Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1911-08-19 / 34. szám

6-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 34-ik szám. ÉRMELLÉK. Közös érdek. Említettük több ízben, hogy Nagy­károlyt és Érmihályfalvát egymásra utalt városoknak kell tekintenünk. Egymásra vannak utalva nemcsak földrajzi fekvésük miatt, hanem van bennük valami a kö­zös sorsból, ami mintegy testvérré teszi őket. — Ez a testvéri viszony — elte­kintve a gazdasági, kereskedelmi és egyéb szakirányú összeköttetést — eddig majd­nem teljesen el volt hanyagolva. Vala­hogy mintha nem lett volna meg az összekötő kapocs; mintha vártunk volna valamit, ami aztán összébb hozza és ösz- szeköti őket. Az Omke lett az első ily irányú ka­pocs. Ez hozta hozzánk sokkal közelebb Érmihályfalvát, ez fűzte össze most már láthatóbbá a két hely közös érdekeit. Kis dolgok összessége nagyokat te­remt. Úgy érezzük, hogy lesznek még közös dolgaink, hogy akad még valami, ami a testvériséget egy fokkal melegebbé, intenzivebbé varázsolja. Nem tudjuk ma még, hogy mi lesz ez. De érezzük, hogy valami hasonló pozitív, kimondott érdek- közösségnek még fel kell merülnie, egy olyasféle dolognak, amilyen az Omke volt. Lehet ez ipari, lehet ismét kereske­delmi, lehet gazdasági, vagy a közügyek­ből való, sőt lehet esetleg politikai is, de valaminek közel jövőben történnie kell. Nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy pusztán a véletlenre számítunk. — Feltételezzük, hogy mindkét város veze­tősége rájött már arra az érdekközösségre, amely kell, hogy produkáljon még va­lami közeledést. Ha igen, akkor vagy egyik, vagy másik részről fognak találni valamit, ami­vel ezt a — reméljük — közös célt elő­mozdítani, a két várost egymáshoz még jobban közelíteni lehetne. Fognak találni olyan eszközt, amelyet mindkét részről szívesen ragadnak meg, hogy vele a szö­vetséget megerősítsék. Bízunk ebben már azért is, mert szinte természetesnek tartjuk azt, hogy az első ily fontos mozzanatot még több hasonló, vagy még nagyobb horderejű, de mindenesetre közös érdekű körülmény fogja követni. Nagykároly városa nagyon tudja, mi az a rossz szomszédság, tudja, mi az, amikor egy város állandóan ellenséges viszonyban áll a másikkal és neki folyton ártani iparkodik. Annál jobban tudna méltányolni egy jó szomszédot, egy szö­vetséges várost, amely csak a közös ba­rátságot, a közös érdeket, közös jót keresi. Innen van az, hogy szívesen és örömmel nyújtunk kezet ehhez a barát­sághoz, amely idővel bizonyára hasznára, előnyére fog válni úgy Nagykárolynak, mint Érmihályfalvának. Olyan ügyek pedig, amelyek e szö­vetséget megkívánják, még bizonyára fognak felmerülni s igy a szövetség mind­két részről csak áldásos lehet. HÍREK. Az érmihályfalvai ipartestület legutóbb tartott választmányi ülésén elhatározta, hogy a testület házát kibővitteti és a táncterem mellé építtet egy nagyobb helységet, hogy táncmu­latságok alkalmával a közönség kényelmesen elférhessen. Ezen határozata az ipartestületnek a bálozó közönség előnyére szolgál, mivel a mellékhelyiségek kicsinysége miatt sok kelle­metlensége volt. Felebbezés. Mint értesülünk Érmihály- falva községének azon határozatát, hogy az Ermihályfalva—Nyírbátori vasút létesítéséhez 20000 koronával hozzá járul — Ruszkai kép­viselőtestületi tag megfelebbezte. Táncmulatság. Az érmihályfalvai intel­ligens fiatalság ma este az úri Casinó helyi­ségében annak könyvtára javára táncmulatságot rendez. Népünnepély. Az érmihályfalvai római katholikus hitközség István király napján a Szlávi-féle népparkban népünnepélyt rendez. Lesz lepényevés, póznamászás, zsákbafutás, dij birkózás, díj tekézés stb. Este pedig tánc ki­világos viradtig. Belépő-dij a népünnepélyre 60 fillér a táncmulatságra 1 kor. 20 fillér. A népünnepély tiszta jövedelme a római katho­likus templomba fel állítandó orgona javára fog fordittatni. Tűz. F. hó 10-én a Koling György tu­lajdonát képező piactéri házban, a melyben a Polák-féle betongyár van, vigyázatlanság foly­tán tűz ütött ki. A tűz délután 2 óra tájban keletkezett. A gyártáshoz szükséges olaj gvult meg, amelytől nemsokára az épület is tüzet fogott. A tüzet Szabó András betonmunkás vette észre s hirtelen elhatározással az épü­letbe rohant, hogy az égő olajat eloltsa. Eköz­ben azonban ruhája tüzet fogott s az önfelál­dozó ember arcán és kezén oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy a délutáni vonattal be kellett száltitani a nagyváradi közkórházba. A szerencsétlenül járt Szabó iránt általános a részvét. Az épület földig leégett s a kár igen nagy. Jutalmazás. A „Magyar Földhitelintézet“ évről-évre több jutalmat tűz ki a községi fais­kolát kezelő tanítók és gyümölcsfa tenyésztést oktató kertészek buzdítására. A jutalmazandók kiválasztására alakult bizottság az 1911. évre kitűzött jutalmak közzül a harmadikat Derzsi Kálmán Érmihályfalva agilis tanítójának ítélte. Eljegyzés. Glück Gaza földbirtokos elje­gyezte Rooz Linuskát, Rooz Ignác szatmár- udvari földbirtokos leányát. Kinevezés. Marosi Gyula helybeli lakos, Vorobitz Vilmos lemondása folytán megürese­dett községi végrehejtói állásra kineveztetett. Besülyedt az országút. Az érmihály­falvai országot a községháza előtt — mint ot­tani tudósítónk írja, — tegnapelőtt egy dara­bon besülyedt. A sülyedés helyén ugyanis ga­bonavermek voltak s az országúton elhaladó gőzhenger súlya alatt az országot ezen része besülyedt elnyelve a gőzhengert a rajta ülő gépésszel együtt, akinek azonban szerencsére semmi nagyobb baja nem történt. A hengert i csak nagy munka után sikerült a megroppant úttestből kiemelni. Képviselőtestületi gyűlés. F. hó 12-én délután 2 órakor Székelyhid község képviselő­testülete a községháza tanácstermében rendkí­vüli gyűlést tartott a következő tárgysorozattal: 1. Elfogadtatott az Érmelléki Takarék- pénztár ajánlata az aszfaltjárda költségének a vállalkozó részére való kifizetése tárgyában. 2. Indítvány a Bánom-korcsma melletti őrháznál megállóhely létesítése iránt, elfogad­tatván, a kérvény benyujtatik. 3. Elfogadta a képviselőtestület a közvá- góhidnál vasúti megállóhely létesítése iránti indítványt. 4. Molnár Sándor engedélyt nyert király- kuti-utcai 14. és 15. sz. beltelkei előtt aszfalt járda építésére. 5. Tudomásul vétetik a vágóhídi felügyelő fizetésemelésének törvényhatósági jóváhagyása. 6. Kisk. Szabó Róza illetőségére vonat­kozó 4628. sz. alispáni véghatározat megfeleb- beztetett. 7. Karsai Sándor kérése az ócska járda áthelyezésénél száraz sárga homok használha- tása iránt, tudomásul vétetett. 8. Végül tárgyalás alá került Nagy Ká­roly aljegyző lemondása. A gyűlés a lemondást sajnálattal vette tudomásul s a szorgalmas munkálkodásért jegyzőkönyvben mondott köszö­netét. Közgyűlés. Az önkéntes tűzoltók bihar- megyei és nagyváradi szövetsége folyó hó 8-án délelőtt 10 órakor fogja közgyűlését Nagyvá­radon, a vármegyeház nagytermében megtar­tani: — A közgyűlés napirendje: 1. Elnöki je­lentés. — 2. A szövetségi választmány pénz­tári jelentése és számadásának átvétele, meg­vizsgálása és azok felett határozathozatal. — 3. Az Ő császári és királyi Felsége által a tűzoltás terén kifejlett 25 éves tevékenység jutalmazására alapított diszérem alapszabályai­nak ismertetése. — 4. A választmány javaslata tüzrendészeti tanfolyam szervezése iránt. — 5. Fándly József szövetségi alelnök előadása a tüzifogat állítás és vizszerzés kérdésének mi­kénti legalkalmasabb megoldásáról. — 6. Eset­leges indítványok, melyek a meghívás után három hét alatt a választmányhoz benyúj­tandók. Villámcsapás. Nagy kárt tett a f. hó 15-én az Érmelléken elvonult vihar Pál Sán­dor bereki községi biró gazdaságában. A vil­lám ugyanis a biró istállójába becsapott fel­gyújtván az istállót és a csűrt, melyben egy süldő bika is bennégett. — A kár több ezer korona. Halálozások. Tragikus véget ért f. hó 10-én Voszlopí Antal dr. kúriai tanácsjegyző. Dr. Voszlopy vendégségen volt özv. Szirmay Gyuláné úrnőnél. A pajtában ez említett napon tűz ütött ki, amitől Noszlopy annyira megijedt, hogy összeesett s nyomban meghalt. A szeren­csétlen véget ért fiatal ember földi maradvá­nyait f. hó 12-én Újszegedre szállították s a családi sírboltban helyezték el. Réder Bernát székelyhídi kereskedő f. hó 12-én délután 2 órakor 81 éves korában el­hunyt. Az elhunytat nagyszámú rokonsága és tisztelője gyászolja. Székelyhid község egy te­vékenységben megöregedett polgárát vesztette el. Régi nóta. Ismét felügyelet nélkül ha­gyott gyermekek, — gyufa, — aztán szeren­csétlenség . . . Szabó Sándor tóti lakos 10 éves Zsuzsanna és 4 éves Imre nevű gyermekei a kocsiszínben játszottak gyufával. Meggyűlt az ott felhalmozott zsupszalma, aztán a kocsiszín s a többi melléképületek. Nagy nehezen sike­rült csak a tüzet eloltani, de akkor már a szom­széd ház kerítése is teljesen elégett. Gondatlan szülő. Lukács Gergelyné tóti lakos ebédet főzött. Mikor a leves felfőtt, le­emelte a tűzhelyről s a földre tette. Közben

Next

/
Oldalképek
Tartalom