Nagykároly és Vidéke, 1901 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1901-06-13 / 24. szám

NAGY-KÁROLY és VIDÉKE. hallgatók segélyezésére ösztöndij-alap létesi tése iránt, — alap hiányában teljesithetőnel nem találta. Salamon Ferencz m. kin. államvasut hivatalnok kérvényét, kövezetvám adatainal összeállításáért járó dij megállapítása iránt miután nem a város rendelkezéséből műkö­dött ■— elutasította. Tóth Sándor városi Írnok kérvénye folytán, gyógykezeltetés czéljából 100 korona megszavaztatott. Luczay János Csokonai-utczai telkéhez esatolt 18’27 m* terület és Danka Teréz Nyárfa-utczai telkéből elfoglalt 9'20 m2 terület * árát [3 méterenkint 1 koronába meg­állapítottá. A folyó év ápril 26-án és május hó ■ 29-én váratlanul megtartott pénztárvizsgálat­ról felvett jegyzőkönyveket, miután rend­kívüli intézkedést igénylő körülmény fel nem merült — tudomásul vette. Vármegyei törvényhatóság 436—901. bjkv. sz. határozatát a gyámpénztár 1900. évi számadásának megvizsgálásáról, — mely- lyel a számadást helyesnek találta — tudo­másul vette s számadóknak a felmentvényt megadta. Városi árvaszék jelentését, mely szerint a gyámoltak és gondnokoltak tőkepénzei után 1901. évre 5'2 % kamat adható, tndomásul vette. Berzeviczy István ungvári lakostól ki­sajátított a nagykárolyi 974. sz. tjkvben 1352. hr. sz. alatt felvett beltelekből ut czéljaira fel nem használandó telekrészlet értékesítése tárgyában azon intézkedést tette, hogy a telek 5 telekrészre felosztatván, nyil­vános árverés utján eladatik. Az ajánlatok feletti tárgyalást a folyó évi julius 14-én tartandó közgyűlés napirendjére kitűzte, s ezzel kapcsolatban Feifer József nagykárolyi lakos ajánlatát, telekrészlet egyrészének meg­vétele iránt, a" nyílt árverésre utasította. Több tárgy nem lévén, elnöklő polgár- mester a jegyzőkönyv hitelesítésére Cservé­nyük Antal, Stróhmájer Ferencz, Szalay Bálint és Bing Mór képviselőket felkérte, s a köz­gyűlést berekesztette. HÍREK. — Űrnapját, az oltári szentség ünnepét, városunk katholikus lakossága is kegyelettel ünnepelte meg. Gyönyörű idő kedvezett a körmenetnek, mely a szobás szerinti helye­ken felállított sátorokban lévő oltárok elé vonult. Az egyházi funkeziót Palczer Ernő kegyesrendi házfőnök végezte fényes segéd­lettel. Mielőtt a körmenet kiindult volna, Tictz Sándor a nap jelentőségét méltányló ünnepi beszédet tartott. A kivonult honvéd- díszszázad Kund József főhadnagy vezetése alatt igen sikerültén végezte a díszlövéseket. Délben a kegyesrendi társházban ebéd volt,' melyen a helybeli honvéd-zászlóalj tisztikara vett részt. — A koronázás évforduló napján f. hó 8-án istenitisztelet volt a helybeli rótn. kath. templomban, a melyen ott voltak gróf Hugon- nai Béla főispán vezetése alatt az összes állami és megyei tisztviselők. — Személyi hir. Főispán ur Öméltósága a vármegye központi ügyvitelét folyó hó 9. és 11-én vizsgálta meg, 10-én Szatmáron a közigazgatási bizottsági ülésen és közgyű­lésen elnökölt. Folyó hó 11-én a délutáni j gyorsvonattal Budapestre utazott, honnal 16-án érkezik székhelyére vissza. — Választási mozgalmak. Kerületünk ben is megindultak a választási mozgalmak : E hó 15-én a szabadelyü párt kezdeménye- j zésére (a meghívók szerint, azonban párt­különbség nélkül) értekezlet lesz, melyen Vörösmarty Béla igazságügyi állam­titkárt szándékoznak szabadelvű párti prog­rammal jelöltül felléptetni. E hó 23-án pedig a néppárt fog két népgyülést tartani és pe­dig délelőtt Mező-Teremen, délután pedig Csanáloson. A népgyülésen gróf Zichy Nán­dor, továbbá Molnár János apát, Kálmán Károly és Buzáth Ferencz orsz. képviselők is részt vesznek. A függetlenségi