Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-02-18 / 8. szám
— Ön-e az a bizonyos Leone Papst ? — Igen, én vagyok. — Vár-e ön levelet Hamburgból? — Jelenleg nem. Lakott ott egy nagybátyám, de az már meghalt a múlt év őszén. — Helyes. Akkor tőle van e levél. — Mi ? Tőle? — Igen még másfél éve érkezett ez a levél. És a főnök egy össze-vissza bélyegezett levelet vett elő. — Ha szabad kérdenem, miért nem kézbesítették eddig? — Mert kérem a cime ez volt: „An dem Herrn Leone Papst“ a posta azt hitte, hogy a címező német ur Leó pápának küldte a levelet, tehát a Vatikán levelei közé terveztük. — De uram, hiszen Leó pápa régen meghalt. — Az mindegy, azt hittük, hogy az illető nem tudja. Leone Papst felbontja a levelet és fel- jajdul: három hóra érvényes körutazási jegy hullott ki belőle. — Főnök ur, tudja mit jelent ez ? Nemcsak azt, hogy e jegy nem ér semmit, de emiatt a jegy miatt vesztem össze a nagybátyámmal. Nem köszöntem meg, ő dühös lett, nem hagyott reám semmit és én a mai napig azt hittem, hogy a jegy valahol elveszett. — Dehogy, uram ! Az olasz postán nem vész el semmi. A csengerbagosi rablógyilkosok az esküdtszék előtt. Morvay Károly vizsgálóbíró befejezte a vizsgálatot a csengerbagosi rablógyilkosság ügyében s az iratokat áttette az ügyészséghez a vádinditvány megtétele céljából. Ha a vádlottak a vádirat ellen kifogást nem tesznek — a mi valószínű — akkor a szomorúan nevezetes ügy talán még e hóban az esküdtszék elé kerül. x Aromás és zamatos kávék, vevő előtt pörkölve, kaphatók: Tóth Dánielnél Fény- ntcza 19. KÖZGAZDASÁG. A gazdák legfontosabb ügye. Egy évtizede annak, amikor Cserháti Sándor általános riadalomra kimondta, hogy: a gazdag televényes Alföld néhány év múlva gazdasági termelésünk egyoldalúsága s rabló gazdálkodási módja következtében ki lesz élve. Sokan igazat adtak a Kassandra jóslatnak ; sokan tamáskodtak benne. Most előttünk van a valóság a maga egész sivárságában s még akkor is, ha a nagyvárosi lakosság nem kiabálná, hogy húst akar enni, de nem tudja megfizetni, még akkor is a magyar gazda az elé a kényszerűség elé van állítva, hogy minél több állatot neveljen, mert földje, kiélt földje erőpótlást kíván s ezt másként, mint állattartással nem eszközölhető. De hiszen olyan világkonjunkturák vannak, hogy a gazda ma minden kockázat nélkül belemehet a rendszeres állattartásba. Hogy mégis a legtöbb gazda nem tart több állatot, annak oka a tőkehiány. És ezen akar segíteni a földművelésügyi kormány azzal az összeggel, melyet az állattenyésztési alap dotálására vett föl a költségvetésbe. A földmivelésügyi kormány az összegből első sorban a községeknek apaállatokkal való ellátását, illetve erre a célra segélynyújtást tervez. A kisgazdákat felette érdekelheti azonban az is, hogy a tenyész apaállatok, tehát tehenek és sertések beszerzésére is tőkesegélyt nyújt a kormány, melynek kamatai egyrészt kedvezményesek, másrészt a tőke 3—5 évre beosztva, az állatszaporulatból lefizethető. Azt hisszük, az államnak ezt a segélynyújtását a kis- és középbirtokosok igénybe is fogják venni. Az állattenyésztés fejlesztése nagy országos érdek. Nyomában nemcsak az elviseiheíetlenül drága piaci viszonyok javítása jár, de a föld nagyobb termőerejéből a gazda anyagi jólétének emelkedése is. Közelebbről nézve tehát ezt a dolgot, meg kell állapítanunk, hogy az intézkedés nemcsak a közvetlenül érdekelt kisgazdákra bir jelentőséggel, de a készből, keresetből és fizetésbői élő és most nyomasztó anyagi gondok között sínylődő társadalmi osztályokra is. Azt mondják. hogy az évenként foganatosított állatösszeirások mind siralm isabb helyzetet tártak föl. Évek óta takarmányhiány van az országban s a gazdák eladtá: jószágaikat. Ezen helyzeten* sürgősen javítani kell, mert hiszen nemcsak az évek óta tartó visz- szaesést kell pótolnunk, hanem — éppen az intenzív gazdálkodás érdekében — az állattartásnak nagyobbnak kell lenni a falusi gazdaságok minden fokozatában. És az a gazda, aki érdekeit fölismeri, ha eddig tőkehiány tartotta vissza a kiterjedtebb állattenyésztéstől, sietni fcg az állami segítségnyújtást igénybe venni. Az állam a gazdasági egyletek utján egyes községekben szervezkedő gazdák nagyobb csoportjának fog tőkesegélyt adni és pedig nemcsak jobb tejelőtehenek vételére, hanem a sertésvész miatt szükméretüvé apadt sertéstenyésztés föllenditésére is. A télen a gazda viszonyai olyanok, hogy a kezdő lépéseket megteszi. Ezzel parallel azonban égető föladat a közlegelők kérdését is megoldani. Bátran mondhatjuk, hogy a közlegeiők kérdése az egész országban ázsiai módon elhanyagolt. Még olyan gazda előtt is, aki a haladás barátja, uj dolog az, hogy a közlege- löt gondozni kell. Mert bizony a közlegelővel csak a jó Isten törődik, legföljebb ha hozzá még a vármegye, mely minden évben kiadja a szerb tövis irt .sáról való rendeletet. És éppen azért, mert közlegelőinket nem gondozzuk, esik meg, hogy ha nincs eső májusban, ha van, később, de ulius előtt mindenesetre a közelegelő kopár s a sovány jószágot rajta delelni látni, valóban siralmas. Pedig még ez a jobb eset. Mert hát ahol a közös legelőt a földéhség felszántotta, mi van ott ? Istállóban, levegőtlen helyen jószágot nevelni ki tudna haszonnal ? Bizony nagyon sok a teendő és bár azt tartjuk, hogy ha egész erővel nem lehet, induljunk félerővel. (O. U.) A „Nagykárolyi Kölcsey nyomda“ jelentéséből kiemeljük a következőket. A IV-ik évi jelentés a nyomda örvendetes fejlődésérői tanúskodik, mit bizonyít azon körülmény, hogy | az immáron szűknek, kicsinek bizonyult helyiségét a „Nagykárolyi Takarékpénztár-Egyesület“ telkén bérelt megfelelő helyiséggel ' cserélte fel. A nyomda által eddig kiállított 2 hetilapon kívül, maga a nyomda is ad ki egy politikai és társadalmi hetilapot, a „Nagykároly és Érmellék“-et. A IV-ik évi rendes közgyűlés február hő 19-én d. e. Vall órakor lesz megtartva a „Nagykárolyi Takarékpénztár“ tanácstermében, amelyen a szokásos tárgyakon kívül 10 igazgatósági és 3 felügyelő bizottsági rendes és 1 pótagnak 3 évre történő választása is szőnyegre kerül. A „Nagykároly és Vidéke Ipari és Gazdasági Hitelszövetkezet mint az Országos Központi Hitelszövetkezet tagjának“ jelentése szerint a múlt 1910-ik évi 5-ik üzletév felette örvendetes eredményről szól. mit Dizonyit az, hogy a mérleg tételei majdnem kétszeresét érik el az előző évnek. 5-ik évi rendes közgyűlését a Hitelszövetkezet február ló 19-én d. u. 3 órakor tartja meg a városháza nagytermében. 5-ik oldal. Népmozgalmi kimutatás. 1911. év február 9— 17-ig. Születtek: Sebők Veronika leánya: Mátia és Ida (ikrek) róm. kath.; Horváth Miklós leánya : Erzsébet ref.; Leitner Pál vasúti munkás leánya: Mária r. k.; ifj. Matolcsy Sándor kereskedő leánya : Irén Eulália Johanna ; Osváth Imre vonatvezető fia Sándor ref.; Kirilla János csizmadia fia : Ferencz gör. kath.; Milák János cseléd fia : Ferencz ref.; Drágus István bádogos fia : György gör. kath. Kihirdetésre jelentkeztek: Sopsona János kőmives segéd gör. kath. Fog Terézia róm. kath. hajadonnal; Medgyesi Mihály cseléd ref. Mokány Mária gör. kath. hajadonnal; Tóth Ferencz fuvaros gör. kath. Pinczés Katalin ref. hajadonnal; Molnár László czipész gör. kath. Kovács Eszter ref. hajadonnal; Orosz Albert szíjgyártó róm. kath. Soproni Julianna gör. kath. hajadonnal. Házasságot kötöttek: Faugli János ács róm. kath. Leitner Annával róm. kath.; Taulle István napszámos gör. kath. Buga Máriával gör. kath.; Gál András cseléd gör. kath. Pista Mária gör. kath. Meghaltak : Pápi János vasúti kocsirendező fia: József róm. kath. 2 éves; Pápai István napszámos 55 éves ref.; özv. Troknya Lászlóné Orosz Virág kofa 74 éves gör. kath.; Nagy Pálné, Orosz Anna 5b éves gör. kath.; Kalmár Zsuzsánna leánya: Berta 7 éves ref.; Mestej Ferencz napszámos 79 éves ref.; Lőrincz Mi- hályné Luc Magdolna 58 éves róm. kath ; Rísz György asztalos gyermeke : Erzsébet 7 hónapos r. k.; özv. Nagy Miklósné Simái Eszter 75 éves ref.; Matolcsy Mária kosárkötőnő 53 éves r. k.; Drágus István bádogos fia: György 1 napos gör. kath. Fizessünk elő a „Nagykároly és Érmellék“-re. A „NAGYKÁROLY és ÉRMELLÉK“ előfizetési ára: Egész évre ... 8 korona Fél évre ... 4 korona Negyed évre . . 2 korona. Előfizetni lehet a lap kiadóhivatalában : Nagykároly, „Kölcsey-nyomda“ Széchenyi-utcza 20. szám. Kiadó lakás! Széchényi-utczán a Makay-ház II. emeletén lévő mely áll 4 szoba, előszoba, fürdőszoba, cselédszoba és mellékhelyiségekből, villanyvilágítás és vízvezetékkel felszerelve kiadó. 1911. évi május hé 1-től Ládák különböző méretűek jó állapotban darabja 60 fillértől 1 korona 60 fillérig kaphatók a Kölcsey-nyomda H.-l.-nál Széchenyi-utcza 20.
