Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1911-07-15 / 29. szám

29. szám. NAGYKÁROLY ÉS ÉRMELLÉK 5-ik oldal. Tűzifa szállítás. A város, a főgyirm. és polgári iskolák, valamint a városi tisztviselők részére való tűzifa szállítást egy évi időtartamra Grosz és Schlesinger cég. mint a legolcsóbb ajánlattevő nyerie el. Felhőszakadás. F. hó 9-én d. e. 11 órakor óriási felhőszakadás vonult át váro­sunk fölött s a nehezen lefolyó viz, hülönösen a lapályos helyeken, mint a cigányvég kuny­hói között még' a lakásokba is behatolt. A villám két helyen is lecsapott, de kárt szeren­csére sehol sem okozott. Elégett telefon. Könnyen végzetessé vál­ható szerencsétlenség történt folyó hó 7-én a városházán. A városháza tőszomszédságában építenek most egy emeletes házat. Az ott dol­gozó munkások a jelzett napon valahogy ösz- szekapcsolták a városházát a templomtorony örszobájával összekötő telefonvezetékét a villa­nyos vezetőkkel, miáltal az egész telefonveze­ték, valamint a városházai és toronybeli telefon egy pillanat alatt összeégett. Szerencsére a bal­eset pillanatában senki nem állt a telefonok közelében s igy a könnyen végzetessé válható incidensnek csupán anyagi következményei vannak, amennyiben a telefonokat és a veze­téket ujjal kell kicserélni. Szerencsétlenség. Steinberger Dávid szikvizgyáros jobbnak találja, ha a szódavíz- gyártáshoz szükséges kézierőt fizetett munkások helyett az utcáról behívott apró cigánygyere­kekkel látja el, aminek most súlyos következ­ménye van. Ugyanis f. hó 10-én behívott egy Fátyol József nevű cigánygyereket, hogy kere­ket hajtsa és egyébben is segítségére legyen. A gyermek nem tudván, hogy kedvtelése veszé­lyes is lehet, valószínűleg oda nyúlt, ahová nem lett volna szabad. De szerencsétlenül járt, mert a gép elkapta a bal kezét és két ujját tőből levágta. Felhívjuk erre a hatóság figyelmét. Villámcsapás. A vasárnapi nagy zivatar alkalmával egy villám belecsapott Schmied István mérki gazdálkodó csürjébe és azt tel­jesen elhamvasztotta. Még a benne levő házi állatok is a tűz martalékai lettek. Napszurás. Szondi Mária hodászi lakos mezei munka közben napszurást kapott, rosz- szul lett és mire Mátészalkára szállították, meg­halt. Tűz. Tegnap csak megijesztett bennün­ket a vörös kakas ma már fölszállt a házra és lobogtatta szárnyait. Jut. hó 13-án a déli órák­ban tűz ütött ki Gulácsv Tibor vmegyei árva­széki ülnök istállójában, minek folytán leégett az istállóval egy fedél alatt épült kocsiszín, mosókonyha és cselédlakás. A helyszínen meg­jelent tűzoltóság csakhamar gátat vetett a pusz­tító elemnek és a rendőrség buzgón kutatja a tűz keletkezésének okát. Lövés az utcán. Kaufmann János hely­beli cipészmester tanulója szombaton a grófi intézőség épületével szemben levő járdán ment. A közeli grófi kertekből flóbert lövés hallat­szott s egy 9-es flóbert golyó átfúrta a tanuló kezét. A fiút sebével a kórházba szállították, hogy dr. Blum József orvos szerencsésen el­távolította az eltévedt golyót. Most a rendőrség széleskörű nyomozást indított a könnyelmű lö­völdöző kézrekeritésére. Vak tüzilárma riasztotta fel városunk lakóit e hó 12-én a délutáni órákban. Ugyanis Dr. Cukor Lajos orvos udvarán a tetőmunká­sok nyílt üstben kátrányt olvasztottak, amiből elszálló füstöt a tüzőr tűznek vélt, minek foly­tán a tűzoltóság teljes felszereléssel a helyszí­nére vonult, de dolga nem akadt. Az alkohol áldozata. Weisz Lipót a helyben állomásozott Gazdag-féle cirkuszt stráf- szekerein Szatmárra átszállítván egy Gyuri nevű kocsisa az utón jól bepálinkázott s mi­dőn a jól megrakott szekérrel a szatmári köz­úti hidra ért, olyan ügyesen hajtott, hogy a kocsi feldült s maga alá temette a kocsist, kit a súlyos teher teljesen agyonlapitott. Rendkí­vül sérülten húzták ki a szekér alól, hol rövid szenvedés után meghalt. Az ország egyik leghirnevesebb bába- képző-intézetének igazgatótanárja írja: „A Ferencz József-keserüvizet állandóan alkal­mazom és bizonyíthatom, hogy a „Ferencz József“-viz a gyermekágyasoknál is a legjobb hashajtó. Rászedte a csendőröket. Egy helybeli építőmester Tóth Lajos Szatmáron dolgozott s csinos biciklijét az ottani csendőrségre bízta. Ennek neszét vette Haller György, szatmári csavargó, mint Tóth Lajos sógora a csendőr­séghez beállított s elkérte a kerékpárt. Mikor a csalás nyilvánvaló lett Haller bátran megug­rott, de a csendőrség rövid keresés után el­fogta s pártfogásba vette. A kerékpár persze még nem került meg. Halálos szerencsétlenség. Frankfurter Lipót fábiánházai tanulót, amint kését a malom gépszijon élesíteni akarta, a szíj elkapta és da­rabokra tépte. Temetése nagy részvét mellett folyt le. Tűz Mérken. F. hó 6-án d. u. nagy tűz volt Mérken, amely 3 lakóházat és azok ösz- szes melléképületeit elhamvasztotta. A tüzet Szabó Andrásné, a kárvallottak egyike okozta gondatlanságból, amennyiben még le nem lo­csolt pernyét szórt szét az udvaron úgy, amint azt a katlanból kiszedte. A másik két kárval­lott Horilla György és Albanetz Antal mérki lakosok. Mérges gomba. Sok baj esik nyáron a gombaevésből, különösen a gyermekek között, kik a szép piros gombát gyakran sütve és nyersen is megeszik. Ilyen baj esett meg a Dégenfeld tanyán egy béres kis leányával, ki nyers és mérges gombát evett. Hirtelen rosszul lett, de gyorsan behozták dr. Cukor Lajoshoz, ki gyomormosást végzett rajta s most már kissé jobban van a gyermek. Megvert egy asszonyt. Szabovits Móric helybeli kereskedősegéd valami csekélység miatt szóváltásba elegyedett Éliás Sándor Rákóczy- utcai szabó feleségével. Mikor e hó 13-án dél­ben Éliás a városban kitört tűz oltásán fára­dozott Szabovits bement az asszonyhoz alaposan össze-vissza pofozta, egy fogát kiütötte, a fe­jéről a parókát leszakította s azután, mint aki jól végezte dolgát, nagy hősiesen eltávozott. A tűz oltástól hazaérkezett férj elkeseredésében valósággal a húst tépte testéről és szerencse, hogy a hős Szabovits-fiu elillant, mert nagy baj lett volna belőle, ha itt találja. Az esetnek a járásbíróság előtt lesz a folytatása. Napszurás. Simon János mezőteremi gaz­dálkodó a forró mezei munkában rosszul lett s hazafelé indultában hirtelen összeesett és nyom­ban meghalt. Sokan azt hitték, hogy a kolera áldozata, de a Dr. Somossy Ignác járásorvos által foganatosított boncolás megállapította, hegy koleráról szó sem lehet, hanem napszu­rás következtében történt a rögtöni haláleset. Lecsapott a menykő. Nagyniajtényból írjak nekünk, hogy vasárnap délelőtt ott erős zivatar dühöngött. A villám többször lecsapott és felgyújtotta Schmied István csürjét, mely teljesen leégett a benne levő lovak is elpusz­tultak. xTóih Dániel kávéja még is a legjobb aromás és zamatos vevő előtt pörkölve, kap­ható Fény-uicza 19. Dolgozik a pálinka. Régi nóta, hogy a pálinka bősz oroszlánt, vadállatot csinál'az emberből. Az alkohol fogyasztás a pálinka drá­gulása folytán nem csökkent, mert a magyar paraszt abban a megrögzött rossz hitben él, hogy a pálinka neki erőt ád. Igaz, ád erőt és bátorságot, de nem a munkára, hanem ölésre. Lássuk a hatását: Avasujvárosban Teszka Györgye és Dorlean Vaszalika régóta farkas­szemet néztek Csorbán Tógyerrel. A múlt va­sárnap jól feltöltöttek a garatra s igy mentek neki Csorbánnak, kit dorongokkal teljesen agyonütöttek. Most a csendőrség vette őket pártfogásukba. — Nagybánya melletti Giród- tótfalu határán az öreg Flórián Kosztin és fia­tal felesége mélyen belenézett a pálinkás buté- liába s elindultak Nagybányára munkát keresni. Az asszony útközben egy ásóval és vasvillával agyonütötte az elázott embert — de lehet, hogy ebben a szerető is segítségére volt. — A fél­holtra vert embert másnap a mezei munkások találták meg és Felsőbányára beszállították. Az asszonynak persze csak hült helyét találták s most a csendörség erélyesen nyomozza az elvetemült gyilkost. — Ellenkezőleg történt a dolog Sikárló melletti Barlafaluban; itt a férj verte agyon az asszonyt. Az asszony volt az alkoholista és ezt nem viselhette el a komoly és tisztességes férj, ki korán reggel ment ki mezei munkájára. Meghagyta az asszonynak, hogy az ebédet hozza neki ki, de estig hiába várt reá. Bosszúsan ment haza és holt része­gen találta a hitves társát. Ezen felingerülve egy kapanyéllel addig verte a tehetetlen páriát, míg ott kiadta a lelkét. A csendőrség letartóz­tatta a magáról megfeledkezett gyöngéd hit­vest. — Ugyanott Miklós Péterné koldusasz- szony sokat talált inni a szeszből, amitől az utón rosszul lett s ott meghalt. Korán reggel halva találtak reá a mezőre menő munkások. KÖZGAZDASÁG. Az olaszországi biztosítási mono­pólium. Az olasz parlamenti bizottság, mely előtt a biztosítás állami monopolizálásárs vo­natkozó törvényjavaslat fekszik, — Rómából érkező jelentések szerint, — lényeges változá­sokat fog eszközölni a törvénytervezeten. Elvi­leg a bizottság a monopólium behozatala mel­lett foglalt állást. Csak egy tagja van a bizott­ságnak, aki a reformot keresztülvihetetlennek tartja s éppen ezért ellenzi. Valószínű, hogy a büntető rendelkezéseket enyhíteni fogják s azonkívül öt-hat évi átmeneti időt adnak a most működő biztosító-társaságoknak, mely idő alatt állami ellenőrzés alatt és bizonyos korlá­tok között még dolgozhatnak. A biztosítók kö­rében valóságos fejetlenséget idézed elő a monopóliumról szóló törvényjavaslat. Ugyanis óriási anyagi érdekek forognak itt kockán. Az Olaszországban működő biztosító-társaságok tőkéinek összege több, mint másfél milliárd lira. Az olasz társaságoké 684 millió, a kül­földieké 930 millié lira. Ebben az utóbbi ösz- szegben az osztrák biztosítók majdnem hatvan százalék erejéig, 751 millióval vannak érde­kelve. Északamerikai biztositó társaságok 149, a franciák 90, az angolok 70, a németek 23, a hollandusok 21 és a svájciak 12 millióval szerepelnek a fönt kimutatott összegben. Ért­hető tehát a nagy konsternáció, ami a törvény- javaslat nyomában keletkezett. Azzal vigasztal­ják egymást a biztosítók, hogy a törvény a gyakorlatban nem lesz keresztülvihető és erre a kormány már a parlamenti tárgyalások során is rá fog jönni. Másrészt igazságtalan, és erő­szakos dolognah mondják a törvény intézke­déseit, olyan jogtalanságnak, melyet semmiféle „jus imperii“-vel nem lehet szépíteni. Szóval, a biztosítók még nem adták föl a reményt, hogy a kormány elejti ezt a törvényjavaslatot vagy legalább is lényeges koncessziókat tesz az ő javukra. Gazdasági jövőnk. Lánczy Leó, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke, a „Neue Freie Presse“ pünkösdi számában „Képek a jövőből“ cim alatt rendkívül érdekes képét adja hazánk gazdasági jövőjének. Konstatálja, hogy Magyarország ezidő szerint a fokozott gazdasági tevékenység, a sikeres munka és a növekvő keresetforrás korszakában van, amit a következő tényezők idéztek elő: A belpoliti­kai viszonyokban beállt megnyugvás, a monar­chia két állama közt mesterségesen szított el­lentétek elsimítása, a magyar középosztály gaz­dasági érzékének gyarapodása, a nagybirtokos osztály és a zsentri láthatóan emelkedő jóléte, a mezőgazdasági üzemek fokozódó jövedel­mezősége és végül a magyar pénzpiac meg- erősödöse. Lánczy aztán fölveti a kérdés*, vájjon állandóaknak tekinthetők-e a kedvező I jelenségek és arra a következtetésre jut, hogy bizonyos „homályos pontokat“ e tekintetben figyelembe kell venni. Ilyenek a választójogi reform kérdése, amelynek megoldása szoros összeköttetésben van nemcsak az alsóbb osz­tályok, de az ipari és kereskedelmi középosz­tály gazdasági helyzetével is. Ilyenek azok a tünetek is, amelyek felekezeti ellentétek föl­vetésének és egy antiszemita mozgalom mind nyíltabban föllépő szervezésének szándékát árul­ják el. Az ilyen agitáció sikere kedvezőtlenül hatna a vállalkozási szellemre. Fontosnak tartja, hogy a kormány a mezőgazdaságot erőteljesen támogathassa, hogy céltudatos parcellázással a magyar parasztság helyzetén könnyítsen, de emellett nagyszabású beruházási politikával és iparfejlesztéssel is törekedjék az ország anyagi

Next

/
Oldalképek
Tartalom