Nagykároly és Érmellék, 1913 (4. évfolyam, 1-52. szám)

1913-05-24 / 21. szám

IV. évfolyam. Nagykároly, 1913. május 24. 21. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Nagykároly, Széchenyi-utcza 20. szám. („Kölcsey-nyomda r.-t.“) Hirdetések szintén ott vétetnek fel. i^=- Nyilttér sora 50 fillér. Főszerkesztő : D R. VETZÁK EDE. Főinunkatárs: DR. HEGEDŰS ISTVÁN. Laptulajdonos : KÖLCSEY-NYOMDA R.-T. 19«- MEGJELENIK MINDEN SZOMBATON. “»J A LAP ELŐFIZETÉS! ÁRA: Egész évre .......................................8 korona. Fé l évre................................. . . 4 korona. Ne gyed évre..................................2 korona. Eg y szám ára.............................20 fillér. A feministák gyűlése. Budapest 1913 junius havában je­lentős esemény színhelye lesz. Itt tartja a nők 24 országot számláló Választójogi Világszövetsége (International Alliance for Womens Suffrage) Vll-ik nemzetközi kongresszusát, Nagy megtiszteltetés reánk nézve, hogy az osztrák és a magyar feministák meghívása közt válogatva, a Stockholm­ban 1911 nyarán tartott kongreszzus egyhangú lelkesedéssel a magyar meg­hívás mellett döntött. E döntés azt je­lenti, hogy Washington, Berlin, Kopen- hága, Amsterdam, London és Stockholm után, ezúttal hazánk fővárosában gyűlik össze a nők válesztójogáért küzdők ha­talmas és tekintélyes, kiváló személyi­ségekben oly gazdag tábora. Jelenti, hogy ezúttal mi magyarok bizonyíthatjuk be, hogy a nők választójoga kérdésében a legelőrehaladottabb országgal is lépést tartunk és hogy vendégszeretet gyakor­lásában sem maradunk el azon országok mögött, amelyek eddig pazar bőkezűség­gel vendégül látták a kongresszusokat. A szövetséghez tartozó Amerikai Egyesült Államok, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Bulgária, Canada, Dánia, Dél- afrika, Finnország, Franciaország, Hol- landia-Izland,Nagybritánnia, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Por­tugália, Svájc, Svédország és Szerbia legkiválóbb asszonyaikat és férfiaikat, kormányaik pedig hivatalos képviselőket küldenek hozzánk. A Nemzetközi Szövetséghez még nem tartozó országokból, foképen Chinából, Indiából, Perzsiából, Spanyolországból, Görögországból is készülnék hozzánk küldöttek annak bizonyságául, hogy a nők választójbgáért folyó mozgalom im­már az öt világrész asszonyait egy szer­vezetbe foglalja. Mint ahogy az eddigi kongresszu­sokon Mrs. Carrie Chapman Catt, Selma Lagerlőf. dr. Anna Shaw, a világ legki­válóbb szónoka, Charlotte Perkins Gil­man és más világhírű nagyságai az iro­dalomnak, művészetnek és szociális mun kának vettek részt, úgy a budapesti kong­resszus is gyülekező helye lesz a világ szellemi és kulturális mozgalmai legki­válóbb vezéreinek és Közkatonáinak. Az eddig jelentkezettek között vannak a már említetteken kívül : Holen Lórin Grenfell, Colorado igazságügymimsztere; Mr. Ben B. Lindsey, a gyermekbiróságok megte­remtője és az antialkoholista-, a leány­kereskedelem elleni-, a békéért és vá­lasztott bíróságokért küzdő mozgalom, az anya-, gyermek-, és csecsemővédelemért, a munkásnő érdekeiért, a háztartás, a betegápolás reformjáért folyó mozgalmak számos vezére. Angliából és Amerikából női pol­gármesterek ; Finnországból, Norvégiá­ból, Chinából, Csehországból, Ameriká­ból stb. országgyűlési képviselőnők, szá­mos országból városi képviselőnők je- jentkeztek már a kongresszuson való résztvételre. A világ összes számottevő lapjai bejelentették, hogy a kongresszusra kiküldik tudósítóikat. Rajtunk áll most, hogy a