Nagykároly és Érmellék, 1914 (5. évfolyam, 1-17. szám)

1914-01-24 / 4. szám

4-ik számi NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 3-ik cid:!. kereszt Egylet volt a legelső, mely a háború kitörésekor a leghamarabb a veszedelem helyén termett, életmentő segélyt nyújtva a sebesültek­nek. Nem is lehet azt állítani, hogy a közön­ség nemtörődömséggel volna e nemes célú egyesülettel szemben és nem pártolná, inkább az akadályozza a pártolás megnyilvánulását, hogy a közönség nehezen talál erre alkalmat. Ilyen alkalomul kínálkozik most az, hogy az egyesület árusítja naptárát, melynek tiszta jöve­delme csakis a magyar Vöröskereszt Egylet javára fog fordittatni. A cim, ahonnan a Vörös- kereszt naptár megrendelhető: Budapest, V., Lipót-körut 15., Vöröskereszt Egylet. Ugyan­ezen alkalomból fordul a közönséghez, első­sorban a jobbmódu, nemeslelkü közönséghez az egyesület, hogy tagjai sorába való belépésre kérje. Égész évi tagsági dij 2 korona. A felhívás szavaival élve: „Minden állam­polgárnak nemcsak honfiúi és erkölcsi, de benső érzésbeli kötelessége is támogatni a magyar Vöröskereszt egyesületet, mely tekintve nagy horderejű feladatait, még mindig nem volt képes a kellő anyagi eszközöket egybe- gyüjteni és a további támogatásra teljes mér­tékben szorul.“ Pénzintézeti jelentés. A „Nagykárolyi Takarékpénztár Egyesület az Osztrák—Magyar Bank Mellékhelyé“-nek igazgatósága és felügyelő bizottsága már ki­adta az elmúlt évről szóló jelentését és zár­számadását. Ugyanott közli meghívását 45-ik évi rendes közgyűlésére, melyet f. évi január hó 31-ik napján délután 5 órakor tart meg, hivatalos helyiségében s melyre a részvénye­seket meghívja az igazgatóság. A közgyűlés tárgyai lesznek: 1. Jegyzőkönyv hitelesítő bi­zottság választása. 2. Az igazgatóság, felügyelő­bizottság jententése, a zárszámadás és mérleg elfogadása, ennek kapcsán a tiszta nyeremény felosztása iránt az igazgatóság által előterjesz­tett javaslat feletti határozat s egyben az igazgatóság és felügyelőbizottság részere a fel­mentvény megadása. 3. Az alapszabály 3. és — Mikor veszem föl a fátyolt, mikor öltöz­tetnek be? — kérdi az urileány eltökélten. — Előbb le kell vetköződnünk. Előbb ki kell magunkat az úttól és az Isten útjára pi­hennünk! Aludjunk elébb egyet, hogy friss jó­kedvei és erővel legyünk reggelre! — szólt kiégett torokkal, alig hallhatóan a vénülő nő és irigy szeme mint a pokolköves láng nyal­dosta köröskörül a fiatal leány nagy szépségét. Azzal elküldte ágyasházába és maga is elment a magáéba, de nem tudott nyugodni hajnalig sem és- éjjel reárántott a leányra, a ki gond­talanul nyújtózott ágyán; a nyitott ablakok a bécsi vak éjszakára nyíltak. Kint mintha semmi sem élt volna, csak a harangok, a me­lyek egykedvűen jelentették egymásnak az időt. Nádasdy Ferenc hitvese leült a leány ágyára. — Nem tudok aludni. Mért nem mondod meg? Rajtam nagyot könnyitenél, ha bizonyo­san tudnám. Legalább nem piszkok be, nem ereszkedett le hozzám méltatlanhoz. Ne szé- gyeld, mit szégyelled, nagy tisztesség ért té­ged. Mikor ismerkedtél meg vele. ? — Nem tudom! — Csak egyet mondj meg, ismerted-e, te vagy-e te, ő volt-e ő? — Nem tudom! — Azt mondják, biztosra, hogy te vagy most neki a legkedvesebb. Ilyen nyakat nem is talál, az enyém se volt szebb! — Megszorí­totta a leány nyakát, hogy az egyet hörgött, de ezen közben is azt kiáltotta: — Nem tudom! — Semmit se tudsz, és én mindent aka­rok tudni. Ha nem vallasz, meghalsz. Akarod-e nem féled-e a halált! 23-ik §-ainak módosítása. 4. Vezérigazgató, helyettes vezérigazgató, igazgatóság és felügyelő­bizottság fizetésének az alapszabályok 68. §-a értelmében az 1914., 1915. és 1916. évekre leendő megállapítása. 5. A közgyűlést meg­előzőleg 8 nappal előbb beadott indítványok tárgyalása. 6. Három igazgatósági és 1 fel­ügyelőbizottsági tagnak 1 évi időtartamra leendő megválasztása. Közgyűlést megelőzőleg az 1913. évi zárószámadás, valamint az igazgatósági és felügyelőbizottsági jelentések eredeti példányai a közgyűlést megelőzőleg 15 napig a bankelyi- ségben közszemlére lesznek kitéve és a hiva­tali órák alatt bárki által megtekinthetők. Az igazgatósági jelentés szerint az intézet székháza mellett elterülő nagykiterjedésü udvar és kert hasznosítása céljából a Széchenyi-utcára nézőleg egyemeletes, az udvarra pedig két föld­szintes bérházat épetett az intézet. Az udvaron át pedig a Széchenyi-utcát és Könyök-utcát összekötő uj utcát nyitott. Ezen utcanyitássa! az intézet telkei és házai, amelyekben levő üzlethelyiségeket és lakásokat sikerült bérbe­adni, értéke jelentékenyen emelkedett és a tel­ken több, könnyen értékesíthető házhely kelet­kezett. A Nagykárolyi Takarékpénztár Egyesület immár 45. évi zárszámadását adja most közre. Városunknak ez a régi, biztos alapokon álló, szolid pénzintézete az elmúlt 45-ik és talán eddig a legválságosabb évét is minden meg­rázkódtatás nélkül, könnyen állotta ki, amit szolid üzleti elveinek, főleg annak tudha­tunk be, hogy a reá bízott tőkék kihelye­zésénél mindenkor nagy körültekintéssel és óvatossággal járt el, nagyobb haszonnal ke­csegtető, de kockázatos vállalkozások helyett inkább a biztosságra törekedett. Éppen az. hogy az intézet a legnehezebb viszonyok között is szilárdan állott, a jól megalapozottságnak, életképességének és szolid üzletelvei helyessé­gének a jele. A rossz gazdasági viszokra való tekin­tettel, az intézet redukálta a forgalmat s ennek dacára is, az üzleti eredmény kedvezőbb, mint az előző éveké, ami a betétállomány emel­— Nem tudom ! — felelte a polinai nő és megkísérelte, hogy elhárítsa magától a szá­raz karmokat, amelyek alatt forró nedvesség szivárgott elé. Fölsikoltott, segítségért kiabált. Fekete kendős, fehér alsószoknyás nők nagy viaszgyertyákat hoztak. A másik ajtón bedugta ősz-sárga fejét a lengyel és sóhajtva ajánlotta föl életét az úrnőnek, ha most, vagy bármikor szüksége lenne reá. Az öreg szolgálóleányok dicsérték a vergődő nemes nőt, és hüs sziru­pot hoztak úrnőjüknek, valamint fölajánlották szolgálataikat. De elkergette őket és csakis azt engedélyezte, hogy elébb kék és fehér selyem szallagokkal rnásjit kössenek a leány kézcsuk­lóira és bokáira. A gyertyákat azonban mind égve hagzta, És egy karosszék mögül leste az elalélt leányt, hogyan lélekzik, mint számlálja az óraütéseket. Alig birta tovább türtőztetni magát, mégse ugrott rá, elébb még leborult az ágya elé, úgy könyörgött, hogy valljon be min­dent, apróra, neki nem fáj, megbocsájt, eskü­szik, férjhez adja, beszentelteti, az udvarába viszi, az első nő lesz, megengedi, hogy az ura balkézről elvegye, kicsinálja . . . Az eltökélt leány nemmel se felelt többé. És mire kivilágosodott, Báthory Erzsébet a maga kezével megölte az első leányt, a ki után, ha nem hazudott — pedig sokkal büszkébb volt, mintsem hogy hazudott volna — több mint száz következett. Ezerhatszáz s néhányat írtak. Mátyás, a második uralkodott. Thurzó volt a nádor ebben az időben. Sí. N. kedésének a következménye és ez pedig a bank kiváló biztosságának a jele. A betétállomány jelenleg 4,411.530 K-t tesz ki. Az elmúlt üzletév nyereménye 93.082 K, melyből elnöki és tisztviselői jutalékra 3% le­vonása (2.794 K) és osztalékra á 60 K (36.000 K) levonása után maradt 54.000 koronát csatol a tartalékalaphoz, ilyenformán minden évben tetemesen növelvén azt. A mérlegszámla vagyon oldala 47.760 K 17 f. készpénzt tüntet fel. 0. M. Bank giró 3760'52 K, M. kir. postatakarék 3824.40 K összeget mutat. A váltótárca 1.872,266 09 K, melyből jelzálogilag biztosítva van 856,345 K. A jelzálogkölcsön mutatja a leghatalmasabb összeget, mely az intézet biztosságának, szilárd­ságának is a jele. Ez összeg 2.923,362’ 17 K. Helyi és tőzsdei értékpapírok értéke 521,439’95 K. Ingatlanok értéke 269,94695 K. Folyószámla adósok tartozása 614.047’09 K. Az egyéb kisebb tételekkel együtt a vagyon összege 6.323,246i0 K, mivel szemben teher 6.230,19319 K s igy a nyereség 93,082 91 K. SZÍNHÁZ. (Ss.) Katonadolog. Zerkovitz felbátorodva első operettjének, az Aranyesőnek sikerétől, egy másik, teljesen összefüggő zenéjü darabot irt ismét, a Katonadolog-ot. A szöveget Mérei Adolf és Béldi Izor Írták. A darab újszerűén hat azzal, hogy Kínában játszik, ami Zerkovitz- nak alkalmat adott arra, hogy zenei tudását exotikus dallamok komponálásában is meg­mutassa. Tévedne azonban, aki ebben a kínai darabban valami* igazi, különleges kinai életet, sajátságos gondolkodást akarna látni. Úgy néz ki mindenki, mintha valami modern európai operettből bújtak volna át ebbe, kinai ruhába. Nakinak-nak csak a neve és a ruhája kinai, különben olyan modorú, mintha a pesti angol- kisasszonyoknál nyerte volna neveltetését. Még iegkinaibb az öreg Fu-csu-fu, a kormányzó, de ez meg túlságosan operett figura. Egyebet se igen mond egész darabban, csak hogy „Milyen hosszú !“ (T. i. a copfja.) De hát ki keres az operettben etnográfiai hűséget. Sokkal jobban tudja azt az élelmes szerző, hogy mi kell a népnek. Ahelyett, hogy agyon analizálná a színpadra kerített kínaiakat, jó színházi trük­köket eszel ki. Ilyen az is, hogy mikor a „Drága, drága, drágicám“ nótát fújják, oda özönlik az egész szereplő szemé yzet a színpad szélére, közben felgyulnak a nézőtér lámpái is és torka- szakadtából fújja mind a közönség képébe, hogy drága, drága, drágicám. Ez már igazán megható. Pláne, hogy a bájos Nakinak fel­pattan a sugólyuk sisakjának a tetejére. De milyen nagyszerű* mikor pont a tetejére áll és jobbról-balról két alakba kapaszkodik. Szép Gyula meg lehasal, a másik meg egyenesen úgy csüng le, mintha le akarna esni, Váradi meg a copfját veti ki a közönség közé és igy tovább. Szóval ez nagyon tetszett. Meg is kel­let ismételni háromszor. Vannak azonban a darabban komolyabb és művészibb dolgok is. Ilyen ritka élvezetnek számit a betétként szereplő lepketánc is, melyet Várady Izsó és Salgó Ilona táncolt, nagy művé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom