Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1912

az utóbbi Dürert illeti. A tudomány emberei mindent elkövettek, hogy művészetének lényegébe belehatolhassanak, a Rembradt művészet irodalma már egész önálló tudomány, de exklusiv természeténél fogva még sok tekintetben megközelíthetetlen. Valami défmiálhatatlan Hamlettermészet ő, kinek művészetét talán leginkább úgy lehetne megérteni, ha rászánjuk magunkat festményeit úgy tekinteni, mint lelkidokumentumokat. Bármilyen eltérő is alkotásainak tárgya, a figyelmes kutató szoros kontaktust lát művei és lelki élete között. Mikor szerelmes, szerelmének tárgyát menyasszonyát festi. Midőn 1634-ben megnősül, külső életkörülményei mintegy illusztrálásakép Sámson lakodalmát festi. Boldog családi életet él, megszületik az első gyermek s ezen örvendetes családi esemény hatása alatt festi a pásztorok imádását. Midőn első gyermeke meghal Ábrahám áldozata készül. Realisztikus érzéke oly nagy, hogy annak hatása alatt szépérzéke elsekélyesedik, a »Levétel a keresztfáról« kevés Ízlést árul el. Az összpontosított világítás itt a legszembeszököbb fogás,ugyanaz a különösség amit »Anatomiá«-ján, az » Éjjeli őrjárat«-on és sok más festményén észlelhetünk. Az egész jelenet alig izgatta volna a művészt, ha ezen világítási hatást nem lett volna szabad alkalmaznia. A jelenetben rejlő irodalmi elem legkevésbé sem érdekli,- az egész mindenség csak annyiban bir ránézve érdekkel, amennyiben az színfoltok összesége, azokat visszaadni a festő feladata. Szerinte tehát nem a tárgy a fontos, hanem annak festői megoldása. O azt tartja, hogy egy igénytelen, sőt undorító tárgy vagy jelenet is méltó a művész ecsetjére, ha az festői kvalitásokkal megoldatik. A festői felfogásban és a tárgykör szélesbitésében áll tehát a hollandi festészet nagy haladása. Festői csoportosításban, világítási bravourral festi meg az »Ejjeli őrjárat«-ot, melyen