Nagykároly és Érmellék, 1911 (2. évfolyam, 1-53. szám)
1911-04-08 / 15. szám
II. évfolyam. Nagykároly, 1911. április 8. 15. szárrtr^ Nagykároly és Érmellék POLITIKAI ES TÁRSADALMI HETILAP. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Nagykároly, Széchenyi-utcza 20. szám. („Kölcsey-nyomda r.-t.“) í Hirdetések szintén ott vétetnek fel. Kyiltfér sora 50 fillér. Felelős szerkesztő: RÉDEI KÁROLY. Laptulajdonos : KÖLCSEY-NYOMDA R.-T. Megjelenik minden szombaton. A LAP ELŐFIZETÉS! ARA: Egész évre ..................................................8 korona. Fé l évre....................................., . . 4 korona. Ne gyed évre............................................2 korona. Egy szám ára......................................20 fillér. Áb ránd és valóság. A Kölcsey-Egyesület vezetősége átérti és érzi a feladatot, hogy mit ró reá Kölcsey Ferenc nagy neve. nemkülönben nemzed irodalmunkban kimagasló nagy egyénisége. A haladó kor, a fejlődésnek minden téren való óhajtása a tömörített (a kollektiv) műveltség terjesztését sürgetik. A szociális haladás oly feladat, a mely elől elzárkózni nem lehet. Nem értem a politikai szociálizmust, hanem értem az emberi jólétnek, az emberi műveltségnek minden téren való előbbre vitelét. Értem azt, hogy a társadalom minden tagja tudásának és szorgalmának megfelelőleg feltétlenül megtalálja a maga boldogulását. Természetes dolog, hogy első sorban a városok polgárságának a feladata, hogy a modern kor követelményével lépést tartson. Minden intézménynek azon kell munkálkodnia, hogy a magasztos cél megközelítését előmozdítsa. Nehéz feladat, nehezebb, mint első pillanatra gondolnék. A régi hagyományok, elvek létalapja megrendült. Az uj irányok határozott, szilárd alapot még nem nyerhettek. Inkább a vágy van meg, mint a valóságos készség a komoly munka követésére és a műveltség ápolására. Sürgetjük az ismeretterjesztő fel- *) *) Elnöki megnyitó. Előadta Cseh Lajos, a Kölcsey-Egyesület április 6-án tartott felolvasó estélyén. olvasásokat, az Ízlést fejlesztő művészeti hangversenyeket. Gondolatban mindez nagyon könnyen megvalósítható. Képzeljük el, annyian vannak Nagykárolyban, akik szívesen vállalkoznak valamely tudományos vagy művészeti kérdés fejtegetésére, ének vagy zeneszám előadására? A közönségben pedig még nagyobb a buzgóság, hogy hallgassák és élvezzék a rendezett előadásokat. Mi sem könnyebb, mint a kritika. Könnyű a tervet elgondolni, nehéz azonban megvalósítani. A kor talán a komoly irányelvek ápolásától soha nem volt távolabb, mint jelenleg. Minden téren az ideges kapkodást, az élvezeteknek, az iz- gatónak a keresését találjuk. A szelid, megnyugtató élvezetek, a tanulságos ismeretszerzés elvesztették értéküket. Együtt jár ez talán azzal a bizonytalan tapogatózással, mely az átalakulás korát kiséri. A kabarénak, az idegrontó kártyának mindig van közönsége, kevésbbé akad az ismeretterjesztő és ízlésfejlesztő előadásoknak. Valljuk be őszintén, hogy Nagykárolyban az íüők szimptomikus betegségei nagyobbak, mint más magyar városban. Az uralkodó planéta vagy a közöny vagy a nemtörődömség, vagy éppen a nemesnek, az értékesnek a megvetése. Ily körülmények közt, ha akadna is felolvasó, vagy előadó, az borzong a vállalkozástól. Valljuk be, hogy városunkban nem sok az oly egyén, aki tudását és képességeitaz olcsó kritikának kitudná, de még kevesebb, aki ki akarná tenni! A társadalom morális betegsége: a iéhaság, a semmitevés után való