelzésű keserüvíz liOiCr JiíllOM ÍOITilNílhÓI. 2^<Ein.d.s,z;ox2. esetben. Toiiztos is-a/tá-sió., a, m.id-Ő3a. keseriivíz 3n.a,sz:n.á.Ia,ta, ajánlatos. t ^lischei- Gyula dr., Budapest onuűtami tonl. „Mindig enyhe, jó és biztos sikert értem el vele.“ ■X étly Károly dr., Budapest egyetemi tanár li L apponi József tnr., Róma a pápa ö Szentsége orvosa ombroso Cesar dr., Turin egyetemi tanár 37-40 „Hatása kellemes, enyhe és biztos.“ „A legjobb keserüvíznek találtam.“ „Hatása enyhe és minden kellemetlenség nélküli; hasznos a psychosis complicatum eseteiben is“. Hasonlóan nyilatkoznak : Dr. Juan Reyes, Havanna (Cuba) ; Dr. Mangtta G., Tunis ; Dr. Ahmed Aly, Alexandria (Egyptom); Dr. Barth. Guise, tanár Athen; Dr. During E. tanár, Konstántinápoly és számos más orvosi tekintély. Tulajdonos: LOSER JÁNOS, BUDAPEST cs. és kir. udvari szállító. Olcsó bevásárlási forrás!! Van szerencsém a n. é. közönség becses tudomására hozni, hogy bevásárlási utániról haza érkeztem és raktárom újólag a legdivatosabb ruhaszövet-, karton- és hazai gyártmányú vászonáruval rendeztem be. — Legújabb aranydíszek és gombok nagy választékban. Tisztelettel kérem a n. é. közönséget erről meggyőződést szerezni és bizalmával megtisztelni. Kiváló tisztelettel “CTziletem ZE^aAn-fraaarm. TsüsaJb io.r IxábzáToan.- 7-10 L3Z.
