Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1900-08-09 / 32. szám

Melléklet a „Nagy-Károly és Vidéke44 1900. augusztus 9. — 32. számához. — Sertésvész. Miután Király-Darócz községben a sertések között a lépfene jár­vány fellépett — a zárlat elrendeltetett. — Felvételi értesítés. Máramaros-Szi- geten az 1900—1901. iskolai évben, miként már a múltban is egymásután következő 5 évben, a kereskedelmi iskolával kapcsolato­san, női kereskedelmi tanfolyam nyittatik. A tanfolyam sikeres elvégzése képesít irodai, pénztárnoki, levelezői és könyvvezetői állá­sokra. A Jost-irógép és a gyorsírás kezelése és elsajátítása rendes iskolai tárgyak, a me­lyekről bizonyítvány adatik ki. A felvétel föltételei: 14 éves' életkor, a polgári vagy felsőbb leányiskolái 4 osztály bevégzése, ennek nem létében felvételi vizsgálat a ma­gyarnyelv, kereskedelmi számtan és keres­kedelmi földrajzból. Tandíj 60—70 korona a jelentkezők száma szerint. Az iskolai év kezdete szept. 15-én. Bármely tudakozódásra szives készséggel szolgál és ad felvilágo­sítást Bodrogi Gyula ipariskolai igazgató és alulírott. M.-Sziget, 1900. aug. 1-én. Kovássy Zoltán, keresk. isk. igazgató. — Sertés-zárlat. Mező-Terem községben a sertésvész szórványosan fellépett, a zárlat elrendeltetett. — Jegyzői tanfolyam. Az 1900. XX. t.-cz. alapján a községi közigazgatási köze­gek szakszerű kiképzése czéljából jövő hó 1-én Máramaros-Szigeten állami jellegű tan­folyam nyílik meg. A tanfolyam, hallgatóiul felvétetnek a főgymnasium vagy főreáliskola nyolczadik osztályát, vagy ezen középtanodák­kal egyenrangú más középfokú iskolát, vagy megfelelő katonai tanintézetet sikeresen vég­zett oly egyének, kik iskolai tanulmányaik befejezése után valamely községjegyzői iro­dában töltött legalább egy évi gyakorlatot tudnak igazolni s a törvény életbeléptétől számított három éven belül felvehetők a je­len törvény életbeléptekor tényleges szolgá­latban álló községi aljegyzők, jegyzőgyakor­nokok és jegyzői Írnokok is, amennyiben az 1883. I. t.-cz. 6. §-ában előirt iskolai alap- képzettségen kívül legalább egy évi gyakor­latot igazolnak. — A képzettség a gymna­sium hatodik osztályának, vagy ezzel egyen­értékű más tanfolyamnak sikeres elvégzésével igazolható. Szegénysorsu hallgatók tandíj- elengedésben részesülnek s kiváló szorgalom és példás magaviselet által kitűnő hallgatók ösztöndíjakkal fognak jutalmaztatni. A népvándorlás kora. Irta: Dr. Borovszky Samu. A „Nagy Képes Világ- történet" IV. kötete. — Franklin-Róvai. 1900. — Ára diszkötésben 8 frt. A népvándorlás korát fedő homály még mindig nincs egészen felderítve. Pedig na­gyon fontos ez a kor, fontosabb, mint álta­lán gondolni szokták. Egyenes szál köti a rennaissancehoz, mindahhoz, ami becses és hasznos csak volt a XV. század e nagy újjá­éledésében. Az ó-kor nagysága ott volt tető­pontján a római császárság koronája alatt; a középkor betetőzése a rennaissance, a a hit, a tudományok, a művészet felujulása a pápai tiara körül. Ez a tiara • tulajdonké­pen a római császári koronából készült. Ami átformálta: az egy pár száz esztendő, s ez az egynéhány száz év a népvándorlás kora. Róma régi nagysága elkopott; társa­dalmi forradalom nem dönthette össze, mert más kormányformát képzelni sem lehetett, mint a császárságot. Megdöntötte hát egy vallásos ébredés. A „nem e földről való“ ország megtörte a csupán e földön valót. A széthulló ország részeire bomlott, s e töre­dékek külön, önálló életet kezdtek. A népek megszabadultak Róma egyenlősitő erejétől, mely mindent rómaivá tett. Tény az, hogy a Rómától meg nem hóditott s hosszasab­ban el nem foglalt országokra ma kiválóbb szerep vár, mint a meghóditottakra. Mert a meghóditottakba Róma maga vérét öntötte át, a tespedt, beteg, öreg vért. Azok a nem­zetek, amelyek megszabadulhattak tőle, fia­talon, saját ifjú erejökből mese-gyorsan fejlődtek. S ezt a megszabadulást, ezt a a kifejlődést a népvándorlás korának kö­szönhetjük. Ez alatt az idő alatt fejlett ki a nemzetek egyénisége; ez a kor kezdte meg azt a fejlődést, melynek folytában a népek nemzetekké lettek, kivívták a nemzeti egyéniségüket. E korban vált lehetővé az, hogy Gallia provinciából valaha Franczia- ország legyen, Germánia provinciából Német­ország. De nemcsak szétszakadás történt e szerencsés korban. Támadt valami, ami a nemzeteket egymáshoz fűzze; a koronákat a hármas korona. Ettől a hatalomtól azért nincs mit félniök a nemzeteknek. Más az, mint a régi császárság volt. Földi dolgokban nincs hatalma, csak az egyháziakban. Össze­tartani jó, nemzetiségeket el nem nyomhat. Összekapcsoló ereje van, összeolvasztó nin­csen. Sőt meglevő világi hatalmát egyenesen egyensúlyozza egy uj császárság: a német római. Ez a császárság nem oly félelmes többé, mint a régi, hiszen nemzeti. S a nem­zeti szellem szabadsága révén szabadul fel aztán a tudomány, a művészet, s végül a hit is és igy születik meg a rennaissance és a reformáczió; a rennaissance, mely min­den nemzetnek meghozza a maga művésze­tét és a reformáczió, mely az északi fajok­nak meghozza a magokhoz való vallást. Ha a nemzeti egyéniség ki nem fejlődik, akkor ki tudja, meddig marad meg mindenütt a régi római forma ? Vajon megvolnának-e ma e nélkül a kőcsipkéből épült német dómok, az egyszerre klasszikus és modern renais- sance-paloták, a Rafael szép szentképei ? Az életnek e kifejlődését, sokoldalúságát köszön­jük a népvándorlás nemzetfejlesztő ára­datának. Erről a szép és érdekes, mesés és ko­moly, homályos és fényes korszakról szóló jeles művel ajándékozta meg a magyar közön­séget dr. Borovszky Samu, ajónevü történész és kiváló stiliszta, kit a népvándorlás korára vonatkozó régebbi buvárlataiért a magyar tudományos Akadémia is tagjai sorába vá­lasztott. Most nemcsak tudományának, hanem művészi érzékének is jelét adta, mikor e komoly, tudós munkát oly szépen irta meg, hogy olvasása valóban élvezet. A jeles uj munka áttekinthetően és eredeti felosztásban adja e kor népeinek történetét, különös súlyt, helyezvén a hazánk földjén megfordult nem­zetekre, kiváltképpen az itt letelepedett ró­maiak, hunnok, avarok, szlávokra. A terje­delmes kötet végén világhírű orientalistánk, Goldziher Ignácz foglalja össze egy jeles kis essayban az Iszlám alaptanait és történetét. A nagybecsű könyv terjedelemre is, az il- lusztrácziók számára is fölülmúlja a „Nagy Képes Világtörténet“ eddig megjelent köteteit. A szövegképeken kívül vagy 100 nagy külön melléklet szaporítja a roppant gazdag illusz- tráczió-tartalmat, s azonfelül tizenkét gyö­nyörű színes kép, melyek a legnevezetesebb mecsetek, byzanczi mozaikok, kódexek és miniaturé-ok legszebbjeit mutatják be hű képben. A képeknél is különösen meg kell említenünk az erős magyar szempontot. Sok magyar tárgyú, magyar vonatkozású kép van itt összehalmozva, ami igen nehéz munka lehetett, hisz alig vannak e korból emlékeink, s ami van, nagyon szét van szórva. Itt pedig itt találjuk római és népvándorlási emlékein­ket, a szép csavaros fibulákat, kettőt színes, remek képben; a Lehel kürtjét és a pécsi ó-keresztyén sirkamra falfestményét. A kötet a „Nagy Képes Világtörténet“ IV. kötete. Az egész munka 12 kötetre van tervezve, igy a most megjelent kötettel egy- harmada már a közönség kezében van. A nagy munkát megrendelhetni a kiadóknál (Révai Testvérek írod. Intézet Budapest, Vili., Üllői-ut 18.) s bármely hazai könyvkereske­désben, részletfizetésre is. Egy kötet ára diszkötésben 8 frt. ' 3880—1900. K. sz. Árverési Milmi Ertesittetik a város közönsége, hogy a kép­viselőtestület határozata alapján a ref. templom- utcza rendezésére kisajátított ref. templom« utczai 346. népsorszámu, s Pék-utczai 345. népsorszámu Turóczy-féle telken lévő épülete 1s:, kerítések, illetve a földterület kivételével minden használható anyag folyó év augusztus hó 16 -án délután 3 órakor a helyszínen nyilvá­nos árverésen a legtöbbet ígérőnek el fog adatni. A 346. népsorszámu ház és ingó tartozékai külön, s a 345. népsorszámu ház és ingó tartozé­kai ismét külön fog árverés alá bocsáttatni, leg­többet ígérő a megajánlott vételárt a helyszínen az árverést vezető tisztviselő kezeihez azonnal lefizetni köteles. Vevő köteles az említett telkeken lévő épü­leteket 30 nap alatt elbontani, az anyagot saját területére elszállittatni úgy, hogy ezen idő eltel­tével az üressé vállandó telek a város által sza­badon használható legyen, mivel ezen idő eltelte után vevő a még a telkén található anyagokra számot nem tarthat. Kelt Nagy-Károly város tanácsának 1900. évi augusztus hó 4-én tartott tanácsüléséből. Hetey Ábrahám, h. polgármester.

Next

/
Oldalképek
Tartalom