Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1900-08-09 / 32. szám

NAGY-KAROLY és VIDÉKÉ.

teljesen elhanyagolt leánynevelést a mai magas nívóra, történelmi adatokkal bizonyítja be, hogy bár a nők magasabb kiképeztetése már az ókorban is feltalálható volt, mégis, mily hosszú időnek kellett elvonulnia, mig a mai tanrendszer elfoglalhatta megillető helyét.

Igen érdekesen Írja le Magyarország nevelésügyi és különösen a leánynevelésre vonatkozó fejlődési történelmi fázisokat, mig végre behatóan ismerteti városunk leánynevelés ügyét, a polgári leányiskola és ennek elődje, a női ipariskola történetét. Nagyon szép feladatot teljesített a tanár ur akkor, midőn az ő tudományát és készültségét párosította az ügy iránti rendkívüli érdeklődéssel és e valóban történelmi becsesei biró értekezést megírta, mely különösen városunkra nézve nagy értékű.

A második részben az igazgató tesz jelentést az 1899—1900-ik iskolai tanévről. Megemlíti az uj helyiség megnyitásának történetét és nagy elismeréssel adózik a városnak és Debreczeni István polgármesternek, mint a kiknek köszönhető az uj helyiség létesítése.

Az év történetéből kiemeljük a következő adatokat:

Még el sem kezdődött a tanév, már is gyász érte az intézetet. Egy szorgalmas, kedves tanítványa Somossi Edith, dr. Somossi Ignácz leánykája elhunyt. Más haláleset az évben nem történt.

A tanév, az iskolai építkezések miatt, a vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélye folytán október 15-én, a tanítás ünnepélyes istentisztelettartás után 19-én vette kezdetét. A tanítványok vallási nevelése teljesen megfelelő, mindegyik a maga hitoktatója által részesült a tanításban. A nemzeti és egyéb ünnepeken részt vettek a hivatalos istentiszteleteken. A fegyelmezést az értesítő kitűnőnek mondja, mert nagyobb fegyelmi ügy vagy büntetés nem fordult elő.

Egészségügyi tekintetben a tanév eléggé kedvezően folyt le, a mennyiben szórványos betegség ugyan fordult elő, azonban járványos betegség az egész tanévben nem lépett fel. A tanítótestület tagjai közül Jánosi Jolán volt huzamosabb ideig beteg s kit 11 hétig kellett helyettesíteni.

Amennyiben a rendelkezésre álló tágas helyiség most már megengedte az ünnepélyek tartását, az iskolavezetőség megragadta az alkalmat a nemzeti ünnepek megélésére. Ily ünnepélyek tartattak: november 19-én, Erzsébet királyné emlékére, január 7-én az intézet megnyitó és felavató ünnepélye, ápril 22-én az 1848-iki törvények szentesítésének és junius 8-án ő felsége koronázásának s a nemzet ezer éves fennállásának emlékére tartott ünnepélyek. Végre jun. 26-án tartatott meg a záró-ünnepély, melyek mindegyike a közönség nagy érdeklődése mellett folyt le. Igen helyesen tette volna az igazgató, ha még márczius 15-ikét és október 6-ikát is megünnepeltette volna a növendékekkel. A testi nevelés és ügyes mozgás elsajátítása czéljából a növendékek egy része tánczolni is tanult, kiket Endrédi Márton táncztanitó tanított, a tanítónői testület szigorú felügyelete alatt.

