Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-08-12 / 33. szám
2-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 33. szám. község nevében pedig Veress Lajos ottani ref. lelkész adott kifejezést a község érzelmei íek s a jubiiálónak szép ezüst tentatartót és arany irótollat nyújtott át emlékül. Miután még Magyar Gusztáv az érden- gelegi állami iskola igazgatója is letette az elismerés pálmáját a meghatott ünneplő lábaihoz, felolvasták a vármegye minden zugából érkezet üdvözlő táviratokat s a jubilláns egyszerű, de meghatott szavakkal köszönte meg kartásai és feljebbvalói iránti fényesen megnyilvánult jóakaratát és meleg elismerését, Bodoky Béla egyesületi elnök a diszgyülést az ünnepelt százszoros éljenzése között befejezettnek nyilvánította. Gyűlés után a nagyszámú ünneplő közönség a „Magyar Király“ vendéglőbe vonult, hol a lucullusi ebéd alatt számos igen szép és talpraesett köszöntő hangzott el. á közigazgatási bizottságból. Szatmárvármegye közigazgatási bizottsága f. hó 11-én tartotta havi ülését a vármegyeház kistermében. Csaba Adorján főisgán d. e. 10 órakor megnyitván az ülést és jelenti, hogy Szuhányi Ferenc és Kende Zsigmond bizottsági tagok távolmaradásukat igazolták. Ezután Mangu Béla vármegye jegyző felolvasta az alispáni hivatal julius havi jelentését, melyből kiemelhetjük, miszerint a lefolyt hóban a vármegye területén a vagyon és közbiztonsági állapotok kielégítők voltak. Szomorú csapás érte jul. hó 14 és 25-én Kölese községet két rendbeli tűzvész keletkezése folytán, mely alkalommal 40 lakóház és 107 mellék- épület és több állat esett a lángok martalékául. A kár 150,000 koronát teszen. Az ínség enyhítésére Őfelsége 3000, a belügyminiszter ur 1500 koronával járult. Tűzvész érte még julius 29;én Csegöld községet is s a lakosság kára meghaladja a 70,000 koronát. A kivándorlás határozott csökkenés mutat. Kiadatott 90 útlevél, visszavándorolt 37. Uj útlevélért folyamodott 79 egyén. Falussy Áipád biz. tag meginterpellálja a főispánt arra nézve, miféle intézkedéseket tett a vármegyei községeknek az országos tűzoltó- szövetségbe való belépése iránt. Ezen ügyben llosvay Aladár alispán részletesen előadta azon intézkedéseket, melyeket ezen irányban foganatosított. Ezeknek azonban alig voltak tapasztalható eredményük, mely a falusi nép szegénységében és indolenciájában leli magyarázatai. A főispán határozott Ígéretet teszen, miszerint az októberi közgyűlésre ezen ügy alaposan elő fog készíttetni, mert személyes impressziója is oda irányul, hogy a tűzoltás terén, még a jobbmódu városok is, mint pl. Nagykároly, nagyon sok tenni valót talál még. Hegedűs Ferenc pénzügyigazgató helyettes jelenti, miszerint julius hóban 136,928 kor. egyenes és 1548 K hadmentességi, 69,296 K bélyeg és jogilletéki és 30,446 K fogyasztási italadó lett az állampénztárba befizetve. A legtöbb járásban az adók kivetése minden incidens nélkül foganatosittatou. Az adók késedelmes behajtása folytán 78 község ellen kéri a késedelmezést és felelősséget megállapi- tani. A közigazgatási bizottság ehhez hozzájárulván, egyben felkéri a pénzügyigazgatót a hátralékok kíméletes behajtására. Elnöklő főispán tudomással bir arról, hogy az Avasban 6 hónap óta kiküldetésben van egy adóvégrehajtó, ami az államkincstár előnyére nem szolgálhat, mert az illető végrehajtó kiadásai többre fognak rúgni a behajtott adónál. A pénzügyigazgató ígéri, hogy megvizsgálja az ügyet s ha az illető végrehajtó részéről késedelmezést fog tapasztalni saját hatáskörében mindent meg fog tenni az esetlegesen hanyag eljárás megtorlására. Dr. Schönpflug Béla \m. főorvos jelenti, miszerint a vármegyében rövidesen be lesz löltve minden orvosi állomás, mely körülményt a belügyminiszter által engedélyezett orvosi fizetés kiegészítési segély hathatósan elősegíti. A vármegye területén a lefolyt hóban 518 esetben volt élelmiszer-, piac- és mühelyvizsgálat. A kolera behurcolásának meggátlása végett széles körű intézkedést léptetett életbe. Baj az, hogy a községekben a járványkórházak nem felelnek meg céljuknak. Egy községben pl. a ménistállót deszkafallal kétfelé választották, hogy járványkórház is legyen. Az egészségügyi állapotok általában kielégítők, de Nagybányán úgy ezek, mint a kórházi állapotok sok kívánni valót hagynak fent. A tanfelügyelő helyettesítésében Dr. Faragó s.-tanfelügyelő jelenti, miszerint az 1907. XXVII. t.-c. 'égrehajíása folytán a felekezetek iskolaépítésre 1.066,065. K-t költöttek, az állam 380.000 K segélyt utalványozott a vármegyei felekezeti iskolai tanítók részére. Ha azt akarjuk, hogy a népoktatás az egész vármegyében a törvényeknek megfeleljen, ahoz még 1 millió 400.000 K államsegély és temérdek más kiadások teljesítésére kellene a miniszter figyelmét felhívni. Anderko erdőszádi g. kath. tanító ellen a közoktatásügyi miniszter a püspök utján a magyar nyelv tanításának elhanyagolása és a magyar állameszme ellen való izgatás címén fegyelmi vizsgálat elrendelését kérte. Mdndy Zoltán közgazdasági előadó jelenti, miszerint a júliusi szárazságok sok kárt tettek a mezőgazdaság különféle ágaiban. Széna és takarmány kilátások gyengék, sok helyen a patakok és kutak kiszáradtak. A szőllőt peronoszpora támadta meg, mely ellen a védekezés idejében foganatosíttatott. A gyümölcs igen sok helyen lehullt. Az állatok között igen gyakori a száj- és körömfájás s ez még jobban fogja sújtani a gazdákat, mivel az ausztriai kormány a kattarói kerületbe beengedte a Balkán államokból az élőállat behozatalát, holott tudjuk, hogy az otaní állategészségi viszonyok kedvezőtlenek. A bizottság a 70—75 tárgyból álló tárgy- sorozatot letárgyalta, főispán az ülést berekesztette. Mit tehetne az uradalom? A világ sociális fejlődésében olyan nagy haladás mutatkozik, hogy ma már a nagybirtok is érzi, hogy a közzel szemben bizonyos kötelességei vannak s ezeket lehetőleg teljesíteni, munkájának egy részét sociális célokra fordítani igyekszik. Az ideális birtok-sociológiát bajos és nehéz keresztülvinni. Minden nagy eszmének megvannak a maga árnyékai; ennek is. A nagybirtok tehát szépen közeledik a sociális felfogáshoz és a benne természeténél fogva rejlő nagy tömegű erőt ilyen irányban is hasznnositani iparkodik. Nem maradt el ettől az áramlattól a nagykárolyi gróf Károlyi uradalom sem, amely habár eddig csak kisebb, vagy közepes dolgokban, mégis több ízben mutatta meg sociális érzékét és a kor szelleméhez való simulását. — Szeretnők, büszkék lennénk rá, ha uradalmunk egyszer olyan nagy dolgot produkálna a köz javára, — anélkül, hogy azt saját rovására kellene tennie, — amit mint harc nélküli sociális vívmányt jegyezhetnénk föl városunk fejlődésének történetébe. Mivel pedig most olyan eszme kínálkozik könnyű megvalósításra, amely Nagykároly városára nézve igen fontos és nagy jelentőségű, minthogy e fontos dolog megvalósítása nem is nehéz, de nagyon könnyen jövedelmező üzletévé lehetne az uradalomnak, a következő gondolatra hivjük fel Jurcsek Béla urnák, az uradalom agilis, szorgalmas és a város érdekeit is szem előtt tartó jószágkormányzójának figyelmét. Az epreskertben van felállítva az uradalmi jéggyár, amelyből annyi felesleges viz foly el, hogy azt valamire fel lehetne használni. Nézetünk szerint a legszükségesebb valami, amit ebből a vízből csinálni lehetne, egy uszoda. Igazán rémes állapot, hogy ilyen városnak mint Nagykároly ne legyen uszodája. Ki kellene szakítani az epreskert egy kis darabját erre a célra, amivel az uradalom ottani érdekei semmi csorbát nem szenvednének s azon nemcsak uszodát, hanem mélléje vendéglőt is építeni; kettőt is, egyet a népnek, egyet az úri osztálynak. Legalább annak a közönségnek, amely nem tartozik a szőlőbirtokosok boldog csoportjába, szintén lenne egy kellemes nyári kirándulóhelye. Uszodája volt az . uradalomnak vagy 15—20 évvel azelőtt, de megbukott, mert az akkori Nagykároly kitartani nem tudta. Ma már olyan szükséglet, hogy feltétlenül virágzana. De felhasználható ez a nagyobb vizquan- tum oly módon is, hogy az uradalom^az epreskertben sörgyárat állítana fel, amilyen régente volt is az uradalomnak. Bármelyik eszme valósulna is meg, úgy az uradalomnak, mint Nagykároly városának csak haszna lehetne belőle. Legjobban szeretnők azonban, ha mindkét gondolat keresztülvihető lenne. Ma, a sociális, modern huszadik században nem diffamáló egy uradalomra, ha akár iparral, akár kereskedelemmel, akár bármiféle hasznos dologgal foglalkozik, sőt dicséretes és követendő példa. Különösen nem diffamáló pedig akkor, amikor az uradalom ezzel a város érdekeit mozdítja elő, szükséges dolgokat teremt meg egy városnak a maga erejéből ekkor, amikor ez a város ezeket megcsinálni nem tudná. Arra kérjük tehát Jurcsek Béla jószágkormányzó urat, hogy az említett intézmények megalapításához s igy a város egyik újabb nagyfokú emeléséhez tegye meg a szükséges lépéseket és a fent nevezett intéztényeket lehetőleg alapítsa meg. Úgy az uszoda, amely egyúttal kirándulóhely is lenne, valamint a sörgyár nagy lépéssel vinné előre városunk haladását. Bízunk abban, hogy az uradalom a helyes és megvalósításra érdemes tervek keresztülvitele elöl kitérni nem fog, hanem a nevezett dolgokat rövid idő alatt fel fogja állítani. BLAU KÁROLY KEZTYÜS ÉS KÖTSZERÉSZ NAGYKÁROLY. (KERESKEDELMI BANK PALOTA.) Vigyázz! fiflST üj üzlet! Vigyázz! Értesítem a Nagykároly és vidéke n. é. közönségét, hogy a Kereskedelmi és Iparbank újonnan épült palotájában ELSŐRANGÚ UR1DIVAT, KEZTYÜ ÉS KÖTSZER ÁRUHÁZAT NYITOTTAM, ..... ah ol legocsóbb szabott árak mellett különféle árukat bocsájtok eladásra. — Divat osztály. Ingek, gallérok, nyakkendők, harisnyák, nadrágtartó különlegességek, férfi és női keztyük, fésűk, fogkefék stb. — Saját készitésü keztyük mérték szerint, továbbá selyem keztyük, ezérna és íildico keztyük. — Fűző különlegességek mérték szerint is vállaltatnak. Kötszer osztály: Vállalok mülábak, mükezek, aczél miderek, hátegyenesitők, gummiharisnya készítését. Nagy raktár haskötőkben, sérvkötők, kődökkötők jótállással, irigátorok, Diana-kötök, Férfi és női óvszerek, fáschli kötők, továbbá a betegápoláshoz szükséges czikkek. Külön próba terem, saját felügyeletem alatt. Levelezőlapra házhoz jövök. Vidéki merendelések titoktartással 24 óra alatt eszközöltetnek. — A nagyközönség pártfogását kéri, tisztelettel BLAU KÁROLY
