Nagykároly és Érmellék, 1912 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-31 / 35. szám

35. szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 5-ik oldal. Köszönetnyilvánitás. Mindazok, kik bol- dogemlékü édes apám, Lukács György elhalá­lozása alkalmával részvétük jeléül a ravatalra koszorút küldeni, szóval, vagy Írásban condo- leálni, avagy a végtisztességen — a kedvezőt­len idő dacára — oly szép számban megje­lenni s ez által bánatunkban osztozni kegyesek voltak, fogadják jó apám nevében is, ez utón is kifejezett hálás köszönetemet. Nagykároly, 1912. aug. 24. Lukács Mihály. A cimbalmot tanulni akarók figyel­mébe. Kiss Elemér, a Fátyol Józsi zenekará­nak messze vidéken hires cimbalmosa váro­sunkban állandóan letelepedett s jutányosán ta­nít cimbalmot úgy kottából, mint natúrból. Kedvezmény a bortermelőknek. Azok a szőlősgazdák, akik szeszes italok kimérésével vagy kismértékben való elárusitásával nem fog­lalkoznak, abban a kedvezményben részesülnek, hogy saját termésű boraiktól a házi szükség­letre szánt bormennyiség után adó fejében hekto­literenként csak 5 K 38 fillért, must és szőlő- cifre után 4 K 2 fillért fizetnek. Hadbirójelöltek fölvétele. Az uj ka­tonai bűnvádi perrendtartás küszöbön levő élet- beléptetése folytán a cs. és kir. hadbírói tiszti kar kiegészítése és több hadbirójelölt fölvétele válik szükségessé. Ez állásokra csak olyan ma­gyar állampolgárok folyamodhatnak, akik lega­lább a jogtudományi államvizsgát sikerrel le­tették, katonai kötelezettségüknek már eleget tettek és katonai szolgálatra jelenleg is alkal­masak. A hadbirójelölt a szolgálat megkezdését követő hónaptól kezdve évenként 1200 korona segélyt és 400 korona pótlékot kap. A cs. és kir. közös hadügyminisztériumhoz szolgálati utón nyújtandók be a pályázati kérvények. Tűz. A börvelyi kendergyárban a múlt héten egy tízezer korona értékű kender-kazal elégett. A tűz a gyár kéményéből kipattanó szikrából keletkezett. Népfölkelőknek. A honvédelmi miniszter 8606/912. számú rendelete értelmében a nép- fölkelők időszaki jelentkezését a folyó évben nem tartják meg.. Az uj százkoronások. Az ősz folyamán uj százkoronás bankjegyek kerülnek forgalomba, amelyek nagyobbak lesznek a mostaninál. A jelenlegi százkoronás bankjegyeket két évvel ezelőtt hozták forgalomba 835 millió korona értékben. A bankjegy-változásnak állítólag egyik főindoka az volt, hogy a mostani százkoronás bankjegyeket nagyban hamisították. Rendőri hírek. Lakatos Mihály mezőte­remi lakostól ismeretlen tettes a lakásából 40 K készpénzt a lakásából ellopott. A rendőrség a tettest Szilágyi Eszter nagykárolyi lakos sze­mélyében kinyomozta. Pleskó Géza a börtönben. A félelme­tes rablásairól és szökéseiről hírhedt betörő, Pleskó Géza, kinek viselt dolgait annak idején ismertettük, a kassai helyőrségi fogházban ül most. Itt legújabban őrültnek akarja feltüntetni magát és éjszakánként rémes ordítással ijeszt­geti rabtáisait és a környék lakóit. Idegbántó hangokon üvölti: „Én vagyok a leghíresebb betörő, én vagyok a betörőkirály!“ Megféke­zésére mindent elkövetnek, azonban hasztalan, Pleskó csak üvölt tovább. Vége a cigányromantikának. Ha más­ról nem ismernek bennünket a nyugati álla­mokban, de egy hírességünk, avagy jobban mondva hírhedtségünk van: a kóborcigány. Úgy látszik, végre valahára véget akarnak vetni a már túlságosan kellemetlenné vált cigányro­mantikának, mert a legrövidebb idő alatt életbe fog lépni a csendőrség számára készült ügy­szolgálati utasítás, mely a kóborcigányok ügyét egyszer s mindenkorra rendezni óhajtja. Az ügyutasitás szerint a kóborcigányok ezentúl a csendőrség állandó felügyelete alatt lesznek. Alaposan intézkedik az utasítás a cigányok megmotozásáról. E szerint a kicsikről a pony­vákat minden alkalommal le kell szedni és ala­posan átvizsgálni. A ponyák után a kocsiban levő ágynemüek és rongyok átvizsgálása kö­vetkezik. A kocsikról az oldalak leszedendők. A rudat, valamint az alsó deszkákat alaposan meg kell vizsgálni, hogy nincsenek-e megfúrva és a nyílásokban nincsenek-e értéktárgyak el­rejtve. A kocsik megvizsgálása után következik a személymotozás. Minden zsebet, varrást és foltot keresztül kell vizsgálni. A kóborcigányo­kat az eljárás sikere érdekében még akkor is joga van a csendőrnek megbilincselnie, ha azok még nincsenek elfogva. Az utasítás végül ki­mondja, hogy minden olyan óvintézkedés, a mely a csendőr szolgálati céljainak elérésére alkalmas, a cigányokkal szemben alkalmazható. Azt hiszik, hogy ezzel a szigorú eljárással si­kerül a cigányok garázdálkodásának elejét venni. Értesítés. Szives tudomására hozom a n. é. közönségnek, hogy Debrecenben, Csapó-u. 14. szám alatt „Csokonayhoz“ címzett (Török­féle vendéglőt) Halász J. utódaitól átvettem s azt nevem alatt tovább vezetem. Kitűnő magyar konyháról, tisztán kezelt jó borról gondoskod­tam. Naponta frissen csapolt kőbányai sör áll a n. é. közönség rendelkezésére. Főtörekvésem leend a n. é. közönség teljes megelégedését kiérdemelni. Szives pártfogáaát kérve, vagyok kiváló tisztelettel Lévai J. vendéglős. A RÁKÓCZI ÉTTEREMBE Katii. Legény-egylet palotájába vasárnap este lURli KOLBÁSZ ESTÉLY. Forrasztott egyforintosok. Minthogy az egyforintos érmeket rövid időn belül kivonják a forgalomból, igen sok forrasztással ellátott forintos kerül a kereskedelembe, a melyeken karika függelék volt. Ezeket a hibás egyforin­tosokat csak 1 K 20 fillér értékben váltják be. Saját érdeke tehát mindenkinek, hogy ilyen forintosokat el ne fogadjon. A tilalomfa. Egyik tanya mellé tilalomfát állított a gazda. Ez a következőképen néz ki. FUSSON Ki a SZöM öd NEM Látod hoggy Ere NEM SZabad jár Ni 5 pöngőt fizEtcz Kutya ha Mögfoghatlak. Élet a Félix-fürdőben. Az első sárguló falevél másutt a fürdőszezon halálát jelenti, s amint az őszi szél végig szánt a strandok es- planadok bokrai közt, megszűnik a zajos vi­dám élet a mi Félix-fürdőnkben, amelynek hí­rét évről-évre messzebb tájakra viszik szét s mely immár a külföld érdeklődését is magára vonta. A nyári szezon végén uj évad kezdődik a mezei munkák végeztével Bihar, Hajdú és Békés, sőt a távolabbi vármegyék birtokosai, akik az ősz kellemes idő szakára halasztották üdülésüket, örömmel keresik fel a csodálatos erejű forrásokat a Félix-fürdőben, s mely ilyen­kor a szokottnál is nagyobb kényelmet nyújt­hat, s nagyobb figyelemmel fogadhatja vendé­geit, szobák előzetes megrendelés nélkül is már rendelkezésre állanak. Mint értesülünk, szep­tember 1-től kezdve a szobaárakat is 30 szá­zalékkal mérsékelik s az államvasutak igazga­tóságánál lépések történtek arra nézve, hogy a vonatok közlekedésének rendjét október hó 1-éig változatlanul, november hó 1-éig pedig korlátozva tartják fenn a közönség kényelmére. Egri Balog Gábor népszerűvé vált kitűnő ci­gányzenekara a fürdő látogatottságának magya­rázata, hogy a meleg gyógyító forrásokat a tro­pikus nyári hőségek elmúltával sokan kelleme­sebbnek és hatásosabbnak tartják. ÉRMELLÉK. Az érmihályfalvai ipartestület jnbilenmi ünnepsége és zászló szentelése. Gyönyörű ünnepségek keretében folyt le folyó hó 25-én az érmihályfalvai ipartestület jubileuma és zászlószentelése. Olyan közönséget hozott össze ez a szép ünnepség amilyent még érmihályfalván eddig látni nem lehetett. És ez is volt egyik oka annak, hogy az esteli társas­vacsora nem történhctet meg kelemetlenségek nélkül. Sem a rendezőség, sem a vendéglős nem számítottak ilyen imponáns nagy közön­ségre és igy bizony a 150 személyre tervezet és annyi személyre készült vacsora nagyon ke­vés lett a majd nem háromszor annyi közön­ségnek. A rendezőség felkérte a társasvacsorán résztvenni szándékozókat, hogy azt az ünnepség előtt 8 nappal jelentsék be, hogy a vendéglős kellőképpen készülhessen, de alig jelentkeztek 30-an és az ünnepség estélyén 400-an akartak vacsorálni. Itt aztán megbomlott a rend és na­gyon sokan vacsora nélkül maradtak, sőt a nagy zűrzavarban a vidéki vendégekről sem tudott a rendezőség kelőképpen gondoskodni. A fenti incidenst leszámítva a műsor többi pontja mind rendbe folyt le és itt beszámolunk röviden az ünnepség lefolyásáról. 24-én este érkeztek a margitai, székely­hídi, beretyóujfalui és szalárdi ipartestületek küldöttei, kiket a vasúti álló s ásnál az ipartes- tüiet vezetősége várt és fogadott, megérkezés után a vasúti vendéglőben vacsora és ismer­kedés volt. Reggel fél 6 órakor gyülekeztek a testület előljárósági tagjai és nagyon sokan az iparosság tagjai közül várva a nagykárolyi Kossuth-asztaltársaság küldötségét és a Debre­cenből jövő testületek küldötteit, valamint az ünnepség főszereplőit a debreceni iparos dalkört. Meg jött a nagykárolyi vonat, de a Kos­suth asztaltársaság kiküldöttei nem jöttek el. Annál többen jöttek Debrecenből az ipartestület képviselői, az iparos kör küldöttei és a debre­ceni iparos dalkör 40 tagja. Az érkező vendé­geket Csiri Sándor elnök fogadta, mely után felcsendült a dalkör üdvözlő dala, ezután a menet az Iparos Otthonba vonult ahol reggeli várta a vendégeket. Az Iparos Otthon szépen díszített helyi­ségében 8 órakor gyülekeztek az iparosok és Érmihályfalva úri közönsége. Vi9 órakor meg­érkezett Dobozy Kálmán főszolgabíró és érke­zése után Csiri Sándor ipartestületi elnök a díszközgyűlést megnyitotta, mely után Dobozy Kálmán diszelnök mondta el ünnepi beszédét, majd Timkó István testületi jegyző ösmertette rövid vonásokban Érmihályfalva iparosságának a történetét, végül Dávidházi Kálmán a debre­ceni ipartestület elnöke tartotta meg gyönyörű szónoki hévvel elmondott alkalmi beszédét. Ez alatt küldöttség ment a zászlóanyáért ki Lovas István úri házához volt szálva. 7-» 10 órakor a többszáz főre menő közönség felvonult a róm.

Next

/
Oldalképek
Tartalom