Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1901-11-14 / 46. szám
NAGYKÁROLY ÉS VIDÉKE. és erösbiteni alkalmas, s mely az általános jólétre és az igazi nemzeti egység és függetlenségre vezet! Valóban különös az, hogy nálunk, ahol a folyton változó és költséges franczia divatot annyira kedvelik és hajhúszszák, azt a legszebb és álta- ban érvényben levő franczia szokást, mely az emberek kivételnélküli, kölcsönös és egyenlően tiszteletteljes megbecsülésében: az egyszerű uram (monsieur) és asszonyom (madame), megszólításban nyilvánul, — nem követik ! . . . Holott épen ez lenne a leginkább követésre méltó, amennyiben ez az egyszerű és egyenlő megszólítás azt mutatja, hogy az egyenjogú polgárok egyenlő tiszteletre és megbecsülésre kötelezetteknek is érzik magokat egymás iránt, ami aztán az egymás közt való bizalmasabb érintkezést, társalgást és eszmecserét s az egymás megértését is nagyon megkönnyíti, és igy sokkal fesztelenebből kezet is fognak egymással arra nézve, hogy a közérdekű és hazafias czélok kiküzdése szempontjából, egymással közre is működjenek ... De hát hogyan is egyesüljön és hogyan fogjon kezet a mi társadalmunk, mikor nálunk még az egymás megszólítása is többnyire lealáz ás és le alázkod ássa 1 jár?! Serli Sándor tr. —....' '■ i-'É HÍ REK. — Személyi hir. Gróf Hugonnai Béla /ármegyénk főispánja hétfőn és a tegnapi lapon hivatalos ügyeinek végzése ■ czéljából üzatmáron volt és tegnap este érkezett ismét székhelyére.- Hangverseny. A nagykárolyi vörös- rereszt-egyesület a nőegylettel együttesen rendezett hangversenyét folyó hó 9-én tartotta meg a vármegyeháza nagytermében, mely minden tekintetben oly fényesen sikerült, hogy méltóan honorálta meg a főrendezők gróf Hugonnai Béláné, gróf Károlyi Istvánná és dr. Serly Gusztávné úrnők fáradozását, kik semmi fáradtságot sem kíméltek, hogy a két nemes czélu egyesület pénztárának hasznot szerezhessenek. De nemcsak anyagi, hanem főleg erkölcsi tekintetben aratott févetkező magyarázattal mutatta ki a tétel i helyességét: A napból, mint naprendszerünk közép- i pontjából egymásután több gyűrű szakadt le. : Minél közelebb állott valamely gyűrű a középponthoz, annál kisebb volt, annál hamarább i vált gömbbé és annál hamarább hült ki; ; ellenkezőleg: minél távolabb esett az elszakadt gyűrű az anyatesttől, annál nagyobb volt és- annál tovább maradt eredeti izzó állapotában. A legtávolabb eső gyűrűket a közbeeső gyűrűk anyaga teljesen elválasztotta a naptól, mert e távoleső rétegek röpítő ereje a távolságok köbének arányában nagyobbodott. Az igy levált gyűrűk kezdetben együtt forogtak az anyatömeggel, vele egy és ugyanazon irányban. De a röpitő erő hatása folytán a külső réteg iránya győzött a belsőé felett. Majd a középponthoz közelebb oső, s kevesebb anyagot tartalmazó gyűrűk lassanként gömbökké alakulva kihűltek. Forgás irányukat is megtartották. De az Uranus távolabb eső holdjait és a még távolabb eső Neptunt roppant tömegök késleltette a gömbbé alakulásban s igy eredeti ritkaságukban maradtak sokáig. Mikor azonban a közöttök és a nap között levő tér üres lett, a naphoz való viszonyuk megváltozott, mi a mozgásra természetesen nagy hatást gyakorolt. Mig eddig a közbeeső gyűrűk anyaga csaknem teljesen elszigetelte őket a nap hatása elől, most ez akadálytalanul gyakorolhatta befolyását, vonzási erejét. A hirtelen megnagyobbodott vonzási és nehézkedési erő majdnem egész mivoltában ragadván meg a belső gyűrű- réteget, győzedelmeskedett a külsőn, a minek az ellenkező irányú forgás lett a következménye. Ehhez járult még, a mit újabban adtak hozzá a Faye magyarázatához, hogy az uj viszonyok közé került két utolsó gyűrűre nemcsak a nap, hanem a Syrius és más szomszéd csillagok is gyakoroltak vonzást. A röpitő erő, magától értetődik, tetemesen csökkent s igy a belső réteg, a nap vonzási erejétől gyámolitva túlsúlyra jutott az igen meggyöngitett külsővel szemben, a miért nyes sikert a hangverseny, mert oly program- mot volt alkalmunk végighallgatni, mely minden pontjában művészi magaslaton állott s városunkban igen ritkán lehet ily műélvezetben részesülni. — Fényes közönség jelent meg az estélyen, melynek sorában ott láttuk gróf Hugonnai Béláné főispánnét, Nagy Lászlóné alispánnét, s városunk társadalmának szine-javát s a vidékről is számosán jelentek meg, sőt még a karzat nagy részét is városunk hölgyközönsége foglalta el. Gróf Károlyi lstvánné, amennyiben épen e napon volt Gróf Károlyi György halálának évfordulója, nem jelenhetett meg az estélyen, de a főispánnét kérte meg helyettesitőül, ki kedvességével, nyájasságával és leereszkedő modorával mindenkinek szeretetét nyerte meg. Este 9 órakor vette kezdetét a műsor, Zilahi Gyulának, a nemzeti szinbáz ismert nevű művészének felléptével, ki az „Élet“, „A tolvaj“ és „Egy bányász szerencsétlensége“ czimü monologokat adta elő, oly művészettel, mely sem dicséretre, sem méltatásra nem szorul. Hiszen az ő művészete sokkal ismertebb, semhogy azt a könyedséget azt az elegáncziát és preczizitást dicsérni kellene, melyet a három monolog előadásánál láttunk. Minden egyes számát derültség kisérte, s a felhangzó tapsvihar bizonyította legjobban a közönség tetszését. S az udvarias művész még megtoldotta a programmot s előadta Kovács Pistike 4-ed osztályú növendék szavallatát, ki Garay „Kont“ czimü versét szavalja el, —- zavarba jön s a végén nagy sirás között hagyja el az emelvényt. Óriási derültség kisérte az előadást s a felhangzó tapsok ismét és ismét az emelvényre hivták a művészt. Második szám gyanánt Sántha Irénke kisasszony éneke következett, ki Kemény Gizella úrnő zongorakisórete mellet Wilhelm Heiser „Das Grab auf der Heich“ czimü müvét adta elő. Köszönet illeti a kisasszonyt, hogy engedve a rendező-bizottság kérésének Tasnádról átjött hozzánk s alkalmat adott nekünk, hogy kedves, szivhez szóló szép hangjában gyönyörködjünk. A szép iskolázottság, melylyel énekszámát előadta bármily nagy igényű publicumot is teljesen kielégítene. S a finom, discrét zongorakiséret, melylyel Kemény Gizella úrnő kisérte az énekszámot, oly szép összhangot produkált, hogy méltán megérdemelték a felhangzó tapsokat, s a közönség kívánságára egy franczia darabot adtak elő ép oly nagy sikerrel. Azután az estélynek egyik legérdekesebb száma Péchy Tibor ur felolvasása következett, ki „Transwahl városi életéből“ tartott felolvasást. Az egész világ mély rokonszenv- vel kiséri a küzdő kis búr nemzetet, s Péchy ur, ki maga is ott küzdött a burok harczso- rai között, nem választhatott volna érdekesebb thémát felolvasása tárgyául, mint a transz- váli társadalmi élet ismertetését. Pretoria és Johannesburg e két sűrűn emlegetett búr város társadalmi életének rajza, a szokások s különösen a két város képének összehasonlítása, folyékony, csinos stílusban előadva oly érdeklődéssel találkozott, mely a felolvasó fáradtságát méltóan honorálta s őszintén óhajtjuk, hogy inás alkalommal is hallhassuk érdekes, vonzó előadását. Negyedik szám gyanánt Kemény Emil ur hegedüjátéka következett, ki Hubay Jenőnek „Csárdajelenetek“ czimü művét adta elő Kemény Gizella úrnő zongorakisérete mellett. Már volt alkalmunk Kemény ur hegedüjátéka iránt meleg elismerésünket kifejezésre juttatni és ez alkalommal is csak a legnagyobb dicsérettel szólhatunk arról a könyedségről, arról a tökéletes készültségről, melylyel e nehéz darabot előadta, s ha hozzáadjuk a hibátlan zongorakiséretet, bizonyára osztozunk a közönség elragadtatásában, mely zúgó tapsok között kivánta még hallani a szereplőket, s kik engedve a közóhajnak a „Kremonia hegedűs“ szólóját játszották el épen oly fényes sikerrel. — Azután Zilahi Gyula ur lépett ismét az emelvényre s „a föld és népei“ czimü a legkaczagtatóbb humorral megirt felolvasást tartotta, mely mindvégig a legnagyobb derültségben tartotta a, közün- | séget. Végül még Sántha Irénke kisasszony énekelt Fátyol Józsi zenekisérete mellett magyar dalokat, melyek megtalálták az utat a i közönség szivéhez s zúgó tapsokat juttattak a kisasszonynak elismerésül. A programm lezajlása után kezdetét vette a tombola, mely éjfélig tartott. A nagyszámú nyereménytárgyaknak csakhamar akadt gazdájuk, I de legnagyobb érdeklődést a tombolanyere- * mények keltették, üt tombolanyeremény ; volt, melyeknek szerencsés nyerői a követ- ! kezük: Az első tombolányeremény: egy i török erszény 150 korona értékben nyerte s Zanathy Leona k. a. (gróf Károlyi Istvánná | ajándéka.) a második két olajfestmény (Péchy : Lászlóné és dr. Serlyné ajándéka) nyerte Ski- csák Róbert, a harmadik öt üveg finom pezsgő (gróf Hugonnai Béláné ajándéka) nyerte Jeney Sárika k. a., a negyedik „A költők albuma“, nyerte Wagner Lajos, az ötödik egy gyümölcsváza, (Nonn Gyuláné ajándéka) nyerte Balogh Terka urhölgy. A tombola- nyeremények kisorsolása után kezdetét vette a táncz, mely azután a legkedélyesebb hangulatban a reggeli órákig tartott. A rendező- bizottságnak pedig csak gratulálni tudunk a fényes sikerhez, melyet elért s mely bizonyára sokáig emlékében marad a jelenvoltaknak. — Rendkívüli vármegyei közgyűlést tartott vármegyénk közönsége folyó hó 8-án gróf Hugonnai Béla főispán elnöklete alatt. A kevés számú bizottsági tag a tárgysorozatba felvett ügyeket minden vita nélkül letárgyalta. Első tárgya volt a közgyűlésnek a kereskedelmi miniszter leirata az 1901— 1902. évi közúti költségvetés tárgyában. A miniszter most sem határozott véglegesen. A közgyűlés kiadta a miniszter leiratát az alispánnak végrehajtás végett, hogy a kiadásokat az előző úti költség-előirányzat szerint eszközölje, intézkedjék mielőbb a lápi utak kitűzése, a lápon szükséges próbafúrások eszközlése iránt. — Az esküdtszéki tagok kisorsolásához bizalmi férfiakul megválasztották : Kende Zsigmond, Nagy Béla, Nemes- tóthi Szabó Antal és Papolczy Béla bizottsági tagokat. —- Jékey Mór lemondása folytán a nyugdíj-választmány tagjának Róth Károlyt választották meg. — A közgyűlés elutasította az Erdőszáda—farkasaszói úti érdekeltség az iránti kérelmét, hogy ezen útvonal a törvényhatósági úthálózatba felvétessék, azonban a kérvényt felterjesztette a miniszterhez. -— A belügyminiszter nem hagyta jóvá a vármegye azon határozatát, a melylyel az 1901. évi árvaszéki nyomtatványok ára a tartalék-alapból rendeltetett kiutaltatni. A közgyűlés ismét felirt a miniszterhez, hogy előbbi határozatát hagyja jóvá. — A közgyűlés a főispán éltetésével ért véget. — Műkedvelői szinielőadás. Mint már említettük, egy műkedvelő-társaság Csiky Gergelynek „A nagymama“ czimü három fel- vonásos vigjátékát kívánja jótékonyczélra előadni. Az előadás védnökéül sikerült gróf Hugonnai Bélánét, főispánunk bájos és kedves nejét megnyerni, ki minden jótékony nemes czélt annyira szivén visel, hogy a siker az ő nevétől el nem maradhat. A próbák már serényen folynak s az előadás a hó vége felé lesz megtartva. A darab a következő szereposztással fog előadásra kerülni: Szei'émi grófné Dr. Cservényük K.-nö Ernő unokája Kemény Emil Örkényi Vilmos br., nyug. ezredos Simkó Géza Kálmán ) , • Schöberl Károly Piroska ) roKonal Tóth Erzsiké Tímár Karolin, a nevelőintézet tulajdonosa Ujfalussy Jolán Mártha Ujfalussy Gita Tódorka Szilárd, tanár Fliosz Henrik Lángo Seraphine, nevelőnő Ilosvay Bella Koszta, nyug. evang. tábori lelkész Hermann Venczel Balsay Flóra ) Ilosvay Margit Peredy Janka ) növendékek Andrássy Anna Eörsy Vilma ) az intézet- Penyigey Ilonka Vitkay Berta ) ben Sternberg Anikó Aba Margit ) Hetey Vilma Galambosné, a grófné gazd.. asszonya Jenser Mihályné — A helybeli rém. kath. fögymnasium ifjúsága f. hó 19-én boldogult Erzsébet királyné emlékezetére, a városi tornacsarnokban gyászünnepélyt rendez a következő műsorral: 1. Hymnus Kölcseytől. Előadja a fögymn. énekkar. 2. Alkalmi óda. Irta Bodnár Lajos Vili. o. t.; szavalja Szintay Lajos VIII. o. t. 3. Álla Stella Confidenta Remce J. H.-tól. Előadja a fögymn. zenekar. 4. Gyászdal Kiosztói. Előadja a fögymn. énekkar. 5. Részlet Wagner Richárd Istenek l alkonya ez. operájából. Zongorán négykézre előadják Czukor István VIII. és Gsilléry Ferencz VII. o. tanulók. 6. Erzsébet napján Mészáros Ármándtól. Szavalja Papp György VII. o. t. 7. Alkalmi beszéd. Tartja a fögymn. igazgatója. 8. Szózat Vörösmartytól. Előadja a fögymn. énekkar. 9. Részlet Erkel F. Hunyadi ez. operájából. Előadja a fögymn. Zenekar, Az ünnepség előtt — 9 órakor — gyászmise lesz, a mely után az ifjúság a tornacsarnokba vonul, a hol azonnal megkezdődik a gyászünnepély, a melyre a m. t. szülőket és tanügybarátokat tisztelettel meghívja az igazgatóság. — Felolvaso-estély. A kath. legényegyesület vasárnap, folyó hó 10-én, az egylet helyiségében nagy közönség jelenlétében ! felolvasó-estélyt tartott, mely minden tekintetben igen jól sikerült. Tietz Sándor elnök megnyitó beszéde után Matesz Mariska szavalta el Czuczor Gergelynek „A falusi kis leány Pesten“ czimü költeményét, ügyesen, érzéssel és helyes hangsúlyozással. — Majd Fliesz Henrik, lapunk munkatársa olvasta fel egv hosszabb elbeszélő és több lyrai költeményét. A szép költemények, melyek az ifjú szerzőnek már annyi elismerést szereztek, itt is éreztették hatásukat s a nagyszámú közönség élénk érdeklődéssel hallgatta . Értesítem a n. é. közönséget, hogy az őszi és téli idényre férfi- és nőidivatáru czikkeim óriási választékban megérkeztek, u. m.: férfi-ingek, gallérok, kézelők, meleg alsóruhák felnőttek és gyermekek részére, keztyük, fegyházban kötött harisnyák, sapkák, kalapok, nyakkendők, övék, utiböründök, nőiszabó kellékek és még ezer és ezerféle e szakmába vágó czikkek. Mivel a legelső gyárakból szereztem be áruimat, abban a helyzetben vagyok, hogy igen jutányos árak mellett árusíthatom. A n. é. közönség szives pártfogását kérve, maradtam Üzlethelyiség Kaufmann Jakab ur házában. 14__2o kiváló tisztelettel XPOÜ'tiZiSX X---------------------------— ----------------------------—--------------------------- - \ eg észen ellenkező irányú felcsavarodás történt. £ E magyarázatból az is következik, hogy a 1 nap irányában forgó bolygók a nap előtt c alakultak meg, azok pedig melyek retrograd N irányban forognak, a nap után. Tehát földünk 1 régibb mint a nap. íme, mennyire összevág ' a Szentirással! 4. A Laplace elméletét támogatja a 1 bolygók behorpadása a sarkoknál. Ez a time- 1 mény a röpitő erőnek eredménye, mely leg- J nagyobb az egyenlítőnél. 'c 5. Nagyjában ezt bizonyitja a bolygók 1 pályája is, mely körülbelül köralaku. 6. Érvelhetünk a bolygók fajsúlyúból 1 is. Minél távolabb esik valamely bolygó a í naptól, annál kisebb a fajsulya, mert a ( távolabb eső anyagnál kisebb a nehézkedési : erő és ezért a sűrűsödés is csekélyebb. Csak ■ az Uranus és Neptun képeznek kivételt, de ' ha Faye-nek igaza van, ez sem okoz nehéz- ' séget. 7. Laplace mellett szól a bolygók tengely körüli forgásának gyorsasága is. Tapasztalatból tudjuk, hogy minél távolabb esik valamely bolygó a középponti testtől, annál gyorsabban forog tengelye körül. 8. Különösen Plateau E. kísérlete mutatja a tétel helyességét. Plateau hígított i borszeszbe vele egyenlő sűrűségű, vagy jobban mondva fajsúlyú faolaj csöppet tett,,és í ezt picziny, finom érczleme? segítségével j forgásba hozta. És mi történt? Az olaj gömböcske az egyenlítő irányában kiterjesz-1 kedett, a sarkoknál pedig belapult; majd hirtelen egy gyűrű vált le belőle s ez talán, megállapodott ? Nem, hanem folytatta forgását a központban maradt csöpp-rész körül. Ezek azok az okok, melyek bennünket a Laplace-féle elmélet elfogadására indítanak, s teljes joggal mondhatjuk, hogy ez a nagyszerű hypothesis a kísérleti beigazolás ! utján van, hogy kosmogoniai következtetései manap is ellenőrizhetők, igazolhatók, kimutathatók a megfigyelés és tapasztalat utján. (Vége köv.) hetnék; mert ehez először is az egy- - más megismerése és egymás értékének a méltánylása és megbecsülése szükséges! . . . Nos ez az üres és költséges nagyzás a mi legnagyobb átkunk; mert habár mi általában óhajtanók is a mi sorsunk javulását és a mi kényelmünk emelkedését: az ehez szükséges esz- i közöket és erőket alkalmazni és egve- siteni nem akarjuk. Ennek pedig a legfőbb oka az,1 hogy a mi társadalmunk hangadói az egyenlőség nagyfontosságu elvével —, daczára, hogy azt a mi alkotmányos fel-1 buzdulásunk alkalmával még ma is hangoztatják — igazán se fent, se lent, még máig sem barátkoztak meg any- nyira, hogy az ö különben teljesen egyenjogú, független és önálló polgártársaikat a foglalkozás különbözősége nélkül becsüljék és tiszteljék, s hogy a társadalmi érintkezésben a szerint is szólítsák egymást, amint hogy minden polgári foglalkozás egyenlően tisztességes és megbecsülni való. Hiszen épen abban fekszik az Egyenlőség és Testvériség elvének és alkalmazásának a nagy értéke, hogy a különféle képzettségű és foglalkozású, a különféle gondolkodású s különféle szükségletekkel és igényekkel biró nagy társadalom egyesülve, az ö közös erőit, az ö közös szükségletei és érdekek kivívására : tehát az általános közjóiét és boldogulás folytonos emelésére érvényesítse !!... És mily szép s mily felemelő lenne az ily közös munka, melynek annyi áldás kelne a nyomában! — Egy újabb általános társadalmi megmozdulásnak kellene itt történnie, melyet természetesen a n ép vezérei- n e k kellene meginditaniok, hogy az Egyenlőség és Testvériség nagy elve valahára ténynyé váljék és gyümölcsözzék ; hogy itt, ahol részint a nemzetiségi, részint még a felekezeti- ségi lázok is annyira gyötrik a nemzeti szervezetet, legalább a magát hazafiasnak tartó nagy társadalom működnék abban az irányban, mely a nemzetet épségében fentartani
