Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1913-07-26 / 30. szám

6-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 30. szám Sertésvészt állapítottak meg városunk­ban s annak következtében a sertés piacot be­zárták. A derék házaspár. Kiss Mihály helybeli lakos feljelentést tett a múltkoriban felesége ellen, hogy 240 horonát magához vevén megszökött. A rendőrség táviratára Fiúméban megtalálták az asszonyt s haza is hozták. Most aztán a fiumei rendőrségtől azt az értesítést kapta a helybeli rendőrség, hogy Kiss Mihályné Szuparán Illés fiumei lakostól 440 koronát lo­pott. Ez még akkor történt, amikor Kissék Fiú­méban laktak. Szóval a 240 korona, amelyet az asszony a férj feljelentése szerint „elemeit“, ebből a pénzből való. Az asszonynál a rendőr­ség még 109 koronát talált, a többi ráment a fiumei kiruccanásra. Csendes pofon. A múlt vasárnap este­felé egy leánnyal sétált Tóth Gusztáv, Petőfi- utcában. Egyszer csak azon veszi magát észre, hogy pofon /ágták hátulról. Visszanézvén meg- álapitotta, hogy Kiss Lajos kőmüveslegényt tisztelheti támadójában. Feljelentést tett a ren­dőrségen. Közös háztartásban él Tóth István Fény-utcai lakos Fogarasi Máriával, azt azon­ban nem akarja elismerni, hogy a kassza is közös s kedden feljelentést tett hölgye ellen, hogy szekrényét feltörte s belőle 100 koro­nát kicsent. Egyúttal annak a gyanújának adott kifejezést, hogy tavaly eltűnt 270 koronáját szintén Fogarassi Mária lopta el. Az asszony azt hozza fel mentségül, hogy a 100 koronát a háztartás céljaira vette ki a szekrényből. Lopás. Kolb Sámuel szappangyárostól ismeretlen tettes nagy menyiségü szappant lo­pott. Csepreghy detektív kinyomozta, hogy a szappangyárost egy régebbi alkalmazottja lopta meg. Furcsa lopás. Kallós Pál helybeli lakos vízlevezető pléhcsatornáját valaki ellopta. A rendőrség keresi a tolvajt. Betörték Imry Mihály helybeli lakos ab­lakát. A rendőri nyomozás a tettest Magdás János cipész személyében kiderítette. Eltévedt kulcs. Az egyik helybeli kávé­házban egy ismeretlen ur eltévesztette a saját zsebének a házszámát s szobakulcsát másnak a zsebébe dugta. Az eltévedt kulcs a rendőr­ségen csodálkozik gazdája szórakozottságán. Talált tyúkketrec. Hétfőn a piacon egy tyúkketrecet találtak. Tulajdonosa a rendőrsé­gen átveheti. Jó szimat. Az ínspekciós rendőrtisztvi­selőnek csütörtök este feltűnt a piactéri mozi­ban egy gyanúsan viselkedő atyafi. Mikor a nézőtér elsőtétedett, megfogván gallérját kivitte a moziból s átadta egy rendőrnek. Mikor a méltatlankodó mozilátogatót bekísérték a ren­dőrségre, ott találták a zilahi rendőrség távira­tát, amelyben Rácz János letartóztatását kéri, aki Zilahon egy értékes aranygyűrűt lopott. A bekísért mozilátogató Rácz János volt, akit azonnal pártfogásba is vett a rendőrség. Eltévedt „gulya“. A Klára-majorban 18 tehenet meg 2 ökröt találtak bitangságban. Tu­lajdonosuk ott át veheti őket. KÖZGAZDASÁG. Árvízkatasztrófa és vasnti tarifák. Irta: Balkányi Kálmán, az OMKE. titkára. A újságok ontják a szörnyűséges híreket a folyamok megáradásáról, sok-sok emberéle­tet, vagyont elpusztító rettentő veszedelemről amelynek igazi méreteii egész borzalmunkban talán csak hónapok múlva fogjuk megismerni. Nem volna semmi célja, hogy ma akadémi­kus töprengésbe fogjunk; mennyit tehet ki az a kár, amit a magyar közgazdaságnak ez a nyári borzalmas meglepetés okozott. Sokkal fontosabb annak a tiztázása: vájjon megtesz- nek-e mindent az állam és társadalom, hogy amit menteni lehet, még idejében mentsék? Azután célravezetők-e vájjon azok a módok, amihet a mentés munkáinak intézői választot­tak? A vagy akadna-e olyan eszköz is még, amihez siettökbm nem akarnak nyúlni azok a férfiak, akiknek e katasztrófa súlyos következ­ményeit el kell háritaniok? Legelső feladat, — ebben nincs vitának helye, — hogy az árvíz által elpusztított exisz- tenciák ideiglenes ellátásáról történjék gondos­kodás. Akiknek házafedelét elvitte a zavaros hullámú folyó, hajlékot kapjanak. Akik árván, özvegyül maradtak, azokról gondoskodjék a szive mélyéig megdöbbent ország, legalább ideig-órákig, amig a hirtelen csapástól maguk­hoz tudnak térni. Ez legelső. De vannak kö­vetelményei a gazdasági életnek is, amely egy pillanalra sem állhat meg. A megzavart, meg­bolygatott rend helyreállítása nem késhetik egy pillanatig sem. A modern állam nem játszhatja el szószerint a Horatius emberének tehetetlen szerepét: nem telepedhetik le a Maros játékzó vize mellé s nem várhat dum defluat amnis, nem pihenhet addig, míg lefolyik az ár és újra el­helyezkednek medrükben a megbékélt folyamok. Készséggel elhisszük, hogy már most is dolgoznak és még inkább készülnek a csak ezután megindítható munkára. De a gazdasági élet munkásainak, a gazdáknak, iparosnak, ke­reskedőknek nem elég az, hogy annyi, meg annyi száz munkás majd uj töltéseket fog emelni, mihelyest néhány hét múlva eltakaro- dík az árviz. Nem volna eszköz a segítségre addig is ? Erdélyből, miut értesülünk, megjelölték a mó­dot, csak az intéző köröknek legyen meg a helyes ítéletük, hogy a kezdeményezést bá­tor elszántsággal megragadják. Erdély egyik legtekintélyesebb iparkamarája tarifális segít­séget kér az árviz ellen. Akármilyen modernül hangzik ez: nem esnék nehezünkre annak a bebizonyítása, hogy ez az arkánum már — Noé bárkájában is benne volt. Úgy, hogy rosszabb viszonyok volnának nálunk, mint az özönvíz idején, ha a marosvásárhelyiek panasza súlyosabb nehézsé­gekbe ütköznének. Erdély az egyik útvonalon teljesen el van vágva az ország nyugati részé­től. Kerülő utón — Brassó felé, — azonban tovább is megközelíthető. Ez a lehetőség azon­ban csak papiroson van meg, amig az állam- vasút nem tekint el a rendes díjtételektől és a sokkal hosszabb útra kilométer távolság szerint eső dijakat követeli. Rengeteg áru torlódott fel a megáradt folyamok partjain. Nemcsak Erdély­ben van ez igy, hanem Északkeleten és Délen is. Természetesen krajcároskodó számítással nem lehet segíteni, de egy messzebb látó va­súti politika meghozza a tarifális segítséget és visszaállítja a megszakadó vérkeringés folyama­tét. Amikor Noé felvette bárkájába a bárányo­kat és a tevéket, nem mondotta nekik: most édes fiam, ti pedig megfogjátok fizetni az áru- dijszabás szerinti tételeket a befutott útvonal alapján fel az Ararát-hegyéig. Ugyanígy mél­tánytalan és egy modern államhoz méltatlan volna, ha megfizettetné a portékáért az erdélyi körutazás diját, amelyet kínjukban tesznek meg az áruk és amelyet nem bírnak el. Csuz, Rheuma, köszvény, bőratka, idült sömörök, vérbajból származó kiütések és mindenféle bőrbajok sikerrel gyógyittatnak a csodás gyógyhatású szatmármegyei Vámfalu határá­ban magas bércek között, vadregényesen szép, por­mentes, állandóan enyhe és üde levegőjű Büdössár-fürdőben teljesen újonnan berendezve, kényelmes és olcsó szobák, fürdők. Kitűnő házias ellátás. Meg van en­gedve a fürdőző közönségnek saját ágyneműjének használata, valamint élelmi szereinek készítése is. Vasúti állomás: Vámfalutól lóvonat közlekedik a für­dőbe. Páratlan gyógyhatásáról országhirtt orvosok el­ismerő nyilatkozatai tanúskodnak. Lapunk előfizetői a szobaárából 20% engedményben részesülnek. Szives látogatást kér: Fnnnri-Á íláhftP Tájékoztatást bérmentve küld: rdldgU UílUul, bérlő. Építészek és iparosok figyelmébe! Költségvetési nyomtatvány: 100 iv finom fehér vastag papiron K 3'20 250 „ „ „ „ 100-a K 3 — 500 ivén felül 100-a K 2‘— Napszámjegyzék: (Finom fehér vastag papiron.) 100 iv .....................................K 3-20 25 0 iv...........................100-a K 3*— 50 0 ivén felül .... 100-a K 2-— Kapható a Kölcsey-nyomda Részv.-társ.-nál Nagykároly, Széchenyi-utca 20- sz. Szives tudomásul! Tisztelettel értesitjük a n. é. közönséget, hogy Q cégünk képviseletét és gyütődéjét Q [ Lefkovits Sámuel; kereskedőnek Nagykároly, Petőfi-utca 16. adtuk át, ki a legnagyoob pontossággal fogja a nagyérdemű közönséget kiszolgálni. Tisztelettel: Kováid Péter és fia vegyészeti gyára Budapest. 1862—1913. vhtó. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t-c. 120. és az 1908 évi XLI. t.-cz. 19. és 20. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a nagykárolyi kir. járás- bíróság 1913. évi Sp. II. 431/1.számú végzése követ­keztében Johán Froschusz nürnbergi lakos javára 61 K 75 f s jár. erejéig 1913. évi junius hó 6-án foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 2300 koronára becsült ingóságok, u. m. boltiáruk nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a nagykárolyi kir. járásbíróság 1913. évi V. 957. számú végzése folytán 61 korona 75 fillér tőkekövetelés ennek 1912. évi julius. hó 8. nap­jától járó 5 % kamatai s eddig összesen 38 K 41 fillér­ben biróilqg már megállapított költségek erejéig a fi­zetett összegek betudásával Nagykárolyban adós üz­letében Kölcsey-utca 1. házszám alatt leendő meg­tartására 1913. évi augusztus hó 4-ik napjának d. u. fél 2 órája határidőül kitüzetik és ahoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai értelmében készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek szükség esetén becsáron alul is el fog­nak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingóságokat má­sok is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árvserés az 1881. t.. évi LX. t.-c. 120. §. értelmében ezek javára is elrendeltetik. Nagykároly, 1913. julius 18. Fazekas Menykért, kir. bir. végrehajtó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom