Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-07-15 / 29. szám
29. szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 5-ik oldal. Tűzifa szállítás. A város, a főgyirm. és polgári iskolák, valamint a városi tisztviselők részére való tűzifa szállítást egy évi időtartamra Grosz és Schlesinger cég. mint a legolcsóbb ajánlattevő nyerie el. Felhőszakadás. F. hó 9-én d. e. 11 órakor óriási felhőszakadás vonult át városunk fölött s a nehezen lefolyó viz, hülönösen a lapályos helyeken, mint a cigányvég kunyhói között még' a lakásokba is behatolt. A villám két helyen is lecsapott, de kárt szerencsére sehol sem okozott. Elégett telefon. Könnyen végzetessé válható szerencsétlenség történt folyó hó 7-én a városházán. A városháza tőszomszédságában építenek most egy emeletes házat. Az ott dolgozó munkások a jelzett napon valahogy ösz- szekapcsolták a városházát a templomtorony örszobájával összekötő telefonvezetékét a villanyos vezetőkkel, miáltal az egész telefonvezeték, valamint a városházai és toronybeli telefon egy pillanat alatt összeégett. Szerencsére a baleset pillanatában senki nem állt a telefonok közelében s igy a könnyen végzetessé válható incidensnek csupán anyagi következményei vannak, amennyiben a telefonokat és a vezetéket ujjal kell kicserélni. Szerencsétlenség. Steinberger Dávid szikvizgyáros jobbnak találja, ha a szódavíz- gyártáshoz szükséges kézierőt fizetett munkások helyett az utcáról behívott apró cigánygyerekekkel látja el, aminek most súlyos következménye van. Ugyanis f. hó 10-én behívott egy Fátyol József nevű cigánygyereket, hogy kereket hajtsa és egyébben is segítségére legyen. A gyermek nem tudván, hogy kedvtelése veszélyes is lehet, valószínűleg oda nyúlt, ahová nem lett volna szabad. De szerencsétlenül járt, mert a gép elkapta a bal kezét és két ujját tőből levágta. Felhívjuk erre a hatóság figyelmét. Villámcsapás. A vasárnapi nagy zivatar alkalmával egy villám belecsapott Schmied István mérki gazdálkodó csürjébe és azt teljesen elhamvasztotta. Még a benne levő házi állatok is a tűz martalékai lettek. Napszurás. Szondi Mária hodászi lakos mezei munka közben napszurást kapott, rosz- szul lett és mire Mátészalkára szállították, meghalt. Tűz. Tegnap csak megijesztett bennünket a vörös kakas ma már fölszállt a házra és lobogtatta szárnyait. Jut. hó 13-án a déli órákban tűz ütött ki Gulácsv Tibor vmegyei árvaszéki ülnök istállójában, minek folytán leégett az istállóval egy fedél alatt épült kocsiszín, mosókonyha és cselédlakás. A helyszínen megjelent tűzoltóság csakhamar gátat vetett a pusztító elemnek és a rendőrség buzgón kutatja a tűz keletkezésének okát. Lövés az utcán. Kaufmann János helybeli cipészmester tanulója szombaton a grófi intézőség épületével szemben levő járdán ment. A közeli grófi kertekből flóbert lövés hallatszott s egy 9-es flóbert golyó átfúrta a tanuló kezét. A fiút sebével a kórházba szállították, hogy dr. Blum József orvos szerencsésen eltávolította az eltévedt golyót. Most a rendőrség széleskörű nyomozást indított a könnyelmű lövöldöző kézrekeritésére. Vak tüzilárma riasztotta fel városunk lakóit e hó 12-én a délutáni órákban. Ugyanis Dr. Cukor Lajos orvos udvarán a tetőmunkások nyílt üstben kátrányt olvasztottak, amiből elszálló füstöt a tüzőr tűznek vélt, minek folytán a tűzoltóság teljes felszereléssel a helyszínére vonult, de dolga nem akadt. Az alkohol áldozata. Weisz Lipót a helyben állomásozott Gazdag-féle cirkuszt stráf- szekerein Szatmárra átszállítván egy Gyuri nevű kocsisa az utón jól bepálinkázott s midőn a jól megrakott szekérrel a szatmári közúti hidra ért, olyan ügyesen hajtott, hogy a kocsi feldült s maga alá temette a kocsist, kit a súlyos teher teljesen agyonlapitott. Rendkívül sérülten húzták ki a szekér alól, hol rövid szenvedés után meghalt. Az ország egyik leghirnevesebb bába- képző-intézetének igazgatótanárja írja: „A Ferencz József-keserüvizet állandóan alkalmazom és bizonyíthatom, hogy a „Ferencz József“-viz a gyermekágyasoknál is a legjobb hashajtó. Rászedte a csendőröket. Egy helybeli építőmester Tóth Lajos Szatmáron dolgozott s csinos biciklijét az ottani csendőrségre bízta. Ennek neszét vette Haller György, szatmári csavargó, mint Tóth Lajos sógora a csendőrséghez beállított s elkérte a kerékpárt. Mikor a csalás nyilvánvaló lett Haller bátran megugrott, de a csendőrség rövid keresés után elfogta s pártfogásba vette. A kerékpár persze még nem került meg. Halálos szerencsétlenség. Frankfurter Lipót fábiánházai tanulót, amint kését a malom gépszijon élesíteni akarta, a szíj elkapta és darabokra tépte. Temetése nagy részvét mellett folyt le. Tűz Mérken. F. hó 6-án d. u. nagy tűz volt Mérken, amely 3 lakóházat és azok ösz- szes melléképületeit elhamvasztotta. A tüzet Szabó Andrásné, a kárvallottak egyike okozta gondatlanságból, amennyiben még le nem locsolt pernyét szórt szét az udvaron úgy, amint azt a katlanból kiszedte. A másik két kárvallott Horilla György és Albanetz Antal mérki lakosok. Mérges gomba. Sok baj esik nyáron a gombaevésből, különösen a gyermekek között, kik a szép piros gombát gyakran sütve és nyersen is megeszik. Ilyen baj esett meg a Dégenfeld tanyán egy béres kis leányával, ki nyers és mérges gombát evett. Hirtelen rosszul lett, de gyorsan behozták dr. Cukor Lajoshoz, ki gyomormosást végzett rajta s most már kissé jobban van a gyermek. Megvert egy asszonyt. Szabovits Móric helybeli kereskedősegéd valami csekélység miatt szóváltásba elegyedett Éliás Sándor Rákóczy- utcai szabó feleségével. Mikor e hó 13-án délben Éliás a városban kitört tűz oltásán fáradozott Szabovits bement az asszonyhoz alaposan össze-vissza pofozta, egy fogát kiütötte, a fejéről a parókát leszakította s azután, mint aki jól végezte dolgát, nagy hősiesen eltávozott. A tűz oltástól hazaérkezett férj elkeseredésében valósággal a húst tépte testéről és szerencse, hogy a hős Szabovits-fiu elillant, mert nagy baj lett volna belőle, ha itt találja. Az esetnek a járásbíróság előtt lesz a folytatása. Napszurás. Simon János mezőteremi gazdálkodó a forró mezei munkában rosszul lett s hazafelé indultában hirtelen összeesett és nyomban meghalt. Sokan azt hitték, hogy a kolera áldozata, de a Dr. Somossy Ignác járásorvos által foganatosított boncolás megállapította, hegy koleráról szó sem lehet, hanem napszurás következtében történt a rögtöni haláleset. Lecsapott a menykő. Nagyniajtényból írjak nekünk, hogy vasárnap délelőtt ott erős zivatar dühöngött. A villám többször lecsapott és felgyújtotta Schmied István csürjét, mely teljesen leégett a benne levő lovak is elpusztultak. xTóih Dániel kávéja még is a legjobb aromás és zamatos vevő előtt pörkölve, kapható Fény-uicza 19. Dolgozik a pálinka. Régi nóta, hogy a pálinka bősz oroszlánt, vadállatot csinál'az emberből. Az alkohol fogyasztás a pálinka drágulása folytán nem csökkent, mert a magyar paraszt abban a megrögzött rossz hitben él, hogy a pálinka neki erőt ád. Igaz, ád erőt és bátorságot, de nem a munkára, hanem ölésre. Lássuk a hatását: Avasujvárosban Teszka Györgye és Dorlean Vaszalika régóta farkasszemet néztek Csorbán Tógyerrel. A múlt vasárnap jól feltöltöttek a garatra s igy mentek neki Csorbánnak, kit dorongokkal teljesen agyonütöttek. Most a csendőrség vette őket pártfogásukba. — Nagybánya melletti Giród- tótfalu határán az öreg Flórián Kosztin és fiatal felesége mélyen belenézett a pálinkás buté- liába s elindultak Nagybányára munkát keresni. Az asszony útközben egy ásóval és vasvillával agyonütötte az elázott embert — de lehet, hogy ebben a szerető is segítségére volt. — A félholtra vert embert másnap a mezei munkások találták meg és Felsőbányára beszállították. Az asszonynak persze csak hült helyét találták s most a csendörség erélyesen nyomozza az elvetemült gyilkost. — Ellenkezőleg történt a dolog Sikárló melletti Barlafaluban; itt a férj verte agyon az asszonyt. Az asszony volt az alkoholista és ezt nem viselhette el a komoly és tisztességes férj, ki korán reggel ment ki mezei munkájára. Meghagyta az asszonynak, hogy az ebédet hozza neki ki, de estig hiába várt reá. Bosszúsan ment haza és holt részegen találta a hitves társát. Ezen felingerülve egy kapanyéllel addig verte a tehetetlen páriát, míg ott kiadta a lelkét. A csendőrség letartóztatta a magáról megfeledkezett gyöngéd hitvest. — Ugyanott Miklós Péterné koldusasz- szony sokat talált inni a szeszből, amitől az utón rosszul lett s ott meghalt. Korán reggel halva találtak reá a mezőre menő munkások. KÖZGAZDASÁG. Az olaszországi biztosítási monopólium. Az olasz parlamenti bizottság, mely előtt a biztosítás állami monopolizálásárs vonatkozó törvényjavaslat fekszik, — Rómából érkező jelentések szerint, — lényeges változásokat fog eszközölni a törvénytervezeten. Elvileg a bizottság a monopólium behozatala mellett foglalt állást. Csak egy tagja van a bizottságnak, aki a reformot keresztülvihetetlennek tartja s éppen ezért ellenzi. Valószínű, hogy a büntető rendelkezéseket enyhíteni fogják s azonkívül öt-hat évi átmeneti időt adnak a most működő biztosító-társaságoknak, mely idő alatt állami ellenőrzés alatt és bizonyos korlátok között még dolgozhatnak. A biztosítók körében valóságos fejetlenséget idézed elő a monopóliumról szóló törvényjavaslat. Ugyanis óriási anyagi érdekek forognak itt kockán. Az Olaszországban működő biztosító-társaságok tőkéinek összege több, mint másfél milliárd lira. Az olasz társaságoké 684 millió, a külföldieké 930 millié lira. Ebben az utóbbi ösz- szegben az osztrák biztosítók majdnem hatvan százalék erejéig, 751 millióval vannak érdekelve. Északamerikai biztositó társaságok 149, a franciák 90, az angolok 70, a németek 23, a hollandusok 21 és a svájciak 12 millióval szerepelnek a fönt kimutatott összegben. Érthető tehát a nagy konsternáció, ami a törvény- javaslat nyomában keletkezett. Azzal vigasztalják egymást a biztosítók, hogy a törvény a gyakorlatban nem lesz keresztülvihető és erre a kormány már a parlamenti tárgyalások során is rá fog jönni. Másrészt igazságtalan, és erőszakos dolognah mondják a törvény intézkedéseit, olyan jogtalanságnak, melyet semmiféle „jus imperii“-vel nem lehet szépíteni. Szóval, a biztosítók még nem adták föl a reményt, hogy a kormány elejti ezt a törvényjavaslatot vagy legalább is lényeges koncessziókat tesz az ő javukra. Gazdasági jövőnk. Lánczy Leó, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke, a „Neue Freie Presse“ pünkösdi számában „Képek a jövőből“ cim alatt rendkívül érdekes képét adja hazánk gazdasági jövőjének. Konstatálja, hogy Magyarország ezidő szerint a fokozott gazdasági tevékenység, a sikeres munka és a növekvő keresetforrás korszakában van, amit a következő tényezők idéztek elő: A belpolitikai viszonyokban beállt megnyugvás, a monarchia két állama közt mesterségesen szított ellentétek elsimítása, a magyar középosztály gazdasági érzékének gyarapodása, a nagybirtokos osztály és a zsentri láthatóan emelkedő jóléte, a mezőgazdasági üzemek fokozódó jövedelmezősége és végül a magyar pénzpiac meg- erősödöse. Lánczy aztán fölveti a kérdés*, vájjon állandóaknak tekinthetők-e a kedvező I jelenségek és arra a következtetésre jut, hogy bizonyos „homályos pontokat“ e tekintetben figyelembe kell venni. Ilyenek a választójogi reform kérdése, amelynek megoldása szoros összeköttetésben van nemcsak az alsóbb osztályok, de az ipari és kereskedelmi középosztály gazdasági helyzetével is. Ilyenek azok a tünetek is, amelyek felekezeti ellentétek fölvetésének és egy antiszemita mozgalom mind nyíltabban föllépő szervezésének szándékát árulják el. Az ilyen agitáció sikere kedvezőtlenül hatna a vállalkozási szellemre. Fontosnak tartja, hogy a kormány a mezőgazdaságot erőteljesen támogathassa, hogy céltudatos parcellázással a magyar parasztság helyzetén könnyítsen, de emellett nagyszabású beruházási politikával és iparfejlesztéssel is törekedjék az ország anyagi