vágy, az idegrontónak, az izgatónak a keresése már az ifjúságnál észlelhető. A szülők, még az intelligensnek mondható szülők sem sokat törődnek gyermekeikkel. Azt hiszik, hogy jövőjük előkészítésére elég, ha az iskolába beíratják, és a legszükségesebbekkel ellátják. Azzal, hogy idejüket hasznosan, nemes, tanulságos olvasással avagy szórakozással töltsék el, mit sem törődnek. Közönyösen nézik, hogy Nick Carter és más szerzőktől összetákolt detektív rémregényekkel rontsák meg tapasztalatlan gondolkozásukat és ártatlan lelkűket. Csak akkor van a nagy csodálkozás és megütközés, mikor azt halják, hogy fiuk fosztogató bandát akar alakítani, vagy épen nagyobb pénzösszeg eltulajdonítása után Amerika felé törtet. Az iskola a ferde hajtások lenyese- getésére egyedül nem elegendő. Az iskolával a társadalomnak és főképpen a családnak kell együtt munkálkodnia. A kulturális egyesületeknek az irányítás nehéz munkája jut. Ezeknél azonban hiába van meg a jóakarat, ha a közönség érdeklődése hiányzik. A kritika rossz munkát végez, midőn az egyesület munkáját kicsinyli. De nem is igazságos, mert amint szél ellen vagy rohanó viz Úgy jöttem lassan, csendben... Úgy jöttem lassan, csendben, észrevétlenül, Senki sem látott jönni, senki sem kérdett. Úgy éltem itt, mint akinek senkije sincsen Fogva tartott, lebillincselt sejtelmes igézet. Amikor elindultam dolgozni, élni, Még gondatlanul, álom nélkül éltem, Ameddig senkim sem volt, senki sem látott, Oly nyugodtan éltem, nem volt semmi vétkem. De egyszer csak jött elém egy leány, Hízelgőn, szendén a szemembe nézett S aztán jött az élet minden keservével, Vaskarmával vadul a szivembe tépett. Álom és az élet, leány és a végzet, Azután nem hagytak el egy perezre sem soha, Hol ez, hol az került ki győztesen S elvonszolták szivem véres ravatalra. Megtört az élet; elhagyott az álom, _______ A lány gúnyosan szemembe nevetett S egy pillanat alatt mindent, ami szép volt, Kegyetlen kezekkel darabokra tépett. Úgy jöttem lassan, csendben, észrevétlenül De hogy menjek el, zajtalanul tova, Hogy ne lásson senki eltávozni innen, Mikor könyem pereg szomorú atezomra. Ne tudja meg senki kárörvendö lelke, Irigy sas-szemével ne nézzen telkembe, Hogy összeomlott, semmivé lett minden, Hogy mindenörökre elvagyok már veszve. Úgy jöttem lassan, csendben idegenül, Ha meghalok, engem nem gyászol meg senki. Úgy megyek el csendben alkonyati órán, Senki sem fog értem könyet sem hullatni. Kessler Antal. A komédiás. Irta: Vértesy Gyula. A vizsgálóbíró rágyújtott egy szép sárga trabukkóra s odaszólt az írnoknak: — Nem kell mindent belevenni a jegyzőkönyvbe, amit ez a komédiás összefecseg. Csak a lényeget. — De kérem tekintetes uram, épp ez a dolog lényege! Nem menteni akarom én magam. Csak azt akarom, hogy megértsék az urak, miért öltem meg a feleségemet. — Hát beszéljen, bánom is én ! — Csodálatos teremtés volt ő, biró ur, nagyon csodálatos. Máig sem tudom, hogy mi volt: angyal-e ördög-e ? A teste talán mégis az ördögé volt. A leikébe nem láthattam bele. Mikor kirepült a testéből, azon a kis nyíláson, amelyet az én késem vágott hófehér mellén, még akkor sem láthattam.__________________ BÁ RTH BÉLA berendezett ciSZtcllOS t G 1 ö P 6 NAGYKÁROLY, Majtény-utcza 13. sz. a. Elvállal minden szakba vágó munkálatok teljesítését, u. m.: épület-, Üzlet-, portail berendezéseket a legszolidabb napi árak mellett. — Kartársai részére jutányos árért teljesít gyalulásokat és gépmunkálatokat.
