Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-02-18 / 8. szám
6-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 7. szám. ÉRMELLÉK. Düledező községháza. Mindenki előtt ismert és tudott tény, hogy a községháza mai avult állapotában nem felel meg egy rohamosan fejlődő község igényeinek. Ma, amikor minden kis község azon igyekszik, hogy szép modern községházát építsen, ma amikor már a legtöbb községnek ilyen modern községházája van, Érmihályfalva 8000 lakosának igényeit sem elégítheti ki a községháza mai formájában. Érmihályfalva község képviselőtestülete átlátván a mai állapot tarthatatlan voltát, megkereste a nagyváradi államépitészeti hivatalt, hogy vizsgálja meg a mai községházát s tegye meg szakértői véleményét. Az államépitészeti hivatal a megbízásnak eleget is tett s terjedelmes szakértői véleményben okolja meg egy teljesen uj községháza építésének szükségességét. Kiemeli a szakértői vélemény, hogy a mai községházának falai oly veszélyes állapotban vannak, hogy ezeknek sürgős lebontása a köz- biztonság érdekében múlhatatlanul és elkerülhetetlenül szükséges. A vélemény oda konkludál, hogy tekintettel az egész épület elavultságára, a helyenkint levő, már utólag berakott téglák kiázott és kifagyott voltára, a falak salétromosságára, az egész épület alacsonyságára, az asztalos munka korhadtságára, a gerendák gyön- geségére: az utczai rész lebontása és költséges megújítása csak ideiglenes megoldást eredményezne, csak az egész épület lebontása és teljesen uj községháza építése által éretik el a kívánt czél. ügy tudjuk, hogy maguk a vezető emberek is a teljesen uj községháza építése mellett vannak, de nem is szabad a községi képviselő- testületnek holmi toldozás-foltozásba belemenni, mert ez a reparáció is csak egy pár évre szüntetné meg annyira a mennyire a mai tűrhetetlen helyzetet. Ez az egyik szempont, ami miatt uj községházát kell építeni, nem pedig a régit átrenoválni ; a másik pedig mely ennél sokkal lényegesebb és fontosabb, hogy az érmihály- falvai uj járásbíróság és adóhivatal az építendő községházában volna legczélszerübben elhelyezhető. Ha a kormány látni fogja, hogy Érmihályfalva községében meg van az anyagi áldozatkészség, hogy ingyen épületet bocsát a járásbíróság és adóhivatal rendelkezésére, úgy hisszük nem sok akadálya lesz, vagy jobban mondva ez által is megkönnyitjük a két uj intézmény elnyerését. Természetesen igy egy nagy, modern palotát kell Érmihályfalva községnek építenie, hogy úgy a jegyzői hivatal, rendőrség, mint a járásbíróság és adóhivatal helyet foglalhasson benne. Igaz, hogy egy ilyen modern palota felépítése óriási terheket ró a község már amúgy is nagyon megterhelt vállaira, de ez a tőkebefektetés nem lesz meddő, busásan meg fogja hozni kamatait, amit százalékban bajosan lehet lesz majd kifejezni. Szó lehetne még aztán arról, hogy az uj községháza a régi helyén, vagy pedig egy más nagyobb telken építtessék fel, mert a mai községházának frontja tényleg nagyon kicsi, de hát ez mind későbbi dolog; a fő az hogy kell községházát építeni és ha kell hát építsünk is! Az ipariestttlet közgyűlése. Az érmihályfalvai ipartestület f. hó 13-án tartotta meg XXIV-ik évi rendes tisztújító közgyűlését az Iparos Otthon nagytermében. A közgyűlésen az iparosság tömeges számban jelent meg, mert már napokkal előbb egy pár iparos, akiket á vezetőség elleni személyes bosszú vezet, határtalan izgatást vitt véghez, a testület mostani vezetősége, különösen pedig annak fáradhatatlan, agilis jegyzője ellen, az ellen az ember ellen, akinek oly sokat köszönhet Érmihályfalva iparos társadalma, aki mindent elkövetett évek hosszú során az iparosság előmenetelének, tekintélyének emeléséért, úgy hogy mikor Mezei Gyula iparhatósági biztos megjelent a közgyűlésen, az egész nagytermet betöltötte a megjelent közönség. Berecz István elnök a gyűlést megnyitván, a jegyző felolvasta az elöljáróság 1910. évi működéséről szóló jelentését, mely szerint a vezetőség legtöbb idejét még ez évben is az Otthon építésével felmerült kötelezettségeinek a teljesitése és az arra szükséges összegeknek a megszerzése képezte. És küzdenie kellett az iparosság közönyével, sőt rossz akaratával szemben ; egyesek felhasználtak minden alkalmat, hogy az iparos osztály körében bomlást idézzenek elő s hónapokon át orgiákról, az Iparos Otthonban lefolyt skandalumokról beszélt egész Érmihályfalva. A vezetőség sikeresen szállt szembe ez aljas vádakkal szemben, de az egész ideje ezekkel a dolgokkal telt el, a helyett, hogy egyéb hasznos dolgot csinálhatott volna. A jelentés abbeli nézetének ad kifejezést, hogyha ezeket a rágalmak által előidézett szomorú állapotokat nem sikerül megszüntetnie, az iparos osztály bomlása múlhatatlanul be fog következni. Ezután az évi zárszámadás bemutatása következett, melynek minden egyes tételénél a a közgyűlés fel lett hiva, hogy észrevételeit, illetve kifogásait tegye meg. A tárgysorozat ezen pontjánál kellett volna a leleplezéseknek megtörténie, mert az izgatok azt hirdették és azzal lázitottak, hogy a jegyző több fizetést vett ki, mint amennyi őt megillette; ennek folytán aztán a közgyűlésen egy az ipartestü- leíet rendületlenül pártoló és a testület jó hírnevét féltő (?!) ipartestületi tag azt az ajánlatot tette, hogy ő három évig ingyen hajlandó a jegyzői tisztet elvállalni. A közgyűlés azonban ez olcsó felkinálkozást figyelmen kívül hagyta. Vilístein Károly felvilágosítást kért arra vonatkozólag, hogy miért fizetett a testület ez évben 240 korona helyett a jegyzőnek 270 koronát. A jegyző erre felolvasta az 1909. évi zárszámadást, amelyből kimutatta, hogy azért lett 1910-ben 270 korona neki kifizetve, mert az előző évről 30 korona fizetés ez évben utaltatott ki. A jegyző ezen felvilágositó szavai után a közgyűlés az egész zárszámadást egyhangú helyesléssel elfogadta és az egész tisztikarnak a felmentvényt megadta. Most a tisztikar megválasztása következett. Tabajdi István korelnök felszólítja a közgyűlést, hogy olyan tisztikart válaszon, amely a testület sorsát önzetlenül a szivén hordja. Elnök lett ismét: Berecz István, alelnök: Tabajdi István, pénztárnok: SzikszayJózsef, ellenőrök: Scholcz Lajos, Spett Istvén, Báthory Zsigmond. Választmányi tagok: Csókási Ferencz, ifj. Tompa Sándor, Horváth Lajos, Bálint Károly, Barna György, Vilistein Károly, Weisz Adolf, Kovács Imre, Goldstein Izidor, Balogh Ferencz, Kovács Gábor, Friedmann Márton, Vass Gábor, Teig- lercz, Lajos, ifj. Speth István, Dérer Mihály, Kurta József, Kurta János. Jegyző ismét Timkó István lett egyhangúlag. A közgyűlés a legszebb rendben folyt le, mégis egy pár, az izgatok által felheczczelt kétes alak, ki akart tenni magáért és a gyűlés bezárása után próbált botrányt provokálni, amit a jelenlevő komolyabban gondolkozó iparosok erélyes fellépése megakadályozott. HIRE k. Személyi hir. Fráter Lóránt a székelyhídi kerület országgyűlési képviselője nehány napi tartózkodásra haza érkezett Érsemjénbe. Itthon létét szokása szerint fel fogja használni, hogy kerülete községeinek ügyei iránt érdeklődjék. Érmihátyfalván nem akadt ügyészi megbizott. Az uj rendőri és kihágási bíráskodás értelmében tudvalevőleg ügyészi megbízottaknak kell vádat emelni a kihágási és rendőri ügyek tárgyalásán is. A biharmegyei főszolgabiróságok mellé mindenütt sikerült olyan szakképzett égyéneket nyerni, akik az ügyészi megbízotti teendőket elválalták, csupán az érmihályfalvai, — ahol pedig 3 ügyvéd is van, maradt ügyészi megbizott nélkül. E fő- szolgabiróságnál fölmerült teendőket egyelőre a vármegyei tiszti ügyészség végzi. A biharmegyei ügyészi megbízottak a következők: Andrássy József ügyvéd Tenke, dr. Buday József ügyvéd Derecske, dr. Bölöny Ándor Berettyóújfalu, Cseresznyés Jenő ügyvéd Nagyszalonta, Földes Béla és Poynár Miklós Élesd, dr. Kelemen Jakab Magyarcséke, dr. Hajós Emil Székelyhid, dr. Mandel Viktor Vaskóh, Pálfy Gyula Margita, Schönzveig Béla Belényes. A villanyvilágítás ügyében Érmihályfalva község elöljárósága egy megkeresésben felkérte a nagyváradi államépitészeti hivatalt, hogy a kiírandó pályázat feltételeinek megállapításánál szakszerű segélyt nyújtson. Az Érmihályfalvai Jfjuság bálja. Az érmihályfalvai ifjúság ma este az úri kaszinó összes termeiben nagyszabású tánczmulatságot rendez, az estély nagysikerűnek Ígérkezik s a rendezőség nem is azon tűnődik, hogy hogyan fog táncosokról gondoskodni, hanem azon, hogy vájjon lesznek e táncosnők s nem e egymást fogják majd forgatni a frakkos urak. Az estélyről a következő meghívót bocsátották ki. Meghívó. Az Érmihályfalvai Ifjúság f. hó 18-án szombaton az úri kaszinó összes termeiben a kaszinói könyvtár javára zártkörű táncvigalmat rendez, metyre czimzett urat és b. családját tisztelettel meghívja a rendezőség. Személyjegy 3 K. családjegy 5 korona. Halálozás. Klein Benjámin mészárosmester egy rozsdás lavórtól kapott vérmérgezés következtében hirtelen elhunyt. Temetése f. hó 9-én ment végbe nagy részvét mellett. Helyreigazító sorok. Lapunk múlt számában oly értelmű hir jelent meg, mintha az Érmelléki Hitelbank megvette volna 210000 koronáért özv. Gencsy Albertné 450 kataszteri hold homokbirtokát. Most ezzel szemben arról értesülünk, hogy nem a Hitelbank vette meg a nevezett birtokot, hanem egy négy tagú kon- zorczium, nevezetesen Benedek Zoltán, Grcsz Béla, Poroszlay István és Grünberger Ignácz. Az ipartestület táncmulatsága. Az Érmihályfalvai ipartestület farsang utolsó napján az Iparos Otthon dísztermében nagyszabású táncestélyt rendez, amelyre már jó eleve is felhívjuk olvasóink figyelmét. Rendőrség amely nincs. Érmihályfalva annak idején 8 rendőri állást létesített, ma azonban csak hat van betöltve. Érdekes, hogy ez a hat rendőr sem végez tulajdonképpeni rendőri funktiót, mert 1 mint napos szerepel a községházánál, kettő a bírósági és közigazgatási kézbesítéssel van elfoglalva, egy a fertőtlenítésre van kiképezve, szóval egy ilyen nagy forgalmú községben 2 mond kettő marad a valóságos rendőri közbiztonsági szolgálatban. A szabadipar átka. Az érmihályfalvai csizmadia polgárság most valóságos lázban van amiatt, hogy a szolgabiróság egy oly egyénnek adott ki csizmadia ipar gyakorlására engedélyt, aki nem lakik Érmihályfalván és akinek cégére alatt egy 18 éves gyerkőc csinál a tisztes érmihályfalvai iparosságnak piszkos konkurren-