Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)

1911-05-06 / 19. szám

II. évfolyam. Nagykároly, 1911. május 6. 19. szám. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Nagykároly, Széchenyi-utcza 20. szám. („Kölcsey-nyomda r.-t.“) Hirdetések szintén ott vétetnek fel. m- Nyilttér sora 50 fillér. Felelős szerkesztő: RÉDEI KÁROLY. Laptulajdonos : KÖLCSEY-NYOMDA R.-T. Megjelenik minden szombaton. A LAP ELŐFIZETÉS! ÁRA: Egész évre...................................................8 korona. Fél évre ........................................... . . 4 korona. Ne gyed évre.............................................2 korona. Egy szám ára......................................20 fillér. A helyes socialis eszmék terjedése. Mig idehaza közjogi harcok foglal­ják le a nemzeti állam vezetőit, gazda­sági boldogulásunk, a nép és a magyar főid rovására, szerte a világon az újabb, helyes szociális eszmék térfoglalását ün­nepük a népek milliói. A hatalmasok közeledését a néphez, az együtt műkö­dés lehetőségét s ezzel országok meg­erősítését és fejlődését. Angol és Franciaország vezet a he­lyes szociális eszmék terjedésében. Amott egy angol kincstári kancellár hirdeti a nép javát célzó törekvések szükségessé­gét, emitt maga a francia miniszterel­nök áll az újabb szociális eszmék ter­jesztésének élére s egy beszédében a következőket fejtegette. Gondoskodnia kell az államnak a lakosság minden rétegének jólétéről. Nem szabad megengedni azt, hogy a nemzet- ellenes, szociálista tanítás elhatalmasod­jék a lelkeken, de ezzel szemben meg kell könnyíteni a tulajdonszerzést a nép egyszerű fiai számára. Íme igy beszél egy miniszter Fran­ciaországban. Nem hirdeti a harcot, csak arra a munkára hívja föl nemzetét, amely a kisemberek kielégítését tartja szem előtt. Jóltevő munka ez, erős, öntudatos munka, amelyhez azt hisszük, hogy si­kerülni fog megnyerni a francia köz­véleményt. Mi nálunk, a magyar kisbirtokos- ság igazaiért és boldogulásáért küzdők, szintén ezt hirdetik már évek hosszú sora óta. Megkönnyíteni a föld szerzést, föld­höz juttatni a népet a kötött birtokok felszabadításával, tisztességes megváltá­sával, nyereség volna a hazára és a magyar nemzetre. De nálunk úgy vagyunk ezzel, hogy aki ezen eszméket propagálja, szociálista, radikális földosztó, meg ehez hasonló el­nevezésekben részesül, holott a legmű­veltebb államok első férfiai is sikraszál- lanak ezen helyes szociális eszmék terjesz­tésére. Idéztük előbb a francia miniszter­elnök szavait. Hasonlóképen beszélt az angol kincstári kancellár, is. Nálunk, ha valaki ilyen eszméket hangoztat, kővel dobálják meg, ráfognak minden roszat, rá azt, hogy szociálista, osztályfelforgató. Szóval minálunk még nem értik az újabb, a helyes szociális eszméket, azért, mert ezekre még nem érett meg Magyarország. Pedig ezen eszmék terjedése nélkül nem fogunk tudni zöld ágra vergődni, nem fogjuk tudni megtalálni a nép, a nemzet boldogulásának útját. Igenis, a hazában is szükség van arra, hogy a kötött birtokok temérdek területének egy része hozzáférhetővé té­tessék a nép számára, hogy azon meg­találhassa jövő boldogulását. A népek történetének érdekes jelen­ségei a francia és angol szociális harcok, vajha mi is, az áldatlan közjogi csete­paték után ilyenekre fordíthatnánk egész erőnket. Mesék. A „Nagykároly és Érmellék“ eredeti tárcája. Irta: Ruszti Gyula. I. ígéret. Nagyon korán reggel. Sötét van még és sűrű, ködös, nyirkos a lfcvegő. Hideg is van az ember hátát megborzogatja. Itt-ott a tágas tor­nácokban visszhangzó kopogás; az utcákon merev, sértés lovagok járnak. A nap erősen süt. A virágos templomi ösvényen tarka tömeg közeledik fekete árnyék­kal. A menyasszony hosszú fehér ruhája rej­telmesen susog az apródok lassú lépteire. L'tánnok a szótlan tömeg, csak kardjaik csör­gése hallatszik. Éjjel egy fekete alak lopódzik a ház elé, melynek piros ablakai közül az egyik lassan elsötétül. Lovagok vannak a ház előtt és nyújtóz­kodó kiváncsi emberek. Felül kinyiinak a pá­rás ablakok s kiizzadt hölgyek borzadva kap­ják be fejeiket. — igy ­II. Salamon. Ősz Salamon király Nyugtalanul jár-kél: Lappang még a viszály, Él még a szenvedély. Kinéz az ablakon : „Mily felséges e táj, Mit keres itt az őr Engem őriz talán ?“ „És erre az erdő És benne a vad, Ez a hüs pihenő ______Mily nyugalmat ad !“_____________ „Kanyargó Dunának ezüstös hullámin, Szépen ringatóztok én kedves vitézim. Csak rajta, csak rajta, hogy el ne késsetek Csák rajta, csak rajta, Isten veletek !“ „Ezernyi pikketye csillogó Dunának : Ezernyi kardpenge, mik halálra várnak. Ott látom, ott látom felindult csapatjok : Már látom, már látom, ahogy győzni fogtok !“ Lenn a Duna partján Fujdogál a szél. „Azonnal emberim Királytok harcra kél!“ Felfodrozott habok Zizegnek csendesen „Mindjárt, mindjárt megyek, Csak kardom felkötöm.“ Zug az esti szellő Keresztül a fán. BÁRTH BÉLA berendezett RSZtB/lOS t 6 1 6 P 6 NAGYKÁROLY, Majtény-utcza 13. sz. a. Elvállal minden szakba vágó munkálatok teljesítését, u. m.: épület-, Üzlet-, portail berendezéseket a legszo­lidabb napi árak mellett. — Kartársai részére jutányos árért teljesít gyalulásokat és gépmunkálatokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom