Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1911

I. Petőfi véleménye magyar Írókról. j. Nagy emberek szellemének mindennemű megnyilatko­zásával érdemes foglalkozni. Petőfiiről, a költőről és emberről sokféle ismertetés létezik, melyekből megtudhatja az olvasó, hogy iróik hogyan gondolkoznak Petőfiről. Miért nem lehetne bemutatni Petőfit olyan oldalról is, melyből az tűnik ki, hogyan gondolkodott ő másokról? Mert amint nem járt a kitaposott utakon költészetében, amint ellentétes volt meg­győződése a kortársakéval a társadalmi, politikai kérdésekben: ép ugy nem szegődött véleményének hirdetésében sem korának általános felfogásához egyes egyének értékének megállapításá­ban. És annak a különbségnek megismerése, mely Petőfinek és korának felfogása közt az irodalom egyes alakjait illetőleg Írásaiban foglaltatik, nem lehet érdektelen a mai kor emberei előtt sem. Rámutatni az okokra, melyek őt egy-egy író érté­kének megállapításában vezették, szintén haszonnal járó fog­lalkozás. Jelen ismertetés célja sem egyéb, mint Petőfi beszélt-e­tése az ő sajátságos, eredeti felfogásáról olyan emberekre vonatkozólag, kik vele együtt, vagy ő előtte törték az irodalom ugarát, hogy mire becsüli őket, minő érdemet tulajdonit nekik, vagy mennyiben ítéli el őket. Csak föl kell kutatni költeményeit s más írásait s előt­tünk áll Petőfi, az irodalom alakjairól Ítélkező ember. * * * v Nem nagy azon írók száma, kiket Petőfi lantjára vett és kiket, a dicsérés hangján emiitett. S akikről énekelt is, nem adta sem költészetök jellemzését, sem nem emelte ki l*

Next

/
Oldalképek
Tartalom