Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-16 / 38. szám
38-ik szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 7-ik oldal. ÉRMELLÉK. HÍREK. A „Debreceni Iparos Dalkör“ Érmihályfalván. F. hó 10-én, vasárnap zajlott le az a szépen sikerült hangverseny, a melyet a „Debreceni Iparos Dalkör“ közreműködésével az érmihályfalvai ipartestület rendezett. — Már a kora délutáni órákban élénk mozgalmasságot okozott a nagy számú közönség kivonulása a vasúti állomáshoz, a hová a debreceni vendégek fogadására sietett. A délutáni 5 órás vonattal érkeztek ugyanis a debreceni vendégek. Nagy számmal volt közülök képviselve a „Dalkör“, úgyszintén a debreceni ipartestüiet. Az ipartestület tagjait Dávidházi Kálmán test. elnök vezette. A vendégeket ünnepélyesen fogadta az érmihályfalvai ipartestület elöljárósága, az ifjúság d.isz-zászlókat lobogtatott s az egész pályaudvart zsuffolásig megtöltötte az érdeklődők nagy tömege. Az érkező vendégeket Timkó István testületi jegyző üdvözölte meleg szavakkal. A dalkör elnöke erre válaszában kijelentette, hogy örömmel jöttek, mert az ipartestület javára rendezett mulatság sikerét megjelenésükkel ők is elő óhajtják segíteni. A dalárda szép. éneke után hosszú sorokban vonultak be a Nemzeti szállodába, ahol az ipartestület vendégei tiszteletére 100 teritékii bankettet rendezett. A Nemzeti szálloda táncterme ez alatt szintűiig megtelt a hangversenyre özönlő közönséggel. Ember emlékezet óta nem volt Érmihályfalván mulatságon annyi közönség együtt, mint amennyit ez a hangverseny összehozott. Pont kilenc óra volt, amikor a Dalkör tagjai a dobogóra léptek. Mind ezen pont, mind pedig a későbbi többi négy szám a Dalkörnek egy sokáig emlékezetes estét nyújtott Érmihályfalva közönségének. A legfinomabb részletekig kidolgozott s páratlan figyelemről tanúskodó előadásuk képes lett volna nem csak a kis Érmihályfalva, hanem akármelyik nagy város közönségeinek igényeit kielégíteni. A közönség elragadtatással ünnepelte a Dalkört minden egyes pont után, A 2-ik pont után Zih Rezső ur szavalta el Ecsedi Kovács Gy, : Hajnal uram cimü költeményét. A nagy tehetségre valló szavalatot szűnni nem akaró tapssal jutalmazta a közönség. A műsor utolsó előtti pontja Varga György urnák a „Desperalt ur!“ cimü monológ előadása. A szavaló ügyesen reprodukálta a darabban rejlő humort s a közönséget sokszor hangos kacajra ragadta. Sőt nem is elégedett még a közönség a program- mon volt darab előadásával, hanem ehhez még két másik darabot kellett elszavalni, mindegyikkel viharos tapsot aratva. A dalárda befejező éneke után táncra perdült a jelenvolt közönség s emelkedett hangulat mellett mulatott Almássy kitűnő bandája mellett egészen a reggeli órákig s hogy a debreceni közönség legnagyobb része is reggelig kitartott fényes dokumentummal szolgáltatva ezzel a mulatság jó sikeréről. Beszámoló. Fráter Lóránt a székelyhídi kerület közszeretetben álló pár- tonkivüli 48-as orsz. képviselője vasárnap, e hó 17-én Bihardiószegen beszámoló beszédet mond. A beszámolóra elkíséri Barabás Béla képviselő is, valamint Gróf Zichy Tivadar főrendiházi tag, a delegáció volt elnöke. Tűzoltó fiú szakasz. Érdekes hirt közöl velünk székelyhídi tudósítónk. Fándly József a székelyhídi tűzoltóság agilis főparancsnoka összegyűjtötte a város 9—14 éves gyermekeit egy tiizolíószakaszba s képezted őket a tüz- veszedelem elhárítására. A gyermekek tanítása augusztus 28-án kezdődött s napi 2 órában történik. Folyó hó 3-án volt első rendes gyakorlatuk, melyen meglepő eredményt tanúsítottak. A fecskendőt 35 másodperc/, alatt felszerelték. Mily szép eredményt lehet ^elkes munkával elérni ! Legelőzár. Szentjobb községben a legelőn egy tehén lépfenében elhullott. A hatóság erre való tekintettel legelőzárt rendelt. Elgázolta vonat. Vasárnap este az Érmi- hályfalvára Székelyhid-felől érkező vonat 7—8 óra között mintegy kilométernyi távolságra Érmi- hályfalvától elgázolta Szabó József dohánymunkást. A szerencsétlen ember erősen beborozva haladt a töltésen s a szembejövő vonat elébe bukott, nem volt képes magát onnan elvonszolni. Hat árván maradt gyermek siratja kenyérkereső édesapját. Nyugtázás. Az ipartestület hangversenyén felülfizetni szívesek voltak Gaszner Béla 10 K, Prasztner J. Vojta G. ü—6 K, Pál Mihály 6 K, László Albert, ózv. Pál Andrásné Tempfli Lőrinc 2—2 K, Spilauer Frigyes, Varga György, Speth György 1 K 20 f., Dérer Mihály, Vass Gábor, Kurta János, Teigler