párt hol­nap délután tart értekezletet a választási mozgalmak tárgyában. Ez értekezleten fogják megbeszélni minő magatartást fog a párt tanúsítani s egyáltalán fog-e jelölt felállítása által vagy egyébként a választási mozgal­makban részt venni. — Kinevezés. Vármegyénk főispánja Bay Miklós csomaközi lakost közigazgatási gyakornokká nevezte ki. — A nagykárolyi állami polgári leány­iskolában tartandó vizsgálatok sorrendje az 1900—1901. iskolai évben. — Junius hó 15-én hittanvizsgálatok; 17-én délelőtt 8—11-ig az I-ső osztály vizsgálata; 18-an d. e. 8—11-ig a ll-ik osztály vizsgálata; 19-én d. e. 8—11-ig a Ill-ik osztály vizsgá­lata ; 20-án d. e. 8—11-ig a IV-ik osztály vizsgálata ; 22-én magánvizsgálatok ; 24-én torna és franczia vizsgálat; 26-án d. e. 10 órakor záró-ünnepély, a jutalmak kiosztása ; 27-én Te Deum és a bizonyítványok kiosztása. A kézimunka-, rajz- és szépírás-mutatványok junius 23-tól 27-ig tekinthetők meg. — Ezredösszpontositás. Amint értesül­tünk, a 12-ik honvéd-gyalogezred folyó évi ezredösszpontositása ismét Marmaros-Szige- ten fog megtartatni, — hol a városi hatóság az oda érkező tisztek számára szükséges lakások biztositása iránt már intézkedett is. A mi zászlóaljunk folyó hó 20-án a kora reggeli vonattal fog elindulni s 10 óra tájban már Marmaros-Szigetre érkezik. Ugyanezen vonattal fog menni a Szatmáron állomásozó zászlóalj is, s igy mindkét zászlóalj egy időben ér Marmaros-Szigetre. Az összponto­sítás 6 teljes hétig fog tartani s a zászló­aljak előre láthatólag csak augusztus 2-án érkeznek ismét rendes állomáshelyükre, — a midőn is már csak alig pár nap választja el a tartalékos legénység bevonulásától, ille­tőleg az őszi fegyvergyakorlatoktól. — Tornaverseny. A nagykárolyi róm. kath. főgymnasium intézeti tornaverseny sor­rendje: 1901. junius hó 16-án délután 4 óra­kor kivonulás a versenytérre (Lövöldébe). 1. Felvonulás és oszlopokba állítás. 2. Hym­nus egy szólamban, énekli a versenyben résztvevő ifjúság, Szolomájer tanár vezetése mellett. 3. Szabadgyakorlatok, Vezényli a tornatanár. Előtornász Bodnár Lajos VII. o. t. 4. Egyéni versenyek; futás I—VII. oszlopig 50, 60, 80 és 100 méterre. 5. Magas ugrás rúddal, VI —VII. oszlop. 6. Magas ugrás, I—VII. oszlop. 7. Távugrás, I—Vlí. oszlop. 8. Osztálytornázás a korláton, IV. oszlop. 9. Csapattornázás a nyújtón, V—VII. oszlop. 10. Lóugrás hosszában. 11. Sulydobás, VI—VII. oszlop. 12. Játék (labdhajszoló) III. oszlop. 13. Oszlopokba állás és a versenydijak ki­osztása. 14. Szózat egy szólamban, énekli a versenyben résztvevő ifjúság á tornatanár vezetése mellett. 16. Elvonulás. O s z 1 o p­vezetők: Kovács József I. o. t., Léhner Richárd II. o. t. Nagy Gusztáv III. o. t. Simkó Dezső IV. o. t. Debreczeni Sándor V. o. t. Korompai Ferencz VI. o. t. Tóth Kálmán VII. o. t. — Pártértekezlet. A helybeli független­ségi párt e hó 14-én pénteken délután 6 és fél órakor a polgári olvasókör helyiségében érte­kezletet tart, melyre a párttagokat ezúton is meghívja az elnökség. — Tárgy: a képviselő- választás s ezzel kapcsolatos teendők meg­beszélésére. — Vizsgálatok sorrendje a nagykárolyi rom. kath. főgymnasiumban az 1900—1901. iskolai évben. Junius 13-án: Vallástan I—VII. osztályokban. — 14-én: VII. oszt.: reáliák; VI. oszt. r latin, görög és görögpótló iroda­lom ; V. oszt.: magyar és latin nyelv. — 15- én: IV. oszt.: magyar, német és latin nyelv ; 111. oszt.: reáliák ; II. oszt.: magyar és latin nyelv; I. oszt. : reáliák. <— 16-án : gyorsírás és franczia; d. u. 4 órakor tornaver­seny. — 17-én: VII. oszt.: magyar és né­met nyelv; VI. oszt.: reáliák; V. oszt.: német, görög és görögpótló irodalom. — 18-án: IV. oszt.: reáliák ; HL oszt. : magyar, német és latin nyelv; II. oszt. : reáliák; I. oszt.: magyar és latin nyelv. — 19-én: VII. oszt. : latin, görög és görögpótló iroda­lom; VI. oszt.: magyar és német nyelv; V. oszt.: reáliák. — 20., 21. és 22-én érett­ségi vizsgálatok. — 24. és 25-én: magán­tanulók vizsgálatai. — 29-én : Reggel 8 órakor Te Deum. — Eljegyzés. Róth Móricz, Róth Jakab polgártársunk fia, eljegyezte Deutsch Hermann terménykereskedő kedves leányát, Gizellát. — Vizsgálat. A kereskedő-tanoncziskola III. osztályú tanulóinak nyilvános vizsgálata e hó 16-án, vasárnap délután két órakor lesz, a mire a felügyelő-bizottság, a főnök urak s egyáltalában az érdeklődők szives íigyelrnét ezennel felhívjuk. — Felhívás. Nagykároly városában ön­kéntes tűzoltó-egyesületet óhajtván alakítani, felhívjuk mindazokat, kik e humánus intéz­mény tagjai óhajtanak lenni, hogy folyó hó 16- án, vasárnap délután 2—4 óráig a város­háza udvarán megjelenni szíveskedjenek. A szarvezö-liizottság. — Síremlék leleplezés. Néhai Péchy Jenőnek, a mátészalkai kerület volt ország- gyűlési képviselőjének, a választó polgárok adományaiból emelt síremléket f. hó 5-ón leplezték le Gebén. Több ezernyi nép gyűlt össze a közeli és távolabbi vidékről úgy, hogy el lehet azt mondani, hogy az egész máté­szalkai kerület képviselve volt. Ezen kiviil a család tagjai közül és városunkból is sokan vettek részt. Az ünnepély a Hymnuszszal vette kezdetét, a melyet a gebei ev. ref. dalárda énekelt el. Ezután Ilosvay Endre fő­szolgabíró, mint a bizottság elnöke lendüle­tes beszéd kíséretében adta át a síremléket Gebe községének, a melynek nevében Szi- gethy Gyula ev. ref. lelkész szép szavak kísé­retében átvette gondozás végett. Majd emlék beszédet tartott Péchy Jenőről Szabó Gusz­táv szamosszegi ev. ref. lelkész, a mely nagy hatást tett. A vármegye nevében Nagy László alispán remek beszédben méltatta az elhunyt érdemeit. Péchy Jenő unokaöcscse Péchy Péter vármegyei aljegyző köszönte meg a közön­ségnek a család nevében a kegyeletes meg­emlékezést. Befelyezte a helyszínén tartott ünnepélyt a Szózat eléneklése. Délben 1 órakor Gebe községházánál, az udvaron levő zöld sátorban 100 terítékű közebéd volt. Dijnokbál. Folyó hó 8-án este cse­kély számú közönség részvéte mellett, fesz­telen, sokáig emlékezetes tánczmulatságot rendeztek a helybeli állami hivatalok dijnokai az országos dijnok nyugdíj-egyesület alapja javára. Orel Géza h. pénzügyigazgató és Jancsó Gyula kir. aljárásbiró szivesek voltak a védnökséget elvállalni, melyért e helyen is köszönetét nyilvánítja a rendezőség. Keve­sen voltak az ízlésesen egyszerű, szépen feldiszitett úri kaszinó nyári helyiségében, melynek rezgő lampionjai és Jónás Gyuri zenéje mellett a tánezvágyó ifjúság a leg­kedélyesebben tánczolt s csakhamar el volt felejtve a tartózkodás, melylyel városunk kö­zönsége egy nemes czélt szolgáló mulatsággal szemben viselkedett. Szünóra alatt pohárkö­szöntők is voltak. Közkívánatra Fliesz Henrik, lapunk munkatársa emelt szót a dijnokok ér­dekében s ürítette egészségükre poharát, mire a helybeli ügyvédi kar egyik tagja, Táby Elek ügyvéd adott kifejezést pár nemes és szel­lemes szóban érzelmeinek, majd Bakó Bálint a mulatság pénztárnoka, eszmékkel telt beszéd­ben kifejtette a mulatság czélját. Megfontolt szavakkal tárta a közönség elé a czélt, melynél nemesebb nem lehet. Az általános feltűnést keltett szép beszédet hosszasan megéljenezték. A tánczmulatság csak a reggeli órákban ért véget s a jelenlevő hölgyek egy igen kelle­mes mulatság emlékével távoztak, melynek kedélyessége, fesztelensége a legönzetlenebb körben mozgott. Ki kell emelnünk a rende­zőség áldozatkészségét, melynek a mulatság erkölcsi sikere elég jutalom, eltekintve a gyenge anyagi sikertől. — Honvéd-zenekar városunkban. Sugár Emil a „Magyar király-szálloda“ bérlője, nem kiméivé költséget és fáradtságot a szálloda kerthelyiségét csinosan átalakíttatta, s azt folyó hó 15. és 16-án: szombaton és vasár­nap a kassai III. kér. honvéd-zenekar hang­versenye mellett ünnepélyesen megnyitja. Erre vonatkozó, lapunk mai számában fog­lalt hirdetésére felhívjuk at. közönség figyelmét. — Esküvő. Weisz Márton, Weisz Sámuel helybeli birtokos fia, e hó 11-én tartotta esküvőjét Schmidt Ferencz kedves leányával, Rózával, Kaczkón. — A helybeli szinügyi-bizottság f. hó 6-án ülést tartott N. Szabó Antal elnöklete alatt. A nyári szezonra játszási engedélyért folyamodtak újabban Halasi Béla s.-ujhelyi színigazgató, a ki jelenleg társulatával M.- Szalkán működik, Csóka Sándor szatmári színigazgató Ungvárról és Deák Péter soproni színigazgató, a ki jelenleg társulatával Zala- Egerszegen játszik. A szinügyi-bizottság szava­zat többséggel Deák Péternek véleményezte kiadni az engedélyt, oly kikötéssel azonban, hogy a mennyiben postafordultával nem nyilatkozik az iránt, hogy aug. vagy szept. hóban igénybe veszi okvetetlon az engedélyt, a másik két kérvényt újból tárgyalás alá veszi. — A polgári leányiskola ünnepélye. Folyó hó 8-án nagyszámú, előkelő közönség részvétével szépen sikerült ünnepélyt rende­zett a helybeli polgári leányiskola, vezetősége, mely fáradtságot nem ismerve, oly eredmény­nyel testesítette meg a műsor minden pont­ját, hogy a közönség teljesen megelégedve távozott. Kezdetét vette az ünnepély a nö­vendékek énekével, a kik Tőtős János ev. ref. tanító vezetése' alatt nagyon ügyesen adták elő Losonczy László Fohászát. Czé- kus Gabriella II. o. tanulót „Mohács“ czimü kedves szavallatáért megtapsolták, mire Bő­semmiféle szülői hatalom, semmiféle makacs ellentállás.“ Ennyi volt a levélben. Az aláírást már nem tudtam kisilabizálni. Nem is törtem rajta a fejemet, hanem felemeltem két karo­mat és azonnal repültem messze-messze a nagy mindenségben. Csupa fehérség volt minden az Ártat­lanság birodalmában. Hófehér galambok röp­ködtek mindenfelé s a bejáró előtt rólam is levették az éjjeli pongyolát és hálószerű vékony lepellel takarták be testemet. Olyan voltam, mint a festett angyalok. Széjjel­bontott hajammal csak úgy játszadozott az enyhe, másvilági szellő, gyönge illatot fújva át a Szerelem birodalmából . . . Sok-sok barangolás után én is ott áll­tam a keskeny folyó előtt, a hol ezer meg ezer ártatlan leányka guggolt a parton s gyermekes mosolylyal kaczagtak át a túlsó részen pajkoskodó nyilas fiukra. Mikor az Ártatlanság honának közepére értem, odavezettek a birodalom nagyasszo­nyához, a ki liliomtrónuson ülve fogadott. — Itt van ez a frissen tépett liliom, ez lészen a te fegyvered, mig birodalmam lakója vagy. Mig kezedben tartod és legyez- geted vele magad, addig friss és eleven lesz az. Mihelyt azonban elveszted, vagy eldobod magadtól az ártatlanság szimbólumát, meg­szűntél alattvalóm lenni s hattyufogaton vjsznek át a nyilasok birodalmába . . . Ott ültem tehát én is a parton és néztem a nyilazó fiukat. Hiába lövöldöztek, hiába hanezuroztak, nem találtak a nyíl­vesszők, felfogták azokat a liliomágak. Hanem a mikor egyik-másik leány eldobta magától a liliomot, a fehér, üde virág abban a pilla­natban összezsugorodott, elfonnyadt és a nyílvessző megállt a leányka baloldalában. A másik pillanatban már előállt a hattyú- fogat és átvitte a fegyvertelen leányt a Szerelem birodalmába. ügy elnéztem ilyenkor a nyilas fiukat, a kik áldozataikkal azonnal berepültek a végtelen nagy birodalomba, a hol olyan bóditó volt a levegő, a hol folyton nyiliott a rózsa s örökké enyhe volt a levegő. Anna néni, a ki életében már annyi sok mesét mondott el közönyös nyugalommal, most maga is ájtatosán hallgatta a beteg leányka fantasztikus históriáját s egyszer elő is vette a lázmérőt, hogy nincs-e nagy forró­sága a mesébe belepirult leánynak. — Lelkem, Emmuskám! Nincs tahin ! lázad, hogy ilyen csodálatos dolgokat mesélsz 1 ilyen felhevült állapotban ? Emma tagadólag intett és folytatta : az álom-mesét: — Gondolatban már százszor is el j akartam dobni a liliomot, hogy én is át­mehessek abba a másik szép hazába, oda a hófehér testű, örökké pajkos fiuk közé, a kik — azt mondták — azonnal szép kis bajuszt I kapnak, mihelyt nyílvesszőjük czélt talál. Beli szerettem volna egyiknek a karjai közé kerülni, hogy vinne el magával. Ilyenkor elfeledkeztem anyámról, apámról, testvéreim­ről, el erről a világról, a hol csupa komoly- képű emberekkel van dolgunk. Csak testileg tartoztam már az Ártat­lanság honába; szivem, lelkem azonban már egészen a másik birodalomé volt. Küzdöttem, mert nem ismertem a jövőt. Küzdöttem, mert nem láttam, milyen lehet bent, arra messze- messze a Szerelem birodalma, a mely itt elől oly csábitó, oly szép, hogy sokszor egy pillanatnyi ottlétért feláldoztam volna egész életemet. Nem rajtam múlt, hogy nem léptem át a másik birodalom mesgyéjét . . . Feléb­redtem ... A reggeli lárma, a megszokott zűrzavar kiverte szememből az álmot és én újra itt voltam a földön, a nélkül, hogy beléphettem volna a Szerelem birodalmába. — És most ... és most ... — foly­tatta Emma fuldokló zokogással — szeretnék meghalni, hogy nyugodtan porladna szét a testem. így csak senyvedők, napról-napra betegebb leszek, csupán azért, mert ártatlan akartam lenni akkor, mikor a kárhozat már rég erőt vett rajtam . . . Igen, édes Anna néni, most már mindent tudok. Tudom, miért suttogtak a nagyobb leányok, ha velők voltam és azt is tudom, miért nevettek rajtam, ha kaczagtam, futkostam a fiatal emberek előtt. — Eh, édes lányom! Nem tudsz te még semmit! — vágott közbe Anna néni. — Mindennek megjön a maga ideje. Felejtsd el azt a bolondos álmot, a minek a betege lettél, hiszen ha Isten is úgy akarja, elég korán megismerheted még azt a másik biro­dalmat, a melyet akkor azért nem ismerhet­tél meg, mert a leány küzdött benned az ártatlanság leple alatt. — Nem, Anna néni, meghalok én idő- nap előtt — mondta a leány zokokva, lázas izgatottsággal. * * * Pedig dehogy halt meg. Olyan helyre menyecske lett belőle, mint annak a rendje. Persze a Szerelem birodalmába nem hattyú-szekéren vitték, hanem egy kétfogatu fiákeren ment az oltár elé, a hol egy kissé halvány arczczal, de elég érczes hangon mondta el az igent a tiszteletes előtt. Nyilas fiúcska se incselkedett véle, hanem a vármegye egyik aljegyzője, Farkas­házi Endre kérte meg a kezét minden teke­tória nélkül. A lakodalom estéjén Anna néni félre­húzta Farkasházit és suttogó, dévajkodó hangon mondta neki : —- Kedves öcsémuram, megbecsülje ám ezt a gyermeket, mert olyan asszonyt nevelhet abból, a milyent csak akar. Nem ismerte az a szerelmet még álmában sem ! Az Emma álmát azonban nem mondta el soha senkinek. Legalább ő igy mondja azt a fiatal menyecskének. Nemcsak Magyarorszá­gon legelterjedtebb a Ferencz József keseriiviz, hanem a világkereskedelemben is virágzó kiviteli czikk helyét foglalja el. Bevásárlásánál nagyon ajánlatos csakis „Ferencz József keseriiviz“ elnevezést használni, nehogy más, csekélyebb értékű vizet kapjunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom