Nagykároly és Érmellék, 1914 (5. évfolyam, 1-17. szám)
1914-04-11 / 15. szám
V. évfolyam. Nagykároly, 1914. április 11. 15. szám. Nagykároly és Ermelfék A Nagykárolyi Kereskedő társulat hivatalos közlönye. 9h * v SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL : Főszerkesztő : DR. VETZÁK EDE. Nagykároly, Széchenyi-utcza 20. szám. Felelős szerkesztő: Főinunkatárs: („Kölcsey-nyomda r.-t.“) DR. BORODY DEZSŐ. DR HEGEDŰS ISTVÁN. S^í Hirdetések szintén ott vétetnek fel. I#? Laptulajdonos: KÖLCSEY-NYOMDA R.-T. Nyilttér sora 50 fillér. g®- megjelenik minden szombaton. -599 A LAP ELŐFIZETÉS! ARA: Egész évre .......................................8 korona. Fél évre................................. . . 4 korona Ne gyed évre..................................2 korona. Egy szám ára.............................20 fillér. Ne csüggedjünk, mert győznünk kell! A feltámadás nagy ünnepén hirdetjük Nagykároly város közönségének, hogy nincs okunk a lemondásra! Jól-rosszul elhantolt igazságunknak ki kell törnie a sírjából, megtépett reményeink újból ki keil, hogy viruljanak, megújult erővel uj harcot hirdetünk, mert mienk kell, hogy legyen a győzelem, mert a mi részünkön van az eltemethetetlen igazság. Az igazság erejében vetett hitünk sohasem engedhette egy pillanatra sem, hogy végleg elejtsük a harcot azért, ami bennünket jogosan megillet és egyedül minket illet meg. Nagyon jól tudtuk, hogy egy mindnyájunk felett álló eszme, egy szent cél nem lehet alacsony érdekek játékává. Nagyon jól tudtuk, hogy ha mégis odasülyesztetik, az igazság fényessége mellett annyira bántó lesz a vásári környezet, hogy azt ott hagyni nem lehet. Ha néha mégis csüggedtebb lett a hangunk az igazunk hirdetésében, azért volt, mert a mellőzés fájó érzése folytogatta a torkunkat, nem azért, mintna ügyünk igazában egy percig is meginogtunk volna hinni. Hitünkben nem csalatkoztunk, a jóslásunk beteljesedett. A székhely-kérdés váratlan, minden váraké zással szemben való ellentétes megoldása minden oldalon kiváltotta a jósolt és elkerülhetetlen reakciót. Nem tudtunk egy percig sem belenyugodni abba a gondolatba, hogy a székhely Nyíregyháza legyen s ime, a bontakozóeseményekből olyan perspektíva alakul, hogy a székhely elhelyezését másképen kell a kormánynak megoldania! Előre tudható volt, hogy a székhely megnevezésével egy lejtőn elindított lavina rohanásához hasonlóan fog megindulni a helyzet bonyolulása, olyan irányban, amilyen irányú volt a megindítás. Egy minden oldalról kedvetlenül fogadott megoldás ne.nfi ? 'ermészetes fejlődés útjait nyitotta meg, hanem a reakcióját, amely valóban hamarabb és nagyobb mértékben mutatkozik, mint várni lehetett volna. Olyan vészes felhők gyülekeznek a magyar görögkatholikus egyházmegye felett, amelyekből kitörni készülő vihar elől biztos hajlék alá kell menekülnie a püspökségnek. !me a tények: Még alig ültek el Nyíregyházának mesterségesen felfújt, mülelkesedésének örömhangjai, már kihallatszik a reakció moraja. A nyíregyházai evangélikusok elszánt mozgalmat indítottak, hogy ott, az evangélikus püspökség mellé ev. papnöveldét és ev. tanító képzőt állítsanak, — mintegy tüntetésből az ellen, hogy a gör. katholikus püspökség oda ne menjen! Nagy tévedés volt kezdettől fogva is azt hinni, hogy a törzsökös nyíregyházai evangélikusság a maga képzelt háttérbe szorulása árán is önzetlen lesz a magyar g. katholikus püspökség célját eszményi, hazafias tisztaságban látni és önzetlenül pártolni. Nagy tévedés volt az evangélikusok első állásfoglalását tekinteni múló jelenségnek és azt a lelke. f I i DÜDT VW7UV1711 HÍV női- és uridivat-áruháza j IlUOllU 1 £lAI MM11I1 Nagykároly, Deák-tér 18.$ ^ Ajánlja Iegdusabban felhalmozott ápuraktánát mindenféle vászon, kész fehéimemiiekben, gzineg e£ fehér damast asztalterítőkben, £ A szent sírnál. Legenda. irta: Braun Félix. Franciaország egy távol eső falujában egy Etienne nevű pásztorfiu élt olyan egyforma és csendes életet, mint amilyen egyforma és csendes a mező, amelyen bárányai legeltek. Egy este, egy csillagos estén, amidőn a mezőt átszelő folyók is olyanok valának, mint a folyékony ezüst, történt, hogy a pásztorfiu nagyot álmodott. Azt, hogy király lett és fejét fejedelmi korona fedte. Az álom arról kezdődött, hogy Etienne sátorában elfogyasztván kenyér és szalonnából álló egyszerű vacsoráját, elmondta a hálaadó imát: „Jer Jézusom és légy vendégem“ és hirtelen ott állt Jézus melktte és barátságosan köszöntötte a pásztorfiut és melléje ült. A megváltó arcát egy kis szakáll környezte, arca beesett volt és szemei tétovázón néztek ide s tova. A pásztorfiu nem állottá Jézus tekintetét, szemeit lesütötte és annyira elfogult lett, hogy a kérdés, amit a megváltóhoz akart intézni a torkára forrt. Csodálta, hogy Jézus glória nélkül jelent meg, holott a képeken rendesen rajta van a fejet övező dicsfény is. És ahogy elmerült gondolataiba a fiú, a Megváltó elkezdett beszélni. A iiunak úgy tetszett, mintha a távolból harangsíó hallatszanék és mintha a templomban egyszerre megszólalna az orgona. Etienne — szólt a Megváltó — engem nagy baj ért. A legnagyobb, ami valaha ért. Amióta a hitetlenek utak a szent városban, azóta nem jönnek hozzám a gyermekek és én magamra vagyok hagyatva. Gyakran úgy érzem, hogy vágyódás hangán kell hívnom őket, de hosszú az ut és ők vezető nélkül nem merik megtenni azt. Azt hiszem Etienne, hogy sokan vannak, akik hozzám jönni kívánnak és dicső dolog lehet hozzám hozni őket. Annak pedig, aki őket felhozza hozzám a templomba, álma teljesülni fog. A pásztor fiun édes fájdalom, cikázott át, szólni akart, de akkorra a Megváltó eltűnt már a szobából. És amint hunyhójának ajtaját kinyitotta, hogy lássa az utat, amely Jézushoz vezetett, fehér ruhába öltözött gyerekeket vett észre, akik némán álltak egymás mellett és szinte úgy látszott, hogy reá várakoznak. Etienne megijedt. Majd úgy tűnt fel neki, mintha két fehér kéz megfogta volna őt és az égbe repítette volna . . . Erre fölébredt és látta, hogy sötét éj vagyon . . . Ablaka előtt bükkfák álltak, melyeknek lombkoronáját nem mozgatta meg a nyári szellő. Etienne kilépett a szabadba és bezárta maga mögött a kunyhó ajtaját. Sietve ment a piac fele, ahol keresztelő Szent János Egységes áraim a következők: Női fél vegyes cipők ....................................K 4'90 Nő i amerika legújabb fa^on (lag, bagaria, shewro) K 1050 Férfi vegyes cipők.................................... . K 8'50 Fé rfi amerika minden min. (lag, bagaria, shewro) K 13 50 Gyermek-cipők: félcipő 21—25. barm vagy fekete K 2-50, 26—28. K 3'50, 29—34. K 4‘50. — Amerikai: 22—25. K 390, 26—28. K 4‘90 29—34. K 5 90. Gyerünk cipőket vásárolni a már elismert CIPŐÁRDHÁZBA KERESKEDELMI ÉS IPARBANK PALOTA (A „Petőfi-nyomda“ szomszédságában.) Mielőbbi látogatást kér Stern Lajos cioöáruháza, Bankpalota.
