Nagy-Károly és Vidéke, 1900 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1900-08-09 / 32. szám
Melléklet a „Nagy-Károly és Vidéke44 1900. augusztus 9. — 32. számához. — Sertésvész. Miután Király-Darócz községben a sertések között a lépfene járvány fellépett — a zárlat elrendeltetett. — Felvételi értesítés. Máramaros-Szi- geten az 1900—1901. iskolai évben, miként már a múltban is egymásután következő 5 évben, a kereskedelmi iskolával kapcsolatosan, női kereskedelmi tanfolyam nyittatik. A tanfolyam sikeres elvégzése képesít irodai, pénztárnoki, levelezői és könyvvezetői állásokra. A Jost-irógép és a gyorsírás kezelése és elsajátítása rendes iskolai tárgyak, a melyekről bizonyítvány adatik ki. A felvétel föltételei: 14 éves' életkor, a polgári vagy felsőbb leányiskolái 4 osztály bevégzése, ennek nem létében felvételi vizsgálat a magyarnyelv, kereskedelmi számtan és kereskedelmi földrajzból. Tandíj 60—70 korona a jelentkezők száma szerint. Az iskolai év kezdete szept. 15-én. Bármely tudakozódásra szives készséggel szolgál és ad felvilágosítást Bodrogi Gyula ipariskolai igazgató és alulírott. M.-Sziget, 1900. aug. 1-én. Kovássy Zoltán, keresk. isk. igazgató. — Sertés-zárlat. Mező-Terem községben a sertésvész szórványosan fellépett, a zárlat elrendeltetett. — Jegyzői tanfolyam. Az 1900. XX. t.-cz. alapján a községi közigazgatási közegek szakszerű kiképzése czéljából jövő hó 1-én Máramaros-Szigeten állami jellegű tanfolyam nyílik meg. A tanfolyam, hallgatóiul felvétetnek a főgymnasium vagy főreáliskola nyolczadik osztályát, vagy ezen középtanodákkal egyenrangú más középfokú iskolát, vagy megfelelő katonai tanintézetet sikeresen végzett oly egyének, kik iskolai tanulmányaik befejezése után valamely községjegyzői irodában töltött legalább egy évi gyakorlatot tudnak igazolni s a törvény életbeléptétől számított három éven belül felvehetők a jelen törvény életbeléptekor tényleges szolgálatban álló községi aljegyzők, jegyzőgyakornokok és jegyzői Írnokok is, amennyiben az 1883. I. t.-cz. 6. §-ában előirt iskolai alap- képzettségen kívül legalább egy évi gyakorlatot igazolnak. — A képzettség a gymnasium hatodik osztályának, vagy ezzel egyenértékű más tanfolyamnak sikeres elvégzésével igazolható. Szegénysorsu hallgatók tandíj- elengedésben részesülnek s kiváló szorgalom és példás magaviselet által kitűnő hallgatók ösztöndíjakkal fognak jutalmaztatni. A népvándorlás kora. Irta: Dr. Borovszky Samu. A „Nagy Képes Világ- történet" IV. kötete. — Franklin-Róvai. 1900. — Ára diszkötésben 8 frt. A népvándorlás korát fedő homály még mindig nincs egészen felderítve. Pedig nagyon fontos ez a kor, fontosabb, mint általán gondolni szokták. Egyenes szál köti a rennaissancehoz, mindahhoz, ami becses és hasznos csak volt a XV. század e nagy újjáéledésében. Az ó-kor nagysága ott volt tetőpontján a római császárság koronája alatt; a középkor betetőzése a rennaissance, a a hit, a tudományok, a művészet felujulása a pápai tiara körül. Ez a tiara • tulajdonképen a római császári koronából készült. Ami átformálta: az egy pár száz esztendő, s ez az egynéhány száz év a népvándorlás kora. Róma régi nagysága elkopott; társadalmi forradalom nem dönthette össze, mert más kormányformát képzelni sem lehetett, mint a császárságot. Megdöntötte hát egy vallásos ébredés. A „nem e földről való“ ország megtörte a csupán e földön valót. A széthulló ország részeire bomlott, s e töredékek külön, önálló életet kezdtek. A népek megszabadultak Róma egyenlősitő erejétől, mely mindent rómaivá tett. Tény az, hogy a Rómától meg nem hóditott s hosszasabban el nem foglalt országokra ma kiválóbb szerep vár, mint a meghóditottakra. Mert a meghóditottakba Róma maga vérét öntötte át, a tespedt, beteg, öreg vért. Azok a nemzetek, amelyek megszabadulhattak tőle, fiatalon, saját ifjú erejökből mese-gyorsan fejlődtek. S ezt a megszabadulást, ezt a a kifejlődést a népvándorlás korának köszönhetjük. Ez alatt az idő alatt fejlett ki a nemzetek egyénisége; ez a kor kezdte meg azt a fejlődést, melynek folytában a népek nemzetekké lettek, kivívták a nemzeti egyéniségüket. E korban vált lehetővé az, hogy Gallia provinciából valaha Franczia- ország legyen, Germánia provinciából Németország. De nemcsak szétszakadás történt e szerencsés korban. Támadt valami, ami a nemzeteket egymáshoz fűzze; a koronákat a hármas korona. Ettől a hatalomtól azért nincs mit félniök a nemzeteknek. Más az, mint a régi császárság volt. Földi dolgokban nincs hatalma, csak az egyháziakban. Összetartani jó, nemzetiségeket el nem nyomhat. Összekapcsoló ereje van, összeolvasztó nincsen. Sőt meglevő világi hatalmát egyenesen egyensúlyozza egy uj császárság: a német római. Ez a császárság nem oly félelmes többé, mint a régi, hiszen nemzeti. S a nemzeti szellem szabadsága révén szabadul fel aztán a tudomány, a művészet, s végül a hit is és igy születik meg a rennaissance és a reformáczió; a rennaissance, mely minden nemzetnek meghozza a maga művészetét és a reformáczió, mely az északi fajoknak meghozza a magokhoz való vallást. Ha a nemzeti egyéniség ki nem fejlődik, akkor ki tudja, meddig marad meg mindenütt a régi római forma ? Vajon megvolnának-e ma e nélkül a kőcsipkéből épült német dómok, az egyszerre klasszikus és modern renais- sance-paloták, a Rafael szép szentképei ? Az életnek e kifejlődését, sokoldalúságát köszönjük a népvándorlás nemzetfejlesztő áradatának. Erről a szép és érdekes, mesés és komoly, homályos és fényes korszakról szóló jeles művel ajándékozta meg a magyar közönséget dr. Borovszky Samu, ajónevü történész és kiváló stiliszta, kit a népvándorlás korára vonatkozó régebbi buvárlataiért a magyar tudományos Akadémia is tagjai sorába választott. Most nemcsak tudományának, hanem művészi érzékének is jelét adta, mikor e komoly, tudós munkát oly szépen irta meg, hogy olvasása valóban élvezet. A jeles uj munka áttekinthetően és eredeti felosztásban adja e kor népeinek történetét, különös súlyt, helyezvén a hazánk földjén megfordult nemzetekre, kiváltképpen az itt letelepedett rómaiak, hunnok, avarok, szlávokra. A terjedelmes kötet végén világhírű orientalistánk, Goldziher Ignácz foglalja össze egy jeles kis essayban az Iszlám alaptanait és történetét. A nagybecsű könyv terjedelemre is, az il- lusztrácziók számára is fölülmúlja a „Nagy Képes Világtörténet“ eddig megjelent köteteit. A szövegképeken kívül vagy 100 nagy külön melléklet szaporítja a roppant gazdag illusz- tráczió-tartalmat, s azonfelül tizenkét gyönyörű színes kép, melyek a legnevezetesebb mecsetek, byzanczi mozaikok, kódexek és miniaturé-ok legszebbjeit mutatják be hű képben. A képeknél is különösen meg kell említenünk az erős magyar szempontot. Sok magyar tárgyú, magyar vonatkozású kép van itt összehalmozva, ami igen nehéz munka lehetett, hisz alig vannak e korból emlékeink, s ami van, nagyon szét van szórva. Itt pedig itt találjuk római és népvándorlási emlékeinket, a szép csavaros fibulákat, kettőt színes, remek képben; a Lehel kürtjét és a pécsi ó-keresztyén sirkamra falfestményét. A kötet a „Nagy Képes Világtörténet“ IV. kötete. Az egész munka 12 kötetre van tervezve, igy a most megjelent kötettel egy- harmada már a közönség kezében van. A nagy munkát megrendelhetni a kiadóknál (Révai Testvérek írod. Intézet Budapest, Vili., Üllői-ut 18.) s bármely hazai könyvkereskedésben, részletfizetésre is. Egy kötet ára diszkötésben 8 frt. ' 3880—1900. K. sz. Árverési Milmi Ertesittetik a város közönsége, hogy a képviselőtestület határozata alapján a ref. templom- utcza rendezésére kisajátított ref. templom« utczai 346. népsorszámu, s Pék-utczai 345. népsorszámu Turóczy-féle telken lévő épülete 1s:, kerítések, illetve a földterület kivételével minden használható anyag folyó év augusztus hó 16 -án délután 3 órakor a helyszínen nyilvános árverésen a legtöbbet ígérőnek el fog adatni. A 346. népsorszámu ház és ingó tartozékai külön, s a 345. népsorszámu ház és ingó tartozékai ismét külön fog árverés alá bocsáttatni, legtöbbet ígérő a megajánlott vételárt a helyszínen az árverést vezető tisztviselő kezeihez azonnal lefizetni köteles. Vevő köteles az említett telkeken lévő épületeket 30 nap alatt elbontani, az anyagot saját területére elszállittatni úgy, hogy ezen idő elteltével az üressé vállandó telek a város által szabadon használható legyen, mivel ezen idő eltelte után vevő a még a telkén található anyagokra számot nem tarthat. Kelt Nagy-Károly város tanácsának 1900. évi augusztus hó 4-én tartott tanácsüléséből. Hetey Ábrahám, h. polgármester.
