Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-26 / 30. szám

30 szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 5-ik oldal. golf erős, sok vizet visz fel a sarkvidéki ten­gerekbe és a sok viz a labradori utón tér vissza és messze délre lehordja a jéghegyeket. Előre lehetett tehát azt is sejteni, hogy az idei nyárunk esős lesz. Sajnos, hogy ezekben a nagyszerű tanulmányokban hazánk csak igen szerényen vesz részt. Legalább a Magas-tátra egyik csúcsán volna meteorológiai állomásunk. Hisz nem abszurdum, amint az elmondottak­ból látszik, hogy jó előre tudjuk, milyen idő­járás várható, aszerint rendezkedjünk be. Mi­csoda óriási jelentősége volna ennek. Az idei katasztrófák bizony megtaníthatnának bennün- bet erre. HÍREK. TÁJÉKOZTATÓ. A Régi Kaszinó könyvtára nyitva van a délelőtt folyamán. A Polgári Kaszinó könyvtára nyitva van minden­nap d. e. 12 órától 2-ig. Á kokasok éktelen kukorékolása az oka annak, hogy ne­mes városunk semmiképen sem tudott eddig a világvárosok sorába emelkedni, s ha a mos­tani „áldatlan“ állapotok továbbra is fennmarad­nak, semmi reményünk sem lehet arra, hogy belátható időn belül közéjük emelkedjék. Hát, ugy-e, ez nagy szó! Ez kemény be­széd. Itt meg kell állani. Itt szusszanni kell egyet a nagy ijedségre .... Megtaláltuk te­hát, amit vállvetve oly sokáig kerestünk, meg- tatáltuk, „hol fekszik a kutya eltemetve“, mért nem fejlődik nemes városunk. Félmunkát végeznénk azonban, ha ki nem ásnók, elletőleg ha meg nem magyaráznék, ki nem fejtenők, hogy kellene kiásni ezt a nemes ebet. (Szívesebben irnók úgy, hogy ásnánk, magyaráznánk, meg kifejtenénk, csak hogy ha igy mondanék, a grammatikusok haragját ma­gunkra vonnók s nagyobbik átkukat ki nem kerülhetnők.) Meg fogjuk tehát körülményesen magya­rázni, hogy 1, hol fekszik a kutya eltemetve s 2. hogyan kellene kiásni. — Tehát: 1. minden elfogulatlanul gondolkozó pol­gártársunk igazat fog nekünk adni abban, hogy a kokasok harsány szavát nem altató danának szánta a mindenekben bölcs természet. Hanem inkább atíul szülte az első görbetollu kokast, hogy pontos vekkerórája lenne a tyúkokkal fekvő álmos Napnak. Ahogy aztán öregedett őkigyelme, annál több vekkerre lett szükség, hogy szeméből kidörzsölvén a hosszú álmot, széttekintsen a földi téreken. Azt viszont szava­hihető világvárosi polgároktól tudom, hogy ők nem a tyúkokkal feküsznek s a kakassal kelnek, hanem tyukfekvéskor ébrednek s kokasszóval feküsznek. Itt van a kutya eltemetve. A világvárosi polgár kisvárosi emberióját, amelyet közönségesen lumpfráternek is nevez­nek, a kokasszó nem hagyja aludni, nem hagyja Ififejlődni. Az emberiónak pihenésre van szük­sége. Már pedig a reggel hazavetődő lump­fráter, a pihenésre vágyó világvárosipolgár- embrió, hiába hunyja be szivarfüsttől kivere- sedett szemeit, nem tud elaludni, a bölcs ter­mészet nem gondoskodott arról, hogy a — fülét is behunyhassa. Ne tessék ezen mosolyogni (?), merthogy van a leleményes természetnek olyan teremt­ménye is, amelyik a fülét is be tudja „hunyni“. Ha netalán eddig nem tetszett volna tudni, s ha netalán nem tévedek, a vámpírnak van ilyen jeles fülverkcájgja. Neki t. i. olyan hogyishívják, olyan „klapnik“ vannak a fülében, amelyeket kénye-kedve szerint zár le meg nyit föl. (Nagy­szerű szórakozás.) Vámpír és Vámpirné életé­ken sok mindenféle alkalommal lehet célirányos az ilyen klapnis fül, most azonban hagyjuk Vámpirékat, törődjünk inkább városunk jövő­jével. Tehát; 2. a kiásás. A lumpfráternek nem lévén klapnis füle, az állapotokon pedig segíteni kellvén, (ahogy az a közgyűlési határozatokban mondatik), a kokasvekkerekkel kell valamit cselekedni. A legradikálisakb eljárási mód az volna, amelyet a vekkeren szoktunk reggelen- kint gyakorolni: egy kicsit visszasrófolni. Szó­val egy kicsit ki kellene tekerni a vekkerek nyakát. Ez azonban már csak a tojás miatt sem tanácsos, mert hogy iszik akkor az embrió knikkebájnt? Ennélkül pedig sohasem fejlőd­hetik ki világvárosi polgárrá. Van ennek egy igen célravezető módja, amelyet már egyszer ajánlottunk is, szavunk azonban visszhang nélkül hangzott el, mint a pusztában elhangzó kakasszó. Az is igaz, hogy akkor nem domborítottuk ki a kérdés fontos­ságát akkora alapossággal, mint „a jelen esetben.“ Hogy hirtelen kirántsuk az ebet a sírjá­ból : tessék a kokasokat éjszakára alacsony ketrecbe zárni s — a kokas is megmarad s az embrió is pihen. — Magyarázat: a kokas csak felfelé tartott fejjel tud kukorékolni. . . . Hajnalodik. Jó lesz lefeküdni. x. Képviselőtestületi ülés. Városunk kép­viselőtestülete f. hó 27-én, vasárnap, d. e. 10 órakor a vármegyeház nagytermében rendkí­vüli közgyütést tart. A közgyűlés tárgya ; Dr. Merts László azon indítványa hogy Miklóssy István gör. kath. püspök urat kine/eztetése al­kalmából a képviselőtestület üdvözölje, s bi­zottság választása az üdvözlő memorandum átnyujtása céljából. Előléptetés. A pénzügyminiszter a hely­beli pénzügyigazgatóságnál Keresztszeghy Kor­nélt p. ü, titkárrá és Várkonyi Rezsőt p. ü. segédtitkárrá nevezte ki. Megbízás. Vármegyénk alispánja dr. Czu- kor Lajos járási orvos 4 heti szabadságideje alatt a járás orvosi teendők végzésével dr. So- mossy Ignác tb. járás orvost bízta meg. Áthelyezés. Ádámossy Béla százados, csendőrszárnyparancsnokot, — amint megírtuk, Zomborba helyezték át. Helyébe Lózsa Jenő fő­hadnagy neveztetett ki a helybeli csendőrszárny- parancsnokság élére. Berendelés. A vármegye alispánja Bau- disz Jenő tiszti alügyész négyheti szabadságide­je alatt az ügyészi teendők végzésére dr. Tóth Zoltán tiszteletbeli vármegyei ügyészt beren­delte. Bucsuvacsora. A városunkból Nagyka­nizsára áthelyezett Papp kér. János kegyesren­di tanár tiszteletére barátai és ismerősei bu- csuvacsorára jöttek össze f. hó 15-én a katho- likus Legényegyletben. A vacsora, melyen vá- rossszerte szeretett főgimn. tanártól számos felköszöntőben búcsúztak el jóbarátai, a haj­nali órákig tartott. Esküvő. Benkő Viktor tekeházai ref. lel­kész csütörtökön esküdött örök hűséget Keszy Emma helybeli ref. tanítónőnek a helybeli ref. templomban. Az esketési szertartást Kádár Géza zilahi ref. lelkész végezte. Adomány az árvízkárosultaknak. Dr. Bornemissza Tibor megyés püspök ur szatmár- vármegye árvízkárosultjai részére 1000 koro­nát adományozott. Áthelyezés. Jezsik György nagykárolyi posta főtisztet, a vasúti postahivatal főnökét, saját kérelmére áthelyezték a debreceni Il-ik, szintén vasúti postahivatalhoz főtisztté. Arató mulatság. Nagyon szépen sikerült arató-mulatságot rendezett folyó hó 20-án va­sárnap a Katholikus Legényegylet. A közben megeredt eső kisé megrontotta ugyan a mulat­ságot, de hamarosan megszűnvén a zápor, za­vartalanul tovább folyt a mintaszerűen rendezett ünnepség. — D. u. 3 órakor kezdtek gyüle­kezni a Legényegyesület előtt a kaszások, kik aztán szekéren indultak a marokszedő leányo­kért. Öt óra után, bevárván a zápor megszű­nését, felvirágozott szekereken hozták a kaszá­sok a szebbnél szebb marokszedő leányokat, majd miután a 15 lovas is megérkezett, a me­net a Legényegyletből a „földesur“, Fézer Já­nos, lakására tartott. Legelői ment 13 lovas lobogókkal, a menet után szintén két lovas. A földesurat lakásán Vachter Mariska üdvözölte és meghívta az ünnepségre. A beszédre A föl­desur válaszolt, majd Tihanyi Béla, kegyesrendi tanár, az egyesület elnöke beszélt. Hét óra­kor a menet a földesurral együtt visszatért a Legényegyesületbe. Az egyesület' dísztermében Csánálosí József „vállalkozó“ üdvözölte a föl­desurat ; a földesur válaszában köszönetett mondott az őt ért kitüntetésért. Az ünnepséget ének zárta be, majd kezdetét vette a tánc. A mulatság reggelig tartott. Uj telekkönyvi betétek. Kaplony és Kál- mánd községek telekönyvi betétei elkészíttetvén, a nyilvánosságnak átadattak. Törlési keresetek, ellentmondások, felszólamlások 1914. év január hó 1-ig a helybeli kir. járásbíróságnál adha­tók be. Zongorahangversenyt fog tartatni vá­rosunkban a jövő hó elején Faragó Ibolyka, a szatmári kis zongoraművésznő. A Misztrik-Bioskop nézőtere estéről estére állandóan megtellik tanulni és szóra­kozni vágyó közönséggel. Tegnap ismét „telt ház“ nézte végig a gyönyörű passziójátékot, amelyet Oberammergauban, Bajorországban, csak minden 10 évben adnak elő. Az oberam- mergaui előadásokra a világ minden részéről özönlenek a nézők költséget nem kímélve; a mozi révén pár hatosért szinte ugyanabban a gyönyörűségben lehet részünk, mintha Obe- rammergauban volnánk. A jövőhét műsora is­mét válogatottt újdonságokkal szolgál. A jó gyomor. A korparéti tanyán Don- ka János kismajtényi lakos 2 éves üszője lép- fenében elhullott. A hullát a dögtére szállítot­ták. Az állatorvos úgy intézkedett, hogy mig az elhullott állatot meg nem vizsgálja, ne ás­sák el. Varga Péter, Lakatos Juliánná és Ba­logh Juliánná gencsi cigányok azonban sajnál­ták volna, ha a jó finom marhahús egészen kárbavész s 5—5 kliónyit kikanyaritottak az elhul­lott üszőből. Haza vivén a húst, szépen meg­sütötték, megették s — kutya bajuk. A cigány­gyomor mindent megemészt. A rendőrség ál­lategészségügyi kihágás címén tett ellenük fel­jelentést, amennyiben az elvitt hússal a lépfe- nét is behurcolhatták volna Genes községbe. Fényes nappal támadtak meg s vertek el az utcán ismeretlen atyafiak egy helybeli iparost, Jakits Istvánt. A rendőri nyomozás a tetteseket kiderítette. Nagyhajduváros-utcai idill. Székely Zsigmond helybeli lakos komolyan érdeklődött Máté Mária ugyancsak helybeli leány irányá­ban. Az igazi szerelem azonban féltékeny, Szé­kely Zsigmond pedig igazán szerette Máriát. Minek szaporítsuk a szót, Székely Zsigmond a nyílt utcán megtámadta hölgyét s fojto­gatni ke dte. Hamis kutya. Kóródy András vasúti vál­tókezelő feljelentést tett a rendőrségen, hogy Antal István kutyája kis fia lábát megharapta. A kutyát megfigyelés alá helyezték.

Next

/
Oldalképek
Tartalom