Lajos, Urai József, Tabajdi István, Kosztin Lajos, Kukucs János, Horváth Lajos, Katona Ferenc, Varga Györgyné, N. N. 1 — 1 K, Tompa Sándor Marosi Gyula, Füstös János, Salánki Gedeon 80 fillér, Szabó József, Berecz Lajos, Gyenge N., Molnár S., Egri József, Grünfeld Sándor, Sinka Sándor, Kosztin Mihály, Szilágyi Zoltán, Polák József, Szikszai József, Adler József, Veszprémi Bálint, Poják Barna, Kin- cel Endre, Weisz Aibert 40 fillér. Id. Beck Adolf, Speth István, Csókási Ferencz, Kovács Gábor 4—4 K, Ürögi Sándor, Tatos Lajos 2—2 K. Bálint Károly, Oláh Ferenc, Nagy Károly 1 — 1 K. Báthori Zsigmond, Papp Gábor, Farkas István 40 fillér Fogadják a felüi- fizetők az ipartestület nevében hálás köszöne- temet Szikszai József pénztárnok. Éjfél után. Somogyi János nagylétai lakos nehány iparos társával nagy mulatozást rendezett a nagylétai vasúti vendéglőben. A mulatozás'kinyúlt az éjfél utáni időre. Éjfél után szétoszlott a mulató társaság s Somogyi János is hazafelé indult. Alig tett azonban néhány lépést, régi haragosai Almási József, Tóth Ferencz, és Szilágyi Imre neki támadtak s úgy megverték, hogy rajta 15 nap alatt gyógyuló sérüléseket okoztak. Somogyi támadói ellen büntető feljelentést tett. A tilosban halásztak. Mészáros Sándor kispéri lakos nehány társával régi idő óta ha- lászgatott a Gróf Stubenberg József birtokán. A halászat sokszor és jól sikerült, ami még bátrabbá tette a kispéri halászokat. Szépen pénzeltek belőle. Aminap azonban Kohajda Mátyás uradalmi ispán megzavarta a szórakozásukat. A szemfüles intéző épen munkában találta őket s értesítette a csendőrőrsöt. A csendőrség a nyomozás során nagyszámú társaságot talált vétkesnek a tilosban való halászásban s ennek nyomán az ügy a székelyhídi kir. járásbíróság elé kerül, mely bizonyosan kellő büntetéssel sújtja a más vagyonában dúskáló kis- périeket. A közönség köréből. A következő sorok közlésére kértek fel bennünket. A „Közérdek“ aug. hó 27. számában egy levél jelent meg, melynek minden szava tiszta valótlanság. Ha egy olyan szerkesztő ad helyet lapjában ezen soroknak, aki a helyi viszonyokkal nem ismerős, nem csodálkozunk. De a „Közérdek“ ismeri a személyeket, tudja, hogy az ipartestület kebelében dúl az irigység és gyülölség, átkos visszavonás, a „Közérdek“ látja, hogy itt nem átalják egyes „a testület nagyon féltő egyének“ minden alkalmat felhasználni arra, hogy a testület úgy erkölcsileg, mint anyagilag a sülyedésbe húzzák. Tudja a „Közérdek,“ hogy vannak ijenek, kik „az ipar- testületnek a végromlástól való megmentésének ürügye alatt keresve-keresik az alkalmat, hogy vezető embereit meggyanúsítják, megrágalmazzák. Tudja ezeket mind a „Közérdek“ és nagyon szép tőle, hogy az ily állapotban levő iparos társadalomnak nem a békés együttműködését igyekszik elősegíteni, hanem romboló elemek pártjára áll s azoknak a szekerét tolja. Talán közérdekből teszi ? Ami magát a levelet illeti, annak minden szava alapnélküli. Az ipartestület, illetve az olvasókör választmánya, kezdve az elnökön, semmit sem tud arról, hogy Nemes András fel van véve tagnak. Már pedig azt hiszem, hogy a testület vezetői csak jobban tudják azt, mint az a bizonyos levélíró. Ezt csak az igazság kedvéért hangsúlyozom. Mert ugyan mi is volna abból, ha tényleg tag lenne. Az a fiatal ember tud cimbalmozni, de nem cimbalmos, a körbe elszokott látogatni, ott magát kifogástalanul viseli. Az atyja foglalkozásáért bűnhődjék a fiú, azért rúgja ki a társadalom a környezetéből. Több emberszeretetet tanulhatna az igen tisztelt levélíró, a helyett, hogy leveleket ir a „Közérdekébe s az megtanítaná őt arra, Hogy egy embert nem szabad megvetni csak azért, mert a sors nem áldotta meg erkölcsi szempontból kifogástalan foglalkozással biró szülőkkel. Az a fiatal ember nem fog a tisztelt levélíró kedvéért a tisztesség útjáról letérni, hanem megküzd az előítéletekkel, igyekszik hasznos tagja lenni a társadalomnnk. Ezért becsüiést érdemel, nem ahogyan a levélíró szeretné megvetést és kiutasítást. Ami az én személyemet illeti, a „Közérdek“ piszkálódása érintetlenül hagy. 25 évi működésem alatt tettem annyit a testület előmenetelére, hogy a „Közérdek“ szereplése csak ellenségeimnél talál némi visszhangra. Hát csak üsse nekik a dobot, mig belefárad. Berecz István ipartestületi elnök. Egy gyakorlattal biró ügyvédjelölt ügyvédi irodában október hó elsejétől kezdve alkalmazást nyerhet. Dr. Vetzák Ede ügyvéd, Nagykároly.
