Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-08-19 / 34. szám
6-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 34-ik szám. ÉRMELLÉK. Közös érdek. Említettük több ízben, hogy Nagykárolyt és Érmihályfalvát egymásra utalt városoknak kell tekintenünk. Egymásra vannak utalva nemcsak földrajzi fekvésük miatt, hanem van bennük valami a közös sorsból, ami mintegy testvérré teszi őket. — Ez a testvéri viszony — eltekintve a gazdasági, kereskedelmi és egyéb szakirányú összeköttetést — eddig majdnem teljesen el volt hanyagolva. Valahogy mintha nem lett volna meg az összekötő kapocs; mintha vártunk volna valamit, ami aztán összébb hozza és ösz- szeköti őket. Az Omke lett az első ily irányú kapocs. Ez hozta hozzánk sokkal közelebb Érmihályfalvát, ez fűzte össze most már láthatóbbá a két hely közös érdekeit. Kis dolgok összessége nagyokat teremt. Úgy érezzük, hogy lesznek még közös dolgaink, hogy akad még valami, ami a testvériséget egy fokkal melegebbé, intenzivebbé varázsolja. Nem tudjuk ma még, hogy mi lesz ez. De érezzük, hogy valami hasonló pozitív, kimondott érdek- közösségnek még fel kell merülnie, egy olyasféle dolognak, amilyen az Omke volt. Lehet ez ipari, lehet ismét kereskedelmi, lehet gazdasági, vagy a közügyekből való, sőt lehet esetleg politikai is, de valaminek közel jövőben történnie kell. Nem akarjuk ezzel azt mondani, hogy pusztán a véletlenre számítunk. — Feltételezzük, hogy mindkét város vezetősége rájött már arra az érdekközösségre, amely kell, hogy produkáljon még valami közeledést. Ha igen, akkor vagy egyik, vagy másik részről fognak találni valamit, amivel ezt a — reméljük — közös célt előmozdítani, a két várost egymáshoz még jobban közelíteni lehetne. Fognak találni olyan eszközt, amelyet mindkét részről szívesen ragadnak meg, hogy vele a szövetséget megerősítsék. Bízunk ebben már azért is, mert szinte természetesnek tartjuk azt, hogy az első ily fontos mozzanatot még több hasonló, vagy még nagyobb horderejű, de mindenesetre közös érdekű körülmény fogja követni. Nagykároly városa nagyon tudja, mi az a rossz szomszédság, tudja, mi az, amikor egy város állandóan ellenséges viszonyban áll a másikkal és neki folyton ártani iparkodik. Annál jobban tudna méltányolni egy jó szomszédot, egy szövetséges várost, amely csak a közös barátságot, a közös érdeket, közös jót keresi. Innen van az, hogy szívesen és örömmel nyújtunk kezet ehhez a barátsághoz, amely idővel bizonyára hasznára, előnyére fog válni úgy Nagykárolynak, mint Érmihályfalvának. Olyan ügyek pedig, amelyek e szövetséget megkívánják, még bizonyára fognak felmerülni s igy a szövetség mindkét részről csak áldásos lehet. HÍREK. Az érmihályfalvai ipartestület legutóbb tartott választmányi ülésén elhatározta, hogy a testület házát kibővitteti és a táncterem mellé építtet egy nagyobb helységet, hogy táncmulatságok alkalmával a közönség kényelmesen elférhessen. Ezen határozata az ipartestületnek a bálozó közönség előnyére szolgál, mivel a mellékhelyiségek kicsinysége miatt sok kellemetlensége volt. Felebbezés. Mint értesülünk Érmihály- falva községének azon határozatát, hogy az Ermihályfalva—Nyírbátori vasút létesítéséhez 20000 koronával hozzá járul — Ruszkai képviselőtestületi tag megfelebbezte. Táncmulatság. Az érmihályfalvai intelligens fiatalság ma este az úri Casinó helyiségében annak könyvtára javára táncmulatságot rendez. Népünnepély. Az érmihályfalvai római katholikus hitközség István király napján a Szlávi-féle népparkban népünnepélyt rendez. Lesz lepényevés, póznamászás, zsákbafutás, dij birkózás, díj tekézés stb. Este pedig tánc kivilágos viradtig. Belépő-dij a népünnepélyre 60 fillér a táncmulatságra 1 kor. 20 fillér. A népünnepély tiszta jövedelme a római katholikus templomba fel állítandó orgona javára fog fordittatni. Tűz. F. hó 10-én a Koling György tulajdonát képező piactéri házban, a melyben a Polák-féle betongyár van, vigyázatlanság folytán tűz ütött ki. A tűz délután 2 óra tájban keletkezett. A gyártáshoz szükséges olaj gvult meg, amelytől nemsokára az épület is tüzet fogott. A tüzet Szabó András betonmunkás vette észre s hirtelen elhatározással az épületbe rohant, hogy az égő olajat eloltsa. Eközben azonban ruhája tüzet fogott s az önfeláldozó ember arcán és kezén oly súlyos égési sebeket szenvedett, hogy a délutáni vonattal be kellett száltitani a nagyváradi közkórházba. A szerencsétlenül járt Szabó iránt általános a részvét. Az épület földig leégett s a kár igen nagy. Jutalmazás. A „Magyar Földhitelintézet“ évről-évre több jutalmat tűz ki a községi faiskolát kezelő tanítók és gyümölcsfa tenyésztést oktató kertészek buzdítására. A jutalmazandók kiválasztására alakult bizottság az 1911. évre kitűzött jutalmak közzül a harmadikat Derzsi Kálmán Érmihályfalva agilis tanítójának ítélte. Eljegyzés. Glück Gaza földbirtokos eljegyezte Rooz Linuskát, Rooz Ignác szatmár- udvari földbirtokos leányát. Kinevezés. Marosi Gyula helybeli lakos, Vorobitz Vilmos lemondása folytán megüresedett községi végrehejtói állásra kineveztetett. Besülyedt az országút. Az érmihályfalvai országot a községháza előtt — mint ottani tudósítónk írja, — tegnapelőtt egy darabon besülyedt. A sülyedés helyén ugyanis gabonavermek voltak s az országúton elhaladó gőzhenger súlya alatt az országot ezen része besülyedt elnyelve a gőzhengert a rajta ülő gépésszel együtt, akinek azonban szerencsére semmi nagyobb baja nem történt. A hengert i csak nagy munka után sikerült a megroppant úttestből kiemelni. Képviselőtestületi gyűlés. F. hó 12-én délután 2 órakor Székelyhid község képviselőtestülete a községháza tanácstermében rendkívüli gyűlést tartott a következő tárgysorozattal: 1. Elfogadtatott az Érmelléki Takarék- pénztár ajánlata az aszfaltjárda költségének a vállalkozó részére való kifizetése tárgyában. 2. Indítvány a Bánom-korcsma melletti őrháznál megállóhely létesítése iránt, elfogadtatván, a kérvény benyujtatik. 3. Elfogadta a képviselőtestület a közvá- góhidnál vasúti megállóhely létesítése iránti indítványt. 4. Molnár Sándor engedélyt nyert király- kuti-utcai 14. és 15. sz. beltelkei előtt aszfalt járda építésére. 5. Tudomásul vétetik a vágóhídi felügyelő fizetésemelésének törvényhatósági jóváhagyása. 6. Kisk. Szabó Róza illetőségére vonatkozó 4628. sz. alispáni véghatározat megfeleb- beztetett. 7. Karsai Sándor kérése az ócska járda áthelyezésénél száraz sárga homok használha- tása iránt, tudomásul vétetett. 8. Végül tárgyalás alá került Nagy Károly aljegyző lemondása. A gyűlés a lemondást sajnálattal vette tudomásul s a szorgalmas munkálkodásért jegyzőkönyvben mondott köszönetét. Közgyűlés. Az önkéntes tűzoltók bihar- megyei és nagyváradi szövetsége folyó hó 8-án délelőtt 10 órakor fogja közgyűlését Nagyváradon, a vármegyeház nagytermében megtartani: — A közgyűlés napirendje: 1. Elnöki jelentés. — 2. A szövetségi választmány pénztári jelentése és számadásának átvétele, megvizsgálása és azok felett határozathozatal. — 3. Az Ő császári és királyi Felsége által a tűzoltás terén kifejlett 25 éves tevékenység jutalmazására alapított diszérem alapszabályainak ismertetése. — 4. A választmány javaslata tüzrendészeti tanfolyam szervezése iránt. — 5. Fándly József szövetségi alelnök előadása a tüzifogat állítás és vizszerzés kérdésének mikénti legalkalmasabb megoldásáról. — 6. Esetleges indítványok, melyek a meghívás után három hét alatt a választmányhoz benyújtandók. Villámcsapás. Nagy kárt tett a f. hó 15-én az Érmelléken elvonult vihar Pál Sándor bereki községi biró gazdaságában. A villám ugyanis a biró istállójába becsapott felgyújtván az istállót és a csűrt, melyben egy süldő bika is bennégett. — A kár több ezer korona. Halálozások. Tragikus véget ért f. hó 10-én Voszlopí Antal dr. kúriai tanácsjegyző. Dr. Voszlopy vendégségen volt özv. Szirmay Gyuláné úrnőnél. A pajtában ez említett napon tűz ütött ki, amitől Noszlopy annyira megijedt, hogy összeesett s nyomban meghalt. A szerencsétlen véget ért fiatal ember földi maradványait f. hó 12-én Újszegedre szállították s a családi sírboltban helyezték el. Réder Bernát székelyhídi kereskedő f. hó 12-én délután 2 órakor 81 éves korában elhunyt. Az elhunytat nagyszámú rokonsága és tisztelője gyászolja. Székelyhid község egy tevékenységben megöregedett polgárát vesztette el. Régi nóta. Ismét felügyelet nélkül hagyott gyermekek, — gyufa, — aztán szerencsétlenség . . . Szabó Sándor tóti lakos 10 éves Zsuzsanna és 4 éves Imre nevű gyermekei a kocsiszínben játszottak gyufával. Meggyűlt az ott felhalmozott zsupszalma, aztán a kocsiszín s a többi melléképületek. Nagy nehezen sikerült csak a tüzet eloltani, de akkor már a szomszéd ház kerítése is teljesen elégett. Gondatlan szülő. Lukács Gergelyné tóti lakos ebédet főzött. Mikor a leves felfőtt, leemelte a tűzhelyről s a földre tette. Közben