Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1940
17 jon iés megjavuljon. Islván király szanttéavatásakor azonban ismét keblére ölelle a tékozló fiút, hogy a magyarság nagy ünnepe teljes legyen. Szeretetének melege azonban nem szoritkozoLt környezetének kis körére, hanem katolikus volt, egyetemes. Ezért irja szinte csodálkozva a krónikás, hogy »büntetőugyekben mindig az Isten félelmét tartá szem előtt és minden Ítéletében a könyörület szelídségével élt vala, enyhítvén a törvény keménységét. A szerencsétlennek vigasztalója, elnyomottnak felemelője, árvák, nyomorultak és szűkölködők édesatyja volt, s az ország minden lakosai nem tulajdon nevén, hanem kegyed királynak hívták vala.« A Gondviselésnek ezzel a szép egyéniséggel nagy tervei voltak. Nem zárta a kolostor szűk falai közé, hogy csak magának világiason, hanem ebben a kiválasztott edényében, László királyban!akarta feloldani azt a látszólagos ellentétet, melyet sokan még akkor is éreztek a magyarság és a kereszténység között. Nemcsak az isteni (erényekben emelkedett ki egy fejjel kortársa^ közül, hanem a ma 1gyár erényekben is. Az a magyar virtus, melynek a végtelen térségek lovas-nomád népai között legfőbb célja a zsákmányszerzés, a marhacsordák és a ménesek számának növelése volt, uj, gazdagabb tartalmat kap már Szt. Lászlój idejében. Az országnak, a szent magyar középkor sarjadó vetésének.rnegr védése Kelet hordái ellen nem kisebb hivatás, mint az »Orleánsi Szüz« feladata volt. Az uzok zsákmányoló népsége ellen villogtatta először diadalmas bárdját a húszéves László herceg. A Kerlés melletti nagy győzelem, melyet Cserhalom néven ismerünk, elsősorban az ő érdeme. A krónikás szavával ez az erőskaru, oroszlánizmu, magas termetével más emberek fölött fejjel kimagasló ifjú egyszerre belelopta magát népének szivébe (ezzel a diadallal. A legválságosabb időben lép trónra. A halódó görög birodalom hagyatékán osztozkodó török—tatár népek előőrsei, a kunok, uzok, besenyők már kikezdik a déli végeket. A kun támadást háromszor töri össze László király kemény bárdja. A foglyok ezreit megtéríti és az ország békés lakosaivá teszi. Az az örömujjongás, mely diadalainak hosszú sorát kiséri, azt bizonyítja, »hogy a nemzet felismerte vagy talán.csak megérezte nagy történeti hivatását a maga éleiéért és Nyugat kultúrájáért a Kelettel vivott küzdelemben.« (Szekfü) Rendithetetlen bárdja azonban nemcsak az ország határainál állott őrt, hanem az ország belsejében is. Trónralépését megelőző negyven esztendő folytonos viszályaiban (8 király váltotta fel egymást a rövid emberöltő alatt — sokszor nem a legbékésebb eszközökkel) a régi nomád élet bűnei, a lopás és . erőszakoskodás oly mértékben burjánzott szerte, hogv még a kemény Szt. Istváni törvények sem voltak elegendők az orvoslásra. Szt. László törvényei a legnagyobb szigorral büntetik nemcsak a lopás, gyilkosság bűnét, hanem a hűtlen tisztviselőt, az igazságtalan birót is. A nemzet ellenségeit látta bennük és eltiporta őket •— ugyanakkor személyes ellenségeinek sohasem ártott. Szenvedélynek, egvéui sérelem megboszulásának a leghalványabb árnyéka sem vetőcfik jellemére. A krónikás feljegyezte, hogy Szent László a Körös folyó közelében vadászat közben egy helyre bukkant, ahol angyali intelemre