kongresz- szus nagy eseményének méltó keretet adjunk. A magyar társadalomnak kettős a feladata: egyrészt minél nagyobb szám­ban való részvételével be kell bizonyítania, hogy korunk e leghatalmasabb mozgalma iránt érdeklődik, másrészt anyagi hozzá­járulással és munkával kell támogatnia a kongresszus előkészítésének munkáját. Fontos, hogy a külföldről érkező ezernyi idegen vendég ne csak a főváros kö­zönségével, hanem az egész országból idesereglő érdeklődőkkel ismerkedhessék meg. Az előkészítő-bizottság gondosko­dott róla, hogy a kongresszus hazai és külföldi tagjai vasutainkon és hajózási vonalainkon menetkedvezményben része­süljenek; az elszállásolásra és étkezésre vonatkozólag pedig gondos szerződések utján biztosított ármérsékléseket a fővá­ros legjobb szállóiban és pensióiban. Az előkészítési munkában való részvétel és a vendégfogadás alapjainak gyarapítása lényeges feltétele annak, hogy olyan ven­dégszeretettel fogadhassuk vendégeinket, hogy azok fővárosunkat és egész orszá­gunkat megkedveljék. Az utolsó könnycsepp. Irta: Farkas Ernőd. I. Sovány, vézna, halovány arcú asszony ül az asztal mellett. Közelében tört üvegü lámpa, papirossal beragasztva. Vöröses fehér fény önti el a szobát, az ócska, rozoga szekrények hosz- szu árnyékot vetnek s ezek a nagy, szétomló fekete foltok olyanok, mintha sírkövek árnyai volnának. Az asszony mellett kis zsámolyon hét­nyolc éves leányka ül, fejét édesanyja ölébe hajtva. Mindaketten sírnak. A könnyek csönde­sen peregnek végig az anya fonnyadt arcán, néhány szem odacseppen az asztal szélére, má­sok a leányka selymes, puha, aranyszőke haján siklanak végig s reáperegnek a gyermek szo­morú arcára. Csend van. Az utca is olyan né­ma, mint egy halottas ház folyosója. A kis fali óra lassú ketyegésén kívül semmi nesz. A besüppedt ócska díványon egy kis fe­hér cica szundikál összekuporodva. Éjfél lehet. A leányka könnyes szempillái le-lecsuklanak. De mihelyt az édesanya melle egyet zihál, riad­tan rebben föl. — Most már hiába várjuk őt, — szólal meg az anya lassú, vontatott hangon, mely tom­pán kong, mint mikor egy koporsót szegeznek. A gyermek fölemeli a fejét, nagy, kék szeme olyan, mint vihar után a szivárványos égbolt. — Hiába, — szól csüggedten. — Jobb is lenne, szivem, ha meghalnánk. A leányka összerezzen. Kis kezével meg­ragadja az édesanyja karját. — Ugy-e, ha eltemetnek, az angyalok közé jutunk? — Oda, gyermekem. — Hát akkor menjünk, anyukám. Hiszen apuka úgyse gondol reánk. Az anya nehéz, csukló zokogásban tör ki. A hangjában valami nagy, kimondhatatlan fáj­dalom hörög és vonaglik, mint a haldoklóéban, akinek leikével a csontember viaskodik. — Óh, gyermekem, hiszen te nem is tu­dod még, mi az élet. — Tudom, anyukám, nyomor és szenve­dés. Hiszen még ma nem is ettünk. — Apád azt ígérte, hogy este hozni fog mindent. — És haza se jött. — Talán nem kapott pénzt. — Az a pénz, — lásd, kértelek anyukám, hogy áruljunk újságot. — Egy fillérem sincs, gyermekem újsá­got pedig nem adnak hitelbe. — Hátha adtak volna. — Nincs cipőnk, nincs egy kendőnk, amit magunkra boríthatnánk, hogy menjünk ki eb­ben a téli hidegben ? — Igaz, — szólt fejét busán lehajtva a leányka. — Feküdjünk le édes kis Mariskám, ta­lán az angyalok közt ébredünk fel holnap. Akkor előbb meg kel halnunk. Talán, ha apuka lát minket, hidegen, némán megszán bennünket. Az összes tavaszi és nyári divatujdonságok legnagyobb választékával szolgál Rubletzky Kálmán divatárnháza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom