Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-08-12 / 33. szám
II. évfolyam. Nagykároly, 1911. augusztus 12. •^35^-szám. Nagykároly és Emellek Politikai és társadalmi hetilap, — A Nagykároly! Kereskedő társulat hivatalos közlönye, SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Nagykároly, Széchenyi-utcza 20. szám. (,,KÍ lesey-nyomda r.-t.“) Hirdetésük szintén ott vétetnek fel. ^%iittér sora 50 fillér. M Főszerkesztő : D R. VETZÁK EDE. Felelős szerkesztő: i Főinunkatárs: DR. GÓZNER ELEK. j DR. HEGEDŰS ISTVÁN. Laptulajdonos : KÖLC_SEY-NYOMDA R.-T. MEGJELENIK MINDEM SZOMBATON. A LAP ELŐFIZETÉS! ARA: Egész évre ...................................................8 korona. Fé l évre............................................ . . 4 korona. Ne gyed évre.............................................2 korona. Egy szám ára......................................20 fillér. Imagprcrszágt Közmifelödési Egyesület \j[ Ali^ehány éve, 1903. december hó 8-án alakult meg országos részvétel mellett Szegeden a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület. Az a gondolat, hogy a nemzeti aspiráció immár nem állhat meg annál a pontnál, amely a magyarság öntudatát folyton-folyvást ébren tartja, hanem kell, hogy hathatósan és eredményesen működjék abban az irányban is, hogy a'barátságos és a magyarság iránt szinpatikus idegen nyelvű népek a magyarosodás gondolatával megbarátkozzanak, felvillanyozta minden hazáját szerető polgár szivét. S ezt a gondolatot elsősorban az hozta létre s az jelölte ki megvalósulásának helyét is, hogy épen Délmagyar- országon, hazánk leggazdagabb és leg-: népesebb területén a földrajzi fekvés; miatt hódítanak leginkább tért az idegen törekvések s talál viszhangra a külföldről szitott izgatás. Megütközéssel ugyan, de még több nem törődömséggel nézte tétlen évtizedeken keresztül a magyar faj az idegen áramlat romboló munkáját s csak akkor tért magához, amidőn már csak azt állapíthatta meg, mint bástyázta el magát felekezeti iskolákkal, pénzintézetekkel, nemzetiségi kultur-egyletekkel, amelyek szeme előtt a magyarosodás gondolata vörös posztó. Délmagyarország segítség nélkül állott, a magyarság léha közönnyel nézte a nemzeti veszedelmet, míg jobbjaink észrevették, hogy ezen ellenséggel szemben várra, erősségre van szükség. így jött létre 1903-ban József kir. herceg védnöksége alatt sokak fáradságos munkája gyümölcseként a Délmagyarországi Közművelődési Egyesület, hogy a béke minden eszközével, de a nagy eszméhez méltó minden erővel ápolja, fejlessze és erősítse Délmagyar- gyarországon a hazafias magyar szellemet, terjessze a magyar nyelv ismeretét. Rövid fennállása óta kiterjesztette már működését Arad, Bácsbodrog, Békés, Bihar, Csanád, Csongrád, Hajdú, JászNagykun-Szolnok, Krassó-Szörény, Pest- Pilis-Solt-Kiskun, Temes, Torontál vármegyék és Budapest székesfőváros területére. Férfiak, nők, erkölcsi és jogi testül tek siettek filléreikkel, tagsági dijaikkal az egyesület segítségére úgy, hogy nemsokára az egész ország büszkén tekinthetett az elért eredményre. Felépült az legyesület modern székháza Szegeden, amelyet nemsokára követtek a Szegeden, : Cirkvenicán, Aradon és Makón felépített gyermek-üdiilőház és nevelő-intézetek palotái. Most pedig egy lépéssel tovább akar haladni az Egyesület kulfur-missio- jának utján. A napokban küldte meg Nagykároly város polgármestere a helybeli pénzintézeteknek az Egyesület által kibocsátott felhívást, amely szerint elhatározta a D. M. K. E., hogy elsősorban a vármegyei tisztviselők és községi alkalmazottak gyermekei számára Budapesten és Debreczenben 300 tanuló részére hatalmas nevelő-intézetet létesít, amelyek építését már ez évben megkezdi, továbbá a már meglevő intézetekben ugyancsak a vármegyei tisztviselők és községi alkalmazottak gyermekei számára állandó 10 fél ingyenes alapítványi helyet biztosit, a vármegye egész területén ifjúsági egyleteket alakit, Írni, olvasni és számolni tanitja meg az analfabétákat, a községeknek, egyleteknek gazdaköröknek ingyen könyvtárt adományoz és mindent -ükövet amit a vármegyére kulturális szempontból szükségesnek tart. De ami a legfontosabb, ami minket is arra indított, hogy az Egyesület működésével bővebben foglalkozzunk, a D. M. K. E. azon határozata, hogy Nagykárolyban a közel jövőben egy nevelő és kulturházat létesit. A kulturegylet ezen nemes és városunkat különösen érdeklő törekvését a legnagyobb örömmel kell fogadnunk s mindent elkövetni, hogy a megvalósulás a mi részvétlenségünkön ne múljék. Teljes odaadással kell sietnünk az Egyesület segítségére akkor, amidőn éppen városunk felé fordult figyelme, jóllehet hozzá vagyunk már szokva, hogy minden ilyen intézmény létesítésénél méltánytalanu elfelejtkeznek rólunk. Negyven évig jegyző. Ritka ember éri meg azt, hogy hivatal- balépésének negyvenedik évfordulóját olyan jó körülményyk között ünnepelhesse, mint azt a Becsky György érdengelegi érdemekben előhaladott jegyzője f. hó 8-án ünnepelte. Negyven év! Sok édes és kellemes emléket tartalmazhat .annak, aki nem a penna hegyével kell hogy barázdát szántson a fehér papiroson ; kellemesen emlékezhet vissza ilyen lefolyt negyven évre, aki életének hátralevő csekély éveit jólétben és nyugalomban családja körében töltheti. De akinek még ezen eltöltött idő után is résen kell állani, őrszolgálatot teljesíteni a köz- igazgatás ezer kerekű gépezete előtt, annak vajmi kevés jót juttathatott a végzet az élet javaiból. Ezen reminiscenciák hatása alatt állunk, midőn a Becsky Géza jóleső, meleg íinnepelte- téséről számolunk be t. olvasóinknak. A szép jubileumi ünnepélyt a jubiláns távol akarta tartani a nyilvánosságtól és csakis szűk családi körben óhajtotta volna azt megünnepelni. De szerető és tisztelő kollegái, sőt Szatmárvármegye Községi és Körjegyző Egyesülete határozott óhajára egyezett csak bele a nyilvános jubilálásba, melyet a rendezőség igazi lélekemelő, impozáns módon juttatott kifejezésre. A mondott napon d. e. 11 órakor már szinültig megtelt a vármegyei székház nagy díszterme. Ott láttuk : Ilosvay Aladár alispánt, a vármegyei jegyzői kart, Neupauer János főszolgabírót, Dr. Cukor Lajos járásorvost, Ilosvay Ferenc árvaszéki elnököt, városunk és vidékének számos előkelőségeit és a jubiláns családtagjait. A diszgyülést Budoky Béla megnyitván megható szép szavakkal méltatta Becsky Géza negyvenéves közpályán való működését. Élénken illusztrálta azon nehézségeket, melyekkel küzdenie kellett, vasszorgalma és nemes jellemével kartársai és feljebvalói igaz elismerését mindig megérdemelte s megtartotta, ezért ennek a mai ünnepélyes napon az egyesület nevében is hálásan kifejezést ad. A tetszéssel és éljenzéssel fogadott lelkes beszéd után Nagy István érendrédi jegyző hajtotta meg az elismerés zászlaját az érdemekben meggazdagodott ünneplő előtt s átadta részére a nagykárolyi járás- és főszolgabirósági tisztviselőinek és összes jegyzőinek arcképeit tartalmazó remek kötésű albumát. A Szilágyvármegyei körjegyzők nevében Vinczler Ferenc tasnádszántói jegyző, Iriny por Megnyitó előadás ma, augusztus hó 12-én! ”16® Magyarország legelegánsabb IPfffS Bff C C* U Ali I Pl HP Ali modern igényeknek minden tekintetben OwOiViiLJ i ]VI, amerikai vasredőny szilárd építkezésű Estenként fél 9 órakor Nagykárolyban, a nagy piacztéren előadásokat tart óriási világvárosi műsorral, a melyek minden eddig létezett mutatványt felülmúlnak. Vállalatom más utazó cirkusszal össze nem tévesztendő. Jegyek válthatók Góznernél.