Anyagi ügyeket illetőleg a városi tanács összesen 3026 koronát utalványozott ki az intézet czéljaira, az állam fizetett a tanerők díjazására 15680 koronát. A városi tanács az első félévben 15, a II. félévben 10 tanulónak engedte el a tandijat, ezenkívül adott két vidéki illetőségű szegény tanulónak 300—300 korona ösztöndíjat és 6 helybeli szegénysorsu növendéknek 60—60 koronát tanszerekre és tandíjra. Bevétel volt tandíjakból 2400 korona, mely a városi pénztárba folyván be, az iskola fentartása a városnak 626 koronájába, a vallás- és köz- oktatásügyi minisztériumnak 15680 koronájába került. A tanév befejezése junius 15-én kezdődött, az orth. izr. hittan vizsgálattal és junius 27-én ért véget ünnepélyes Te Demn- mal. Hálás köszönettel emlékezik meg az igazgató Dr. Lúcz Ignácz gondnok fáradhatatlan buzgalmáról, mint a ki az összes vizsgálatokat mint elnök-biztos vezette és a lefolyt évben is sűrűn meglátogatta az intézetet és végighallgatta az összes tantárgyak előadását.

Az intézet szorgalmas és jó magaviselet növendékei a folyó évben is részesültek — többnyire ifjúsági — könyvjutalmakban.

A IV. szakasz a gondnokság, az V-ik szakasz a tanítótestület névsorát sorolja fel; a Vl-ik szakasz az elvégzett tanítási anyag rövid vázlatát adja elő.

A folyó évben lett felállítva a kézimunka tanfolyam első osztálya is a fehérnemű szabás, varrás és vegyes munkákkal, melyhez még a magyar irodalom, könyvvitel és rajzolás járult. Vezető tanítónő Pintér Lujza volt. A kézimunka osztálynak összesen 9 növendéke volt, kik mindannyian jó sikerrel és szép eredménynyel végezték a tanévet.

A VII. szakasz az állami polgári leányiskolával egybekapcsolt női kézimunka tanfolyam szervezetéről kiadott 39920. számú vallásügyi miniszteri rendeletet, a VIII. szakasz a használt tankönyvek jegyzékét, a IX. szakasz pedig a tanulók névsorát és érdemsorozatát tartalmazza. Egyetlen tanuló az egész intézetben, ki minden tantárgyból kitűnő osztályzatot nyert, Frits Jozefa IV. o. növendék volt.

A statisztikai adatok szerint: beiratkozott rendes tanuló 142, rendkívüli tanuló 1, a tanév vége előtt kimaradt: 10, nem tett vizsgálatot 8, tanév végén sikerrel vizsgázott 87, javító vizsgálatot tehet: 31, osztályismétlésre utasittatott: 6. Vallás szerint: róm. kath. : 38, gör. kath. 7, ev. ref. 43, ág. ev. 3, izr. 51. Lakhely szerint: helybeli volt 121, vidéki 21.

A XI. szakasz a tanbeszerzésekről ad I számot úgy vétel, mint ajándékozás utján. A XII. szakaszban a jövő tanévre szóló figyelmeztetés foglaltatik. E szerint a jövő tanévre a beiratások szeptember 3—5-ig d. e. 8—12. és d. u. 3—5 óráig tartatnak meg az iskola hivatalos helyiségében. Az első osztályba azok vétetnek fel, kik legalább 9-ik évüket betöltötték s kiknek az elemi iskola negyedik osztályából bizonyítványuk van, vagy felvételi vizsgát tesznek. A tanitási-dij egész évre 10 frt, beiratási dij 2 frt, melyből 7 frt a beiratásnál, 5 frt pedig január hóban fizetendő le. Végre még megemlíti az értesítő a magánvizsgálatok tartására vonatkozó miniszteri utasításokat és az intézet növendékei részére fennálló kedvezményeket.

(Folyt, köv.)

A zászlóanyával együtt vonult fel azután az impozáns .menet a Kossuth-térre, hol már ekkorra óriási közönség volt egybegyülve. Gyönyörűen nézett ki a sátor, 34 szebbnél- szebb koszorús leánynyal és a vőfélyekkel, körülvéve a város és vidéke minden társadalmi rétegét képviselő tömegtől.

Egyszerre mintegy 100 dalos ajkáról hangzik fel a Hymnusz fenséges hangja, Mácsai debreczeni karmester mesteri dirigálása mellett. A közönség kalaplevéve hallgatja a fenséges imát és dörgő éljenzéssel kiséri a befejező sort, mely után Báró Dió- szeghy Zsigmond polgármester tartotta meg elnöki megnyitó beszédét, vázolva benne a dalegylet történetét s azon óhajtással zárva beszédét, hogy a felavatandó zászló legyen a dalkör további működésének és összetar- tozandóságának vezető szimbóluma. A zászló- avatást Szilágyi László zilahi ev. ref. lelkész végezte, ki remek szép beszédben vázolta a magyar dal jelentőségét s megható imával adta át rendeltetésének a zászlót. A szögek beverése után Farkas Sándor sarmasági ev. ref. lelkész szavalta el ez alkalomra irt remek költeményét s befejezte az ünnepélyt az összes dalosok által előadott Szózat.

Délben a Tigris-szállodában rendezett banketten Zilah város vendégei voltak a dalárok és a vendég hölgyek. Mintegy 150-en vettek részt az ebéden, közöttük Fröhlich Albinné a zászlóanya, Báró Diószeghy polgármesternek bájos neje. Dr. Kaizler György alispán, Báró Diószeghy polgármester, Fröhlich Albin nagybirtokos stb. Az ebéd kedélyesen, fesztelenül folyt le s csakhamar megeredt a felköszőntők árja. Az elsőt Báró Diószeghy Zsigmond polgármester mondotta a vendégekért, utánna Kincs Gyula a „Szilágy“ főszerkesztője éltette a zászlóanyát,

Márk Endre a debreczeni dalárda elnöke Zilah városáért és a polgármesterért emelt poharat. Mi nagykárolyiak is ki vettük részünket a dikczióból. Demidor Ignácz, Nagy Elek igen ügyesen szóllaltak fel. Rengeteg derültséget keltett Márk Endrének humoros tósztja, melyben — tekintve, hogy egy pár károlyi da- lárdista nejével együtt jelent meg — elnevezett bennünket papucshösöknek, a mi ellen persze mi erősen tiltakoztunk és el is értünk annyit, hogy Márk Endre visszavonta kijelentését és elismerte, hogy mi nem papucshősök, hanem csak hős papucsosok vagyunk. Igen nagy hatást ért el Farkas Sándor ref. lelkész is szellemes tósztjával.

Igen érdekes epizódja volt az ebédnek a három zászlótartó kedélyes mulatozása is. Torday Gábor bátyánk, a debreczeni, Veress Laczi a zilahi és Puskás Náczi a mi zászlótartónk nagyban barátkoztak, természetesen a jó szilágysági bor mellett, s bizony a három derék szál legényt egy párszor hatalmasan megéljeneztük.

Késő délután lett vége az ebédnek. (Sokan éjfél után is még mindig ebédeltek.)

De az ünnepélynek legszebb és legsikerültebb részét mégis a városi vigadó remek helyiségében rendezett hangverseny képezte. Bizony, bizony nagyon megirigyeltük a zila- hiaktól az ő szép vigadójukat és sóhajtva gondoltuk mikor lesz nekünk ilyen? Zsuffo- lásig megtelt az óriási terem a város és vidéke közönségével. Soha életemben nem láttam még annyi szép asszonyt és leányt ! együtt! A figyelmes rendezőség igazán megérdemelte teljes elismerésünket és valljuk meg, hogy igyekeztünk tőlük tanulni is. A hangversenyt az összes dalkörök által énekelt Huber „Honfidala“ nyitotta meg, mely után Dr. Mariska Ödön és Balázs Árpád

HÍREK.

— A tiszavidéki ág. ev. egyházmegye közgyűlése mai napon lesz az ág. ev. egyház templomában. A tegnapi napon már megérkeztek az egyházmegye képviselői, élükön Materny Lajos főesperes és Meskó László országgyűlési képviselő egyházmegyei felügyelővel. Tegnap délután gyámintézeti közgyűlés, istenitisztelet és előértekezlet, majd ismerkedési estély volt, ma pedig lesz az érdemleges közgyűlés.

— A hívek — lelkészüknek. Boross János ág. ev. lelkész folyó hó 8-án ünnepelte lelkészségének 25 éves évfordulóját. A köztisztelet- és szeretetben álló lelkész ünnepléséből meghatóan emelkedik ki híveinek meleg ragaszkodása, kik az érdemdús lelkipásztornak igazán kegyeletesen juttatták kifejezésre elismerésüket és szeretetüket. Egy küldöttség jelent meg a lakásán Nagy Sándor tanító vezetése alatt, kik egy diszkötésü bibliát és aranytollat nyújtottak át neki, mint híveinek ajándékát. A küldöttség szónoka Nagy Sándor tanító volt, ki megemlékezve azon sok érdemről, melyeket az ünnepelt szerzett, szeretettől áthatott hangon kívánta, hogy az Ég még sokáig tartsa meg egyháza, családja és a társadalom javára. Az ünnepelt meghatot- tan köszönte meg híveinek gyöngéd megemlékezését, s azután a küldöttség tagjait vendégszerető házához hívta meg. Részünkről is a legmelegebben csatlakozunk az ünneplők seregéhez s lapunk nagyrabecstilt munkatársának a legjobbakat kívánjuk!

— Jubileumi ebéd. Boross János ág. ev. lelkész e hó 8-án tartotta a papi pályára lépésének 40 éves és nagykárolyi lelkészi működésének 25 éves évfordulóját. Ez alkalommal a jubiláns barátságos ebédet adott, melyen az ág. ev. egyházmegye gyűlésén jelen volt egyházmegyei tagokon kívül városunkból Dr. Lúcz Ignácz, Dr. Serly Gusztáv, Papp Béla, Domahidy Elemér és Csipkés András vettek részt. A jubiláns házigazda és kedves neje magyaros vendégszeretetét jellemző gazdag ebéd folyama alatt ősi szokás szerint nem hiányoztak a felköszöntők. Az elsőt Materny Lajos egyházmegyei főesperes mondta a jubilánsra, majd Meskó László országgyűlési képviselő az egyházmegye világi felügyelője köszöntötte a jubiláns házigazda kedves nejét. Ugyancsak tósztokat mondtak még Bortnik György ales- peres, Dr. Serly Gusztáv és Dr. Lúcz Ignácz mindannyian a jubiláns házigazdát éltetve. A kedélyes társaság a késő délutáni órákig maradt együtt a vendégszerető házigazdánál.

— Tánczmulatság. A nagykárolyi ifjúság folyó hó 4-én tartotta fényesen sikerült tánczestélyét a Régi kaszinó kerti helyiségében. A tánczteremmé átalakított nyári színkört zsúfolásig megtöltötte Nagy-Károly és vidéke intelligens közönsége, úgy hogy bátran elmondhatjuk, hogy a rendezőség fáradozását teljes siker koronázta. A mulatságon fesztelen, kitűnő jókedv uralkodott és — amit a károlyi állapotok következtében külön ki kell emelnünk — sok tánczos volt. E mulatság, melyre bátran elmondhatjuk, hogy a nyári saison legfényesebben sikerült tánczvigalma volt, csak a késő reggeli órákban ért véget. A négyest 30 pár tánczolta. A hölgyek névsorát következőkben sikerült összeállítani: Asszonyok: Almássy Ignáczné,

várni. árv. ülnök hegedű-zongora kettőse következett. Harmadik számnak a mi dalárdánk énekelte el Dr. Bródy Miklós Virágénekek czimü darabját, mely után Szabó Sándor a zilahi dalkör tagja szavalta el László Andor törv. aljegyző alkalmi költeményét. Tamkó Bella k. a. gyönyörű éneke után, melyet Dr. Mariska Ödön kisért zongorán, Kardos Béla megyei aljegyző tartott humoros felolvasást e czimen „Hogyan lettem én dalárdista?“ Majd a debreczeni dalegyesület énekelt kurucz nótákat s utána Tamkó Bella k. a. játszott zongora-szólót s végül a zilahi dalkör énekelte el Gáli F. „Sóhajtás“ czimü müvét. A hangverseny minden egyes száma oly magas művészi nívón állott, mintha nem is műkedvelők, hanem hivatásos művészek adták volna elő darabjaikat. A dalárdák is igen szépen énekeltek s nem akart vége szakadni a hálás közönség részéről felhangzó tapsoknak. A hangverseny után tánczmulatság következett s az első négyest 150 pár tánczolta.

De éjfél után hármat üt az óra, indulni kell hazafelé. Hiába marasztanak bennünket a jó zilahiak, hogy vegyünk még részt a másnapi kiránduláson, mi lesz az ő 600 liter megrendelt borukból, mi mint kötelességtudó, pontos férjek, semmi áron sem maradtunk. De hogy mégis ne legyen Nagy-Károly képviselő nélkül a Meszesre történt kiránduláson, ott hagytuk a polgári papot, a betegek főgondnokát, Náczit a dalárda közjegyzőjét, meg a zászlótartót, a kik azután nem győzték eléggé magasztalni a kirándulás sikerét!

Mi pedig azt óhajtjuk, bárcsak minél előbb viszontláthatnék kedves zilahi házigazdáinkat városunk falai között!

Simkó Géza.

Bakó Bálintné, Balogh Bertalanná, Boros Jánosné, Brandtsch Gusztávné, Bodoky Gyu- láné (Börvely), Csipkés Andrásné, Farkas Rezsöné, Hetey Ábrahámné, Jancsó Gyuláné, Jeney Istvánná (Ér-Kőrös), Kiszely Gézáné, özv. Kovácsné Zanathy Emma, Kovács Kálmánná, özv. Knóti Kovács Sándorné, Hutirai Lukáchy Ferenczné (Kécz), Jármy Béláné, Moson Györgyné, Péchy Kálmánná (Debre- czen), Péchy Istvánné, Papp Endréné, Rau Ernőné, Rajkovits Gyuláné, Dr. Serly Gusztávné, Táby Elekné, Wagner Lajosné, Vida Elekné. — Leányok : Bagossy Katinka, Bodoky Szeréna (Börvely), Benitzky Milus, Boros Bella, Balogh Margit, Brandtsch Hermin, Csipkés Jolán, Hutirai Lukáchy Jolán, Berta és Ettike (Kécz), Hetey Margit és Vilma, Jeney Margit és Sárika (Ér-Kőrös), Jármy Ottika, Ilosvay Mariska, Kovács Irma, Kerekes Erzsiké, Kiszely Irén, Péchy Paula (Debreczen), Papp Rózsika, Rajkovits Vilma, Stock Vilma (Debreczen), Táby Dóra, Wagner Irmike, Vetzák Lujza, Zanathy Leona.

— A bikszádi zárda felszentelesi ünnepélye. A csaknem 100 ezer forint költséggel újonnan épült bikszádi zárda felszentelési ünnepélye folyó hó 5-én vasárnap ment végbe nagy ünnepségek között. Pásztory Árkád, a bőkezű és nagy népszerűségnek örvendő házfőnök nevéhez fűződik ama díszes palotának létesítése, mely mintegy lovagkori várkastély uralja egész Bikszád környékét. A templom ikonostásiáján arany és ezüstkeretben a Boldogságos Szűz kegyképe függ. A kegyképet a „Szent Bazilita“-rend tagjai gondozták. A jámbor atyák Izaiás archimand- rita vezetése mellett telepedtek le e vidékre 1603-ban. Az archimandrita a Károlyi grófok családjából származott s azzal az intentióval küldetett ki, hogy rendtársaival az uniót terjeszsze. Az eszme megvalósítása nem ment könnyen, de a hosszú, csendes és mégis kitartó munka megteremtette gyümölcsét s ma már az Avasban nincs egy község, melynek tagjai a róm. kath. egyház fejével ne volnának élő összeköttetésben. A szerzetes tagok sok ideig egy szűk, alacsony épületben laktak, mely 1898. aug. 18-án leégett. Pásztory Árkád ház főnök a viszonyoknak megfelelő palotát emelt. A felszentelést Fehér Emánuel kanonok végezte, mint Firczák Gyula munkácsi püspök megbízottja. A zárdafőnök a védnökségre Széli Kálmán miniszterelnököt kérte fel, ki azt szívesen el is fogadta, de minthogy személyesen nem jelenhetett meg, felkérte vármegyénk főispánját, gróf Hugonnai Bélát, hogy öt a felszentelési ünnepélyen képviselje. A főispánon kívül ott volt Nagy László alispán is és több notabilitás. A felszentelés után 300 teritékü bankett volt, melyen a főispán Ö Felségére a királyra emelte poharát s meghatottságtól rezgő hangon emlékezett meg az alkotmányos király közelgő 70-ik születésnapjáról és legjobb kívánságait tolmácsolta; Demjén Atha- náz gör. kath. lelkész a főispánnét éltette. Az egybegyült vendégek Széli Kálmán miniszterelnökhöz üdvözlő sürgíinyt menesztettek, melyre a miniszterelnök a főispánhoz intézett sürgönynyel következőleg válaszolt: A szives hangú üdvözletét legőszintébb köszönettel fogadom és szívből viszonzom, kérem megbízóinak hálámat tolmácsolni.

— A protestáns társaskör nyári táncz- vigalmára, mely folyó hó 11-én, szombaton lesz megtartva a polgári olvasókör helyiségében, ismételve felhívjuk olvasóink figyelmét. A törekvő egyesület nagyon megérdemli a pártfogást és reméljük, hogy siker fogja a rendezőség fáradtságát koszoruzni.

— Változások a tanári karban. A ke- gycsrendi rendkormány intézkedése folytán a következő változások állottak be a tanári karban: Jakab Gyula Pozsony-Szent-Györgyre, Priváry József Lévára, Vittkó József Debre- czenbe lettek áthelyezve ; helyökbe jönnek : Klacskó István, Brach József és Niklós János tanárok.

— A honvédség köréből. Több mint 6 heti távoliét után a helyben állomásozó honvéd-zászlóalj állomáshelyére folyó hó 3-án ismét bevonult. Az ezredösszpontositás ez évben csaknem 3 héttel hamarabb vette kezdetét. Alig érkeztek meg, már is készülődniük kell az őszi fegyvergyakorlatokra melyek folyó hó 15-én veszik kezdetüket s szeptember 17-ig tartanak. A tartalékos legénység ugyanis 15-én bevonul s az igy meg- erősbödött zászlóalj 26-án indul vonaton. Sátor-Alja-Ujhelybe, innét gyakorolva, gyalog menetben Kassán át Eperjes környékére. Mig a zászlóalj a fegyvergyakorlatokon távol lesz, városunk nem marad katonaság nélkül, mert 200 főnyi póttartalékos hivatott be f. hó 22-re, .kik a szükséges oktató személyzettel és tisztekkel visszamaradnak, s gyakorlataikat itt végzik.

— Meghívás. Van szerencsénké nagykárolyi mesterrész legelőtulajdonos urakat folyó év augusztus hó 12-én délután 4 órakor a városháza tanácstermében tartandó rendkívüli közgyűlésre tisztelettel meghívni. Miután az alapszabály 4. §-a értelmében a közgyűlés e hó 5-én határozatképes nem volt. A közgyűlés tárgyai a következők: 1. Elnöki jelentés. 2. A múlt közgyűlés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. 3. A