Nagykároly és Érmellék, 1914 (5. évfolyam, 1-17. szám)
1914-04-11 / 15. szám
I 2-ik óidat. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK. 15-ik szám. sedést tartani biztos talajnak, amit az anyagi előnyök kiszinezése által sikerült egyeseknek a nyíregyházai közönség soraiban kelteni. Akár a dolog erőszakolása volt a döntés, akár az akadályok lebecsülése, mindenesetre tájékozatlanságra mutat, hogy a székhely Kérdése Így oldatott meg. Tudni való volt, hogy a nyíregyházai evangélikusok, kik otthon érzik magukat, nem szívesen engednek abból a területből, amit már ott elfoglaltak. Sőt, hogy magukat körül akarják bástyázni, az a legfeltűnőbben mutatkozik abból, hogy most, mikor az uj püspökség odakészül, nagy berendezkedésre szervezkedik, melynek célja végeredményében a gör. katho- likusságnak, mint szerintük: bevándorló elemnek visszaszorítása. Ez a készülődés már félreismerhetetlen jele egy nagy ellenállásnak, illetve összeférhetetlenségnek, mely valósággal tűrhetetlenné fogja tenni Nyíregyházán a gör. kath. püspökség helyzetét. Nagy elégedetlenséget szült a székhelynek Nyíregyházán való elhelyezése magában az egyházmegyében is. Hajdudorog közönsége óriási monstre küldöttséggel fogja felkeresni a kormányt, hol tiltakozni fog a székhelynek Nyíregyházán való elhelyezése ellen. Háromezres tagú küldöttség készül fel Dorogról a kormányhoz ebben az ügyben. Felmegy az egész Dorog, hogy véleményűk kifejezése annál impozánsabb legyen. Hajdudorog szívesen viselte volna a maga mellőzését, ha a székhely elhelyezése nem veszélyeztetné a görög katho- likusság jogainak respektálását egy olyan székhely választásával, hol a püspökség föltétien és egyedüli szupremáciája biztosítva volna. Ilyen székhelynek megfelelő város pedig csakis Nagykároly városa. Már nagyon sok alkalommal elősoroltuk e lap hasábjain azokat a félre nem ismerhető, le nem tagadható előnyöket, melyek Nagykárolyt a székhelyre legalkalmasabb várossá teszik, de most úgy érezzük, ha csak annyit állítunk is, hogy Nagykárolyban sohase érné semmiféle támadás a g. k. püspökséget, már ennyivel is azonnal eléje kellene kerülnünk a most favorizált Nyíregyházának. Vagy meri-e még valaki állítani, hogy a püspökség jó helyen van Nyíregyházán? Nem dőltek-e már le annak kül- sőséges csillogásu előnyei? Ez az előre jelentkező háborúság nem söpört-e el mindent? Viszont lehet-e eltagadni Nagykároly várostól, hogy a magyar görög ka- tholikusság mozgalmának nem volt-e minden időben, az első perctől kezdve tántorithatatlalnul hü harcosa, ahol minden ellenvéleménytől menten, zavartalanul alakult ki a püspöki székhely ide- helyezése melletti óhaj. Nem lehet letagadni Nagykároly város fejlődésre való képességét sem, mely épen a mindenkori kormányok mostoha bánásmódja dacára is napról-napra előbb viszi városunkat. Jól tudjuk, hogyMiklóssy István püspöknek elve minél nagyobb városba telepíteni le a püspökséget. Azonban felvetjük a kérdést, épen a püspöki székhely- ide helyezése nem adna-e Nagykároly fejlődésének akkora lökést, hogy 2—3 év alatt elhagyná pl. Nyíregyháza mai állapotát? Nagykároly város fejlődése előtt óriási ut áll, körülötte csupa több_ezer lakosú, dúsgazdag falvak és nagy területen sehol egy város nincsen más, mely ezt a nagy erőt felszívhatná, mint Nagykároly. Ennek a nagy energia mennyiségnek, mely a kormányok eddigi mostoha bánásmódja dacára is vitte e várost, az uj püspökség idehelyezése nyomban megadná a kívánt lendületet és olyan várossá tenné egy-két év alatt Nagykárolyt, melynek nagysága, szépsége, élet- képessége, önzetlen érzülete minden reménységnek megfelelő módon virágoz- tatná magát, az uj püspökséget is. Az összes szükséges és meglevő katholikus intézményeinek, megyei és állami hivatalainak, társadalmi intézményeinek minduntalan való elősorolása e cikk keretében is, — fölösleges. Azok megvannak és akik a székhely kérdését intézik, eo ipso, az ügy érdekében is kötelesek azokról tudomást szerezni. Mi már jól tudjuk régen, hogy a mi részünkön van az igazság. Annak a biztos tudását, hogy ennek az igazságnak végeredményében mégis csak győzni kell, a húsvéti feltámadás ünnepére hozta meg nekünk a végzet. Látjuk, hogy az uj püspökség a megindított irányban veszélyeknek megy elébe, most már erkölcsi kötelességünk nemcsak a városunk igazáért is, hanem a püspökségnek mindenkor önzetlenül a szivünkön viselt sorsáért is uj harcot kezdeni. Nagykároly város közönsége minden irányban megindítja az uj küzdelmet, mely föltétlenül győzelemre fog vezetni, mert az igazság a mi részünkön van. Fizessünk elő a „Nagykároly és Érmellék“-re. szobra állt, amelynek talapzatán még ott voltak a koszorúk fonnyadó virágaikkal. A pásztor- gyerek elövette furulyáját, belefujt ts a nóta csodálatos visszhangot keltett az éjszakában. Félelmetesen és lassan hangzottak a hangok és lágyan terjedtek az alvó vidék fölött, majd széjjel folyik a kék köd a nap feljöttével. Mindig újabb nótákat fújt Etienne, míg az egész falut megvarázsolta és az emberek sürii tömegekben jöttek a piacra. A gyülekezetben pedig Etienne beszélni kezdett. Szavai világosan és ünnepélyesen hangzottak és úgy tetszett neki, hogy most el kell mondani az egész álmot. És el is mondta Jézus jövetelétől egészen addig, hogy látta a gyerekeket az utón. Járószava pedig ez volt: Adjátok ide gyerekeiteket, hogy a Megváltóhoz vihessem őket, mert már vágyva vár reájuk. Amint az utolsó szava elhangzott, egyszerre egy nyers és durva hang ordított a tömegből. Az elmúlt percek ünnepélyessége hirtelen összeomlott és a bősz embernek nyomban akadtak követői a tömeg soraiból. Az elsők, akik közel álltak hozzá, már megdobni akarták őt. A pásztorfiu összereszketett láttára a hálátlanságnak és könnyek gyűltek szemeibe. De abban a pillanatban, mikor egyik már kezét emelte rá, az égen ujult egy felhő, a káprázatos sziliben egy dicsfény jött le, amely körülövezte a pásztorfiu fejét. Ahogy igy állt a tömeg előtt, a sokaságban a csodának kifejezése höm- pölygött keresztül. Mindenki megvolt győződve róla, hogy a pásztorfiuból Isten akarata szólt és hallgatagon indultak házaikba, hogy gyermekeiket odahozzák a szent pásztorfiuhoz. A fiuk oda jöttek és búcsú nélkül indultak Etienne kísérete mellett az éjszakában, csodálatos ösvényeken. De soha el nem tévedtek és ahova jöttek, mindig uj jövevényekkel gyarapodtak. Rövid időre már több ezerre gyűlt a zarándok gyerekek száma. így mentek nap-nap után. de egy esős, szomorú napon valami valami sajátságos dolog történt. Egy fiú haza kívánkozott édes anyjához és mielőtt megakadályozhatták volna, ki ugrott a sorból és futott homlok irányban hazafelé. Alig, hogy ezt meglátta egy-két fiú, ők is futottak, hogy megkeressék a honvágyó gyereket és nem tértek vissza, Majd több fiú követte példájukat esténkint, mikor az ágyra gondoltak, amelyben édes anyjukkal aludtak. Ez időtől fogva kezdődőt a szerencsétlenség. Majd dögvész pusztított, a gyerekek közül többen éhen haltak, másotat a fáradtság ölte meg. Vadállatok is széjjel marcangoltak több gyereket, de legveszedelmesebbek voltak azok a nagyszakáilu csúnya emberek, kik búvóhelyeikből előkerültek és durva szavak kíséretében elragadták a gyerekeket, hogy távoli országok városaiba vigyék, ahol őket eladták. A fink mind bátortalanabbak lettek, csak Etienne közvetlen környezete volt még bátor és elszánt. Mindenfelé súlyos akkdályon mentek keresztül. Hajótörést szenvedtek, majd a megmenekülök Jopge kikötőjébe érkeztek. Ott azonban egy kalóz hajós támadt rájuk és a kiséret közül is sokan áldozataivá lettek a rablóknak. Etienne megszabadult. Egy vészes éjszaka után arra ébredt, hogy egy asszony fogja a homlokát, hirtelen kiugrott ágyából és a reá várakozó fiukhoz ment ki az utcára. Hosszú, keserves ut után nagynehezen, végre Jeruzsálem kapuja elé ért a kis szent csapat. De alig a városba bejuthattak a szent sirhoz, addig a kis csapat is elesett a fáradtság és éhség gyötrelmeitől. Csak Etienne egyedül juthatott a megváltó sírjához. Csak a sírig, ott ő maga is holtan összeesett. Átköltözés alkalmából i9i4 évi «ájus hó Liga mos- rendkívüli mérsékelt árban árusit- piac-utca 59. szám alatt juk el az összes raktáron levő PERZSA ÉS SMIRNA SZŐNYEGEKET Szőnyegek. Futók. Ágyteritők. Asztalterítők. Paplanok. Gyapjutacarók. Hencserátvetők. Függönyök. Bútorszövetek stb. Fényesen berendezett nagyszabású uj helyiségünk május 1-én Debreczen, 11AAC PíTf TlP FQ PIÁT :: szőnyeg és :: Kossuth-utca 7. szám alatt (Kardos László üzlete mellett) nyílik meg. HÄAÖ i liilvl Ul3 I Inlj butorszövetgyárosok.
