Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1911-07-29 / 31. szám

31-ik szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 5-ik oldal. Uj bankok. Az Építő és Parceliázóbank rohamosan halad a megvalósulás felé, de még meg nem alakult és máris hírét vesszük, hogy még egy uj bank, immár a 12-ik bank van alakulóban „Közvetitőbank r. t.“ cégére alatt. Úgy látszik van elég banknóta. Birtokváltozás. Csernus József és neje Botos Mariska helybeli lakosok megvásárolták Majos Győző és neje Uray Erzsébet szinér- váraljai lakosoktól a nagykárolyi 2595 sz. betétben foglalt ingatlant 10,500 korona örök vételárért. Országos vásárok. Szatmármegyében augusztus hóban a következő helyeken lesz­nek nagy vásárok. Augusztus 1-én Kraszna- bélteken, 8-án Aranyosmegyesen és Nagy- ecseden, 14-én Avasujvároson, 18-án Csenger- ben és Erdőszádán és 21-én Nagybányán. Bicikli lopás. Schnell Imre, helybeli kereskedőnek a napokban dolga volt a város­házán s biciklijét a hivatal ajtó melleit künn hagyta. Mire pár perez múlva kijött, biciklije valakivel kereket oldott. Most keresik a bátor bicikli tolvajt. Immár köztudomású, hogy az annyira ret­tegett vakbélgyuladás ott szokott fellépni, a hol már előzőleg hosszabb ideig tartó székreke­dés állott fenn. A vakbélgyuladás ellen tehát úgy védhetjük meg magunkat legjobban, ha reggelen- kint 1h pohár természetes Ferencz József- keserüvizet iszunk, mely a székrekedést gyor­sabban és kimélejesebben gyógyítja, mint bár­mely más orvosság. Belefult a Krasznába. Nagykárolyból többször szoktak a serdülő fiuk a Krasznához kimenni — egy kis fürdés végett. Azonban jó lesz vigyázni, mert ez veszedelmes mulatság lehet. A múlt héten Kiss Jánosné, vásáros- naményi lakos 9 éves Lajos fia a csak bokáig érő Krasznába ment fürödni, de alig ment 1—2 lépést a parttól, hirtelen megcsúszott s eltűnt a piszkos vízbe. A kis fiú holttestét csak más­nap találták meg pár lépéssel odébb. Koleragyanus eset Szatmáron. A napok­ban egy aratóleány hirtelen rosszul lett Szat­máron s mire a járvány kórházba szállították, koleragyanus tünetek között meghalt. Mivel a boncolásból nem tűnt ki kétséget kizáró módon, hogy a halálozás oka ázsiai kolera, azért a városi tiszti főorvos a bélrészeket a budapesti bakteriológiai intézetbe küldte megvizsgálás végett s azon helyeket, hol a leány megfordult alaposan dezinficiálták. KÖZGAZDASÁG. Omke gyűlés. Az Omke nagykárolyi fiókja vasárnap, f. hó 23-án délelőtt 11 órakor a Polgári kaszinó­ban gyűlést tartott Brichta Miksa elnöklete alatt. Két tárgya volt a gyűlésnek. Az egyik a nagykárolyi telefon-mizériák ügye. A telefon, mint a haladó, siető világ gyors munkájának egyik elsőrangú eszköze, különösen a kereske­dők által van igénybevéve, akiknek erre nél­külözhetetlen szükségük is van. Utóbbi idők­ben azonban a telefonnál olyan hanyagságot, nemtörődömséget kénytelenek az előfizetők ta­pasztalni, ami különösen a kereskedelmi osz­tálynak lényegesen megnehezíti a munkáját, majdnem megbénítja a forgalom rendes, zavai- talan lebonyolítását. Ezért a gyűlés egyhangú­lag azt határozta, hogy a telefon-mizériák ügyé­ben felir a miniszterhez s tőle fogja kérni a le­hetetlen állapotok szanálását. A legegyszerűbb megoldás szerintünk az lenne ez ügyben, hogy az immár lényegesen növekvő forgalomra való tekintettel a nagyká­rolyi telefonközpontba két alkalmazott helyez­tessék, mert hiszen az előfizetők száma már rég meghaladta a százat, a forgalommal együtt a telefon használata is növekszik s igy az ál­landóan egyetlen telefonos kisasszony a forgal­mat egymagában lebonyolítani minden jóindu­lata és tehetsége mellett sem képes. Ebben az irányban lesz lehetséges a kérdést mindkét fél megelégedésére elintézni és reméljük, hogy a miniszter ilyen intézkedéssel fog az anomáliák­nak az Omke kérelmére véget vetni. Második és lényegesen fontosabb pontja volt a gyűlésnek az érmihályfalvai kereskedők oly irányú megkeresésének tárgyalása, melynek értelmében az érmihályfalvai kereskedők cso­portja be óhajtván lépni az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülésbe, azt oly módon akarja eszközölni, hogy belépni szándékozik a nagy­károlyi kereskedők társulatába s igy válna szin­tén tagjává az Omkének a nagykárolyi fiók révén. Természetes, hogy kereskedőink ezt öröm­mel vették tudomásul és egyhangú lelkesedés­sel fogadták maguk közé az érmihályfalvai ke­reskedők csoportját, sőt erre való tekintettel be sem töltötték még a választmányi tagsági állá­sokat, hogy ezekben az érmihályfalvai keres­kedőknek is helyet juttathassanak. Mint Nagykároly és Érmihályfalva érde­keinek, de különösen e két hely kereskedelmé­nek harcosai, örömmel látjuk ezt az egyesülést és abból a legnagyobb előnyöket látjuk háram- lani nemcsak e két egymásra utalt városra, ha­nem most, ebből kifolyólag első sorban Nagy­károly és Érmihályfalva kereskedelmére. Szö­vetségesévé fogja tenni ez az első lépés nem­sokára nemcsak a két város kereskedelmét, ha­nem minden osztályát, minden csoportját, egész társadalmát, szövetségesekké fogja alakítani ezt a két közös érdekű várost is. S ez a szövet­kezés előbbre fogja vinni mind a két város ér­dekeit, segíteni fog mindkettőnket az előreha­ladásban, a boldogulásban és elő fogja moz­dítani városaink kissé elmaradt, de ilyenek után sokáig bizonyára nem késhető haladását és fej­lődését, aminek igy fontos szerepe a kereskede­lemnek jut. Méltányosságot! A vallás és közoktatásügyi miniszter a nagykárolyi kereskedői tanoncziskola által eddig élvezett 1560 korona évi államsegélyt 1000 ko­ronára szállította le. Természetes, hogy ez az intézkedés álta­lános konsternációt keltett a kereskedelmi körök­ben és a Nagykárolyi Kereskedő Társulat veze­tőségét arra kényszeritette, hogy a minisztertől az intézkedés visszavonását és a régi szub­venció meghagyását kérelmezze. Teljesén jogos ez a kívánság ma, amikor mindenki, az egész világ modern irányban halad, amikor minden intézményt tökéletesíteni, helyesbíteni akarnak, amihez pedig első sorban pénz kell. Ismerjük azokat a keserves viszonyokat, amelyekben a kereskedelmi tanonciskola némely tekintetben, s igy különösen a helyiség tekin­tetében eddig sínylődött, tudjuk különösen azt, hogy ezeknek egy részét most oszlatják el modern uj iskola-épület emelésével, amihez sokkal inkább a subvenció felemelését, mint annak leszállítását lehetett volna elvárni. Ha szétnézünk a politikában, ha bele­pillantunk egy újságba, mindenütt csak az or­szág rettentő megadóztatásáról hallunk, mindig az archidmesi adó-csavar emelkedését olvassuk és sajnosán tapasztaljuk is. — A mai szociális világban terheikért többet is várhatnak el és kívánhatnak meg a nemzetek és népek. Kultú­ráért világosságért, modern haladásért s annak eszközeirt küzd ma minden osztály s a nagyok odafenn ezt mindig nagyobb és nagyobb mér­tékben hallják és fokról-fokra jobban érzik, hogy ezt ki is kell elégíteni. Az osztó igazság diktálja, hogy annak a népnek, amely milliárdokat izzad bele az állam­kasszába. minden lehető ellenszolgáltatást meg kell adni s a milliárdoknak egy részét legalább igazán arra kell fordítani, amire az adóalanyok millióinak égető szüksége van, amit a kultúra, a haladás könyörtelenül megkövetel. Mulaszthatatlan kulturszükséglet első sor­ban az iskolák és igy természetesen nagy mér­tékben a szakiskolák fejlesztése és javitása. Hogy neveljünk intelligens kereskedelmi osztályt pénz nélkül, hogyan csináljuk ezt különösen akkor, amikor az állam a helyett, hogy mele­gebben rátenné a kezét erre a fontos kultur- tényezőre, levenni iparkodik azt róla olyan vál­ságos pillanatban, amikor úgyis a legnagyobb áldozatok és erőmegfeszitések árán iparkodnak azon javitanii Ha a kultuszminiszter kiinternálta a keres­kedő tanoncokat a gimnáziumból, ahol más iskolaépület hiányában eddig tanultak, — amely reparálást ugyan alapjában véve igen helyesnek találunk, — akkor nem hogy megvonni az ed­digi segélyt, hanem még újat kellett volna nyúj­tani, módot szerezni arra, hogy maguknak uj iskoláról gondoskodni módjukban legyen. Nincs okunk a miniszter részéről rossz- indulatot feltételezni, nem hisszük, hogy kárára akart volna lenni egy ilyen fontos ügynek. Hanem valószínűnek tartjuk, hogy intézkedésé­ben téves adatok, vagy helytelen információk szerepeltek közvetlen okul és hisszük, hogy megkapva a Nagykárolyi Kereskedői Társulat vezetőségének panaszos kérelmét, méltányolni fogta az abban felhozott indokokat, be fogja látni a körülmények parancsoló erejét és elha­tározását ahhoz mérten meg fogja változtatni, újabb bizonyítékát adva ezzel az iskolaügy iránti odaadó, buzgó lelkesedésének, kulturális működésének és helyes szociális érzékének; teméljük, hogy a kereskedeelmi tanonciskola ügyét bajában árván hagyni nem fogja. Kováid gyárban tisztított gallérok, kézelők, ingek :: q fehérebb, fényesebb, keményebb r * :: az ujjonnan vásároltnál. :: ' Ruhanemüek vegytisztitás és festés által eredeti uj szint kapnak. Felküldés minden szerdán. Egyedüli képviselet Nagykároly és vidéke részére Lefkovits Sámuel, ^kereskedőnél Nagykároly. POSZVÉK NÁNDOR oki. gazda; a szatmármegyei gazd. egyl. volt titkára. Gazdasági szakirodája. Törv. bej. cég. = Ingatlan és jelzálog forgalmi iroda.-----­S Z A T M Á R. Távbeszélő 14. szám. Eazinczy-u. 7. szám Földbirtokok, háza1 ; dás-vétele, bérletek, elő­nyös biztosítások közvetítése, jutányos kamatú jelzálogkölcsönök kieszközlése, konvertálások lebonyolítása, gépek és mindenféle gazdasági cikkek kedvező beszerzése és értékesítései üzemtervek, gazdasági építkezések és műszaki tervek kidolgozása, becslések, szakkérdésekben felvilágosítás, egyeztető bizottságokban képvi­selet, bírósági szakértői tisztség elvállalása köhögése. : : Modern és tartós : : plissézés és gouvlérozás. Hájtájer Pál : : Nagykároly, : : Széchenyi-utca 43. sz., a rom. kath. fiúiskola mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom