Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-09-16 / 38. szám
2-ik oldal. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 38-ik szám. juk megengedhetőnek. Ez a fizetés nem felel meg sem a város anyagi viszonyainak, sem a mérnök által végzett munka értékének. Még gondolatnak is abszurdum, hogy a városi mérnök annyi fizetést és lakbért kapjon, mint a városi hatóság feje — a polgármester. Uj tételként van a költségelőirányzatba beál itva a betoncsatornakészités cimén 1. részletenként 8000 koruna. A Széchenyi-utca mindkét oldala, a Kossuth Lajos-utca nyugati oldala és a Köicsey-utcának a Jókai- és Kossuth- utca közötti része lesz egyelőre betoncsővel ellátva. Ezután aztán a Deák Fe- renc-tér következik. Méltányos is, helyes is, hogyha az 1. kerület agyon van sújtva az általános házbéradóval, legelőbb igyekezzék a város az 1. kerület városi jellegét kissé kidomborítani. Uj tételként javasolja a költségvetés, hogy a városgazda fizetése 1800 koronára felemeltessék és végül a tisztvise- selőknek 10% helyett 20% drágasági pótlék adassék. Ezek a költségelőirányzatnak uj tételei, a többi csaknem kivétel nélküi a régi csapáson, az elmúlt évek költség- vetései alapján van a költségelőirányzatba beállítva. fflegyegyülés. Régen látott a vármegyeháza oly népes gyűlést, mint amilyen a szeptember 12-iki volt. A hatalmas közgyűlési terem zsuffolásig megtelt a törvényhatóság tagjaival és az érdeklődőkkel. Nagy számmal volt képviselve a munkapárt, a függetlenségi párt, úgy, hogy már a gyűlés előtt a hangulatból meglehetett állapítani, hogy nagy lesz a vihar. Pontban fél 11 órakor lépett a közgyűlési terembe Csaba Adorján főispán, akit belépésekor osztatlan éljenzéssel fogadtak.. A főispán megnyitván az ülést, kérte a jelenlevőket, hogy a közgyűlés nyugalmára s méltóságára való tekintettel legyenek felszólalásaikban tárgyilagosak s kerüljék a személyeskedést; Az általános helyesléssel fogadott megnyitó után nyomban áttértek a tárgysorozat első pontjára. A kereskedelmi miniszter leiratát a Fehérgyarmattól Nagyecsedig, esetleg Börvelyig vezetendő szabványos nyomtávú L. é. vasút előmunkálati engedélye tárgyában tudomásul vette a közgyűlés. — Gyorsan átsiklottak a Programm ezen pontján, mindkét párt tagjai türelmetlenül várták a közgyűlés legfontosabb pontjának, a verseczi átiratnak tárgyalását. A verseczi átiratot az állandó választmány azzal a javaslattal terjesztette a közgyűlés elé, hogy hasonló értelemben Írjon fel a országgyűléshez. A választmány javaslatának hangos helyeslése és ellenzése közben emelkedett szólásra llosvay Aladár alispán. Higgadt, megfontolt tárgyilagos beszédben terjesztette elő véleményét az állandó választmány javaslatával szemben. Fejtegette, hogy az, aki az obstrukciót kárhoztatja, az a véderőjavaslatot helyesli. Mivel pedig a vármegye egy alkalommal már tiltakozott a véderőjavaslatok ellen, mondja ki a törvényhatóság, hogy bármily fegyvert jogosnak tart a javaslatok ellen. Az alispán beszéde alatt a körülményekhez képest elég nyugodt volt a hangulat és beszéde végén lelkesen megéljenezték Ettől fogva azonban a tárgysorozat ezen pontjánál mindvégig a lehető legidegesebben viselkedtek mindkét párt tagjai. Folytonos helyeslés avagy abcugolással kisérték az egyes szónokokat, egész mondatokat kiabáltak a szónokok felé, úgy, hogy ezeknek sokszor szavát sem lehetett hallani. Nem reprodukáljuk ezeket a szenvedélytől sugalmazott közbekiáltásokat, csupán az egyes szónokok beszédeit közöljük tárgyilagosan. A munkapártiak közül elsőnek N. Szabó Antal szólalt fel. Mindenekelőtt helyén valónak találja, hogy az állami életnek egyik legfontosabb szerve, a vármegye állást foglaljon a most folyó parlamenti harcban. A politikában is, mint másut tisztességes fegyverekkel keil küzdeni, az elveket kölcsönösen tiszteletben kell tartani és tartózkodni bármely fizikai kényszertől. Az obstrukció lealacsonyítja a szellemi vitát, parlamenti forradalmat teremt, mint azt már a magyar képviselőházban is tapasztalhatjuk. Az ellenzékiek Csak magukat tartják jó hazafiaknak. Szóló és pártja tartja magát olyan jó hazafiaknak mint az ellenzék bármely tagja. A harcot a koalíció szülte, pedig olyan adótörvényt, olyan kiegyezést még kormány soha sem csinált, mint a koalíció. Nincs tehát joga a koalíciónak ahhoz, hogy az állami élet rendes folyását megakadalyozza. Erőszak ez az ellenzék részéről, pedig a politikában, a szellemi életben nincs helye az erőszaknak. Vigyázzon az ellenzék, hogy ez a ragadós fegyver át ne ragadjon a többségre, mint olyan végzetes eszköz, melylyel akaratának érvényesülést szerez, A törvényhatóságnak kötelessége odahatni, hogy a magyar nemzet hangulata az obstrukció ellen feltámadjon és a közvélemény mindenütt a verseczi átirat viszhangja legyen. Az állandó választmány javaslatát fogadja el az alispánéval szemben. A munkapárti felszólalást nyomon követte egy függetlenségi, Dr. Falussy Árpád felszólalása. Nem tulajdonit N. Szabó Antal felszólalásának fontosságot. Utal arra, hogy egyedül Szatmárvármegye viszi tálcán a kormánynak az obstrukció ebenes határozatot, mert ebben burkoltan a véderőjavaslatok támogatása van szőve. Szatmárvármegye történetének van több sötét foltja, de vannak erényei is, ha a nemzeti érdek úgy kívánta, Szatmárvármegye mindig a küzdők sorában állott. Ez az obstrukcióellenes egyszer belé került, azt magába temesse. — Emiké is megtudta a sok szó-beszéd elejét, végét. Egy kicsit duzzogott, egy kicsit sirt is, aztán elhallgatott. De következő vasárnap val- latóra fogta Mozit. — Mozi lelkem, a faluban sok mindent beszélnek. Szél zugatlan nem indul. Igaz-e, hogy a te édesanyád olyan lelketlen lenne hozzám ? Hát mit vétettem én neki ? Mózi lesütötte a fejét. Igaza volt a leánynak. Egy szót sem szót. Emikének ismét kacagóra állt a szája, a hogy a Mózi zavarát, szomorúságát látta. — Hagyjuk no — szólt tréfásan s aztán többé elé sem hozta a dolgot. — De fura jó kedve volt egész délután. Mózi is felvidult lassanként. S meg se látszott rajtuk, hogy az elébb olyan furcsa, bolond gondolatok rágódtak a leikükön. Mikor Mózi elbúcsúzott naplementkor, Emiké csak odavetette mégis : „Mód lelkem, mégse jere ezután hozzám. Ne, ne.“ S befutott a kapun. A legénynek épen elég volt ez a mondat, hogy egy cseppet se aludjék egész éjszaka. Következő vasárnap délután is igy búcsúzott el Emiké s mindig ezután. Már ezt is tudta a falu s szerte beszélték, hogy Emiké nem akar hozzámenni a Mózihoz. Hátha kérte volna ? Lehet, hogy akkor másként ütött volna ki a dolog s másként beszélték volna a faluban. Kati néninek éppen elég volt, amit hallott. — No lelkem asszonyom, ugy-e hogy nekem volt igazam ?“ Pedig akkor még nem volt igaza. Az lett azután. A legény megunta a sok bizonytalanságot, megunta hallgatni az anyja zsörtölődéseit. Fájt neki, hogy Emiké mindig azt mondta neki: „ne jere hozzám.“ S a következő vasárnap gorombán felelte vissza: — No hát nem jövök ! Otthon meg beállított: — Házasodom édesanyám ! — Nohát kit veszel ? — Azt még nem tudom. Szavának állott. Rábízta az anyjára a választást. Az meg kiválasztotta a legvagyonosabb legrangosabb leányt a faluból, Barabás Vilmát. Husvétkor eljegyzést ültek. Pünkösdkor lakzit tartottak. Másodünnepen volt az esküvő. Mindenki ott volt a faluból, hogy megnézze az uj párt. Emiké is eljött. A negyedik pádban ült. A vőlegény elpirult egy szikrát, amint bejönni látta a templomba. Emiké egy kicsit sáppadt volt. Egy kicsit félt is, legalább úgy látszott. Aztán elmondották az esküt. Templom után mindenki hazament. Úgy látták Emiké is. Aztán két nap múlva ismét mindenki Emikéről beszélt, akit senkise látott. Harmadnap az egész falut kirendelték a keresésére. A lapokban is közzé tették. A folyó partján is ügyelték. Három megyében felverték érette az atyafiságot, mégse került elő. Csak az öreg kecskepásztor hümmögött valamit, hogy ő látott egy kisasszonyt keresztülmenni a nagy erdőn pünkösd tájon. Dehát az se biztos, hogy pünkösdkor volt-e mert neki nincs kalendárioma. Tőle megkérdezte, hogy merre van a cifra kút, ő meg is mondta, pénzt is adott érte. Dehát a Cifra kutból sem került elő Emiké. És nem is látta azóta senki. Nem is emlegeti senki. Csak Kati néninek jut eszébe néha, ha nem hisznek az igazmondásában: — No lássa az asszony, akkor is nekem lett igazam, mikor a Fehér lányról szóllottam vala, ugy-e no. Tudómén ezt már. Láttam osz- tán én ilyent. _____S lehet hogy csakugyan neki Aan igaza Ha igen, akkor forduljon teljes bizalnmmal BLAU KÁROLYHOZ, a Kereskedelmi és Iparbank újonnan épült palotájába, a hol sérvkötők, haskötők, hátegyenesitők, Diana havi kötök, irigátorok. gumiharisnyák, fáschli kötők, vatták, különféle kötszerek titoktartással szolgáltatnak ki. Kötszer részére külön próbaterem. Valódi francia gummi különlegességek. Női pipere és illatszerek, arczkenőcsök, amerikai porczellán púder, mindennemű fésűk és kefék. Vidéki megrendelések azonnal elküldetnek. A n. é. közönség pártfogását kéri tisztelettel ,U BLAU KÁROLY JU ■ keztyüs- és. kötszerész- és úri divat üzlete * NAGYKÁROLY, a Zárdával szemben.
