Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)
1913-09-13 / 37. szám
37. szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 3-ik oldal keseredett irat a kenderes-utcai sáros nyomorúságot, hiába tartotta méltányosnak a kérést a jogügyi és pénzügyi bizottság, valamint a képviselőtestület, a dolog akkora kátyúba akadt, mint a Kenderes-utcában szoktak a szekerek. Fedezet hiányában a kérés teljesíthetetlen. Így hát tovább szórakozhatnak a kenderes-utcaiak azzal, hogy az utca bejáratától egyenkint és ölben szállítják be a tűzifát. A szegénység a legnagyobb parancsoló. Ez parancsol a városnak is. Kitka Istvánná kérelme, hogy a Lövöldékért haszonbéréből 100 K elengedtessék, nem teljesíthető. Az 1914. évi városi házipénztári s a községi közmunkára vonatkozó költségvetés előbb már 15 napig ki volt téve közszemlére. Pon- tonkint olvastatik. Zajosabb érdeklődésre adott okott a vásárvám kezelésének kérdése. A képviselőtestület egy nagy része, mely a rosszallás bizonyos nemével hallgatta a vámkezelés körüli kiadásokat, a végén azzal a szűkmarkú és még szükebb eszü eljárással akarta a költségeket csökkenteni, hogy a városnál vizsgáló 2 állatorvos közül az egyiket mellőzte, minek következtében 3 helyen sorompóval és őrökkel kell elzárni a vásárteret, hogy az állatállomány egy helyen legyen csak behajtható. Ez az a bizonyos eset, mikor elvesztjük a réven, amit nyerünk a kompon. Az őrök költsége kitesz többet, mint egy állatorvos díjazása. Szerencse, hogy e bölcs határozat még egy megejtendő terepszemlétől van függővé téve, ami alkalmat adhat eme ügyetlenség visszacsinálására. Elhatároztatik a színház fedelének kijavíttatása. A gimnázium részére járó 3000 K államsegély terhére egy segédtanári állás szereztetik, javittatik a szolga fizetése, mig a fent- maradó összeg a szertárak és könyvtárak gyarapítására fog felhasználtatni. Bejelentésre következik a kereskedő tanonc- és iparos tanonciskola költségvetése. Felekezeti iskoláknak 4000 K-t ad aváros, melyből 10%-ot szegény tanulók segélykönyvtára javára kell fordítani. A költségvetésbe fel volt véve a pénzügyigazgatóság sarkától a Gencsi-utca sarkáig levő rész kikövezése 520 K költséggel, mit azonban a képviselőtestület azzal a megokolással, hogy nincs pénz, törült. A majtény-utcaiak régi szükségét akarta a jog- és pénzügyi bizottság megszüntetni mikor tervbe vette egy kút csináltatását számukra, a Majtény- és Ágoston-utca sarkára. Azonban felkerekedett a képviselőtestület egy nagy része és spórolás címén csak ásott kutat szavazott meg az ivóvíz hiányában levő városrésznek. Ez is olyan spórolás lesz, mint a sorompós megoldás, mert aki ismeri a károlyi talaj viz viszonyait, elhiszi, hogy az egészségügyi hatóság hamar eltilthatja a vizet a közforgalomból. Akkor aztán szavazhatnak azok a képviselő urak furott kutat. Sajátságos, hogy egy emberektől lakott utcának a kikövezésáre, vagy bár tócsáinak betöltésére nem jut pénz, de egy aránylag lakatlan helyen levő baromvásártér mellett levő gödör lecsapolására igen. Nagyon helyes az indok, hogy csúf és egészségtelen. De az még egészségtelenebb, ha egész utcahosszat, pont az ablakok alatt bűzlik a mocsár. Polgármester felveti a kérdést, hogy ne épitsen-e a város cukorka árusító bódékat az árulók számára. Egy bódé 3T0 K-ba kerül, ami csak 60—80 K évi bérrel is 20—25% kamatot jövedelmez a városnak. E mellett határozottan disziti az utcát, nem úgy mint a mostani gyékénnyel, rongygyal borított sátrak és főképen egészséges, mert portól védett. Már csak azért, gyermekeink egészsége érdekében meg kellene építeni, ha ráfizetnünk is. Azonban a képviselőtestület nem szavazta meg. 1914-re kövezés alá kerül a Pék-utca és az Akácfa-utca. Ignácz Jenőné felebbezése a rendőri és szolgaszemélyzet 1914. évi ruházatának szállítása tárgyában eredménytelen lett. Ugyanis a közszállitási szabályrendelet értelmében az ajánlat lezárása után, már nem tehető módosítás ; hiába lenne már hajlandó a cég ugyanolyan minőségből készíteni a ruházatot, mint a nyertes pesti cég. A bentlevő mintákat megnézve, a képviselőtestület a nyertes cégnek .szavazza meg a szállítást. Tárgyalás alá jönnek még kisajátítási és illetőségi ügyek. Nemestóti Szabó Antal indítványa tárgyalását, hogy a kenyérgyár melletti uj utca kövezete a szomszédos utcák kövezetével összekapcsoltassék, a jövő gyűlésre halasztják. A szept. 8-án tartott gyűlésen bejelentetik a vall. és közokt. minister leirata az óvoda építési költségekre és a városi hozzájárulásra vonatkozólag. A városnak átengedi az. óvodaalapból fenmaradt kétezer koronányi összeget, hogy abbólj átékszineket építtessen, de nem engedi el az óvodai pótadó fejében beszállítandó évi 4800 K-t és nem járul hozzá az óvónői lakások bérösszegéhez évi 800 K-val. Hiába kérelmezte az elöljáróság ezen megterhelő határozat megváltoztatását; nem volt eredménye. A gyámpénztári szabályrendeleteket a bel- ügyminister ur rendeletéi szerint módosítja a képviselőtestület; kivévén azt, hogy házbecslésnél az árvaszék egy tagja is kiküldessék, amennyiben a városi mérnök is elégséges, továbbá nem tartja biztos alapnak a becslésnél a házbéradó nagyságát. A belügyminister uj husvágási szabályrendelete alapján a város is uj szabályrendeletet adott ki, melyből eléggé érdekli a közönséget az a passzus, hogy legfeljebb a vett hús egy tizedrésze adható nyomtatóknak, de amúgy is vékonyabb húsnál nyomtaték semmi sem adható. Az uj rendelet szerint a husszállitó szekér bádoggal bélelendő ki és gyékénnyel nem takarható be. szempontjából is napról-napra fokozottabb mérvben vált szükségessé a rendőrség modernebb alapon való szervezése és dacára, hogy ez irányban több alkalommal tétetett is előterjesztés a rendőrkapitány által a városi képviselőtestülethez, mindezek dacára még sem sikerült a rendőri hivatalt, illetve személyzetet úgy és akként szervezni, mintahogy annak feladata és kifogástalan működése megkövetelte volna, sőt ahelyett, hogy a rendőrséget mint nélkülözhetetlen intézményt a nagy közönség megkedvelte volna, mint jogaiban turkáló és szabadságában korlátozó testülettel szemben állandóan ridegen és ellenszenvvel viseltetett. Az 1884-ik évi tisztujitás előtt a városi képviselőtestület egy egészen uj városi szervezési szabályrendeletet alkotott, mely azonban a rendőrségi teendőkön mitsem könnyített, ameny- nyiben abban a rendőrséget érintő csupán annyi változást eszközölt, hogy a rendőrhadnagyi állás helyett alkapitányi állást szervezett, egyebekben meghagyva a rendőrség ügykörében sok mindenféle oly teendők végzését, melyek úgy a törvények és szabályok, valamint természetük szerint nem tartoztak a rendőrség hatáskörébe. Ezen időtől kezdve a rendőrség munkája a reá erőszakolt teendők által annyira felhalmozódott, hogy a rendőrségi személyzet tovább jelen szervezetében fontos feladatainak megfelelni nem volt képes. Minthogy a folyton fokozódó teendők halmaza arra kényszeritette a rendőrség vezetőjét, miszerint feltárva ezen tarthatatlan állapotot, a képviselőtestületet arra bírja, hogy a közrendészet érdekében úgy a tiszti, valamint az őrszemélyzetet akként szaporítsa, hogy az a kifejlődött rendészeti követelményeknek megfeleljen. Ennek feltárásával egy ujabbi kérelemmel járult a rendőrkapitány a képviselőtestülethez, azonban sajnos a kérelmet a képviselőtestület nem teljesítette, sőt kijelentette, hogy amennyiben a rendőrség egymaga már eddig is majdnem annyiba kerül, mint a közigazgatás összes többi ágazatai, azon változtatni, avagy azt az előterjesztéshez mérten szervezni egyáltalán nem hajlandó. A képviselőtestületnek ezen elutasító határozata annyira elkeserítette Papp Sándor akkori rendőrkapitányt, hogy állásáról 1885-ik évi május havában leköszönt. Az igy megüresedett rendőrkapitányi állásra 1885-ik év október havában Falussy Mihály nagykárolyi lakos választatott meg a képviselőtestület által. Az újonnan megválasztott rendőrkapitány szolgálati ideje alatt tekintettel előrehaladt korára s a már elvben kimondott azon határozatra, hogy a rendőrségi személyzet szaporit- tatni nem fog, semmi oly fontos körülmény, mely felemlitésre méltó volna, elő nem fordult. Falussy Mihály volt utolsó választott és első kinevezett rendőrkapitánya Nagykároly városának, amennyiben 1891. évben mandátuma lejárván, az akkori főispán által újból kineveztetett a város rendőrkapitányává. Falussy Mihály szolgálati ideje alatt belátva azt, hogy úgy koránál fogva, valamint a rendelkezése alatt álló személyzettel ama igen fontos és felelősségteljes teendők ellátását, mely a rendőrségre hárul a törvény követelményeinek megfelelően elvégezni teljesen lehetetlen, az 1892-ik év április havában állásáról önként leköszönt. Az igy újból megüresedett rendőrkapitányi állásra 1892-ik év julius hó 1-én Kisfaludy József nyugalmazott m. kir. csendőrhadnagy neveztetett ki. Kisfaludy állása elfoglalása után tőle telhetőleg mindent elkövetett, hogy a városi rendőrséget a legmodernebb alapon szervezze, azonban a város képviselőtestülete, tekintettel a kedvezőtlen pénzügyi helyzetre, tervének keresztülvitelében segítségére nem volt S igy csupán a rendőrségi tisztviselők egyenru- házata tárgyában tett előterjesztése nyert megvalósulást. Kisfaludy József rendőrkapitány készítette a rendőrségi őrszemélyzet szolgálati szabályzatát, amely csekély módosítással ma is használatban van. Kisfaludy rendőrkapitány szolgálati ideje alatt többször tett előterjesztést a városi képviselőtestülethez úgy a hivatali, valamint az őrszemélyzet szaporítása és azok javadalmazása iránt, azonban a képviselőtestület előterjeszté: Modern ruhafestés: l|ÁífÁÍA|« Bá| Legszebb ruhatisztitás bármily divatszinre. BwJ WlJvl * dll Vegyileg száraz utón! Nagykároly, Széchenyi-utca 34. sz., a róm. kath. elemi fiúiskola mellett.
